Tolna Megyei Népújság, 1969. június (19. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

4.r VILÁG PROLETÁRJAI ÉGYESÜlfÉtEin NÉPÚJSÁG fa A MRGYRB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 124. szám ÄRA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. június 1. Koszigin Pakisztánban Jahja Khan pakisztáni elnök meghívására Alekszej Koszi­gin szovjet minisztrelnök pén­teken egynapos látogatást tett Pakisztánban A szovjet kor­mányfő és a pakisztáni elnök véleménycserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. Jahja Khan összegezte a legutóbbi pakisztáni eseményeket. Mint mondotta, ezek az események nem érintik az ország külpo­litikájának alapelveit. Annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy továbbra is fejlő­dik és erősödik a két ország baráti viszonya. Koszigin biz­tosította a pakisztáni elnököt, hogy a Szovjetunió tovább munkálkodik a baráti kapcso­latok megszilárdításán. Jahja Khan tájékoztatta Koszigint a világ e térségében kialakult helyzetről. — Megjegyezte: Pakisztán erőfeszítéseket tesz, hogy az Indiával fennálló vi­tás kérdéseket békés úton ren­dezze. Koszigin meggyőződését fejezte ki, hogy az indiai—pa­kisztáni vitás kérdések rövi­desen rendeződnek. A szovjet kormányfő felújította a pa­kisztáni elnökhöz intézett meg­hívást. Az elnök elfogadta a meghívást és reményét fejezte ki, hogy látogatására a közel­jövőben sor kerül. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke tegnap visszaérkezett Moszkvába Rawalpindiből. Súlyos zavargások Curacao szigetén A hatóságok 18 órától reg­gel 7 óráig kijárási tilalmat rendeltek el Willemstadban, a Holland-Antillákhoz tartozó Curacao szigetének fővárosá­ban, ahol pénteken súlyos zavargások törtek ki. A helyi rendőrség képtelen volt helyreállítani a rendet, és a város kikötőjében horgony zó holland hadihajók tengerészei­nek támogatását kérte. Ugyan­akkor a szigeten állomásozó 350 tengerészgyalogost Wil- lemstadba vezényelték. A zavargások pénteken reg­gel kezdődtek, amikor a rendőrségnek nem sikerült szétoszlatnia a Royal Dutch Shell kőolajtársaság 5000 sztrájkoló munkásának tün­tetését, amelyhez a Werjspoor Szovjet üdvözlet Szudánnak Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke táviratban üdvözölte Dzsafar Numeiri ve­zérőrnagyot abból az alkalom­ból, hogy a Szudáni Demok­ratikus Köztársaság Forradal­mi Tanácsa elnökévé nevez­ték ki. Táviratban sikereket kí­vánt az új szudáni államfő­nek és kifejezte azt a remé­nyét, hogy a £ét ország ba­ráti kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Alekszej Koszigin miniszterelnök Abu Bakr Ava- dallah miniszterelnököt és kül­ügyminisztert köszöntötte ki­nevezése alkalmából. kémrepülőgépeket lőttek le Az AFP hanoi tudósítója je­lentette, hogy az észak-vietna­mi légelhárítás május 23-án Haiphong körzetében lelőtt egy pilóta nélküli amerikai fel­derítő repülőgépet. Május 23- án szintén lelőttek egy pilóta­nélküli amerikai gépet az észak-vietnami kikötőváros fö­lött, üzem dolgozói is csatlakoztak. A munkások bérük emelését követelték. A szállodai és postai alkalmazottak csatla­koztak a tüntetőkhöz, akik elfoglalták a Texas Instru­ment amerikai vállalat köz­ponti irodáját. A város kikötőjében hor­gonyzó Amsterdam cirkáló tengerészei ezután partra szálltak a kőolaj-finomító megvédésére, a rendőrség mintegy 500 tüntetőt letartóz­tatott. Kennedy a ngaiambok”*kal A Buddha születésnapja alkalmából a DNFF által meghirdetett 48 órás és a sai- goni kormány által bejelen­tett 24 órás tűzszünet lejár­tával szombaton reggel, helyi idő szerint hat óra után, Dél- Vietnamban kiújultak az el­lenségeskedések. Nagyobb har­ci cselekményről egyelőre nem érkezett jelentés. Az AFP-nek a dél-vietnami had­színtérre kiküldött tudósítója a légiúton szállított amerikai 101. hadosztály egyik magas­rangú tisztjét idézte, aki meg­erősítette, hogy az amerikai ejtőernyősök teljesen kiürí­tették a hirhedt Hamburger­dombot. A saigoni amerikai parancsnokság cáfolta a domb kiürítését, majd szombaton délelőtt szóvivője útján any­riyit közölt hogy a domb te­tején továbbra is repülőteret tartanak fenn, helikopterek számára. Edward Kennedy szenátor pénteken, bostoni egyetemi hallgatók gyűlésén újból bí­rálta az Egyesült Államok vietnami katonai tevékenysé­gét, azt értelmetlennek nevez­te és hangoztatta, hogy jogá­ban áll azok nevében beszél­ni, „akiknek hangja egyelőre még gyenge”. A demokrata­párti szenátor múlt heti sze­nátusi beszédével vonta ma­gára az amerikai „héják” ha­ragját, miután a Hamburger­domb korábban nagy véráldo­zatokkal történt elfoglalását értelmetlen és felelőtlen ak­ciónak minősítette. Lengyelország választ A lengyel városok és fal­vak ünnepi külsőt öltöttek: az ország csaknem 22 millió vá­lasztópolgára ma választja meg nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőit. Az ország vezetői közül Wladyslaw Gomulka Varsóban, Józef Cyrankiewiéz Krakkóban, Marian Spychals- ki Lodzban jelöltette magát. A választások egyik jellemző­je, hogy a LEMP vezette nem­zeti egységfront közös listáján jóval több jelölt indul, mint amennyit végérvényesen meg­választanak. A szejm 460 kép­viselői helyére 622-en, a mint­egy 165 000 tanácstagi helyre 237 000-en pályáznak. Fock Jenő hazatért Bécsből Fock Jenő és a kíséretében lévő személyiségek tegnap reggel ellátogattak a bécsi magyar nagykövetségre, ahol találkoztak az osztrák fő­város magyar kolóniájának tagjaival. A vendégeket Simó Jenő nagykövet üdvözölte, Fock Jenő, felesége és kísé­rete szombaton délelőtt uta­zott haza ötnapos ausztriai hivatalos látogatásáról Buda­pestre. A vendégek búcsúz­tatására a bécsi nyugati pályaudvaron megjelent Klaus kancellár és felesége, Plat­zer, a külügyminisztérium fő­titkára. Ott volt több szocia­lista ország bécsi diplomáciai képviseletének vezetője. Fock Jenő Josef Klaus kíséretében ellépett a felsorakozott dísz­őrség előtt. Elhangzott a ma­gyar és az osztrák Himnusz, a különvonat pontosan 11 óra­kor indult el Budapestre. A tegnapi bécsi lapok több­sége részletesen tájékoztat Fock Jenő miniszterelnök pén­teki sajtókonferenciájáról. — A lapok kiemelik, hogy a ma­gyar kormányfő különös részletességgel foglalkozott az európai biztonsági konferencia előkészítésével, hangsúlyozva az osztrák és a magvar kormány alapvető egyetértését ebben a kérdésben, ygyancsuk részle­tesen méltatja a sajtó az osztrák—magyar gazda.- ági együttműködés eredményeiről és további lehetőségeiről mondottakat. A Volksblatt, a kormányzó néppárt központi lapja idézi Fock Jenő ki­jelentéseit arról, hogy a két­oldalú tárgyalások sikerre! jártak, míg a félhivatalos Wiener Zeitung aláhúzza: A magyar kormányfő szerint különösen fontos a bizalom légkörének erősítése. Ugyan­csak a kapcsolatoknak a bi­zalmon alapuló erősödését méltatja az Arbeiter Zeitung, A HÉT A fiú állt a falnál és írt. Röviden, tömören fogalmazva a véleményét, még a helyesírásra sem figyelt. „Hűje’' — ezt írta a frissen meszelt falra. A felnőtt, aki ar­ra ment megnézte az írást és a gyerek után szaladt. Nem érte utói. Csak kiabált. „Ezt tanulod az iskolában?! Tönkre­teszed a falat! Azért, meszelték ki, hogy te összerondítsd..." A gyerek a távol biztonságából hallgatta. Nekidőlt egy fának, látszólag nyugodt volt, de izmai minden pillanatban készek az iramodásra: ha jön, akkor futok. A futás a gye­rek védekezése. Ritkán éri utói a felnőtt. A gyerek tehát állt, mosolygott a felnőttön, aki mondta, mondta a magáét, a tiszta fal védelmében. Néztem a párharcot. A felnőttről tudtam, hogy mit gon­dol. mert az kimondta, de a gyerek gondolatát csak sejtet­tem. Lehet, hogy nem azt gondolta a gyerek, amit én: „Be­szélj csak, beszélj, ti felnőttek sem vagytok különbek, ti is összerondítjátok a falakat, lefröcskölitek sárral meg minden, és benneteket senki sem szid meg. Ha mi, gyerekek szólnánk ezért, akkor megszidnátok bennünket. Ha mi felírjuk a fal­ra: ,Hüje’ vagy a Sütőipari Vállalat sáros autójára, amely­ben a kenyeret, süteményt szállítják: .Mikor mosod meg? Ne szégyenítsd a vállalatot’ —, akkor futhatunk...” Mondom, lehet, hogy a gyerek nem erre gondolt. Én is talán csak azért, mert nem sokkal előtte láttam az autót raj­ta a gyerekes írással. Mosolyogtam. Kritika az autón. Mint a falon. A gyerek megunta a feddést — elment. A felnőtt is meg­unta a dolgot — ő is elment, mint aki jól végezte dolgát. Én is tovább mentem: látni az utcát, amelyen nemcsak a nők virítanak sok színben, de sok színűén mutatja magát az élet is. Bandukoltam és a gyerekre, meg a felnőttre gondoltam. A Kispipa új épülete előtt megálltam, néztem mint itat­ják a benzinparipákat: a pirosakat, a kékeket, a szürkéket..: — aztán megfordultam, hogy tovább menjek. A vedlett kapu­alj megállított. Az épület új, modern, a kapualj szűk, na­gyobb teherautó nem fér be rajta. Illetve befér, ha „ügyes" a gépkocsivezető. Egy kis manőverezéssel be lehet vinni a gépkocsit, persze a fallal együtt. Ha ezt többször megismétlik, akkor a dolog könnyebben megy. Lassan lehámlik a malter, és mint csúnya seb, kipiros- lik a tégla, a betonvas. így írnak a felnőttek. Maradandóan, kifejezően, helyes­írási hiba nélkül. írásukat sokfelé láttam. Az út kátyus volt, nehéz volt rajta a közlekedés. A járda már elkészült, szép sima volt teherautóval is rá lehetett men­ni. Rá is mentek, összetörték. A kukásedény útban volt, ki kellett volna szállni, hogy eltegyék az útból. Nem szálltak ki. Palacsintává lapították, amint keresztül gázoltak rajta a teherautóval. Az útbaigazító tábla jól -áll. Valakiben ágaskodik a vic­celődő kedv és elfordítja. A felnőttek csinálták. A gyerekek is látták. A gyerekek nem szólhattak. A felnőttek nem szóltak. Jártam a várost, néztem a falakat, az összetört csöveket... Amiket láttam, azokat a gyerekek is látják. A vasúti WC-ket is látják. Az ordináré szövegeket — helyesírási hibákkal. A helyesírási hibát is tőlünk tanulják. És mi szidjuk őket. Megtehetjük. Felnőttek vagyunk. Ha felnőnek, ők is szid­ják majd a gyerekeket. Olyasmikért mint mi most őket. És róluk is azt gondolják majd a gyerekek, amit rólunk a mos­taniak: „Beszéljetek, beszéljetek, közben ti sem vagytok kü­lönbek. Ti is összerondítjátok a falakat, gyalogösvényeket vágtok a parkokban, autóztok a járdán, szétszórja to!: a téglát, a cementet, belenyúltok a más kasszájába... Amit teszünk — tőletek tanultuk. Még a íglra írkálást is”. Mentem az utcán. Néztem a falakat. A most épülő házak tiszta falát. És a tiszta falakat nézve arra gondoltam: jó volna mindegyikre nagy betűkkel, figyelmeztetőül felárai: „Megjavulunk!”. Nem mertem felírni. Féltem, hogy meg­szidnak. Nem azért mert összepiszkítottam a falat, hanem azért mert felelőtlen ígéretet tettem minäannyiunk nevében SZALAI JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom