Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-31 / 123. szám
VILÁG PROLETÁR IÁT EG? ESDI JETEK* Kitüntetések llfF PUJ SAG • ******* ■hhbihhhhihiííhííí^h alkalmából | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 123. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1969. május 31. Fock Jenó nyilatkozata ausztriai látogatásáról Becs (MTI) Fock Jenő kormányelnök pénteken reggel a bécsi Collegium Hungaricum- ban, az osztrák főváros nagy múltú kulturális központjába látogatott. A vendéget a Collegium 1963-ban épült, új székházában Kerekes Lajos igazgató és Kálmán Sándor igazgatóhelyettes tájékoztatta munkájukról. Fock Jenő a Collegiumban találkozott a bécsi magyarság egyesületei, illetve az Osztrák —Magyar Kulturális Egyesület vezetőivel. Magyar—osztrák tárgyalások Dr Tímár Mátyás miniszter- éhlők-helyettes és Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese megbeszéléseket folytatott Stefan Koren pénzügyminiszterrel és Otto Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszterrel a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseiről. Ugyancsak tárgyalások folytak Becsben R'>sta Endre, a KKI ügyvezető elnöke és Franz Karasek nagykövet, a közoktatásügyi minisztérium főosztályvezetője között. Fock lenő sajtófogadása Fock Jenő kormányéin ők pénteken délelőtt nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát tartott a bécsi magyar nagykövetségen. A sajtóértekezleten az osztrák és a Becsben akkreditált külföldi sajtó, rádió és a televízió sok képviselője vett részt. A kormányelnöik bevezető nyilatkozatában kijelentette: „Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy meggyőződésem szerint látogatásunk jellege viszontlátogatás és ez önmagába is sok mindent megmagyaráz. Látogatásunknak ez a jellege lehetővé teszi, hogy ne most kezdjünk, el kérdéseket megbeszélni, és ne arról beszéljünk, hogy évszázadok óta és évszázadok alatt mi volt a két ország között. Onnan indulhatunk el, hogy két évvel ezelőtt, Klaus kancellár budapesti látogatásakor miben állapodtunk meg, azóta abból mit hajtottunk végre, s hogyan folytassuk akkor megindult, s azóta folyamatban levő tárgyalásainkat. Klaus kancellár úr budapesti látogatására visszagondolva meggyőződésem volt, hogy Ausztriában is őszinte eszmecserét tudunk majd folytatni. Örömmel elmondhatom önöknek, hogy e feltételezésemben nem csalódtam. A két év alatt elért eredményekre visszapillantva, úgy véltem, hogy ezeket tovább tudjuk majd fokozni. E feltételezésemben sem csalódtam. Megtárgyaltuk a nemzetközi helyzet különféle kérdéseit, elsősorban a Közel- Kelet és Vietnam problémáit. Nem titok önök előtt, hogy e kérdésekben nem teljesen azonos a két kormány felfogása. Ugyanakkor szívesem állapítom meg, hogy egységes a két kormány felfogása abban, hogy e kérdéseket békésen és mielőbb rendezni kell. A nemzetközi kérdések között súlyponti helyet foglalt el az európai béke és biztonság problémája, a Varsói Szerződés országainak budapesti felhívása. E kérdésben felfogásunk lényegében megegyezett. Tárgyalásaink. másik nagy témája a két ország sokoldalú kapcsolatai voltak, ezen belül a leglényegesebb gazdasági kapcsolataink tovább fejlesztése. Megtárgyaltuk emellett a kulturális, a sport, a diplomáciai és politikai kapcsolatunkat is. Mindezekről összefoglalva az a véleményem, hogy tárgyalásaink, látogatásunk nyomán jelentős fejlődés tapasztalható. Tárgyalásaink egyébként nemcsak olyan formális körülmények között folytak, amelyeket a három és fél órás munka- megbeszélés jelentett, hanem folytatódtak a társas együtt- léteknél, a vidéki utazáson. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. személyesen, jobban megismertük egymást. A kormányelnök ezután osztrák, magyar, nyugatnémet amerikai és francia tudósítók kérdéseire válaszolt. Fock Jenő válaszaiban a következőket fejtette ki. Igen sok lehetőséget látok arra, hogy Ausztria és Magyarország között a gazdasági kapcsolatok megélénküljenek. Az alumíniumipar vonatkozásában például a legutóbb számottevő üzletkötésekre került sor: egy tíz évre szóló egyezmény alapján Magyar- ország évi 75 000 tonna timföldet szállít Ausztriának, összesen 50 millió dollár értékben. Néhány héttel ezelőtt írtak alá szerződést a Mohácsi Farostlemezgyár, e középeurópai méretekben igen jelentős üzem és az osztrák Funder-cég között, amelynek alapján a magyar üzem kapacitása, osztrák berendezésekkel, hozzávetőleg megkétszereződik. Egy másik területen igen nagyok a lehetőségek, de még sok tárgyalásra van szükség a tervek valóra- váltásához. Ismeretes, hogy Magyarország és Ausztria vil- lamosenergia-rendszerét a kö(Folytatás a 2, oldalon^ Fock Jenő és kísérete május 29-én Felső-Ausztriába utazott, hogy megtekintse a Steyr—Daimler Puch Műveket. A gyárban dr. Hans Rosier vezérigazgató (a képen jobboldalt) kalauzolta a magyar miniszterelnököt. A pedagógusnap alkalmából Iíku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter pénteken a minisztériumban eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként 67 pedagógusnak adott át kitüntetést: 39-en kaptak „kiváló tanár”, huszonegyen „kiváló tanító”, heten pedig „kiváló óvónő” kitüntetést. Az ünnepi eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Övári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője, Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese és Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára is. Ilku Pál köszöntötte a kitüntetett nevelőket és az egész magyar pedagógustársadalmat. Egyebek között hangsúlyozta: azok az intézkedések, amelyeket a kormány ebben a tanévben hozott a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek megjavítására, híven tükrözik, hogy a párt és a kormány a társadalmi igényeket messzemenően figyelembe véve igyekszik minden szükséges feltételt biztosítani a pedagógusok nagy jelentőségű feladatához. Utalt arra, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének eddigi tapasztalatai kedvezőek a tanügyi politika területén is. Ezután a miniszter átnyújtotta a kitüntetéseket. A Tolna megyei pedagógusok közül „kiváló tanár”^ címet kapott Farkas Jenő, a dombóvári Gárdonyi Géza Ál- talános Iskola tanára és Létay Menyhért, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára. A „szellemi beruházásról“ tanácskoztak- Iregszemcsén Pénteken a Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet iregszemcsei központjában tartotta kibővített értekezletét ay Tolna megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztálya. A tanácskozáson részt vett István József; a megyei pártbizo.ttság agitációs propagandaosztályának vezetője, Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, So- morjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, ott voltak a járási pártbizottságok, valamint a megyében lévő mezőgazdasági oktatási intézmények és tsz-területi szövetségek vezetői is. Az ülésen előzetesen összeállított írásos anyag alapján megtárgyalták a Tolna megyében lévő mezőgazdasági oktatási intézmények, és az iregszemcsei kutatóintézet munkáját. Megvitatták, miként hangolhatják össze még hatékonyabban a kísérleti intézet és az oktatási intézmények, s a tsz- szövetségek együttműködését, hogyan hasznosíthatják jobban a bennük rejlő erőtartalékokat, szellemi tőkét a megye mezőgazdaságának fejlesztésében, anélkül, hogy zavarnák fő feladatuk ellátását, amint Bucsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa kifejtette. Az iregszemcsei kísérleti intézet tudományos és gyakorlati tevékenységévelkapcsolat- ban dr. Kurnik Ernő profeszszpr, az intézet igazgatója válaszolt a kérdésekre. Azzal az aggállyal kapcsolatban, mintha az intézet más megyét kívánna előtérbe helyezni a jövőben, közölte, hogy számukra Iregszemcse tája a legalkalmasabb növénynemesítésre, csupán, arról van szó, hogy Bi- csérden egy kutatóbázist alakítanak ki, Somogybán pedig egy vetőmagtermesztő és -feldolgozó központot akarnak létrehozni. Horváth Lajosnak, á dombóvári járási pártbizottság osztályvezetőjének kérdésére válaszolva, elmondotta, hogy a Kapos völgyében stabil rét- és legelőgazdálkodást tesz lehetővé a vízrgnde- ‘ zés, de ezt szántóföldi takarmánytermesztéssel is ki kell egészíteni. Egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a tsz-ek, gazdaságok ne csak akkor forduljanak segítségért, szaktanácsért a kutatóintézethez, amikor szorít a cipő. Ravasz Ferenc, az iregszemcsei intézet osztályvezetője főleg a terme- lésféjlesztésről és a szaktanács- adásról nyújtott tájékoztatást. Mártonfai Dénes, a Szek- szárd-Palánki Mezőgazdasági Techniküm igazgatója egyebek közt arról szólt, hogy az intézetben végzett tanulók 80 százaléka a termelő- munkában helyezkedett el, s kevés olyan tsz-e van a megyének; ahol nincsen volt tanítványuk. Fodor János, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet igazgatója azt kérte: hatásos propagandával segítsék elő, hogy minél több fiatal jelentkezzék náluk tanulónak. István József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője azt javasolta, hogy maga az iskola kutassa fel a növendékeknek való fiatalokat, s a rendelkezésre álló kisfil- met a megye mozijaiban ván- doroltatva mutassa be. Bucsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa többek közt azt ajánlotta, hogy a palánki technikumban az eddigi tapasztalatokat fejlesztve, a tanáccsal közösen építsenek ki vezetőképző bázist. Kolozs István, tsz-szövetségi titkár feleletét keresett arra, hogy miért nem találják meg helyüket sokfelé az ifjú szakemberek. Sajnos, a tsz-ekben megtörténik, hogy kellő körültekintés nélkül iskoláznak be fiatalokat. Ugyanakkor az is előfordul, hogy nem adnak teret a fiatal szakembereknek. György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője összefoglalójában felhívta arra is a figyelmet, hogy a sorozatosan épülő komplex állattenyésztési telepeken mind több hozzáértőre lesz szükség. Befejezésül a résztvevők megtekintették a kísérleti gazdaságot (B. LJ
