Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
Rovatvezető: D. KÓNYA JÓZSEF Két tudósítás — Gyünkről Először elméletben ... filmsztár Is lesz Ringó Starr, a Beatles együttes muzsikusa? Ringó Starr ugyanis filmszerepet vállalt, s Peter Sellers-sel, a népszerű angol színésszel együtt játszik. Jó, ha tudod... Gyünkön a Tolnai Lajos középiskolai fiúkollégiumban közel négy éve működik filmA gyönki gimnázium KISZ- szervezete és a községi MH3Z- szervezet közös rendezésében szombaton került sor a a honvédelmi nap megrendezésére. Ezen a napon adtak számot a gimnázium első osztályos tanulói a honvédelmi oktatáson tanultakról. A gyülekező fél nyolckor volt a gimnázium Udvarán. A rajokba felsorakozott fiatalok közösen vonultak ki a lövészpályára, ahol Káspári János lövészetvezető felügyelete mellett került sor a lövészetre. A lövészetet megelőzte az elméleti órákon tanultak kikérdezése, melyet Steitz Henrik pedagógus vezetett. A próbatétel alkalmával a fiatalok magas tudásról tettek tanúbizonyságot. A rajok a lövészet után 1500 métert futottak, ahol több szakkör. A szakkörnek évről évre több tagja lesz, ami azt mutatja, érdemes volt beindíakadályt kellett legyőzniük a célig. Az első osztályos csoportok közül a Farkas csoport ért el legjobb eredményt. A második-harmadik osztályosok versenyéből a másodikos Karádi csoport lett az első. A 11 órakor véget ért honvédelmi verseny után került sor a hagyományos majális megrendezésére. A nap fénypontja a délután két órakor kezdődött tanár—diáklány mérkőzés volt. A mérkőzést a gimnázium valamennyi tanulója megtekintette. Élvezetes, jó mérkőzést láttak a diákok, melyből nagy meglepetésre a diákcsapat került ki győztesen. Az öt órakor véget ért majális után minden diák kellemes emlékkel tért haza. Krutek József tani a szakköri. A tagok eddig csak elmélettel foglalkoztak, de az idén beszerezték a filmezéshez szükséges felszereléseket, és így a gyakorlatban is alkalmazni tudták a tanultakat. Az első film forgatása után beszéltem Zentai Andrással, a szakkör vezetőiével. — Mi az oka annak, hogy csak most készítették el első filmjüket? — Szakkörünk kezdetben csak elmélettel, filmesztétiká- .val és filmtörténettel foglalkozott. Az idén, miután a minimális felszerelést beszereztük, kezdtük el az elméletben tanultakat a gyakorlatba átültetni. Jelenleg a szakkörnek két csoportja van. Az első csoport filmesztétikával és filmtörténettel, a második amatőrfilmezéssel foglalkozik. Az első csoport elvégzése után a filmművészet alapelemeivel jutnak a szakköri tagok a „magasabb” osztályba, az amatőrfilm-hí- váshoz. Elsőrendű célunk a szakköri tagok helyes filmnézésre nevelése, hiszen ennek napjainkban fokozott jelentősége van. Az amatőrfilmezést kiegészítik és elmélyítik az elméleti ismeretek, ezért tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget — Ki, vagy kik írták a filmek forgatókönyveit? — Az „Első nap” című filmünk ötleteit közösen dolgoztuk ki a szakkör tagjaival, de az irodalmi forgatókönyvet a film főszereplője, Andics József írta. A technikai forgatókönyv szántén „közös szerzemény”. Második filmünk forgató- könyvét teljes egészében Tóth Sándor készítette. — Milyen témájú filmeket készített a szakkör? — Első két filmünk, amely most készült, a kollégiumi élettel kapcsolatos. Az egyik egy új kollégista „első napját”, viszontagságait és a közösséghez való viszonyát meséli el, a másik burleszkfilm. A reggeli ébresztőt mutatja be, humoros oldaláról. — Milyen távlati tervei vannak a szakkörnek? — Még jó néhány ötlet van a tarsolyunkban, melyeket a közeljövőben akarunk filmte formálni, s az ősszel szeretnénk részt venni az amatőrfilmfesztiválon. — A városi KISZ-bizottság válaszát, az ifjúsági rovatban két héttel ezelőtt feltett kérdésekre, következő rovatunkban — egy hét múlva — köt zöljük. • — Akiki a tudósításból kimaradtak: a tolnai Földvári Mihály gimnázium egy bronzérmet, a paksi Vak Bottyán gimnázium — Székely Anikó versmondó jóvoltából — egy ezüstérmet tudhat magáénak helikoni szerepléséért. • — Úttörő-néptánccsoport alakult Dombóváron a Zrínyi általános iskola tanulóiból. A harminc telkes gyerek minden héten két alkalommal próbál a járási művelődési házban. Bizonyára a becsvágy is fOtj őket: ahhoz, hogy valaki a jő hírű dombóvári táncegyüttes tagja lehessen, nagyon sokat kell tanulnia. Beat stílusban L Hull a hó (Kovács Katii) 2. Mond, hogy nem hiszed el (Illés) 3. Trombitás Frédi (Omega) 4. Kell, hogy várj (Neoton) 5. Tölcsért csinálok a kezemből CZalatnay Sarolta) Honvédelmi nap — majálissal X ♦ t X ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ■ * ‘‘■'ii • Ól-' ’ Tl> — Georgij Veim*:-vVl' ' V hé ■ 'V ív . % - ^ Fordította: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦♦♦ — Lev Alekszejevics is elment? — Fél hatkor akartunk elindulni, így beszéltük meg, de ötkor felhívták, ezután elsietett. Nem várt meg. Nekem még levelet kellett írnom a feleségemnek. Tíz-tizenöt perc múlva én is elmentem. — Bezárta a szobáját? — Igen, persze. — Melyik ügyeletesnek adta át? — Hát kedvesem, erre bizony nem emlékszem. ítélje meg: rengetegen vannak. Arra emlékszem, hogy este Hanjától vettem át. Erre is csak azért emlékszem, mert éppen ő számolt be a gyilkosságról. — Kozak hánykor jött meg? — Nem tudnám megmondani. Valószínűleg későn. Emlékszem, még meghallgattam az éjféli híreket, egy órácskát olvastam, azután elaludtam. — Nem hallotta Kozákot bejönni? — De hallottam. Felébredtem egy pillanatra, még mondta is: „Aludjon csak, én vagyok.” El is aludtam— Nem találta Kozákot izgatottnak? Lagunov felkacagott: — Hát ami azt illeti, álmomból felriadva, méghozzá sötétben, nemigen tudtam figyelemmel kísérni az ilyen részleteket. Az újségtartó asztalkán, Kozak ágyánál könyv hevert: egy Bradbury-kötet. Tyihonov lustán átlapozta. A címoldalon felírás: „A. Csehov Könyvtárnak jó emlékezetül hűséges olvasójuktól, Sz. J. Szajkinától”. Tyihonov elmosolyodott, becsukta a könyvet, felállt: — Ne haragudjon, hogy elraboltam az idejét. — Ugyan, mit beszél! Már nincs semmi dolgom, a vonatjegyem is megvettem. Sietek haza, várnak a teendőim. — Viszontlátásra. — Minden jót. Ha mifelénk jár, keressen fel. Olyan őzcombbal kínálom meg, hogy megnyalja mind a tíz ujját! — Ha lehetőségem lesz rá, feltétlenül, örömmel. Köszönöm. Addig is... A hallban Szavaljev tartott lelkigyakorlatot a gyötrődő Kozákkal. Tyihonov láttán Kozak felállt? — Nem gondolta meg? — Egy perc türelmet kérem. — Stasz az ügyeletes pultjához lépett. — mondja kérem, ki volt szolgálatban múlt hétfőn? — A mi műszakunk. — Nem emlékszik rá, ki adta le este a kulcsot az 58-as szobából? — Sajnos nem. Negyven szobám van az emeleten, s több mint egy hét múlt el azóta. — Arra sem emlékszik, mikor jöttek haza? A szobaasszony elgondolkozott, elpirult: — Tudja, aznap kellett leadnom a fehérneműt, alig álltam a lábamon, olyan fáradt voltaim. Tízkor lefeküdtem, elszundikáltam egy kicsit — előttem állt még az egész éjszaka. Han- ja volt itt, őt kell megkérdezni. — Ki az a Hanja? — A szobalány, Hanifja Garufova. — Hivassa ide, kérem. Gafurova fekete szemű, csinos fiatalasszony volt. Tatár indulatszavakkal tarkított beszámolója szerint Lagunov vette át a kulcsot. Nem sokkal azután jött meg, hogy a telekről eltávozott az URH-kocsi és a mentőautó. — Nagyon vidámak voltak, énekelgettek. A színházból jöttek — mondta enyhe akcentussal. — Kicsodák? — Hát Lagunov. Énekelgettek. — Nem volt egyedül? — Dehogynem. Teljesen egyedül volt. — És Kozak mikor jött meg? Hanifja gondolkodóba esett, majd vidáman közölte: — Elaludtam, nem hallottam. De szörnyen későn jöhettek meg, mert három volt, mire én elaludtam. félt, hogy ellopják az orra előtt a — Nem szállodát? — Nem.^ Nálunk sohasem fordult meg toivaj. — Elég furcsa! — jegyezte meg rosszkedvűen Tyihonov. — Az 58-as szoba lakóihoz nem jöttek látogatók azon a napon? — Lehet, hogy jöttek. Én nem láttam senkit. Leltároznak minálunk, szörnyen sok a dolog. Csak éjfélkor ellenőrizzük, nincs-e idegen a szobákban. (Folytatjuk.) ♦ ♦ : ♦ : : >♦♦♦♦
