Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
Iíétfrontos hare egy célért Sokan emlékeznek még ar- ■ ra, hogy pártunk lenini megújhodásának folyamatával egyidejűleg új kifejezés került politikai életünk «zótárába: a kétfrontos harc. Politikánknak ez a jellemzése, meghatározása, új volt abban az értelemben, hogy pártunk Központi Bizottsága közel tizenhárom évvel ezelőtt, az 1949—1956-os években elkövetett hibák tanulságaként állította munkánk előterébe. Azt is lehetne mondani, hogy a kétfrontos harc alapgondolatait mindenütt megtalálják a lenini útmutatásokban. Lenin fejtette ki először, hogy a forradalmi marxizmus, a kommunizmus eszméje és politikája csakis a reformisták, a nyílt opportunisták elleni harcban fejlődhet és bontakozhat ki maradéktalanul. A kétfrontos harc nemzetközi forrásaira azért is szükséges hivatkozni, mert még ma is találkozunk olyan nézetekkel, amelyek szerint a kétfrontos harc alkalmazása valamiféle magyar sajátosság. Mindén bizonnyal a magyar- országi tapasztalatok is gazdagítják, erősítik a marxizmus —lehinizmus idevonatkozó tanulságait, de a valóság mégis az, hogy a kétfrontos harc a marxizmus—leninizmus tanításainak szerves része, a kommunista pártok politikájának nemzetközi érvényű tapasztalata. Pártunk politikája — a kétfrontos harc alkalmazásával — az elmúlt tizenhárom esztendőben jelentős eredményeket hozott. Gondoljunk csak a munkásmozgalom megvédésére, és megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a gazdaságirányítási reform kidolgozására és bevezetésére. Mindezekben kifejeződik a párt politikájának helyessége, hatékony alkalmazása. Mégis hiba lenne azt gondolni, hogy e téren már nincsenek problémák, vagy nem léteznek helytelen nézetek pártunkban, társadalmi életünkben. Mielőtt ezeket sorra vennénk, ismételten alá kell húzni: a kétfrontos harc lényege a párt elvi politikájának védelme és következetes, helyes alkalmazása. További fontos vonása: a konkrétság, vagyis a történelmi körülmények, az időszerű feladatok pontos számbavétele, a tapasztalatok elemzése és a megfelelő tanulságok kidolgozása. Ugyanis a kétfrontos harcbői adódó feladatok fejlődésünk különböző szakaszaiban másként-.-.vetődnek fel. Ahogyan társadalmunk fejlődik, ahogyan változnak a párt és az ország előtt álló feladatok, módosulnak a kétfrontos harc követelményei is. Az eddig elmondottak azt is bizonyítják, hogy helytelen lenne a kétfrontos harcot valamiféle -középútnak, centrista irányzatú politikának tekinteni. Baloldali politika ez, Lakatost, hegesztőt, vasesztergályost, vízvezetékszerelőt KERES azonnali belépéssel a Tolna . megyei Építőanyag-ipari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11. Paksi Betonüzeme. Jelentkezés: Paksi Beton- üzemben, Siksor 3. sz. üzemvezetőnél. Fizetés megegyezés szerint. (428) A kétfrontos harcnak van még egy nagyon fontos szabálya. Talán úgy is lehetne mondani, előfeltétele: a párt határozott, világos, következetes marxista politikája. Enéllcül nem lehet kétfrontos harcot folytatni. Ha nincs a pártnak kidolgozott, helyes politikája, amely a társadalmi harc porondján küzdők számára politikai fixpontokként szolgál, akkor a jobboldali veszély könnyen polarizálhatja a szocializmust féltő tömegeket, Még egy momentumra rá kell mutatni: a kétfrontos harc nemcsak országos politikai feladat, nemcsak a Központi Bizottság, vagy általá- ' ban a vezető pártszervek feladata. A lényege1 — mint mondottuk —, a párt politikájának helyes végrehajtása. Ebből következik, hogy a politika végrehajtása, alkalmazása minden pártszervezet, sőt minden kommunistának elsőrendű kötelessége. A kétfrontos harc feladatai tehát minden pártszervezetre, minden kommunistára kötelező érvényűek. Minden munkahelyen, minden községben és városban védeni, óvni kell a párt helyes politikáját, törekedve annak helyes végrehajtására. Következésképpen: .az e politikával- szemben fellépő szélsőséges irányzatok ellen minden pártszervezetben, min-. den kommunistának egyaránt harqoliji kell. . . Jól tudjuk, hogy előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele a párt helyes politikája •és ennek minden irányú védelme. Ezeket tükrözi a kétfrontos harc; mert csak így lehet biztosítani pártunk politikájának elviségét és következetes gyakorlati végrehajtását. V. L a amelynél igazán forradalmibb irányzatot társadalmunkban megvalósítani nem lehet A párt tehát nem a szélsőségek között valahol középen halad, hanem a munkásmozgalom baloldalán. Hozzá kell ehhez azt is tenni, hogy amikor a kommunisták tőlünk „bal- rább” álló irányzatokról beszélnek, akkor valójában álbaloldalról van szó, amelyekre az álforradalmiság, szektá- riánizmus, a dogmatikus vor nások a jellemzőek A kétfrontos harc politikája tehát olyan baloldali politika, amely egyaránt szembeszáll az álbaloldali, álforradalmi valamint a jobboldali reformista, revizionista irányzatokkal. A kétfrontos harc politikája nemcsak, hogy nem centrista, hanem egyúttal harcol a centrizmus minden irányú jelentkezése ellen is. Ez a feladata szükségszerűen következik a centrizmus lényegéből. A centrista irányzatnak a legfőbb jellemvonása, hogy megpróbálja összeegyeztetni a bal- és jobboldali nézeteket, elvtelen kompromisszumokat kötni a különböző irányzatok között;. A centrizmus csak látszólag úgynevezett semleges irányzat, mert elvtelenségévél valójában a marxizmus—leniniz- mustól Tdégeh, eUéiiséges irányzatokat támogatja. Nyugodtan mondhatjuk: • a- kétfrontos harc lényegéhez tartozik az egyidejű fellépés az álbaloldal és jobboldal, valamint áz ezeket objektíve támogató, elvtelen, centrista irányzatok ellen. A különböző,' helytelen felfogások között találkozni egy olyan elképzeléssel is, amely szerint, kétfrontos politikánk valamiféle niértaiii arányt próbál megvalósítani a szélsőséges irányzatok elleni harcban. E nézetek képviselői valahogy így vélekednek: ha .. ütünk egyet „balra”, akkor feltétlenül ütni keli jobbra is, K Sites r^izk^stek Mezőgazdasági körkép vagyunk. És megfordítva: ha fellépünk valamilyen jobboldali jelenség ellen, valamit tenni kell a „baloldal” ellen is, mert különben azt hiszik, hogy a szektásokat védjük. A kétfrontos harcnak az ilyen felfogása teljésen ellentétes ennek a politikának a lényegével. Pártunk politikája nem divatból, óhajokból, vagy látszatból, hanem a konkrét helyzetből indul ki. Ez pedig azt jelenti, hogy, az adott helyzet alapján kell eldönteni, hogy a párt politikájának védelmében milyen irányzatok ellen kell harcolni. Vagyis: annak figyelembe vételével, hogy konkrétan milyen oldalról veszélyeztetik a párt politikájának helyes végrehajtását. Hozzá kell azonban ehhez azt is tenni, hogy történelmi tapasztalataink szerint a párt politikáját veszélyeztető, helytelen irányzatok gyakran egyidőben, vagy egymást követően jelentkeznek. Ha például politikai életünkben különböző jelenségek hatására erősödnek a szektás irányzatok, akkor azonnal megélénkülnek a jobboldali nézetek is. Viszont, ha revizionista tendenciák élénkülnek, elsőnek azonnal jelentkezik az álbaloldali, szektás nézetek erősödése is. A két politikai véglet csak látszólag egymást kizáró ellentét. Valójában szervesen összetartozó, sőt egymást kölcsönösen tápláló, erősítő irányzatok is. Ezért kell a politikai kontrollt és harckészséget mindkét irányban ébren tartani. Megtartotta tisztújító ülését Magyar Tudományos Egyesület Tolna megyei szervezetének agrárgazdasági szakosztálya A vezetőség-választás során a korábban megválaszott elnök mellé megválasztotta a megjelent tagság a két aiel- nököt és a titkárt. Az alelnöki posztra Ravasz Ferenc elvtársat, az Iregszemcséi Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét és Balogh András elvtársat, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának agropropagandis- táját választották meg. A titkári funkció betöltésével Bucher Flóriánt, a TIT szaktitkárát bízta meg a tagság. A vezetőség-választással egybekapcsolva előadás hangzott el a nagyüzemi állattenyésztő telepek üzem és munkás zérvezési kérdéseiről, melyet Szülő Béla, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatóba tartott. Az ülésen megvitatásra került az agrárgazdasági szakosztály ez évi programja, mely elsősorban a tagság köz- gazdasági, vezetési és szervezési érdeklődésének kielégítését tűzte oéiuL A vitaülések tartása mellett tapasztalatcsere szervezése is szerepeit a programban, elsősorban üzem- szervezési kérdésekkel kapcsolatban. A program sokat ígérő, elsősorban a tagságon múlik, hogy végrehajtása során mennyit ad a mezőgazdaság agrárgazdaság érdeklődésű szakembereinek. B. m. Bálára került a vándorzászló Zászlóátadási ünnepség A forradalom lángja mozgalom keretében elért eredményeik elismeréseként vasárnap adták át a bátai úttörőknek az Úttörő Szövetség Országos Elnökségének vörös selyem váat- dorzászlaját. Az egésznapos ünnepségsorozat folyamán délelőtt — TRánt- egy kétszáz érdeklődő felnőtt jelenlétében — a községi sportpályán ünnepélyesen felavatták az új kisdobosokat és úttörőket, majd sor került az emlékezetes aktusra: az Úttörő Szövetség Országos Elnökségének nevében Bittmann János, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa nyújtotta át az Í968/69-CS évben a megye legjobb úttörőcsapatának adományozott hímzett selyemzászlót, amelyre a hármas forradalmi évforduló jegyében kifejtett, kiemelkedő munkájukkal szolgáltak rá a bátai úttörők. A felsőbb mozgalmi szervek képviseletében részt vett a bátai zászlóátadási ünnepségen Szabó Géza', a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, Varjas János megyei titkár, az Úttörő Szövetség megyei elnöke, Hanoi József, az MSZMP szekszárdi járási Bizottságának osztályvezetője. Délután a gyermeknapi eseményekkel, gazdag kulturális és sportműsorral folytatódott az ünnepségsorozat, mely a bátai felnőttek számára is sok élménnyel szolgált. Rendkívüli helyzet Faddon: kézzel is kell szénát gyűjteni — Négy faluból összejárnak a kölesdi cukorrépaföldre A faddi tsz-tagok az idén legfeljebb a háztájiban kapálnak kukoricát, a közösben nem, de ez még önmagában semmi rendkívülit nem jelent. A kertészet növényeinek többségét ugyancsak nem kapálják: vegyszeres gyomirtás történik a fűszerpaprikában, a paradicsomban és a csemegepaprikában is. A rendkívüli helyzetet az jelenti, hogy szemben az előző két esztendővel, kézzel is kell szénát gyűjteni. Teljesen gépesítették ezt a munkát, a lucerna betakarítását, a kaszálástól a kazalozásig. Most azonban a szokatlan időjárás miatt sokasodnak a teendők. A faddi közös gazdaságban tehát igen keveset fognak kapálni. Munkájuk mégis lesz az asszonyoknak: főként a kacsa- és libanevelésben. Kacsából 300 ezret, libából 20 ezret akar felnevelni a szövetkezet. Kölesden, Kistormáson, Bor- jádon és Hangosban, vagyis a kölesdi Egyetértés Tsz-ben jelenleg egészen kivételes az összefogás a cukorrépa-egye- lésben. Mindegyik község növénytermesztési dolgozói közül az asszonyok Kölesdre járnak egyelni. Reggel kiviszik őket különböző járművekkel, estefelé pedig gondoskodnak hazakerülésükrőL Nemcsak a kölesdi határban termesztenek cukorrépát, de ez a terület a legnagyobb, és a növény fejlettsége, a célszerűség úgy kívánja, hogy minden erőt ide mozgósítsanak. Az sem volt akadály ebben az esetben, hogy a négy településre kiterjedő szövetkezet két üzemegységre tagolódik: Kölesd— Kistormásra' és Borjád—Hangosra. Az üzemegységek önállóan dolgoznak, önállóan szervezik a munkát, de a szükség törvényt bont. Kasza József, beosztott agronómus és Kiss István párttitkár úgy látják, biztosítva van a késedelem nélkül történő növény- ápolás, de ehhez további nagy szervezettségre van szükség. A tavalyi tapasztalatokon okulva, szerződést kötöttek a növény- termesztési dolgozókkal: írásban rögzítették, ki mekkora területet tud és hajlandó vállalni kapálásra. Gondoskodott a szövetkezet arról is, hogy semmiképpen ne ismétlődjék egy-két tavalyi kellemetlen eset: nem ment a távoli határrészen dolgozó tagokért jármű, gyalog kellett hazamenniük este. Vezetőségi határozat, hogy ha ilyen mulasztás történne, a tagok megkapják a kiesett idő órabérét, ezt pedig vagy a gépkocsivezető, vagy a traktoros fizeti, az, aki hibázott. Mint mondják, még nem volt példa az idei tavaszon ilyenre. Az összefogás, a célszerű szervezés jellemzi ennek a közös gazdaságnak a tavaszi munkáját is, akárcsak a faddi ak ét, hiszen nemcsak répát egyelni, de — az időjárásra való tekintettel — szénát gyűjteni is összejárnak majd a négy fala növénytermesztési dolgozói. Mözsön a hagyományosan jó kertészkedés körülbelül felét „behozta” már a kora tavaszi késésnek, de még mindig körülbelül tíz nap az eltolódás az előző esztendőhöz képest. A zöldségfélék többsége, különösen nagy mennyiségben, késve kerül piacra, illetve exportra. Tavaly ilyenkor már sok paprikát tudtak szedni a hollandi ágyakban, most viszont egészen kicsik a paprikák. Az uborka megfázott a közelmúltban, lehullottak a levelei, és ismét nekirugaszkodott a fejlődésnek. Lehet még jó termés zöldségfélékből, csak várnunk kell rá.
