Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
Rovatvezető: JANTNER JANOS A ruházati cikkek árváltozása Az elmúlt hónapokban sokakat foglalkoztatót a ruházati cikkek várható árváltozása. A forgalmi adókulcsok összevonásának — és az ezzel kapcsolatos áremelkedés—árcsökkenésnek — híre már az év elején nyilvánosságra került. Elterjedtek különféle eltúlozó hírek is, így érthető, hogy mindenki izgatottan várta: Milyen új árak jelennek meg május másodikén a kirakatokban. Nos, habár május másodikán lépett életbe a ruházati cikkek új forgalmi adórendszere, a változást alig érzi a fogyasztó, a vásárló. Az árak nem, vagy alig észrevehetően változnak. Miről van szó? — Árrendszerünkben nagy szerepük van a forgalmi adóknak és állami dotációknak. A fogyasztási cikkek egy részét különböző százalékú forgalmi adó terheli, míg más csoportok állami ártámogatásban, dotációban részesülnek. Aki például élelmiszert — kenyeret, tejet és tejterméket, húst vásárol, különféle szolgáltatásokat vesz igénybe, ezekért kevesebbet fizet, mint amibe e termékek és szolgáltatások a társadalomnak kerülnek. Ha viszont iparcikkeket, különféle ruházati cikkeket vásárolunk, értékükön felül kell megfizetnünk ezeket az árukat, mert termelői árukból forgalmi adóval „tetézve” — és természetesen a kereskedelmi árréssel megnövelve — lesz fogyasztói ár. A forgalmi adó és a dotáció tehát a fogyasztói árat eltéríti a termelői ártól, felfelé, illetve lefelé. Az új gazdasági mechanizmusnak — a fogyasztói árak tekintetében — az az alapkoncepciója, hogy a termelői árhoz szorosan kapcsolódjék a fogyasztói ár, tehát a forgalmi adókat és a dotációkat meg kell szüntetni. így alakulhat ki a népgazdaság optimális termelési és fogyasztási struktúrája. Természetesen ez nem oldható meg máról holnapra, hiszen nagy árváltozásokat eredményezne* amihez termelésünk sem tudna rövid idő alatt átállni, a fogyasztásnál pedig igen nagy változásokat okozna egyes rétegek életszínvonalában. A fogyasztói árarányok közelítése az értékarányokhoz csak 10— 15 év alatt mehet végbe. És akkor sem teljesen, hiszen soha sem lesz nálunk értékarányos ára például a szeszes italoknak, és a bébi- és gyermekruházati cikkeknek. Az előbbiekért többet, az utóbbiakért — még az árreform e 10 —15 éves folyamatának befejeződése után is — kevesebbet fog fizetni a fogyasztó, mint amennyibe azok a társadalomnak kerülnek. Ezúttal nem az értékarányokhoz való közelítésről, hanem a forgalmi adórendszer egyszerűsítéséről van szó. 1968 előtt több tízezer forgalmi adókulcs volt érvényben a ruházati cikkeknél. A textilruházatnál ezek száma a múlt év január elsejétől kezdődően 530-ra csökkent. Május másoA Sárköz-Völgy ségi Vízi- társulat, Bonyhád Somogyi u. 1. Tel.: 19 felvesz 3 éjjeliőrt szekszárdi telephelyre. (370) dikától ennek mintegy negyede a forgalmi adókulcsok száma. Ezt az összevonást már végre lehetett hajtani anélkül, hogy bármilyen fogyasztói réteg életszínvonalát lényegesen érintette volna. Például eltérő forgalmi adókulcs volt érvényben a paplan-, a párna- és a dunnahuzatra. Nyilvánvaló, hogyha ezeket egységesítik — az átlagot alkalmazzák — ebből senkinek kára nincs. A textíliáknak az értékhez képest, magas ára, tehát továbbra is fennmarad — csak némiképp, egy—két cikknél — közelednek az árarányok az értékarányokhoz. A fogalmi adókulcsok összevonása következtében egyes cikkek ára emelkedik, másoké csökken, így az ármozgások lényegében kiegyenlítik egymást, sőt az előzetes számítások szerint a ruházati cikkek kiskereskedelmi árszínvonala a forgalmi adórendezés következtében mintegy másfél százalékkal csökken, így a lakosság körülbelül kétszázötven millió forintot takaríthat meg. Az árváltozás nem kapcsolódik szorosan — mint korábban — fordulónaphoz, noha a nagykereskedelem ettől kezdve már az új árakon értékesít. Csak egy—két új ár jelent meg a kirakatokban május 2-án. A bébiholmik a kettes — maximált —árcsoportba tartoznak, ezeknél alkalmazni kell az új árat. A hármas kategóriába tartozó cikkek ára azonban tág határok között mozoghat (a ruházati cikkek zöme ebben az árcsoportban van), így módjuk van a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknak széles körű önállóságra az árak alakításánál. Mégin- kább vonatkozik ez a négyes csoportba tartozó divatcikkekre, ahol jóformán semmi kötöttség nincs. De lássunk egy-két példát. A fésűs gyapjúszövetek ára általában csökken, mivel a korábbi 50 helyett 45 százalék forgalmi adó terheli őket. A nagyker. azonban árusíthatja a régi áron, mert míg korábban a centrumártól 5—10, most 10—15 százalékkal térhet el. Adhatja olcsóbban is. Például a Déldunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat a Gyárfás gyapjúszövetet korábban 425 forint fogyasztói árnak megfelelő nagykereskedelmi áron kínálta. Ehhez képest 5 százalék árcsökkenés lett volna indokolt a forgalmi adóváltozás következtében. Ténylegesen a centrumámak — 359 forintnak — megfelelő fogyasztói árat állapítottak meg erre a szövetre. Az Adonisz fésűs gyapjú öltöny árát viszont csökkenteni kellett volna — ha pontosan követik a forgalmi adókulcs változását — ezzel szemben 100 forinttal emelték, mivel ez kapós cikk, így is elmegy. Számos öltönyfajta áránál azonban nem vezették át a pár forintos emelkedést. Nemcsak a nagykereskedelemnek áll módjában fel-, vagy lefelé eltéríteni az eredeti ártól, hanem önálló árpolitikát folytathat a kiskereskedelem is. Ami a május 2-i változást illeti, a kiskereskedelemnek módja volt a meglévő készletét általában a régi áron adni, majd fokozatosan áttérni az új árakra, de lehetősége van arra is, hogy a régi készletét új áron értékesítse, vagy — ha nem túl nagy az eltérés — az új beszerzésű cikkeket régi áron kínálja. Általában, ahol nagy az eltérés, gyorsan átvezették a változást. Például a gyapjú buklé-sző- nyegre korábban ,30 százalékos volt a dotáció. Ez megszűnt, így e szőnyegek ára emelkedett. A kenderszőnyegek dotációját 30-ról 15 százalékra csökkentették. A kisebb eltéréseket azonban fokozatosan vezetik át, így szinte észrevétlenül realizálódik a forgalmi adókulcsok összevonása a fogyasztói árakban. Természetesen, az árakat a különféle kereskedelmi vállalatok nem egyformán alakítják. A kiskereskedelem megkapja több nagykereskedelmi vállalattól az árjegyzékeket, összehasonlításokat tehet, és onnét vásárolhat, ahol egy-egy cikket a legolcsóbban kap. A fogyasztónak is választási lehetősége van, mivel nem valószínű, hogy a kereskedelmi vállalatok egyformán alkalmazzák az árak emelésének, vagy csökkentésének lehetőségét. Németh Lajos, a szekszárdi textilnagyker-lera- kat vezetője például elmondta, hogy egy sor férfiöltönynél emelni kellett volna a fogyasztói árat. A vállalat meghagyta a régit, mivel úgy vélték, hogy magasabb áron ezeket nem lehet értékesíteni. A következő lépés lesz az „alku” a gyárral, vagy adják olcsóbban, vagy pedig nem kell az áru. Számítani lehet az árverseny fokozódására, amelynek eredményeként valószínűleg nem következik be áremelkedés, sőt, talán az előzőleg számítottnál némileg nagyobb árcsökkenés is előfordulhat. Érdekes szerepük van ebben a versenyben a gyári mintaboltoknak. A győri Richards- gyár például a szerződésben kikötötte, hogy szekszárdi mintaboltjában — amelyet a Népbolttal közösen tartanak fenn — a vállalat által meghatározott fogyasztói áron lehet csak árusítani. A mintaboltok így bizonyos stabilizáló szerepet tölthetnek be az árversenyben, a kereskedelmi vállalatoknak, árpolitikájuk kialakításában figyelemmel kell lenniük rájuk. Az áttérés jóformán észrevétlenül ment végbe, helyesebben, nem is ment végbe egyszerre, hanem az átállás még mindig tart. Hogy ténylegesen emelkedtek, vagy csökkentek-e az árak, ma még nem lehet lemérni, választ erre csak néhány hónap múlva lehet adni. Valószínű azonban, hogy általános emelkedésre nem kell számítani. J. J. Felhívjuk a vállalati és magánépíttetők figyelmét, hogy Szekszárd területén folyamkavicsszáflítást vállalunk 125,— Ft/m3 áron építéshelyre szállítva. Kérjük szíveskedjenek megrendeléseiket 8—10 nappal a megjelölt szállítási időpont előtt szóban, vagy írásban megadni az alábbi címre: Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat Szekszárd. Marx K. u. 11. Tel.: 12— 283—284. Ügyintéző: Mó- nus József. Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat. (344) Romlex gépi betakarítás A Fornádi Állami Gazdaságban évente 180—200 vagon szénát termelnek. A jelenleg folyó teljesen gépesített betakarítás munkafolyamatait örökítettük meg. A rendresodrás A gépesített kazlazás
