Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Politizáló brigádok

$ 4 f\X X

Hazánk legnagyobb szennyvíz tisztítói közé sorolható a Székesfehérvárott 40 millió forintért létesített szennyvíztisztító telep. Az iigynevezett anaerob — vagyis biológiai folyamatokat felhasználó — módszerrel dolgozó telep napi 18 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg, amely ezután a Janesár, valamint Sárvíz és a Sió csatornán át a Dunába folyik. A város további fejlődése egyébként szükségessé tette, hogy jövőre egy újabb hasonló kapacitású szennyvíztisztító építését kezdjék el. Képünkön: a szennyvíztisztító úgynevezett „eleven iszapos” medencéje. Itt levegőt kevernek a szennyvízhez, ami a biológiai tisztítási folyamatot segíti elő.

(MTI foto — Bajkor József felvétele.)

Közéletünk

L

egfőképpen cselekedeteikkel, tartásukkal, kiállásukkal politizálnak. Azzal, hogy a szocialista módon dolgozó brigádok tagjainak a .nyolc óra az nyolc munkával töltött órát jelent. Közülük kerülnek ki azok, akik szentírásnak tekintik a perceket, a grammokat, a tizedmilliméte- reket, vagy a mikronokat. A gyárakban, az országutakon, vagy a földeken elsősorban ők azok, akik bármikor készek a dolog vastagabb végét is megfogni. s a fizetésüket nem jelenléti díjnak tekintik. Kutatják, alkalmazzák és támogatják óz újat, vállalva az ezzel járó kockázatot is. Vitathatatlan, hogy mindez politizálás a javából.

Amikor a tettek magas értékű politikai szerepét hangsúlyozzuk, nyomban el leéli ismerni még valamit: a politizálás a cselekedetekkel kezdődik, de azzal nem fejeződik be. Kádár elvtárs a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozásán így szólott erről: „A szocialista brigádok vállalásai elsősorban a termeléssel kapcsolatosak, aztán szakmai kérdésekre, szociális problémák megoldására irányulnak. de kiterjednek a kultúra területére és a szórakozásra is. Ez helyes. A jövendő szükségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a következőkben az ed-' diginél kicsit többet foglalkozzanak politikával, összejöveteleiket használják -fél arra,' hogy körülnézzenek mi van a politikában, a világban, fordítsanak nagyobb figyelmet a politikai képzésre is.” íme tehát az a három szóban kifejezhető képlet, amelyet a szocialista brigádoknak naponta meg kell oldaniuk: munka, közösség,

politika.

Igazságtalanság lenne persze szemrehányást tenni azoknak, akik példamutatóan dolgozva gyakran úgy beletemetkeznek munkájukba, munkahelyük, munkatársaik problémáiba, hogy ezen kívül szinte

se nem látnak, se nem hallanak. Nem is szemrehányásról van szó, hanem az ellentmondásról, amely egyes brigádok, vagy brigádtagok politikai látóköre, valamint a szocialista ember világnézete között fennáll. Ebből máris kiderül, hogy miért kell a mindennapi életben politizálni, politikával foglalkozni. Ennek a szemléletnek egyik alaptétele: a nagy- politika nemcsak az „okosok” dolga, hanem mindazoké, akiknek sorsára így, vagy úgy hatással van.

E

llentétben az olyan hiedelemmel, amely a politikát taktikázgatásnak, diplomáciai bújócskázásnak, vagy ki mit tud játéknak tekinti, mi azt tartjuk, hogy szocialista viszonyaink között politizálni annyit tesz mint mindazokról az eseményekről jelenségekről, és folyamatokról tájékozódni, véleményt, ítéletet alkotni, amelyek a szocializmus hazai és nemzetközi sorsát, a világeseményeket, a társadalom egészének, vagy egyes rétegeinek életét, közérzetét ma és a jövőben meghatározzák. Igaz, ebbe csakugyan sok minden ösz- szefoglalható, de megszámlálhatatlanul sok, és napról napra egyre több lesz az olyan tényező Is, amelyek az emberiség, a szocialista világ', szocialista hazánk és az itt élő emberek jelenét, jövőjét befolyásolják, meghatározzák.

Nincs abban semmi természetellenes, hogy a szocialista brigádok tagjait is — csakúgy, mint legtöbb más embert — elsősorban a velük, a családjukkal, a munkahelyükkel és a közvetlen környezetükben történő események foglalkoztatják. De ma már úgyszólván teljesen eltűntek azok a határok, amelyek valaha elválasztották az egyes emberek, családok, vagy közösségek sorsát, az ország, az emberiség sorsától.

Kézenfekvőbb az összefügg gés hazai témáink tekintetében is. Valamennyiünket közvetlenül érintenek a tudományos és technikai forradalom követelményeinek, következményeinek problémái, az új gazdaságirányítás egészének és részleteinek, gyakorlati tapasztalatai, . Magyarország világpiaci pozícióinak kilátásai, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos gondók, állami életünk demokratikus fejlesztésének feladatai. Nem is szólva a megye, a város, a község gondjairól, azok előrehaladásának problémáiról, amelyekről érthetően legtöbb tájékozottsággal rendelkezhetnek, vagy kell, hogy rendelkezzenek a szocialista brigádok tagjai.

E

rőt, biztonságot és határozottságot kölcsönöz a helyi és központi kormányzatnak, ha az állampolgárok — köztük mindenekelőtt a szocializmus tudatos hívei — figyelik, ismerik, értik mindazt, ami itthon és a világban történik. Ha támogatják a közösen kialakított politikát, azokat az utakat, módozatokat, amelyek eredményesen valósítják meg — ha nem is mindig kolfliktusok nélkül — nemzeti és nemzetközi törekvéseinket. A gazdaságirányítás reformját nemcsak azért sikerült megrázkódtatás nélkül bevezetni hazánkban, mert a tudósok és politikusok mintaszerű alapossággal dolgozták ki annak minden fejezetét, hanem azért is, meri az; alapvető kérdéseket illetlen az emberek többsége megértette-miről van szó, elfogadta és nemzeti ügyként támogatta azt. A megértés, a véleményalkotás, a támogatás mindennapos szükséglete volt és marad a szocialista politikának. Ezt várja, ezt kapja a párt azoktól a szocialista brigádoktól, akik szóval és tettel egyaránt politizálnak.

Gy. Z.

Tegnap délelőtt ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb. „előtt először dr. Ricsovics Ferenc, a járási közös munkaügyi döntőbizottság elnöke számolt be .albizottság" munkájáról. Ezt követően a vb. megvitatta a kórházépítés helyzetéről szóló beszámolót. E téma előadója dr. Zahorcsek Alfonz, a kórház igazgató főorvosa volt. A járási tanács vb-ülése különböző bejelentések után fejezte be munkáját.

*

A Szekszárdi Járási Tanács Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében tartotta ülését

tegnap délelőtt Kemény István vb -elnök vezetésével. A tanács két előterjesztést vitatott meg. Kürti István vb -elnök- helyettes volt az előadója az 1968. évi járási tanácsi költség- vetési és fejlesztési alap zárszámadásáról készült jelentésnek. A termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásának politikai, gazdasági eredményei, valamint az 1969. évi termelési és fejlesztési elképzelések címmel pedig Vincze József vb- elnökhelyettes előterjesztését vitatták meg. Ezután különböző bejelentések dolgában hozott határozatot a végrehajtó bizottság.

Sírbolt a XVII. vagy XVIII. századból

Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Béla téren, a régi megyeháza udvarán folytatott ásatások színhelyén sírboltra bukkantak a kutatók. A lelet feltárása alkalmából Kozák Károly régészt, az ásatás vezetőjét kértük meg nyilatkozzon lapunknak.

— Az 1960-ban végzett próbaásatások eredményére támaszkodva a múlt év-nyarán kezdtük meg a szekszárdi bencés apátság feltárását,, amelyet 1061-ben I. Béla király alapított. Az elmúlt év végén és ez év tavaszán végzett munka során a felső, vastag bontási törmelékréteg lekerült a • XVIII. század végén lebontott apátság megmaradt falairól. Igaz, hogy számtalan csatornával, vízvezetékcsővel átvágták ezeket a régi falakat, de miután ezek egy részét — amely már különben is korszerűtlen, használhatatlan volt — lebontottuk, mindenki számára láthatóvá váltak a háromhajós apátsági templom maradványai.

— Ebben az évben a felső réteg feltárásával párhuzamosan, megkezdtük a régi padló- szintek alatti kutatást is. E munka során az elmúlt hetekben több sír maradványaira bukkantunk. így, a templom északi hajójában — kis kápolnaszerű beugrásban — már hetekkel ezelőtt nagy méretű aknaszerű építmény mutatkozott. A felette lévő bolygatott sír nyomán feltétlenül számítani lehetett arra, hogy ez is sír - lesz. Ezt a sírt -égetett hamus feltöltés töltötte’ ki.

A kelet—nyugati tengelyű, 2 méter 60 centi hosszú, és 73 centiméter széles,.téglával gondosán 'kifalazott akna déli * oldalában,- mintegy .egy méterrel mélyebben a . templomnak itt feltárt téglópadiójától, egy 68 centiméter ■ mély és 190 centiméter hosszú.; boltozott fülke helyezkedett el- Kövessé vált a törmelékréteg 140 centiméter után, és emberi csontmaradványok is mutatkoztak, majd 150 centiméternél bolygatott emberi csontvázak kerültek elő. Ezek mindenképpen igazolták a korábbi feltevést, hogy egy falazott sírkamrát találtunk, amelyet azonban megbolygattak már. A sír déli falában említett fülke is egy sír lehetett, amelyet már kibontottak, s csontanyaga a mélyebben fekvő sírok fölé került.

— sírok oldala 170 centiméter mélységben téglával van kifalazva. Mélyében két csontváz feküdt, kisebb bolygatásoktól eltekintve, eredeti helyzetében.

— Temetkezéshez tartozó leleteket ezideig nem találtunk, így, a sírépítmény korát csak a templomhoz viszonyított helye, a padlószinthez való viszonya, és a falazásához felhasznált téglák anyagából lehet hozzávetőlegesen megállapítani. A sír a XVII. és XVIII. század közötti időben készülhetett, a török hódoltság után.

— A feltárást tovább folytatjuk. A felső törmelékrétegek előreláthatóan a jövő hónap első felére teljesen lekerülnek a falmaradványokról, és azután a padlószint alatt, végzendő kutatás marad hátra. Megvan a reményünk arra, hogy a Tolna megyei Tanács és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség által nyújtott hitelösszeg felhasználásával ez évben sikerül befejezni a feltárást, az előkerült maradványok konzerválását. így az év végére Szekszárd egy olyan középkori építménnyel lesz gazdagabb, amely mindenképpen érdekes látnivalója lesz a város lakosságának és az ideérkező látogatóknak egyaránt.

MÉRY ÉVA Foto: Tóth Iván