Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-17 / 137. szám

ffc>vat vezető: JANTNER JÁNOS II béremelés kulcsa Az MSZMP IX. kongresz- szusa a jövedelempolitika egyik fontos elveként jelölte meg, hogy az ország gazda­sági erejének növekedésével összhangban emelkedjen az életszínvonal. Az ország nem­zeti jövedelme, amely a leg­fontosabb mutatója a nép­gazdaság fejlődésének, az elő­ző tervidőszakhoz és a har­madik ötéves terv előirány­zatához viszonyítva is gyor­sabban emelkedett. Az 1968. évi nemzeti jövedelem 23—24 százalékkal haladta meg az 1965. évit és így már most elértük a nemzeti jövedelem 1970-re tervezett szintjét. A lakosság pénzjövedelmei a tervidőszak első három évé­ben évente átlagosan 8—9 százalékkal növekedtek. A lakosság fogyasztása pedig mintegy 17 százalékkal nőtt, ami számottevően magasabb, mint amit a terv időarányo­san megszabott. A kongresszus határozatai­nak megfelelően az egy főre jutó reáljövedelemnek 14—16 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnek pedig 9—10 százalékkal kellett volna emelkednie öt év alatt. Ez­zel szemben a harmadik öt­éves terv első három évében az egy főre jutó reáljövede­lem kb. 19 százalékkal emel­kedett és ezzel meghaladta az ötéves terv végére terve­zett szintet. A reálbér három év alatt mintegy 8 százalék­kal emelkedett, erősen meg-" közelítve az öt évre tervezett célt. Az eredmények mellett azonban mégis fel kell figyel­nünk arra hogy bár Jöve­delempolitikánk kezdettől fog­va a munka szerinti dosztás elvének következetes érvé­nyesítésére törekedett, a tár­sadalmi igazságosságot érvé­nyesítő szocialista gondosko­dás és a társadalmi munka hatékonyságát szolgáló anya­gi ösztönzés megvalósítása számos tekintetben ellent­mondásokba ütközött. Ez az ellentmondás elsősorban ab­ban jelentkezett, hogy a la­kosság összes jövedelméből az évek során csökkent a munkateljesítménnyel kapcso­latos, és nőtt a társadal­mi juttatásokból eredő jö­vedelem aránya. A mun­kából eredő jövedelmek ará­nya az 1957. évi 82 százalék­ról 1968-ra 75 százalékra csökkent a bérből és fizetés­ből élő családok összjöve­delmében. A reálbérek és reáljöve­delmek növekedését vizsgálva szembeötlik, hogy a reáljöve­delmek a tervezett mértéket jelentősen meghaladva, közel két és félszeresen olyan gyors ütemben emelkedtek, mint a reálbérek színvonala. Ebben ad eltérő növekedésbeli ütem- különbségben jut tulajdon­képpen kifejezésre az, hogy az elmúlt években sem tud­tuk feloldani életszínvonal- politikánk ellentmondásossá­gát. Egyrészt, hogy eleget te­gyen a társadalompolitikai elvárásoknak, másrészt, hogy megfelelően elősegítse a gaz­dasági ösztönzés céljait. Ugyanis, ha a keresetek, bé­rek növekedését helyezzük előtérbe, ezzel biztosítjuk ugyan a munkától függő ke­resetek erőteljesebb differen­ciálását, de akkor a szociál­politikai, foglalkoztatási igé­Egy Sárközi nagydíj, hat első-második dij a megyében maradt bőrincz Aiadárné átveszi a Sá rközi nagydíjat Vasárnap délelőtt a Béri Ba­logh Ádám múzeumban Lovas Henrik, a Tolna megyei tanács művelődési osztályának veze­tője nyitotta meg a III. orszá­gos szőttespályázat legjobb munkáiból rendezett színpom- pás szőtteskiállítást. Jelen volt á megnyitón dr. Ortutay Gyu­la akadémikus is. A beküldött pályamunkák közül huszonhármat díjaztak. A mi örömünkre szolgálhat; a huszonhárom kiosztott díj kö­zül hét a megyében maradt, egyebek között egy Sárközi nagydíj is, az első kategóriá­ban. A díjakat Méhész Géza, a HISZÖV és a NIT elnökhelyet­tese adta át. Az első kategória nagydíját Lőrincz Aiadárné majosi szövőasszony nyerte el,, kívüle a híres sárközi szőttesek készítői hatan részesültek dí­jazásban. Második díjat nyer­tek: Fehér Lászlóné, Ács Ist­vánná, Ambrus Teréz, harma­dik díjat Széles Józsefné, Fe­hér Lászlóné és Mihók Kata­lin — valahányan decsiek, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a népművészetnek igen kiváló alkotóműhelye lett a Decsi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet. ftyeít Sjéfégftésének a lehető­sége kerül háttérbe. Ha vi­szont a szociálpolitikai, fog­lalkoztatási igények kielégíté­se kerül előtérbe, akkor ez korlátozza az egy főre jutó keresetek (reálbérek) nagyobb mértékű emelkedését és ez­zel az eredményesebb anyagi ösztönzés elvének érvényesü­lését. Az elmúlt időszakban gaz­daságpolitikánkban nagy sze­repet kaptak a szociálpoliti­kai intézkedések, a teljes foglalkoztatottság megterem­tése. Ennek nyomán, a nem­zeti jövedelem növekedésé­nél gyorsabb ütemben emel­kedtek a társadalmi juttatá­sok költségei. A pénzbeni és a természetbeni juttatások is jelentős mértékben növeked­tek. Az adatok szerint a nyugdíjasok száma 1960-tól 1970-ig 50—55 százalékkal nő, az átlagnyugdíjuk összege pe­dig 40—45 szá2álékkal lesz magasabb. Emelkedett a csa­ládi pótlékra jogosult gyer­mekek száma és a családi pótlék összege is. A társa­dalmi juttatásokra fordított összegek 1960-hoz viszonyít­va, 1970-re 16 milliárd fo­rintról közel 32 milliárd fo­rintra, tehát mintegy két­szeresükre emelkednek. Az elmondottakból kitűnik, hogy a társadalmi juttatásoknak a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb ütemű növekedése — tekintve, hogy felosztható összes jövedelem aránya nem nő, hiszen a felhalmozási alap nem csökken — szük­ségképpen korlátozza a reál­bérek, a keresetek növeke­dését. A reáljövedelmek gyorsabb emelkedésének másik lénye­ges tényezője a foglalkozta­tottság jelentős növekedése és a foglalkoztatottsági struk­túra változása. A munkás, alkalmazott keresők száma 1960—1967 között 23 száza­lékkal emelkedett és 1970-ig várhatóan eléri a 30 száza­lékos növekedést. Szocialista építőmunkánk nagy vívmá­nya a lényegében teljes fog- lakoztatottság és létbiztonság megteremtése, ami a jövőben is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése ma­rad. Viszont könnyű belátni, hogy a munkás- és alkalma­zotti lakosság gyors növeke­dése — ha nem jár együtt a gazdasági növekedés gyorsabb ütemével —, korlátozhatja a reálbérek emelkedését. Ugyan­is az új munkaerőt is meg kell fizetni és ha a munka­bér össztömegének az emel­kedése nem haladja meg lé­nyeges«! az újonnan alkal­mazottak munkabérének ösz- szegét, akkor aligha lehetsé­ges az általános munkabér- színvonal, tehát reálbér- emelkedés. Ezek utas nyilvánvaló, a reálbérek gyorsabb növekedé­sének első és legfontosabb feltétele, hogy nagyobb le­gyen és gyorsabban növe­kedjen az ország nemzeti jö­vedelme. Ugyanis a béren fe­lül vállalt társadalmi köte­lezettségek a jövőben sem csökkennek, sőt, újabb szo­ciálpolitikai intézkedésekre is sor kerül, mint például a csa­ládi pótlék és az alacsony nyugdíjak emelése, bizonyos béremelést kell végrehajtani az egészségügyi dolgozóknál, az (ártatás területén. Ezek az intézkedések tovább növelik az állam, társadalmi kötele­zettségét, újabb összegekre lesz szükség a megvalósítá­sukhoz. Mivel a felhalmozás rovására nem célszerű a bé­reket növelni, nem kétséges, hogy a több bérhez, több tiszta jövedelemre van szük­ség. A több jövedelem meg­szerzésének pedig nincs más módja, mint a gazdasági ha­tékonyság, a jövedelmező­ség, a termelékenység foko­zása. A hatékonyság növelé­sének és ezzel a keresetek növelésének a kulcsa viszont a vállalatok kezében van. DANKOVITS LÁSZLÓ Engedményt nem tesznek 1 gabonafelvásárlónál 96 brigád Filmvetítéssel kezdődött a tanácskozás. Bemutattak egy kis dokumentumfilmet arról, hogy egy másik megyében a hasonló vállalatnál milyen fe­lelőtlenség miatt halt meg egy tizenhat éves lány. A hatal­mas tárolóban a leörnlő búza eltemette. Feszülten figyeltek a nézők: a Tolna megyei Ga­bonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat szocialista, illetve ezért a címért dolgozó brigád­jainak vezetői, a különböző üzemek, malmok, takarmány­keverők vezetői és a vállalat megyei vezető testületének tag­jai. Kivételesen őszinte megbe­szélés volt, különösen az igaz­gató mondta meg alaposan a véleményét néhány hanyag­ságról. a dolgozók munkakö­rülményeinek rassz állapotá­ról. Nem jellemző esetek és tények ezek. de csöppet sem méltóak a szocialista brigád­ban dolgozó kollektívákhoz. Elmondták egyebek között, hogy az egyik üzemben nem tudnak fürödni az emberek, mert három csap rossz. Más helyen azért voK használha­tatlan a mosdó télen, mert ócska kályhát tettek a helyi­ségbe. Viszont az irodaépület szobáit felszerelték olajkály­hákkal. Farkas László megyei igazgató megmondta, sürgősen változtassanak ezen a szemlé­leten, még csak mutatóba se maradjon hasonló eset. önte­vékenységre és politizálásra versenyez biztatta a szocialista brigád vezetőket a jó szakmai munka mellett. Maguk a brigádveze­tők is sok értékes tapasztalatot tudtak átadni egymásnak. A tamási karbantartó brigád például nagy teljesítményű gabonaberakó gépet szerkesz­tett, tulajdonképpen félredo­bott kombájnalkatrészekből, elfekvő anyagból. Ezeket a példákat akarják terjeszteni, továbbá a vevőkkel való ki­mondottan udvarias és szolgá­latkész bánásmódot Bármilyen sok lesz is a munka a gabona­betakarítás idején* szabad szombaton sem lehet szünetel­tetni az átvételt, de a dolgo­zók ennek fejében megkapják máskor a szabad napot. Meg­kapják továbbá a nyereségré­szesedés 20 százalékát azok a szocialista brigádok, amelyek valóban kifogástalanul dol­goznak. A vállalatnál 96 brigád. 640 dolgozó versenyez a szocialista cím eléréséért Országos ne­gyedik lett a legutóbbi érté­keléskor megyénknek ez a ha­talmas mezőgazdasági vállala­ta, és célul tűzte ki a szocia­lista üzem cím elérését, de abban megállapodtak a ta­nácskozás résztvevői, hogy a munka értékelésében semmi­féle engedményt nem tesznek még ha ettől függ- is a szo­cialista vállalat cím elérése. e. * Vasgyűitőkampáiiy Június 16-ével lezárult a2 a nagyszabású vas- és aiumí- niumgyűjtő-kampány, amelyet a MÉH-tröszt hirdetett meg országos viszonylatban az acél­gyártáshoz szükséges ócskavas begyűjtésének biztosítására, valamint az alumíniumhulla- dék iránti nagy kereslet kielé­gítésére. A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat sikerrel fejezte be ezt a nehéz feladatot, a kampány időszaka alatt 199 vagon ócskavasat gyűjtött be, ami 17 vagonnal haladta meg a tavaly hasonló időszakban lebonyolított vasgyűjtőkam- pány eredményeit. Az alumí­niumhulladék begyűjtése 190 mázsa volt. A lakosság lelkes támogatásban részesítette ezt az akciót, azért is, mert a le­adott áru ellenértékén feíul nyereménysorsjegyet kaptak. A kampány legszorgalmasabb résztvevői az úttörők voltak. A begyűjtött mennyiség 70 száza­lékát szállították be a begyűj­tőhelyekre. A pajtások főleg szervezett formában végezték a gyűjtést A legjobb ered­ményt a tolnai, a felsőnánai és’ a szedresi pajtások érték el, is­kolánként körülbelül 200 má­zsás gyűjtéssel. A nyereménysorsjegyek hú­zása július 20-án nyilvános szórakoztató előadás keretében fog történni, ahol a főnyere­mény egy „Skoda” személygép­kocsi, ezenkívül „Orion” tele­víziók, külföldi IBUSZ-utazá- sok, vásárlási utalványok, ösz- szesen közel 1300 nyeremény lesz kisorsolva. Két új tagozat Palánkon A Szekszárd-palánki Mező- ben növénytermesztő gépész és gazdasági Szakközépiskolában hétfőn tartották az első osztá­lyosok beiratását. A megye já­rásaiból és Szekszárdi-ói össze­gyűlt szülők és tanulók előtt Kiss Bertalan igazgatóhelyet­tes olvasta fel a három első osztályba felvett, mintegy 110 diák névsorát s tájékoztatta a jelenlevőket a legszüksége­sebb tudnivalókról. Kiss Bertalan, az intézet igazgatóhelyettese a sajtó kép­viselőjének elmondotta, hogy a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum utolsó éves hallgatói a jövő nyáron tesznek állam­vizsgát, s utána megszűnik a felsőfokú technikum. A kö­zépfokú növénytermesztő és állattenyésztő szakon a EV. osztályban 38, a harmadikban 36, a másodikban 38 növen­dék folytatja tanulmányait a szeptemberben kezdődő új tanévben. Most végez az első növénytermesztő és állat- tenyésztő szakközépiskolai osz­tály, amely már tavaly ilyen jelleggel indult Az új tanév­kertészeti tagozattal bővült a szakközépiskola. A gépész­szakra — a fizikai adottsá­gokra és kívánalmakra való tekintettel is — csak fiúkat, főleg jobb tanulmányi átlag- eredményű vidéki tanulókat vettek fel. Ebben a szekszárdi középiskolában *s bőven volt túljelentkező, főleg a kertésze­ti tagozatra csaknem kétszer annyian jelentkeztek, mint amennyit felvehettek. Az új tanévben kezdődő kertészeti szak első osztályában az álta­lános műveltséghez szükséges tantárgyakon, kívül a szőlé­szet, a zöldség- és a gyümölcs- termesztés szakmai tudnivalóid vai ismerkednek meg a tanu­lók, s a gyakorlati foglalkozást elsősorban a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság és a környező tsz-ek, így a mözsj és a bo­gyiszlói tsz fejlett kertészeté­ben kívánják megvalósítani. A két tó szakon kívül, termé­szetesen, növénytermesztő és állattenyésztő első osztály is indul újból, (B. ÍJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom