Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Politizáló brigádok $ 4 f\X X Hazánk legnagyobb szennyvíz tisztítói közé sorolható a Szé­kesfehérvárott 40 millió forintért létesített szennyvíztisztító telep. Az iigynevezett anaerob — vagyis biológiai folyamatokat felhasz­náló — módszerrel dolgozó telep napi 18 ezer köbméter szennyvi­zet tisztít meg, amely ezután a Janesár, valamint Sárvíz és a Sió csatornán át a Dunába folyik. A város további fejlődése egyébként szükségessé tette, hogy jövőre egy újabb hasonló kapacitású szennyvíztisztító építését kezdjék el. Képünkön: a szennyvíztisztító úgynevezett „eleven iszapos” medencéje. Itt levegőt kevernek a szennyvízhez, ami a biológiai tisztítási folyamatot segíti elő. (MTI foto — Bajkor József felvétele.) Közéletünk L egfőképpen cselekede­teikkel, tartásukkal, ki­állásukkal politizálnak. Azzal, hogy a szocialista módon dolgozó brigádok tagjainak a .nyolc óra az nyolc munkával töltött órát jelent. Közülük ke­rülnek ki azok, akik szentírás­nak tekintik a perceket, a grammokat, a tizedmilliméte- reket, vagy a mikronokat. A gyárakban, az országutakon, vagy a földeken elsősorban ők azok, akik bármikor készek a dolog vastagabb végét is meg­fogni. s a fizetésüket nem je­lenléti díjnak tekintik. Kutat­ják, alkalmazzák és támogat­ják óz újat, vállalva az ezzel járó kockázatot is. Vitathatat­lan, hogy mindez politizálás a javából. Amikor a tettek magas ér­tékű politikai szerepét hang­súlyozzuk, nyomban el leéli is­merni még valamit: a politi­zálás a cselekedetekkel kezdő­dik, de azzal nem fejeződik be. Kádár elvtárs a szocialista bri­gádvezetők harmadik országos tanácskozásán így szólott er­ről: „A szocialista brigádok vállalásai elsősorban a terme­léssel kapcsolatosak, aztán szakmai kérdésekre, szociális problémák megoldására irá­nyulnak. de kiterjednek a kul­túra területére és a szórako­zásra is. Ez helyes. A jöven­dő szükségletekre és felada­tokra gondolva azt ajánlom, hogy a következőkben az ed-' diginél kicsit többet foglalkoz­zanak politikával, összejöve­teleiket használják -fél arra,' hogy körülnézzenek mi van a politikában, a világban, fordít­sanak nagyobb figyelmet a po­litikai képzésre is.” íme tehát az a három szóban kifejezhető képlet, amelyet a szocialista brigádoknak naponta meg kell oldaniuk: munka, közösség, politika. Igazságtalanság lenne per­sze szemrehányást tenni azok­nak, akik példamutatóan dol­gozva gyakran úgy beletemet­keznek munkájukba, munka­helyük, munkatársaik problé­máiba, hogy ezen kívül szinte se nem látnak, se nem halla­nak. Nem is szemrehányásról van szó, hanem az ellentmon­dásról, amely egyes brigádok, vagy brigádtagok politikai lá­tóköre, valamint a szocialista ember világnézete között fenn­áll. Ebből máris kiderül, hogy miért kell a mindennapi élet­ben politizálni, politikával fog­lalkozni. Ennek a szemlélet­nek egyik alaptétele: a nagy- politika nemcsak az „okosok” dolga, hanem mindazoké, akik­nek sorsára így, vagy úgy ha­tással van. E llentétben az olyan hie­delemmel, amely a poli­tikát taktikázgatásnak, diplomáciai bújócskázásnak, vagy ki mit tud játéknak te­kinti, mi azt tartjuk, hogy szo­cialista viszonyaink között po­litizálni annyit tesz mint mind­azokról az eseményekről jelenségekről, és folyama­tokról tájékozódni, véle­ményt, ítéletet alkotni, ame­lyek a szocializmus hazai és nemzetközi sorsát, a világese­ményeket, a társadalom egé­szének, vagy egyes rétegeinek életét, közérzetét ma és a jö­vőben meghatározzák. Igaz, eb­be csakugyan sok minden ösz- szefoglalható, de megszámlál­hatatlanul sok, és napról nap­ra egyre több lesz az olyan tényező Is, amelyek az embe­riség, a szocialista világ', szo­cialista hazánk és az itt élő emberek jelenét, jövőjét befo­lyásolják, meghatározzák. Nincs abban semmi termé­szetellenes, hogy a szocialista brigádok tagjait is — csak­úgy, mint legtöbb más embert — elsősorban a velük, a csa­ládjukkal, a munkahelyükkel és a közvetlen környezetük­ben történő események foglal­koztatják. De ma már úgyszól­ván teljesen eltűntek azok a határok, amelyek valaha elvá­lasztották az egyes emberek, családok, vagy közösségek sorsát, az ország, az emberi­ség sorsától. Kézenfekvőbb az összefügg gés hazai témáink tekinteté­ben is. Valamennyiünket köz­vetlenül érintenek a tudomá­nyos és technikai forradalom követelményeinek, következ­ményeinek problémái, az új gazdaságirányítás egészének és részleteinek, gyakorlati tapasz­talatai, . Magyarország világ­piaci pozícióinak kilátásai, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos gondók, állami éle­tünk demokratikus fejlesztésé­nek feladatai. Nem is szólva a megye, a város, a község gondjairól, azok előrehaladá­sának problémáiról, amelyek­ről érthetően legtöbb tájéko­zottsággal rendelkezhetnek, vagy kell, hogy rendelkezze­nek a szocialista brigádok tagjai. E rőt, biztonságot és hatá­rozottságot kölcsönöz a helyi és központi kor­mányzatnak, ha az állampol­gárok — köztük mindenek­előtt a szocializmus tudatos hívei — figyelik, ismerik, ér­tik mindazt, ami itthon és a világban történik. Ha támogat­ják a közösen kialakított poli­tikát, azokat az utakat, módo­zatokat, amelyek eredménye­sen valósítják meg — ha nem is mindig kolfliktusok nélkül — nemzeti és nemzetközi tö­rekvéseinket. A gazdaságirá­nyítás reformját nemcsak azért sikerült megrázkódtatás nélkül bevezetni hazánkban, mert a tudósok és politikusok minta­szerű alapossággal dolgozták ki annak minden fejezetét, ha­nem azért is, meri az; alapve­tő kérdéseket illetlen az em­berek többsége megértette-mi­ről van szó, elfogadta és nemzeti ügyként támogatta azt. A megértés, a véleményalko­tás, a támogatás mindennapos szükséglete volt és marad a szocialista politikának. Ezt várja, ezt kapja a párt azok­tól a szocialista brigádoktól, akik szóval és tettel egyaránt politizálnak. Gy. Z. Tegnap délelőtt ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb. „előtt először dr. Ricsovics Fe­renc, a járási közös munkaügyi döntőbizottság elnöke számolt be .albizottság" munkájáról. Ezt követően a vb. megvitatta a kórházépítés helyzetéről szó­ló beszámolót. E téma előadó­ja dr. Zahorcsek Alfonz, a kór­ház igazgató főorvosa volt. A járási tanács vb-ülése külön­böző bejelentések után fejezte be munkáját. * A Szekszárdi Járási Tanács Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében tartotta ülését tegnap délelőtt Kemény István vb -elnök vezetésével. A ta­nács két előterjesztést vitatott meg. Kürti István vb -elnök- helyettes volt az előadója az 1968. évi járási tanácsi költség- vetési és fejlesztési alap zár­számadásáról készült jelentés­nek. A termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásának po­litikai, gazdasági eredményei, valamint az 1969. évi termelési és fejlesztési elképzelések cím­mel pedig Vincze József vb- elnökhelyettes előterjesztését vitatták meg. Ezután különbö­ző bejelentések dolgában ho­zott határozatot a végrehajtó bizottság. Sírbolt a XVII. vagy XVIII. századból Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Béla téren, a régi megyeháza udvarán folytatott ásatások színhelyén sírboltra bukkantak a kutatók. A lelet feltárása al­kalmából Kozák Károly ré­gészt, az ásatás vezetőjét kér­tük meg nyilatkozzon lapunk­nak. — Az 1960-ban végzett pró­baásatások eredményére tá­maszkodva a múlt év-nyarán kezdtük meg a szekszárdi ben­cés apátság feltárását,, amelyet 1061-ben I. Béla király alapí­tott. Az elmúlt év végén és ez év tavaszán végzett munka so­rán a felső, vastag bontási tör­melékréteg lekerült a • XVIII. század végén lebontott apátság megmaradt falairól. Igaz, hogy számtalan csatornával, vízve­zetékcsővel átvágták ezeket a régi falakat, de miután ezek egy részét — amely már kü­lönben is korszerűtlen, hasz­nálhatatlan volt — lebontottuk, mindenki számára láthatóvá váltak a háromhajós apátsági templom maradványai. — Ebben az évben a felső réteg feltárásával párhuzamo­san, megkezdtük a régi padló- szintek alatti kutatást is. E munka során az elmúlt hetek­ben több sír maradványaira bukkantunk. így, a templom északi hajójában — kis kápol­naszerű beugrásban — már he­tekkel ezelőtt nagy méretű ak­naszerű építmény mutatkozott. A felette lévő bolygatott sír nyomán feltétlenül számítani lehetett arra, hogy ez is sír - lesz. Ezt a sírt -égetett hamus feltöltés töltötte’ ki. A kelet—nyugati tengelyű, 2 méter 60 centi hosszú, és 73 centiméter széles,.téglával gon­dosán 'kifalazott akna déli * ol­dalában,- mintegy .egy méterrel mélyebben a . templomnak itt feltárt téglópadiójától, egy 68 centiméter ■ mély és 190 centi­méter hosszú.; boltozott fülke helyezkedett el- Kövessé vált a törmelékréteg 140 centiméter után, és emberi csontmaradvá­nyok is mutatkoztak, majd 150 centiméternél bolygatott emberi csontvázak kerültek elő. Ezek mindenképpen iga­zolták a korábbi feltevést, hogy egy falazott sírkamrát találtunk, amelyet azonban megbolygattak már. A sír déli falában említett fülke is egy sír lehetett, amelyet már kibon­tottak, s csontanyaga a mé­lyebben fekvő sírok fölé ke­rült. — sírok oldala 170 centimé­ter mélységben téglával van kifalazva. Mélyében két csont­váz feküdt, kisebb bolygatá­soktól eltekintve, eredeti hely­zetében. — Temetkezéshez tartozó le­leteket ezideig nem találtunk, így, a sírépítmény korát csak a templomhoz viszonyított he­lye, a padlószinthez való vi­szonya, és a falazásához fel­használt téglák anyagából le­het hozzávetőlegesen megálla­pítani. A sír a XVII. és XVIII. század közötti időben készül­hetett, a török hódoltság után. — A feltárást tovább foly­tatjuk. A felső törmelékréte­gek előreláthatóan a jövő hó­nap első felére teljesen leke­rülnek a falmaradványokról, és azután a padlószint alatt, végzendő kutatás marad hátra. Megvan a reményünk arra, hogy a Tolna megyei Tanács és az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség által nyújtott hitelösszeg felhasználásával ez évben sikerül befejezni a fel­tárást, az előkerült maradvá­nyok konzerválását. így az év végére Szekszárd egy olyan középkori építménnyel lesz gazdagabb, amely mindenkép­pen érdekes látnivalója lesz a város lakosságának és az ide­érkező látogatóknak egyaránt. MÉRY ÉVA Foto: Tóth Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom