Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

VILÁG PROLETÁR IÁT EG? ESDI JETEK* Kitüntetések llfF PUJ SAG • ******* ■hhbihhhhihiííhííí^h alkalmából | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 123. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1969. május 31. Fock Jenó nyilatkozata ausztriai látogatásáról Becs (MTI) Fock Jenő kor­mányelnök pénteken reggel a bécsi Collegium Hungaricum- ban, az osztrák főváros nagy múltú kulturális központjába látogatott. A vendéget a Col­legium 1963-ban épült, új székházában Kerekes Lajos igazgató és Kálmán Sándor igazgatóhelyettes tájékoztatta munkájukról. Fock Jenő a Collegiumban találkozott a bécsi magyarság egyesületei, illetve az Osztrák —Magyar Kulturális Egyesület vezetőivel. Magyar—osztrák tárgyalások Dr Tímár Mátyás miniszter- éhlők-helyettes és Baczoni Je­nő, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese megbeszé­léseket folytatott Stefan Koren pénzügyminiszterrel és Otto Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszterrel a két or­szág gazdasági kapcsolatainak kérdéseiről. Ugyancsak tárgya­lások folytak Becsben R'>sta Endre, a KKI ügyvezető el­nöke és Franz Karasek nagy­követ, a közoktatásügyi mi­nisztérium főosztályvezetője között. Fock lenő sajtófogadása Fock Jenő kormányéin ők pénteken délelőtt nagy érdek­lődéssel kísért sajtókonferen­ciát tartott a bécsi magyar nagykövetségen. A sajtóérte­kezleten az osztrák és a Becs­ben akkreditált külföldi saj­tó, rádió és a televízió sok képviselője vett részt. A kormányelnöik bevezető nyilatkozatában kijelentette: „Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy meggyőző­désem szerint látogatásunk jellege viszontlátogatás és ez önmagába is sok mindent meg­magyaráz. Látogatásunknak ez a jellege lehetővé teszi, hogy ne most kezdjünk, el kérdése­ket megbeszélni, és ne arról beszéljünk, hogy évszázadok óta és évszázadok alatt mi volt a két ország között. On­nan indulhatunk el, hogy két évvel ezelőtt, Klaus kancellár budapesti látogatásakor miben állapodtunk meg, azóta abból mit hajtottunk végre, s ho­gyan folytassuk akkor meg­indult, s azóta folyamatban levő tárgyalásainkat. Klaus kancellár úr budapes­ti látogatására visszagondolva meggyőződésem volt, hogy Ausztriában is őszinte eszme­cserét tudunk majd folytatni. Örömmel elmondhatom önök­nek, hogy e feltételezésemben nem csalódtam. A két év alatt elért eredményekre visszapil­lantva, úgy véltem, hogy eze­ket tovább tudjuk majd fokoz­ni. E feltételezésemben sem csalódtam. Megtárgyaltuk a nemzetközi helyzet különféle kérdéseit, elsősorban a Közel- Kelet és Vietnam problémáit. Nem titok önök előtt, hogy e kérdésekben nem teljesen azo­nos a két kormány felfogása. Ugyanakkor szívesem állapí­tom meg, hogy egységes a két kormány felfogása abban, hogy e kérdéseket békésen és mi­előbb rendezni kell. A nemzetközi kérdések között súlyponti helyet foglalt el az európai béke és biztonság problémája, a Varsói Szerző­dés országainak budapesti fel­hívása. E kérdésben felfogá­sunk lényegében megegyezett. Tárgyalásaink. másik nagy témája a két ország sokolda­lú kapcsolatai voltak, ezen be­lül a leglényegesebb gazdasági kapcsolataink tovább fejlesz­tése. Megtárgyaltuk emellett a kulturális, a sport, a diplomá­ciai és politikai kapcsolatun­kat is. Mindezekről összefog­lalva az a véleményem, hogy tárgyalásaink, látogatá­sunk nyomán jelentős fej­lődés tapasztalható. Tárgyalásaink egyébként nem­csak olyan formális körülmé­nyek között folytak, amelyeket a három és fél órás munka- megbeszélés jelentett, hanem folytatódtak a társas együtt- léteknél, a vidéki utazáson. A legfontosabb eredmény­nek azt tartom, hogy kö­zelebb kerültünk egymás­hoz. személyesen, jobban megismertük egymást. A kormányelnök ezután osztrák, magyar, nyugat­német amerikai és francia tudósítók kérdéseire válaszolt. Fock Jenő válaszaiban a kö­vetkezőket fejtette ki. Igen sok lehetőséget látok arra, hogy Ausztria és Ma­gyarország között a gazdasági kapcsolatok megélénküljenek. Az alumíniumipar vonatkozá­sában például a legutóbb számottevő üzletkötésekre ke­rült sor: egy tíz évre szóló egyezmény alapján Magyar- ország évi 75 000 tonna tim­földet szállít Ausztriának, összesen 50 millió dollár ér­tékben. Néhány héttel ezelőtt írtak alá szerződést a Mohácsi Farostlemezgyár, e közép­európai méretekben igen je­lentős üzem és az osztrák Funder-cég között, amelynek alapján a magyar üzem ka­pacitása, osztrák berendezé­sekkel, hozzávetőleg megkét­szereződik. Egy másik terü­leten igen nagyok a lehetősé­gek, de még sok tárgyalásra van szükség a tervek valóra- váltásához. Ismeretes, hogy Magyarország és Ausztria vil- lamosenergia-rendszerét a kö­(Folytatás a 2, oldalon^ Fock Jenő és kísérete május 29-én Felső-Ausztriába utazott, hogy megtekintse a Steyr—Daimler Puch Műveket. A gyár­ban dr. Hans Rosier vezérigazgató (a képen jobboldalt) ka­lauzolta a magyar miniszterelnököt. A pedagógusnap alkalmából Iíku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, műve­lődésügyi miniszter pénteken a minisztériumban eredményes oktató-nevelő munkájuk elis­meréseként 67 pedagógusnak adott át kitüntetést: 39-en kaptak „kiváló tanár”, hu­szonegyen „kiváló tanító”, he­ten pedig „kiváló óvónő” ki­tüntetést. Az ünnepi esemé­nyen jelen volt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Övári Miklós, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese és Péter Ernő, a Pedagógu­sok Szakszervezetének főtit­kára is. Ilku Pál köszöntötte a ki­tüntetett nevelőket és az egész magyar pedagógustársadalmat. Egyebek között hangsúlyozta: azok az intézkedések, ame­lyeket a kormány ebben a tan­évben hozott a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek megjavítására, híven tükrözik, hogy a párt és a kormány a társadalmi igényeket messze­menően figyelembe véve igyekszik minden szükséges feltételt biztosítani a pedagó­gusok nagy jelentőségű fel­adatához. Utalt arra, hogy a gazdaságirányítás új rendsze­rének eddigi tapasztalatai kedvezőek a tanügyi politika területén is. Ezután a miniszter átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Tolna megyei pedagógu­sok közül „kiváló tanár”^ cí­met kapott Farkas Jenő, a dombóvári Gárdonyi Géza Ál- talános Iskola tanára és Létay Menyhért, a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára. A „szellemi beruházásról“ tanácskoztak- Iregszemcsén Pénteken a Délkelet-dunán­túli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet iregszemcsei központ­jában tartotta kibővített érte­kezletét ay Tolna megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tálya. A tanácskozáson részt vett István József; a megyei pártbizo.ttság agitációs propa­gandaosztályának vezetője, Horváth József, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, So- morjai Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője, ott voltak a járási pártbizott­ságok, valamint a megyében lévő mezőgazdasági oktatási intézmények és tsz-területi szövetségek vezetői is. Az ülésen előzetesen össze­állított írásos anyag alapján megtárgyalták a Tolna megyé­ben lévő mezőgazdasági okta­tási intézmények, és az ireg­szemcsei kutatóintézet mun­káját. Megvitatták, miként hangolhatják össze még hatékonyabban a kí­sérleti intézet és az okta­tási intézmények, s a tsz- szövetségek együttműködé­sét, hogyan hasznosíthatják jobban a bennük rejlő erőtartaléko­kat, szellemi tőkét a megye mezőgazdaságának fejlesztésé­ben, anélkül, hogy zavarnák fő feladatuk ellátását, amint Bucsi Elek, a megyei pártbi­zottság munkatársa kifejtette. Az iregszemcsei kísérleti in­tézet tudományos és gyakor­lati tevékenységévelkapcsolat- ban dr. Kurnik Ernő profesz­szpr, az intézet igazgatója vá­laszolt a kérdésekre. Azzal az aggállyal kapcsolatban, mint­ha az intézet más megyét kí­vánna előtérbe helyezni a jö­vőben, közölte, hogy számukra Iregszemcse tája a legalkalmasabb növény­nemesítésre, csupán, arról van szó, hogy Bi- csérden egy kutatóbázist ala­kítanak ki, Somogybán pedig egy vetőmagtermesztő és -fel­dolgozó központot akarnak létrehozni. Horváth Lajosnak, á dombóvári járási pártbizott­ság osztályvezetőjének kérdé­sére válaszolva, elmondotta, hogy a Kapos völgyében stabil rét- és legelőgazdálkodást tesz lehetővé a vízrgnde- ‘ zés, de ezt szántóföldi ta­karmánytermesztéssel is ki kell egészíteni. Egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a tsz-ek, gaz­daságok ne csak akkor fordul­janak segítségért, szaktaná­csért a kutatóintézethez, ami­kor szorít a cipő. Ravasz Fe­renc, az iregszemcsei intézet osztályvezetője főleg a terme- lésféjlesztésről és a szaktanács- adásról nyújtott tájékoztatást. Mártonfai Dénes, a Szek- szárd-Palánki Mezőgazdasági Techniküm igazgatója egyebek közt arról szólt, hogy az intézetben végzett tanu­lók 80 százaléka a termelő- munkában helyezkedett el, s kevés olyan tsz-e van a me­gyének; ahol nincsen volt ta­nítványuk. Fodor János, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet igazgatója azt kérte: hatásos propagandával segítsék elő, hogy minél több fiatal jelentkezzék náluk ta­nulónak. István József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője azt javasolta, hogy maga az iskola kutassa fel a növendékeknek való fia­talokat, s a rendelkezésre álló kisfil- met a megye mozijaiban ván- doroltatva mutassa be. Bucsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa többek közt azt ajánlotta, hogy a palánki tech­nikumban az eddigi tapaszta­latokat fejlesztve, a tanáccsal közösen épít­senek ki vezetőképző bá­zist. Kolozs István, tsz-szövetségi titkár feleletét keresett arra, hogy miért nem találják meg helyüket sokfelé az ifjú szak­emberek. Sajnos, a tsz-ekben megtörténik, hogy kellő körül­tekintés nélkül iskoláznak be fiatalokat. Ugyanakkor az is előfordul, hogy nem adnak te­ret a fiatal szakembereknek. György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője összefoglaló­jában felhívta arra is a figyel­met, hogy a sorozatosan épülő komp­lex állattenyésztési telepe­ken mind több hozzáértőre lesz szükség. Befejezésül a résztvevők megtekintették a kísérleti gazdaságot (B. LJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom