Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
Mágneses állatorvos A mezőgazdáság gépesítése és az ipari területek növekedése folytán mind gyakrabban kerülnek a haszonállatok gyomrába fém-, főleg vases acéltárgyak. Bejuthatnak a takarmánykészítő gépek meghibásodása folytán a takarmányba, de közvetlenül is bekerülhetnek az állatok szervezetébe, amikor legelnek. A szervezetükbe került fémtárgyaktól az állatok rendszerint megbetegszenek, a beteg állatokat azután idő előtt ki kell selejtezni, ami főleg a tehénállománynak okoz jelentős károkat. A jereváni állategészségügyi intézetben éveken át vizs gálták, miként lehetne megakadályozni a fémtárgyak bejutását az állatok gyomrába, illetve milyen eljárással lehetne az ezzel kapcsolatban keletkező károkat csökkenteni. Megállapították, hogy a legelők és a takarmány fémtárgyakkal való szennyeződésének megakadályozására nem lehet eléggé hatásos intézkedéseket foganatosítani, vagy eljárásokat kidolgozni, emiatt tehát inkább erre a célra kifejlesztett segédeszközökkel való rendszeres szűrést, illetve beavatkozást találták célszerűnek. A jereváni állatorvosok és műszakiak együttműködésének eredményeként több segédeszközt dolgoztak ki a mágnesezhető fémtárgyak in- dikálására, illetve lekötésére. Az első ezek közül a „mágneses állatorvos”-nak nevezett, félvezetőkkel működő tranzisztoros fémkereső, amely- lyel meg lehet határozni az állat testébe jutott fémtárgy helyzetét. A készülék közönséges zseblámpaelemmel működik és az elem kicserélése nélkül 2500 tehenet lehet megvizsgálni vele. Két év 'alatt mintegy 10 000 tehenet vizsgáltak meg így örmény- országban, és a rendszeres vizsgálatok folyamán kitűnt, hogy a vizsgált állatok 64 százalékának gyomrában fémtárgy van. Az eredmények láttán számos új gazdaságban vezetik be a készülékkel való rendszeres szűrővizsgálatot. A jereváni kutatóintézetben megoldották a fémtárgyak sebészeti beavatkozás nélküli eltávolítását is. Erre a célra fejlesztették ki a mágneses szondát, amelyet az állat gyomrába juttatnak és segítségével kihúzzák onnan a mágnesezhető fémtárgyakat. Jelenleg mór mintegy 25 000 mágneses szondát használnak a Szovjetunió gazdaságaiban. A szonda két legfontosabb része a mágneses fej és a műanyagból, illetőleg gumiból készült hajlékony szondavezető. A mágneses fej tojásdad alakú és erősen mágnesezhető ötvözetből készül. XI. sz. Feltevés B. Tamás tehergépkocsi-vezető indulás elő.t észrevette, hogy a rendszámtáblát megvilágító lámpa nem világít. A gépkocsi vezetője az esetet jelentette a gépkocsi-előadónak, közölte vele, hogy nem tud elindulni, mert a rendszámtáblát megvilágító lámpája nem üzemképes. A gépkocsi-előadó utasította B. Tamást, hogy induljon el, a szállításnak nem szabad megállni. B. Tamás elindult, folytatta útját, majd „Előzni tilos!” jelzőtáblával megjelölt útszakaszon megelőzte az 5 km óra sebességgel haladó munkagépet. Dombóvár— hőgyészi összekötő úton haladva látta, hogy a traktorok a földútról sok sarat hordtak a közútra, a sarat — irányjelző használata nélkül — kikerülte és folytatta útiát Szekszárd felé. Kéty és Zomba községek között haladt. amikor észrevette, hogy két tehén legel az útszéli árokban, az egyik keresztülfutott előtte, hirtelen fékezett és megállt, akkor vette észre, hogy egy személygépkocsi hátulról beleszaladt. A helyszínen megállapították, hogy P. Mihály, a személygépkocsi vezetője nagy sebességgel közlekedett, barátját — aki a gépkocsiban hátul foglalt helyet — cigarettával kínálta, s későn vette észre az előtte hirtelen lefékező tehergépkocsit és ezért szaladt bele. A személygépkocsin kb. 4000 Ft kár keletkezett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sértett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ-fiiggelék megfelelő cikkelyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. HELYSZINKAJZ. Két/ /e/e' —~->--Ű IjQ Z omíro Paragrafusok [7 ]7| 1 1 z ; b h 5 h 5 6 V Ő 9 10 ti 121 I 5 6 • f 8 13 17 15 16 17 18 19 20 21 221 I 9 10 1 1 12 23 27 25 26 27 28 29 30 31 321 113 17 1 6 16 33 31» 35 36 37 38 39 70 71 721 117 181 9 20 73 iffj 75 76 77 78 79 50 51 521 |21 222 3 27 53 5*i 55 56 57 58 59 60 61 621 125 262 7 28 63 67 65 66 67 68 69 70 71 721 129 30 3 1 32 73 7*1 75 76 77 78 79 89 81 82 [ Fiinnolálr FÓKUSZ ■mit iiiiiiiiiiiiiiiini Szemelvények külföldi újságokból Az 54 éves Zsivko Zsivkov jogász, rendkívül jólöltözött, dinamikus jelenség, a vele folytatott beszélgetésre rányomja bélyegét koncentrált intelligenciája, szuverénitása, s az a képessége, hogy az illő távolság fenntartásával kellemes kapcsolatokat létesítsen. S ennek a Balkán-országnak ez a vezető politikusa színes egyéniségével hasonlóképpen megállná a helyét a Nyugat ipari arisztokráciájában is. 1906-ban az NDK-ban lexikon jelent meg a világ politikusairól és ebben Zsivko Zsivkov apjáról azt írják, hogy paraszt, Todor Zsivkovéról viszont azt jegyezték fel, hogy szegényparaszt. Ebből kombinálható, hogy Zsivko Zsivkov apja gazdag paraszt volt és nem elsősorban proletár származása következtében futotta be jelentős pályafutását. 1935- ben lett a Bolgár Kommunista Párt tagja és a munkás- mozgalmi tevékenységével el_ jutott a külügyminiszteri tisztségig (1952), majd külügyminiszter-helyettes lett (1957), s a művelődési és kulturális ügyek miniszterének tisztségét is betöltötte (1958.) Osztrák részről az első kérdés a bolgár gazdasági reformra vonatkozott és erre olyan ragyogó és kimerítő választ adott, amely megfelelt volna egy közgazdasági egyetemi előadásnak is, és azoknak közülünk, akik nem szakértők ezen a területen, még az újságírói lélegzete is elállt. Zsivko Zsivkov elsőnek azt hangsúlyozta, hogy az új gazdasági rendszer — amellyel 1963-ban kezdtek kísérletezni és 1969. január 1. óta alkalmazzák az egész gazdaságra — nem jelenti az eddigi rendszer teljes megtagadását. „Nemet mondunk a túlzott centralizmusra — új elemeket igényelünk a gazdaságban.” Az új út lényegbevágó célja a tervezés tudományos színvonalának emelése a demokratikus centralizmus alapjain. A központi tervezés elve megmaradt tehát, de adminisztratív vonalon leegyszerűsítik. „A kormánynak már most is csak a gazdaság legfontosabb emelői vannak a kezében.” Ezekhez tartozik: a tőkebefektetések ellenőrzése, a devizabevételek és kiadások ellenőrzése, a munkakezdeményezés differenciálásával egyidejűleg arra törekedtek, hogy a népgazdaság arányos fejlődését megőrizzék. (Die Presse) A gazdasági kérdések rangja ' , A tavalyi vajdasági konferenciákon az ideológiai és politikai problémák játszottak főszerepet. Az idén kiemelt helyet kaptak a gazdasági kérdések. A párt vezetőségét képviselő felszólalók megállapították, hogy napjainkban, amelyek valóban történelmi jelentőségűek Lengyelország számára, a gazdasági kérdések rendkívül fontos szerepet játszanak. Lengyelország fordulóponthoz érkezett: a gazdálkodás ex- tenzív módszereiről áttér az intenzív módszerekre, amelyek segítségével korszerűsíti gazdaságát és emelheti a lakosság anyagi életszínvonalát. A lublini konferencián Igna- cy-Loga-Sowinski megállapította: „Az élet törvényszerűsége, hogy az alapvető szükségletek kielégítése az anyagi jólét, a kultúra, az egészségügy, a szociális juttatások területén mintegy automatikusan felébreszti a magasabb színvonalú szükségleteket, amelyeknek nyomása korántsem gyengébb, sőt, olykor erősebb. Efelett nem lehet napirendre térni, hiszen a gazdasági növekedés, a nemzeti Jövedelem növekedése és a lakosság életkörülményeinek velejáró javulása a legékesszólóbban és a legerőteljesebben szól az emberek tudata és meggyőződése száméra a szocialista társadalmi rendszer fölénye mellett.” A katowicei vajdasági pártkonferencián Edward Gierek hasonló véleményét fejezte ki: „A szocializmus anyagi alapjának építésében tett előrehaladás alapvető befolyást gyakorol a társadalmi tudat alakulására. A szándékok és a vállalkozások összessége, amelyek a katowicei vajdasági pártszervezet akciótervében szerepelnek, a gazdasági munka inten- zifikálását célozza. Ennek a fő célnak rendeltük alá a részletfeladatokat. Pártszervezetünk továbbra is következetesen hozzájárul népünk egységéhez, az egész társadalom integrációjához az ismeretek korszerű magas színvonala és a szakképzettség magas színvonala alapján, a szocialista eszmények és törekvések, a munkásosztály demokratikus életstílusa alapján.” (Polityka, Varsó) Az Unité interjúja , • • - ■ -' V ' aromán külügyminiszferreí Corneliu Manescu román külügyminiszter, miután visz- szatért Törökországból, ahol Ceausescunak, az államtanács elnökéinek társaságában tett látogatást, a következő interjút adta az Unltá munkatársának: Kérdés: Miniszter Ür, ön néhány napja tért vissza az Ankarában tett hivatalos látogatásról. Milyen jelentősége volt ennek a látogatásnak Románia és Törökország viszonyával és a balkáni jószomszédsági viszony kialakításával kapcsolatban, tekintetbe véve, hogy a két ország különböző katonai tömbökhöz tartozik? Válasz: Természetesen niég most is a törökországi látogatás benyomásai foglalkoztatnak. Ankara, Istanbul és Izmir lakossága nagy szeretettel fogadta küldöttségünket és élsősorban annak vezetőjét. Ni- colae Ceausescut, az államtanács elnökét. A török vezető személyiségek szívélyes barátságot tanúsítottak irántunk, élükön Cevdet Sunay-val. a Török Köztársaság elnökével, Suleyman Demirel miniszter- elnökkel és Ihsan Sabri Cag- layangil külügyminiszterrel. Mindez nem csupán a hagyó, mányos vendégszeretetet tükrözte, hanem nézetem szerint egy tartós barátság ékesszóló kifejezése volt. A látogatás lefolyása és eredményei világosan bizonyítják, hogy Románia és Törökország társadalmi és politikai rendszerének különbözősége, továbbá más-más katonai szövetséghez való tartozásuk nem akadályozza Jó viszonyaik fejlesztését. A látogatás során a két elnök elégtétellel állapította meg, hogy a két ország viszonya különböző területeken sokat fejlődött. A látogatás jelentősen hozzájárult a baráti kapcsolat megszilárdításához Románia és Törökország között, a két nép érdekében, a béke és a nemzetközi megértés érdekében. Ez magyarázza, hogy a látogatás olyan nagy visszhangot keltett nem csupán a két ország közvéleményében, hanem határaikon túl is, elsősorban a Balkán-félszigeten. Kérdés: Hogyan értékeli a Varsói Szerződés tagállamai budapesti tanácskozásának visszhangját? Válasz: A Varsói Szerződés tagállamainak konzultatív tanácskozása pozitív visszhangot és nagy érdeklődést keltett a közvéleményben. Ez elsősorban a jóváhagyott dokumentumok fontosságának tulajdonítható. A találkozóról kiadott közlemény és a tagállamok felhívása valamennyi európai országhoz a kommentárok és értékelések szerint jelentős hozzájárulás a béke, a biztonság és az enyhülés ügyéhez földrészünkön és a világon. (Unitá)
