Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦■»a»» 4*«««««. »«*+,* 4 : I — Te csak ne nevess. A nők rendszerint igen pontosan érkeznek munkahelyükre, útban haza­felé azonban átlag egy órát eltöltenek a külön­féle bevásárlásokkal. A férfiak éppen ellenkező­leg: tizenöt—húsz perces késéssel érkeznek mun­kahelyükre, de elég pontosan távoznak. Ezért gondoltam, hogy hazafelé tart. Ezután következett a második szakasz: a fiatalembernek ott kell dol­goznia valahol a közelben. Ebben nem kételked­tem. Először arra gondoltam, hogy talán valahon­nan távolabbról érkezik, és Vladikinóban csak át­. száll. Ezt a variációt azonban elvetettem. Meg­mondom miért. Legfeljebb a 83-as autóbuszon érkezhetett volna Vladikinóba, a Szokol felől, vagy a helyi érdekűvel. Az autóbusz elesik: a Nyakigláb a cirkusz felé utazott, arrafelé pedig átszállás nélkül rövidebb úton is eljuthatott volna. — És a helyi érdekű? — érdeklődött Sarapov. — Az is elesik. A megállója valóban ott van a közelben. De a buszmegállóhoz a telken át vezet a leghosszabb út. Ezenkívül, ebben az időszak­ban mindössze két szerelvény áll meg Vladikinó­ban: a 8.10-es és a 8.31-es. Ha a 8.10-essel érke­zik a 8.26-os buszt csípheti el. Ö pedig minden alkalommal a 8.37-esre szállt fel! Világos tehát:, a közelben dolgozik. — Világos — bólintott Sarapov. — De hol van ez a „közelben”? A gyilkosság színhelye gyakorlatilag megegyezik a buszmeg­állóval. A kerület térképén nagy kört rajzoltam, középpontjában a gyilkosság színhelyével. A Nyakigláb északnyugati irányból közeledett a tel­ken át a megállóhoz. A kör délkeleti felét ezért rögtön be is satíroztam. Maradt az országút, a vasútvonal és a Botanikuskert határolta szektor. Az azon túli rész már közelebb esik a következő buszmegállóhoz. A következtetés: a Nyakigláb a vladikinói lakónegyedből jött. A munkahelyéről! — Na és? — biztatta érdeklődve Sarapov. — Itt keletkezett a probléma: hol dolgozhat? Szaveljevvel közösen felderítettük a terepet. A terepszemlére kijelölt körzetben az alábbi válla­latok működnek: egy nagy és egy kis üzem, egy vegytisztító, étterem, falatozó és két szálloda: a Bajkál és a Zarja. A fémfeldolgozó üzemnél kezdtük. Ne feledkezz meg róla, hogy a Nyakig­láb csak másnaponként jelenik meg, 20 óra 30- kor. Az üzemben — nulla. A tisztviselők 5-ig dolgoznak, a második műszak 4-kor, a harmadik pedig este 11-kor kezdődik. Szaveljev a bizton­ság kedvéért még ellenőrizte, nincs-e olyan mun­kásuk, aki 8—V2 9-ig dolgozna. Nincs. Ez tehát elesik. — A következő állomás a „Szabad munka” kalapgyár volt. A munka itt valóban elég szabad, mert a könnyűiparnak ez az óriása 17 óráig mű­ködik csak, ezután lelakatolják. Ezután következ­tek az üzletek. Igazi eposz. Hat darab van belő­lük. Két iparcikküzlet, egy papírkereskedés, egy pékbolt, két élelmiszerüzlet. Az első hárommal könnyen boldogultunk: hétfőn zárva tartanak. A pékbolt csak másnaponként van nyitva: kedd. csütörtök, szombaton. Az élelmiszerüzletekben ki­zárólag nők dolgoznak. — Távirati stílusban: étkezde. Hétkor bezár. Meghalt. Falatozó. Féltizenegyig működik. 8—Va 9-kor senkinek sem ér véget a munkaideje. Pont. 21. — És most következtek a szállodák. Erre gon­doltam, és fejfájást kaptam: körülbelül kétezer beosztott! Keresztet vetettünk és munkához lát­tunk. Információink szerint az ügyeletes munká­sok, villanyszerelők stb., másnaponként dolgoz­nak, 8.30-tól 20.30-ig. Végre! A Bajkállal kezdtük, ez van közelebb a buszhoz. Tizenkét szerelőt ta­láltunk. Hatan dolgoztak hétfőn, szerdán és pén­teken. Négyen harminc éven aluliak. Közülük kettő magas növésű. Égyikük a szomszéd, házban lakik. Nyikita Alekszandrovics Kazancev azon­ban a Szuharev utcából jár be. Szuharev utca 36. öt perc a cirkusztól. Ennyi az egész. — Ez igen! — bólintott Sarapov. — Jó munka volt. — Elnevette magát: — Neptun!... Megszólalt a telefon. Sarapov felvette a kagy­lót. Szaveljev? Hol vagy? Vezesd egyenesen hozzám!.... A fekete kabátos, magas növésű fiatalember kissé sápadt volt, de egyébként nyugodtan visel­kedett. Csak a kezei árultak el idegességet, ahogy a sapkáját szorongatta. A falnak dőlt, mint aki független a jelenlevőktől, Szaveljev, balkezé­ben a Nyakigláb táskájával, karonfogta: Jöjjön, csak jöjjön. Üljön le. Hosszú beszél­getés lesz. (Folytatjuk) Rovatvezető: JANTNER JÁNOS Műszaki fejlődésünk kiemelt témái Az elmúlt évtized alatt ha­zánk kutató-fejlesztő kapaci­tásai több mint hatszorosára növekedtek. Ez az ütem nem­zetközi összehasonlításban is igen intenzív fejlődésről ad számot. Leggyorsabban a mű­szaki, valamint a természet- tudományos kutatás és fej­lesztés kapacitásai növeked­tek. Érdemes megemlíteni, hogy 1960 és 1967 között a kuta­tásokra és fejlesztésekre for­dított kiadások összege meg­kétszereződött. 1960-ban a nemzeti jövedelemnek 1,05 százalékát költöttük tudomá­nyos és fejlesztő kutatásokra, 1965-ben már 1,5 százalékát, 1967-ben pedig 2,2 százalékát. A nemzetközileg használatos módszerrel, a bruttó nemzeti termékhez való viszonyítás­sal Magyarországon a kutatá­sokra és műszaki fejlesztésre fordított kiadások 1,9 száza­lékkal szerepelhek. Ez az arány körülbelül megegyezik a fejlett tőkés országokéval. Svájcban például a brutto nemzeti terméknek 1,9 száza­lékát, az NSZK-ban 1,8 szá­zalékát, Franciaországban 2 százalékát, Japánban pedig 1,7 százalékát fordítják ilyen cé­lokra. Egy év alatt összesen négy- milliárd forintot költünk ku­tatási, fejlesztési ráfordítások­ra, s ezenkívül az ilyen irá­nyú beruházások értéke is meghaladja a félmilliárd fo­rintot. A ráfordításoknak kö­rülbelül 80 százaléka tműszaki kutatásokra és fejlesztésekre jutott A műszaki kutatáso­kon belül legnagyobb arány­ban a gépipar részesedik, mégpedig 58 százalékkal, míg a második helyen álló vegy­ipar 16 százalékkal képvisel­teti magát A korszerű, nagyobb kapa­citással rendelkező ipari ku­tatóhelyek — kutatóintézetei; és ipari vállalatok, kutató­fejlesztő laboratóriumai — száma meghaladja a 230-at. A kutatás, fejlesztés területén több mint 45 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s ezek közül csaknem 16 ezer a tudomá­nyos munkatársak száma. En­nek a meglehetősen nagy lét­számnak körülbelül kéthar­mad része a műszaki tudo­mányok és fejlesztés terüle­tén működik. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság az elmúlt évek során több száz fejlesz­tési koncepciót dolgozott ki, s ezek közül a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat tartalmazó koncepciók kiter­jednek például az energia- gazdálkodásra, a kohászatra, az automatizálásra, a híradás- technika, a gépipar és a köz­lekedés különböző területeire. A tudományos és műszaki fejlesztés sok száz témája közül néggyel, mint kiemelt témával; vagyis megkülönböz­tetett fontosságú feladattal foglalkoznak szakembereink. Ezek: a járműprogram, az energiabázis strukturális meg­változtatásának programja, a számítástechnikai program és a fehérjekutatás programja. Ami az első témát illeti; már a konkrét végrehajtás időszakához érkeztünk. Meg­kezdte próbaüzemelését a győri Magyar Vagon- és Gép­gyár új motorgyára. Az' lka, rus-gyárat Európa legnagyobb autóbuszüzemévé -fejlesztik, ,s jövőre már mintegy hétezer autóbuszt bocsát ki a bel- és külföldi kereslet kielégítésére. Másik nagy téma az ener­giabázis műszaki fejlesztése, amely már szintén megkez­dődött, de teljes megvalósulá­sához még hosszú évekre van szükség. Hazánk fűtő- anvag-gazdálkodásának hatás­foka lényegesen alacsonyabb, mint a fűtőanyagokban bő­vebben ellátott országoké. Ezen a helyzeten több irányú műszaki fejlesztő tevékeny­séggel kívánnak segíteni. Min­denekelőtt azzal, hogy az erő­művek berendezéseit kor­szerűsítik, s ezáltal az egy kilowattóra teljesítményhez szükséges tüzelőanyag-felhasz­nálást az 1965. évi 3580 ka­lóriáról jövő évben már 3100 kalóriára csökkentik. Egyedül ez az intézkedés öt év alatt körülbelül . ötmillió . tonna szén megtakarítását teszi le­hetővé. Energiamérlegünkben a nagy fordulatot a földgázkészletek széles körű hasznosítása és a Szovjetunióból érkező, nagy mennyiségű kőolaj népgazda­sági felhasználása jelenti. Fo­kozatosan a gazdaságosabb szénhidrogének felé tolódik el az energiamérleg, s jellemző erre, hogy míg 1960-ban a földgáz és a kőolaj nem egé­szen 22 százalékkal jelentke­zett az energiamérlegben, ad­dig a jövő évben már több mint 37 százalékkal képvisel­teti magát. Ezzel egyidőbena gyenge hatásfokkal felhasz­nálható szenek aránya csak­nem 15 százalékkal csökkent. A kialakulóban lévő, nagy számítástechnikai program az információáramlás meggyorsí­tását és fokozottabb hasznosí­tását célozza. Az új gazdaság- irányítási rendszerben a köte­lező tervmutatások megszün­tetése és a közgazdasági sza­bályozók kiterjesztése követ­keztében különösen nagy je­lentősége van a gyors és sokoldalú információ-szolgál­tatásnak, s a nagy számú in­formáció feldolgozásának. E célok érdekében jelentős szá­mítógép-fejlesztési programot valósítunk meg és nagymér­tékű külföldi számítógép­vásárlásokat eszközlünk. A sikerhez nélkülözhetetlen a tudományos megalapozás, ugyanakkor a kiépülő szá­mítógéppark a tudománynak is nagy segítséget nyújthat majd. A tudományos és műszaki fejlesztés igen fontos, kiemelt témája a fehérjekutatás, amelynek alapvető célja: az ország élelmezési struktúrájá­nak korszerű átalakítása. Tudósaink, kutatóink a ha­gyományos módszereket meg­kerülve keresnek olyan új utakat, amelyeknek. segítségé­vel eljuthatnak takarmány- bázisgondjaink megoldásához. A klasszikus takarmányokkal szemben mindinkább előtérbe kerülnek a szintétikus úton előállított fehérjék. Mésshydrát Korszerű, kötőanyag ! Porrá oltott építési fehér mész, -............... . ■■ i i V zsákolt áru. Azonnal felhasználható ! Nem kell oltani, mészgödröt ásni, oltási vízről gondoskodni! Gazdaságos^ Meszeléshez, permetezéshez is kiválóan alkalmas! 5 kg-ból 20 liter mésztej nyerhető! Nincs oltási maradék (kő, sa­lak), amíg 1 ms vakoló ha­barcshoz 1,5 q mész kell, addig hydrátból 1,2 q elegendő! Modern! Korszerű! Kényelmes! Kapható a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat telepein ! (242) FIGYELEM! FIGYELEM.' Lányok! Asszonyok! Nagyszerű munkalehető­ség! Igen magas kereset! Egyedülálló juttatások! Ultramodern, légkondicio­nált új üzemrészben nagy felvételek! 44 órás mun­kahét, 750,— Ft-os ingye­nes textil juttatás, bejá­róknak utiköltségtérítés, a betanítás ideje alatt in­gyenes ebéd, belépéskor ingyenes munkaruha, jól felszerelt bölcsőde és nap­közi otthon. Jelentkezhet minden 16. életévét betöltött asszony és lány. Jelentkezés: Tolna, Se­lyemgyár, Munkaügyi Osztály. (225) A Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat Paksi Építésvezetőséggel lakosság és köziiletek részére tatarozást és új létesítmény építését vállalja 1969. esztendőre Megrendeléseket:. Szekszárd Marx Károly u. 11. sz. vár­juk. Ügyintéző: Héllinger Imre. Telefon: 12—283—284 (262)

Next

/
Oldalképek
Tartalom