Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
y Korszerű Képtelen a Duna-part. A méltóságteljesen hömpölygő vízen hajó „csorog” lefelé, megrakott uszályokat, vontatna. Még jóformán el sem öl a hajócsavar-kavanta hullámverés, amikor — mint hirtelen, jött nyári .vihar — megdördül a túlsó part. Robbanások egy- pe sűrűbbé váló füstfelhője emelkedik a magasba, füst- és porfelhő borítja el előbb a partot, majd a „becsapódások” fokozatosan távolodnak. Percekig morajlik, reszket a levegő a robbanásoktól. Tüzérségi előkészítés. És ekkor a robbanásokba más zaj vegyül. Sok ezer lóerő zúg, morajlik fel, az előbb Képtelen mező megelevenedik. A távolból innen is, onnan is porfelhő közeledik, amelyből különös alakú járművek bontakoznak ki: lánctalpas, kétéltű szállító járművek, páncélozott oldalaik védelme alatt rohamsisakos katonákkal megrakva, akiknek kezében lövésre készen a fegyver. A hatalmas acéltestek a partról habozás nélkül lódulnak a vízbe, amely csak úgy visszhangozza a gyalogsági fegyverek ropogását. Közben fokozódik a vasáradat. Harckocsik törnek előre rejtekhelyükről, terepjáró, nagy teljesítményű gépkocsik oszlopa közeledik, különös rakománnyal. Az oszlop a parton szétbontakozik. A messziről a Kuka-gépkocsikhoz hasonlító járművek sorra a sekély vízbe tolatnak, a sok lóerős motorok felhördülnek — a következő pillanatban több tucatnyi különleges úszó alkalmatosság nyílik szét és ringatódzik a vízen. Fürge kezek kapcsolják ösz- sze őket. Egyik helyen rövid percek alatt készen ál) az úszókomp, harckocsik gördülnek rájuk, és az oldalukhoz simuló fürge rocsók máris viszik vagonnyi terhüket a túlsó part leié. Csak forr, pezseg az előbb még békés folyam. Másutt a vízre bocsátott pontonokból — mint játszadozó gyermekek az építőkockákból — hídtagok készülnek, és még félóra sem telik el, híd feszül a víz hátán, amelyen nagy sebességgel özönlenek át harckocsik, szállító járművek. Olyan gyorsait és olyan szervezettséggel történik mindez, hogy a szemlélődő alig tér magához a csodálkozástól. A Magyar Néphadsereg egyik egysége tartott gyakorlatot a Dunán, I A hírverést irányító főL-—■■ ■ ■ -"■■■ tiszt elégedetten állapítja meg: — Kitűnően dolgoztak a katonák. Kik ezek a katonák? Tizennyolc-húsz éves fiatalemberek, akik vagy. alig néhány hónapja vonultak be, vagy akik már nemsokára leszerelnek. Azok, akiket az idősebb korosztály sokszor tart könnyelműnek — sokszor éppen felelőtlennek — nagy biztonsággal, hozzáértéssel kezelik a világ legjobb harci technikáját. Ismét idézzük a hídverést irányító főtiszt, szavait: — Húsz év óta szolgálok a néphadseregben. Gyerekfejjel éppen itt. a közelben láttam a második világháború alatt a szovjet hadsereg dunai átkelését, Tehát le tudom mérni azt a technikai változást' * amely azóta a technikában végbement, Ez a híd, hogy úgy mondjam, világszínvonalat képvisel, ilyen pillanatnyilag egyetlen nyugati hadseregnek nincs. Aki rriűszaki katona volt, aki cipelte, mozgatta a több mázsás pontonokat, gerendákat, az érti meg igazán ennek jelentőségét. Itt nehéz, fizikai erőre úgyszólván nincs is szükség. A tervező ezért a konstrukcióért Lenin-díjat kapott... Most már nem frázis csupán, hogy hadseregünk erős. jól felszerelt hadsereg. Ez itt maga az élő valóság. .; A technika, a fegyverzet korszerűsítésével együtt vált maga, a kiképzés is egyre korszerűbbé. Annak idején' sokszor felmerült az aggály a sorköteles kor leszállításakor; a tizennyolc-húsz éves fiatalok képesek lesznek-e megállni a helyüket, meg tudnak-e felelni a korszerűbb technika által támasztott magasabb követelményeknek? Nos, ezek a tizennyolc-húsz éves fiatalok azóta napról napra bizonyítanak. Szakavatott kézzel, sokszor szinte fölényes biztonsággal bánnak olyan bonyolult, milliós értékű 'harceszközökkel, gépekkel, amelyekhez hasonlót kint, a polgári életben aligha mernének rájuk bízni. Mindebben részesek néphadseregünk vezető parancsnokai is. akik sok szakmai és hasonló pedagógiai érzékkel dolgozták ki a tizennyolc-húsz éves fiataloknak legjobban megfelelő kiképzési rendszert. De nem csupán a kiképzésről van szó. Az utóbbi évek olyan változásokat hoztak a hadtápszolgálatban. amely igazodott a fiatal katonák táplálkozási igényeihez. Olyan kalórianormákat dolgoztak ki. amely figyelembe veszi a fiatalok fizikai fejlődését is. Ma már nem elsősorban a menv- nyiség fontos, hanem a megfelelő kalóriához igazodó megfelelő választék. A hadtáp- szolgálatnak figyelembe kellett venni azt is, hogy a fiatal katonák több édességet, tésztát kívánnak. Több alakulatnál éppen a napokban vezetik be a napi négyszeri étkezést. Miután a reggeli és az ebéd között aránylag hosszú volt az. idő, most már tízórai! :s kapnak a katonák. I A gyakorlatot bemutató L_jL i egységnél ugyanakkor a közeljövőben vezetik be az önkiszolgáló étkezési rendszert, amelyben A Sárköz-Völgység! Vízitársulat, Bónyhád Somogyi u. 1. Tel.: 19 felvesz 3 éjjeliőrt szekszárdi telephelyre. (370) ebédnél kétféle menüből választhatnak a katonák. Mindezen túl — miután a katonáknak sokszor kell olyan gyakorlatot, harci feladatot végrehajtani, amikor az ellátásról alegységeknek kell magukról gondoskodni — a hadsereg hadtápszolgálata kon- zervek, félkész és készételek egész sorát készítette el, olyan választékban, hogy az megfelelne egy élelmiszerüzlet választékának. (Az élelmiszerüzletek nagy részében kisebb a választék.) A kiképzéshez tartozik a fiatal katonák szabad idejének kihasználása, a kulturális nevelés is. Hogy az alakulatok KISZ-klubjaiban milyen munka folyik, azt nem nehéz lemérni a fiatal katonák szerepléséről zenekarok, irodalmi színpadok vetélkedőjén, avagy éppen a Televízió népszerű Ki mit tud? versenyein. I A fiatal katonák ki„lü'........ i noen s zavalnak, énekelnek, játszanak különféle hangszereken, parodizálnak, — de még kitű- nőbben bánnak harci eszközeikkel. Az elmúlt évben — a korábbi évekhez viszonyítva — többszörösére nőtt a ..kiváló”, élenjáró" katonák, alegységek száma, pedig a kiképzés követelményei tovább fokozódtak. Néphadseregünket így lehet, ma jellemezni: korszerű fegyverzet, korszerű kiképzés, korszerű követelmények. b r. Lakatost, hegesztőt, vasesztergályost, vízvezetékszerelőt KERES azonnali belépéssel a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat Szekszárd. Marx K. u. 11. Paksi Betonüzeme. Jelentkezés: Paksi Beton- üzemben. Siksor 3. sz. .üzemvezetőnél. Fizetés megegyezés szerint. (428) Biztonságos legeltetés — legeltetési biztosítás! ______________________________________________________(235) > 1 EGYEDÜL Az étterem zsúfolt. Az egyik asztalnál fejkendős, bőszoknyás parasztném ül. Előtte egy félig telt, és három üres üveg Kinizsi. A néni arca piros, szeme könnyes és csendesen, félhangosan maga elé beszél. A környező asztaloktól enyhe döbbenettel méregetik, hiszen ilyen korú — ötven-ötvenöt éves — falusi asszonyokat valóban ritkán lehet csendes részegségbe süppedve látni. Atszól a bal oldali szomszédjához: — Édes lelkem. . . A válasz fölényes, váll veregető és elutasító: — Igyon csak magának, mama! Engem hagyjon békén! Más szavakkal, de ugyanígy a jobb oldali szomszédi is. A néni egy pillanatra elhallgat, arca még jobban kivörösödik és szeme sarkából legördül egy könnycsepp. A terem hangos, poharak csendülnek, evőeszközök koccannak a tányérokhoz. Általános a vidámság. Újabb kísérlet, ezúttal a szemközt ülő fiatal párral: — Figyeljenek már rám- kedveseim. . . Nem figyelnek, az viszont megfigyelhető, hogy a hangulat egyre ellenségesebb a magányosan söröző asszonnyal szemben. A fiatal pár, egymás kö2t: — Miért nem megy haza az ilyen? Egyáltalán, miért szolgálják ki? — Otthon bizonyára éhen sírnak a malacai, ez meg itt iszik. A fiatal pár a második üveg, hétdecis tokaji furmintot üríti. Végre a néni társat talál. — Maga szekszárdi, kedves* — Igen. — Üljön már át, ide hozzám, ha meg nem sértem! Megtörténik. — Ne nehezteljen rám, hogv terhelem, de olyan mérhetetlen ül egyedül vagyok. — Mi a baj? — Reggel behozta a menyemet a mentő, ide jí kórházba Koraszülés. Csak a hatodik hónapban volt még, szegénykém, biztos nem marad meg a gyerek. Az első unokám leti volna. Én meg már negyedik órája ülök itt, már kétszer visszamentem, de még mindig nem tudnak mondani semmi!. Csak egy jó szót szeretnék kapni valakitől, de hiába! De nem, senki nem áll szóba velem, pedig látja, milyen sokan vannak... Én pedig egyedül, egészen egyedül! A terem zsong, nevet, szórakozik és iszik. A nagyanya- ságát sirató öregasszony pedig sir. Színjózan. Egyedül van. (ordas) Bemutatkozás a járási székhelyen Az ozorai színjátszó együttes április közepén mutatta be Sás- di Sándor Nyolc hold föld című háromfelvonásos színművét — sikerrel. Ez utóbbit az bizonyítja, hogy a bemutatót követően még két alkalommal kellett a hazai közönség kívánságára megismételni az előadást. A darabot Gv. Horváth István tanár rendezte, aki évek óta vezetője a tehetséges együi - lesnek, amely nem számítva a pártoló tagokat. 15 tagot számlál. Az áprilisi bemutatót követően fölkerekedtek az ozorai színjátszók, tájelőadásaikkai még a szomszédos Fejér megyébe is eljutották. A három évvel ezelőtt alakult együttesnek a Sásdi-da- rab volt az ötödik sikeres bemutatója. A Nyolc hold földet a tamási ifjúsági ház meghívására május 31-én, szombaton — Tamásiban, a járás székhelyén is bemutatják az ozorai színjátszók, akiknek korántsem ez lesz utolsó tájelőadásuk, mert még számos meghívásnak kell eleget ten- niök. Népújság ^ 1989. májú« 28,
