Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

yttmsmos napok ’AA jPoiRlrdodr H v Másodszor A z idén másodízben rendeznek Dombóváron „napokat”. Az elmúlt évi rendezvények si­kere, a műsoros napok népszerűsége indította a község vezetőit arra, hogy évente megismételjék, hagyományossá tegyék ezt a rendezvénysoroza­tot. A környéket még nem sikerült megnyerni, ke­vés volt az idegen, akit a program csábítón vol­na Dombóvárra. Ennek ellenére sem voltak nép- telenek a rendezvények, ami azt igazolja, hogy Dombóvár ipinden külső segítség nélkül is „elbír” egy ilyen programsorozatot. A hírverést kitünően megoldották; öles táblák ragadták meg az idegen figyelmét, röplapok, íz­léses meghívók invitáltak a rendezvényekre, a a napokat reklámozta a hangosbemondó is. A szombat még a készülődés jegyében telt el: csinosították, zászlófüzérekkel díszítették az ut­cákat, rendezték a sétányokat hogy Dombóvár a legelőnyösebb arcát mutassa a vendégeknek. Per­sze unatkozni már szombaton sem lehetett: a ren­dezők ügyes programcsoportosítással elérték, hogy mindkét napon bőven legyen mit nézniük az ér­deklődőknek. A dombóvári műsoros napok nem másolása a hasonló jellegű — és most divatos — rendezvé­nyeknek. Annak ellenére, hogy idén még csak egy év tapasztalatával rendelkeztek, sajátos hangulatú egyénisége volt a rendezvényeknek. A külső érdeklődés hiánya nem a rendezők számlájára írandó: ennél többet csak akkor várha­tunk, ba már valóban múltja lesz a dombóvári napoknak. A legszebbek A díj Országosan is kitűnő híre van a dombóvári amatőr filmkörnek, jó néhány arany, ezüst, bronz, oklevél, serleg fémjelzi nevüket. Három év óta ők a rendezői öt megye filmesseregszemléjének a Dél- Dunántúli Amatőrfilm Szem­lének. A dombóvári napok kereté­ben megrendezett filmszemlé­re Baranya, Somogy, Zala, Bács-Kiskun, Tolna me­gyéből összesen harminc alkotás érkezett, s a filmes szakemberekből, a megye kép­viselőiből álló bíráló bizott­ság non-stop vetítésen nézte végig a filmeket, hogy el­döntse a sorrendet. Ez egyál­talán nem bizonyult könnyű­nek, mert a filmesek jó né­hány idegtépő órát eltölthet- tek, mire a késő esti órákban végre megszületett az ered­mény. Ebből mindjárt kitűnt, Pályázatot hirdetett a dom­bóvári községi tanács, Dom­bóvár címerének, a Dombó­várért jelvény tervének, s a majdani dombóvári szálloda emblémájának megtervezésé­re. A pályázat szép sikerrel járt, amiről a vasutas műve­lődési házban rendezett kiál­lítás tanúskodik. Dombóvár címerének megtervezésére negyvenketten ' vállalkoztak, az ország legkülönbözőbb ré­széből. A Dombóvárért jel»- vény színes tervét 17-en ké­szítették eb Legtöbben a hotelembléma- és étlaptervet választották, erre félszáznál több pályamunka érkezett, a a bőröndcímketervek száma 24. összesen tehát közel más­fél száz, szépen kidolgozott, fantáziáról tanúskodó pálya­maradt hogy a dombóváriak nem voltak igazán korrekt házi­gazdák: az egyik aranydíjat ugyanis nekik ítélte a bíráló bizottság. A díj tehát maradt. Akik kapták: Balássy—Békéi —Gyulák—Pauker csoport, s amiért kapták: a Veronika című, mély emberi érzéseket felvillantó film. A filmszem­le másik aranydíját a lenti művelődési központ filmköré­nek ítélték: a „Nincs iraga- lom” című alkotásért. A három ezüstéremből ket­tő maradt Tolna megyében: ezüstöt kapott Kiss István szekszárdi amatőrfilm, és a Patkoló kovács című Békéi— Bükösdi—Fábián—Ozorai dom­bóvári alkotócsoport a 19—69, és Szilárd Ede nagykanizsai filmes, a Világból kizárva cí­mű filmjéért. Szilárd Ede filmjének női főszereplője a munkát láthatnak az érdeklő­dők a művelődési ház nagy­termében. Itt egyébként két legyet lehet ütni egy csapás­ra. A nagytermet ketté­osztották, s egyik részében a tűzrendészeti kiállítás kapott helyet, amely szintén érdemes a szemlélődésre. A bíráló bizottság, külleme, tartalma, s kivitelezhetőség szempontjából is értékelte a beérkezett anyagot, s eszerint ítélte oda a díjakat. Dombóvár címerét még ez­után fogják kiválasztani: a legjobbak közül egy tucatot emelt ki a bíráló bizottság, s azokat továbbzsürizésre küldi, ott dől majd végleg el. hogy kinek a munkája nyeri el a városcímer kitüntetést. megyei mozi üzemi vállalat különdíját kapta. Oldal József Atmoszféra cí­mű kisfilmjét bronzdíjjal ju­talmazták, Bernáth Gyula kaposvári filmes pedig a be­küldött alkotások alapján az operatőri díjat nyerte el. El­ismerő oklevelet a pécsi film­kor Pötyi, Csöpi és a szem­üveg című filmje kapott Veronika elnyerte — a dombóváriak tehát ismét szé­pen szerepeltek — az arany­díj mellé a legjobb dombó­vári film címet is. A szemle színvonala a zsűri egybehangzó véleménye alapján imponálóan magas volt, az itt nyert filmek ko­moly eséllyel indulhatnak majd a győri országos fesz­tiválon. Egyébként a dombóváriak még egy aranyérmet érdemel­tek volna: a kitűnő rende­zésért. És azt hiszem, nem sértődhetnek meg a vendégek sem: díj jó helyen maradt... nyert A község érdekében legjob­ban tevékenykedők, aktív tár­sadalmi munkások kapják majd meg a „Dombóvárért” jelvényt. A zsűri döntése alap­ján nem adták ki az első és második díjat. A harmadik dí­jat Kertes Kollmann Jenő nyerte Dombóvár múltját, je­lenét jól kifejező „Hittel-szív- vel Dombóvárért” című mun­kájával A bőröndcímke „kategóriá­ban” három első díjat adtak ki, mindhárom fővárosba ké­rőit, Marton Tamás, Sajnovits Sándor és Fogéi Mária tulaj­donába. Budapesti pályázók vitték el a pálmát a „hotel­címke versenyben” is: Mi- hályfi Mária, Mátyás István és Sajnovits Sándor a bárom első díj tulajdonosa. A pályá­zat jeligés volt. Egyik díjnyer­tes hotelcímke jeligéje: „töl­tött csülök”. Elismerten, ők voltak a leg­szebbek: az amatőr táncosok, akik vasárnap délelőtt tarka felvonuláson köszöntötték a dombóvári műsoros napok kö­zönségét. A találkozón nem­csak a megyebeli csoportok vettek részt: jöttek Pécsről és Székesfehérvárról is. A tarka menet a főutcán vo­nult végig, s az út vége felé a járási művelődési központ­nál már jókora tömeg kísérte a „táncos utánpótlást”. A fel­vonulás után a művelődési központ szabadtéri színpadán adtak látványos műsort. A kisdobosénekkar műsorá­val kezdődött meg a hangver­seny az Apáczai Csere János gimnáziumban. A kicsinyek hangoskodása igazán nagyszerű volt: a gimnázium nagytermét megtöltő közönség hosszú taps­sal jutalmazta a dr. Varga Fe- rencné vezényelte kórus mű­sorát. Igényes, színes hangverseny volt: a néger spirituálétól Ko- ' dály legszebb kórusművéig * mindenből ízelitőt kaphatott a közönség a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium kórusainak, az ének, zenei általános iskola kórusainak előadásában. Az már szombaton délután eldőlt, hogy a megye úttörő- tánccsoportjai közül melyik utazhat Szegedre, az úttörő­táncosok országos fesztiváljára. Hat községből aspiráltak erre: Paks, Bonyhád, Dunaföldvár, Szekszárd, Sárpilis és Dombó­vár legapróbb táncosai mérték össze tudásukat. A zsűri úgy döntött, hogy a bonyhádi úttö­rők képviseljék majd Tolna megyét Szegeden. Akik vasár­nap délelőtt látták táncolni őket a szabadtéri színpadon, azt mondják: igaza voh, a zsűrinek. Az est nagy izgalommal várt pillanata Kürthy Ekelkának, a filharmónia magánénekesének fellépése volt, aki három ked­ves Sehubert-dallal — szép csengésű, „képlékeny” hangjá­val nyerte meg a dombóvári közönség tetszését. Kürthy Ekelka előadása „dupte siker5’ volt: Katona Ágnes zongora­művésznő kísérte énekét. Néhány sorban lehetetlen lenne felsorolni az egész mű­sort, pedig legszíveseben azt tennénk, olyan rangos hang­verseny, zenei csemege volt a szombat esti Dombóváron. És a többi... Az „és a többi” megjelölés a világért sem akar lenézés lenni, de még egy oldalon is lehetetlenség minden rendez­vényről részletesen beszámolni, főként akkor, ba sok ren­dezvény van, s mindegyik szót érdemel. A dombóvári sakkozók elismerése, hogy a műsoros na­pok keretében itt rendezték meg VIII. országos sakkfelad- ványszerző, vasárnap pedig a sakkfeladvány-gyorsfejtő ver­senyt, amelyről még bővebb tudósításban számolunk be. ..- Az összes rendezvényen ott voltak a „kollegák” a dom­bóvári riporterőrs tagjai Ügy egyeztünk meg, hogy nem kon- kurrálunk egymással: a gy ermekrajzpályázatról színes, ké­pes tudósításban ők számolnak be, lapunk szerdai számá­ban, a gyermekrovat hasábjain. A dombóvári ÁFÉSZ műsoros divatbemutatója többre lett volna érdemes: neves fővárosi énekesek, művészek fel­léptével tartották meg, igazán nem nagy számú nézősereg előtt. Vasárnap Csikós Imre, a művelődési központ igazga­tója a Tolna megyei képzőművészeket reprezentáló, színvo­nalas kiállítást nyitott meg. A kétnapos rendezvénysorozatot a művelődési központ­ban megtartott bál zárta, s ez talán egy kicsit kárpótolta a dombóváriak: a szombat estére a Béke parkban terve­zett szabadtéri mulatságot kíméletlenül elmosta az esd. A „töltött csülök“ is „Hangoskodó“ kicsinyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom