Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
Beszéljünk a mércéről 50 éves a lengyel Vöröskereszt Tolna megye képviselői is útra keltek Ma, május 7-én kelt útra az az öttagú delegáció, amelyik a Lengyelország-szerte május 8-án kezdődő jubileumi ünnepségeken részt vesz. A lengyel Vöröskereszt 50 éves fennállásának ünnepségsorozata május 8-án nyílik és 18-án zárul. A Varsóban megrendezésre kerülő jubileumi ünnepségen a magvar delegációt dr. Sóki László, a Magyar Vöröskereszt fStitkár-helyette- se vezeti. Küldöttségünk úti- céia Czestochowa. Városunkat illetve Tolna megvét az itt megrendezésre kerülő eseményeken dr. Gyugvi János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, dr. Horváth .Tenő megvei főorvos, a Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke, dr, Kolombusz László, a Véradó Alközpont főorvosa, Dulai Károlvné megyei titkár és Szabó Jánosné, a VöröskeA korábbi években egyre több üzem szüntette meg a víz szennyezését, de még mindig van egy-két olyan gyár, amely szennyvízével szinte napokra minden vízi élőlényt kiirt a folyókból. A péti üzemek első számú mérgezői a Siónak és a Nádor csatornának. Bár illetékes szervek kötelezték már az említett gyárat arra, hogv havonta csak egyszer engedje ki szennyvízét. mégis ez olyan töménységben érkezik, hogy a halak mázsaszám pusztulnak el. A királyszentistváni szennyvíztározók — amelvek szeny- nyezik a vizet — vízeresztési mániára rendelkezésünkre áll. Alább közöljük, hogv az év folyamán, mely napokon engedik a tározóból a szennyvizet a veszprémi Sédbe s ebből folyik a szennyvíz a Nádor csatornába, majd pedig a Sióba. rgszt megyei szervezetének munkatársa vezeti. Küldöttségünkben a lengyel vendéglátók régi ismerősöket köszönthetnek, hiszen több, mint két évvel ezelőtt jött létre baráti kapcsolat Czestochowa és megyénk vöröskeresztes szervezete között. Küldöttségünk ma a kora hajnali órákban indult ■ Lengyelországba a Véradó Alközpont mikrobuszával és igen nagy utat kíván megtenni az utazás első napión, mivel még ma szeretne eljutni Zakopá- néba, ami nyolcszáz kilométerre van. összesen 1200 kilométert kell időben megfen- ni ők, mert hónap, május 8-án az Iparosok Házában este hatkor ünnepi ülés nyitja m°g Czestochowában azt a gazdag jubileumi eseménysort, amelynek efv hétig ’esz résztvevőié a Tolna mecrvei vöröskeresztes küldöttség. A vízeresztési naptár: Május 11—n-ig Június 13—19-ig Július 16—22-ig Augusztus 19—24-ig Szeptember 20—26-íg Október 23—28-ig November 24—30-lg December 27—31-ig. A vízeresztés ideje alatt egyik vízfolyás sem használható öntözésre, halastó-feltöl- tésre. A szennyvíz lefolyásának sebessége 1,2 kilométer óránként. ■ Királyszentistvántól Berhidóig két óra alatt folyik le a víz, Tácra 28, Sáregresre 62, Vaj tára 70, Bi- kácsra 77, Nagydorogra 80, Kajdacsra 84, Tengelicre 88, Szedresre 92. Sióagárdra 103, és a Duna torkolatáig 125 óra alatt ér le a szennyvíz... Olvasóink minden bizonnyal a fenti naptárból, illetve a vízfolyás idejéből következtetni tudnak arra, hogy mikor várható a Nádor csatorna, illetve a Sió erős szennyeződése. Az új mechanizmus kö- riilményei között a kibővült vállalati hatáskör és a nagyobb önállóság nyomán természetszerűleg sokasodik a vezetés munkája, gondja, felelőssége. Bizonyos fokig a vezetés jellege, szerepe js módosult. A hatékony vállalati nyereségérdekeltség következtében a műszaki-termelési kérdések helyett az értékesítési, a komplex gazdálkodási feladatok kerültek előtérbe. Növekedtek a vezetéssel szembeni követelmények, szigorúbb lett a mérce, de a káderek lei választásának, megítélésének alapelve nem változott. Ma is a népi demokráciához hű, politikailag és szakmailag képzett, szervezőképes és irányítani tudó emberekre van szükség a vezetésben. A kádermunka alapelve a reform nyomón jottányit sem módosult. Azért kell ezt külön is aláhúzni, mert sokan félreértik, hogy az új gazdasági mechanizmusban időnként más hangsúlyt, sőt esetleg más megfoea Íjazást is nyernek egyes kérdések. A párt IX. kongresszusának megállanítása. noha 1966. novemberében hangzott el, mégis időszerű napjaink esyik aktuális kérdésére ad frappáns, félreérthetetlen választ. ..A társadalomnak nem apo- litikus szakemberekre és nem szakmailag hozzá nem értő »poHtikvpokra*», hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli.” A szakmai felkészültség, a műszaki-gazdasági képzettség értelmezése körül van talán most már a legkevesebb félreértés, hiszen negyedszázaddal a felszabadulás után joggal kérjük számon a vállalatok vehetőitől a szakmai tudást, sőt a dinlomát is. Ám önmagában két-három diplomától sem lesz okvetlenül valaki alkalmas, rátermett vezető. A magas fokú szaktudós csak akkor érvényesülhet teljes értékűen, cav-cíTv vezető- munkakörben. ha párosul az irányító-, szervezőkészséggel, a vezetőképességgel. Ma már önálló tudomárv. sőt annak tucatnyi specializált ágazata foglalkozik a vezetői ismeretekkel. Hazánkban is előtérbe kerültek a vezetéselméleti kérdések, s megkezdődött a vezetői ismeretek tudományos igényű publikálása, szervezett oktatása. A vezetés képlete azért így sem olyan egyszerű. Ha a műszaki-gazdasági végzettség, plusz a vezetési ismeretek elsajátítása révén bárki alkalmassá válhatna a vezetésre, akkor tulajdonképpen annyi jó vezetőnk lehetne, ameny- nyit akarunk. Ez. sajnos, azért nem lehetséges, mert a vezetőnek az irányító-, szervező- készségre mint személyes tulajdonságra is szüksége van. Ehhez bizonyos adottság, egészséges ítélőképesség kell: az átlagosnál nagyobb fokú érdeklődés a közügyek iránt, képesség a távlatok felismeréséhez, intuíció, közvetlenség, bánni tudás az emberekkel, határozottság, állásfoglalókészség, a szükséges kompromisz- szumok iránti érzék, a változó körülmények és követelmények által igényelt alkal- mazkodókészség, stb. E tulajdonságok magas színvonalú kifejlesztéséhez kevés az elméleti felkészültség. A gyakorlat teszi a mes- " tért — tartja a közmondás. Ez fokozottan érvényes a vezetőre, aki nem élettelen anyagot formál, hanem embereket, közösségeket irányít, új és szinte soha nem ismétlődő helyzetekben határoz. A vezető mesteri képességei pedig csak akkor fejlődhetnek ki, ha hagyják; ha olyan feltételeket teremtenek, amelyben lehet, sőt kötelező vezetni. A megnövekedett vállalati önállóság ilyen határozott vezetői követelményeket támaszt. Fontos, hogy a vállalaton belül is növeljék a munkahelyi, vagy funkcionális vezetők hatáskörét. A gyakorlat a legjobb káderes, s ha megfelelő feltételeket teremtenek, minden vezető saját magáról állítja ki az alkalmassági, vagy az alkalmatlansági bizonyítványt. Minden vezető egyébként azzal külön is vizsgázik, hogy milyen munkatársakat választ és beosztottjai milyen színvonalon dolgoznak. A közös gazdaságokban a várható terméshozamok körültekintő előbecslése azért is nagy jelentőségű, mert a termelőszövetkezetek biztosítási szerződéseibe is ezek az adatok kerülnek. A termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás korszerűsítésének egyik jellemzője ugyanis, hogy megszűnt az üzemtervhez való kötöttség, a tsz-ek szabad kezet kaptáit, hogy milyen terméshozammal és egységárral biztosítsák nö; vényeiket. A végleges terület- nagyság, a hozam és az egységár adatfelvétele májusban történik, amikor már a tavaszi vetéseket elvégezték. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a tsz-eknek érdekük, hogy a biztosítási szerződések kapcsán a ténylegesen várható hozamot közöljék. A nem létező termés biztosításának nincs értelme, mert kár esetén a kártérítés a tépvlegesen talált hozam alapján történik, de legfeljebb a biztosított hozam mértékéig. ' Nem célszerű a vártnál alacsonyabb hozamra történő biztosítás sem. mert ilyenkor a ténylegesen bekövetkezett A megnövekedett szakmai, vezetői követelmények nem szorították háttérbe a politikai felkészültség, a rendszerünkhöz, a szocializmus ügyéhez való odaadó hűség igényét. Sőt, a nagyobb önállóságból és felelősségből fokozottan következik ez a politikai igényesség. Mert egyrészt megnőtt a vezető társadalmi és gazdasági felelőssége az általa irányított kollektívával szemben. Ilyen felelőssége pedig C9ak a szocialista vezetőnek van. Amíg a tőkés vezetés manipulációival a dolgozók megtévesztésére, a kizsákmányolás leplezésére törekszik, addig nálunk a dolgozók tulajdonosi helyzetéből objektíve következik a termelési aktivitás, a kezdeményezőkészség, a beleszólási jog, az üzemi demokrácia szükségessége. A gazdasági-műszaki vezetők többsége még nem tanult meg magas színvonalon politizálni, tudományos alapossággal és szocialista módon vezetni. Most kezd utat tömi. például a munkaszociológia és munkapszichológia, amely objektív módszerekkel igyekszik felmérni, elemezni a vállalati közvéleményt, a vezetéssel szembeni elvárásokat, a dolgozók aktivizálásának lehetőségeit. C zocialista felelősségér- zetet, odaadást, politikai kvalitásokat kívánnak másrészt a vezetőtől azok a döntések is, amelyek a lakosság, a népgazdaság érdekeit közvetlenül érintik. A köz- gazdasági szabályozó eszközök a vállalati nyereségérdekeltség nem minden esetben teremti meg automatikusan — főként rövid távon — az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek összhangját. Esetenként a helyi döntéseknél is országos szintű mérlegelés, áttekintőkészség, szocialista felelősségérzet szükséges. A vállalatok vezetői most is a szocialista államot képviselő irányító szervektől kapják megbízatásukat, s ezért a bizalomért cserébe természetes követeiménv a szocialista rendszerünkhöz való hűség, amely nemcsak szavakban. hanem elsősorban lettekben tükröződik. K. J. kár teljes megtérítésére nincs lehetőség. Valamennyi növény termelési adatait közölni kell, a biztosítási feltételekben foglalt kivételektől eltekintve. j\ biztosítani kívánt termés- mennyiséget (táblánként! részletezéssel) a termelőszövetkezet jelöli meg. A biztosított növények egy holdra vonatkozó termésmennyiségét a tsz — mindaddig, amíg kár nem éri — jogosult írásbeli bejelentéssel a valóságban várható termés mértékéig felemelni, illetve a következő időpontig a várható hozam mértékére leszállítani: cirok, cukor- és takarmánvrépa, dohány, fü- szerpaorika, napraforgó, rizs, siló- és szemeskukorica, szőlő, télialma július 15-ig, egyéb növényeknél június 15-ig. A biztosító az indokolatlan hozammódosítási bejelentést 10 napon belül írásban elutasíthatja. A májusi adatközléskor a tsz-ek még egyszer vizsgálják felül az értékesítési lehetőségeket, és olyan egységárakra biztosítsanak, amilyen bevételre az illető növényből valóban számítanak. A hatóságilag rögzített árakat a biztosításban is be kell tartani. Mikor szennyezett a Sió? Itt a vízeresztési naptár Termésbecslés a biztosításhoz mutatja ferde irányban a másik fa helyét. — Szombaton, előtte nap este későig kaszáltunk itt a laposban a rétet. Eszterházy birtok volt ez, nekünk szigorúan kiadta az intéző, hogyha ég-föld összeszakad is, szombat-vasárnap le kell vágnunk a rétet. Holdvilágban dolgoztunk. Lehetett úgy este tíz óra, amikor Regöly felöl kocsik robaját, lövöldözést és messzehangzó jajgatást hallottunk. Vágtában jött egy tiszt, aki ránkparancsolt, hogyha k edves az életünk, takarodjunk, amilyen gyorsan csak tudunk. Mind a hárman — Virág András, a Gombkötő meg én — rohantunk a gúnyánkért, összekapkodtuk magunkat és mentünk. — Másnap hajnalban folytatni akartuk a munkát, nem lehetett több három óránál, amikor ’ kiértünk. Az útról benézek az erdőbe, látok egv embert, felém háttal támaszkodik az akácfának. Azt hittem, a jágerünk az, a Molnár János. Cdaszólok: Jó reggelt! Nem felelt. Oda megyek, visszahőkölve látom, hogy hótt ember az. Mellbelőtték. A szeme nyitva, hátul a keze odakötözve, de holtában sem rogyott le. Szép ember volt, fehér zubbony rajta, a lábán sárga bakancs, a zsebeiben családi fénykép, cigaretta és a zeb- óra. Később tudtam meg, hogy ő volt Pálén az ispán. Odébb nézek, amott meg a szilfához kötözött kezekkel, de előregörnyedve látok egy másik embert, ö volt Pélen a bognár. Habos a szája, fekete szalmakalapja tőle két méternyire lehetett. Nem tudtam odamenni. Lassan elindulunk. Kissé távolabb kérdezem : — Utána vajon mi történi? Erről mit tud, Gyuri bácsi? — Beszélték a népek, hogy a tiszti banda a péli gazdaságból hurcolta el őket. Tudják, ezek a bandák éjszaka jártak és nem arra körbe, a kövesúton. hanem itt az erdő alatt vezetett rövidebb és titkosabb útjuk. — Én annyit hallottam, ezek szegények nem voltak kummunisták, hanem a népkor- máhy idején lettek vezetők Pélen. Tudjam nép emberei lettek a kommünben, és azért ölték meg őket. Mind a ketten csaj adósak, az ispánnak állítólag sok gyereke volt. Vasárnap estefelé jött aztán egy hosszú szekér, feltették őket a szalmára, Tamási felé indultak. Ott temették el őket, és úgy hallottam, ott volt a temetésen a két család is. Azon a nyáron, 1919-ben huszonhárom esztendős volt Virág György. A mostani fiatalok, az adorjáni KISZ-esek felkutatják a félévszázados emlékeket és megélénkült mozgalmi munkájuk során buzgón hirdetik e gondolatot: Nem hal meg az, aki életét adja a nép ügyéért, mert emlékét ápolják. Az öt esztendeje kiadott, Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakúban című könyv adatai szerint Kőhalmi István és Sitkéi József Alsópélen született és 1919-ben mindketten ott munkálkodtak. Mit tudnak munkásságukról a péliek? Él- nek-e még, ott találhatók-e a hozzátartozók? Emlékeznek-e a mai Alsópéli Állami Gazdaságban Kőhalmi Istvánra és Sitkéi Józsefre? Utrakelünk a kissé távoli Alsöpélre. SOMI BENJÁMINNÁ (Folytatjuk) Végleges adatfelvétel májusban lehetőségek Módosítási
