Tolna Megyei Népújság, 1969. május (19. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

Riporter­találkozó Járási útfcöröriporter- találkozón vettünk részt április 24-én a bonyhádi úttörőházban. A terem nem telt meg zsúfolá­sig, de a „komoly” ri­porterek jó néhány asz­talt elfoglaltak. — Kedves Pajtások! — hangzottak fel Kutas tanár néni üdvözlő sza­vai •—, először is sze­retettel köszöntelek ben­neteket abból az alka­lomból, hogy a járás ri­porterei első ízben talál­koznak. Tapasztalt kol­légáitok érkeztek Dom­bóvárról: a Csupaszem őrs két tagja: Bérdi Ági és Szilvási Sarolta. Ezen kívül vendégünk Ma­gyarszéki Endre tanár úr, a Csupaszemek és a Miniszemek patrónusa is. Először a Csupaszem őrs munkájával ismer­kedtünk. Ági beszámolt arról, hogyan sikerült az első helyet megszereznie az „Autogramvadászok” vetélkedőjén. A szakmai képzésen — ami ezután követke­zett — megismertük a hír. a tudósítás, a riport és az interjú fogalmát és gyakoroltuk őket. Déltől fél háromig azt kellett megmutatnunk, hogy mennyire váltak vérünkké a szakma egyes részletei. Ez a találkozó sok ta­pasztalattal gazdagított bennünket és az itt hal­lottakat felhasználhat­juk csapatunk riporter- őr sében. Kisdobos- és últörőavatás A dombóvári járás úttörőcsapatai közül idén elsőként az újdombóvári 138-as számú József Attila úttörőcsapatban tartották meg a kisdobosok és úttörők avatását. A szépen megrendezett ünnepélyen részt vett a járás minden csapat­vezetője, hogy a május 25-én megrendezendő avatóünnepsé­geken az itt szerzett tapasztalatokat felhasználhassák. Az avatószülők kedves ajándékokkal szereztek örömet az új­sütetű pajtásoknak. Tóth Mária ” % mäjiiss fflMBi és 18-án meg­rendezésre kerülő műsoros na­pok programjáról jelentjük: Száll az ének, zeng az ének... A dombóvári Apáczai Cse­re János gimnázium kultúr­termében szombaton este 18 órakor ünnepi hangverseny lesz a dombóvári énekkarok közreműködésével. Az igen színvonalasnak ígérkező hang­versenyen fellép Kürthy Etel­ka, az Országos Filmharmó­nia énekese, Katona Ágnes zongoraművésznő és Kovács József művésztanár. A dom­bóváriakat a Gőgös Ignác gimnázium Helikon-győztes énekkara, valamint a járási kulturális seregszemlén arany oklevelet nyert „Hanti István” úttörőcsapat kisdobos és úttö­rő nagykórusa és a „Zrínyi Ilo­na” úttörőcsapat kiskörű sa kép­viseli. Műsorra kerülnek régi magyar mesterek és a XX. századi nagy zeneszerzők kó­rusművei. Eretnek Hajnalka , Rovatvezető: CSUPOR TIBOR Tudod-e? Az állatok világában az ele­fánt az egyetlen állat, amely­nek négy térde van. Pék Borbála Foto: Magyarszéki Endre REJTVÉNY Ki tud többet irodalomból és művészettörténetből ? VÍZSZINTES: 1. Magyar költő a XIX. században. 10. A krém. 11. Kutya. 12. Marokban — fordítva. 13. A négyszög két csúcsát össze­kötő egyenes (vég nélkül). 14 Ütem betűi keverve. 15. Elegyí­tő. 19. Két költő: egy szocialista realista és egy szimbolista. 20. Kiejtett mássalhangzó (fonetiku­san). 21. Spanyol férfinév (. . . Castro). 23. Négylábú. 25. Két hosszú és egy rövid magán­hangzó. 27. .Tabló páratlan betűi. 28. Izmunkban van. 30. Járási székhely Somogy megyében. 32. Egyesült Államok jelölése. 33. Tej­termék. 34. Lent. FÜGGŐLEGES: 1. Akad-e? 2. ÖPE; 3. Börtöntöltelék. 4. Évszak. 5. 1912-ben első igényes verses­kötetéért Babits Mihály is el­ismerésben részesítette ezt a köl­tőt. 6. Neves, sportklub. 7. Kettő­zött magánhangzó. 8. Kellemetlen állat. 9. Neves építész a múlt szá­zadban. 13. Apját (ahogy ejtjük). 14. Dőre betűi keverve. 15. Ki­ütés ökölvívásban — rövidítve (knock out). 16. Férfinév. 17. Hegedű megszólaltatója. 18. Hatá­rozórag. 19. Szamár. 22. Tréfás férfinév. 24. Időmérő. 26. Névelő triplán. 29. Érkezik — régiesen (fordítva). 31. Béla hangtalanul. Cs. T. Beküldendők a kiemelt sorok. Határidő: május 21. A borítékra írjátok rá: Gyer­mekrovat — rejtvény. Április 30-i számunk helyes megfejtése. Vízszintes 1. Portugá­lia. 19. Grönland. Függőleges 9. Antarktisz. 13. Ibadan. 19. Görög. Könyvjutalmat nyertek: ifj. Raj- csányi Iván szekszárdi, Wäger Annamária aparhanti és Zerza József paksi megfejtők. Színes forgatag Ha valaki vasárnap dél­előtt kimegy Dombóváron a Fő utcára, igen érdekes lát­ványban lesz része Ugyanis kilenc órakor kezdődik négy megye legjobb úttörő néptán­cosainak színpompás felvonu­lása. Eddig 150 pajtás jelen­tette be részvételét, akik a dísz­felvonulás után, a művelődési központ szabadtéri színpadán mutatják be legszebb táncai­kat. Dombóvár képviselője az űjdombóvári úttörőcsapat kis­dobos és úttörőcsoportja lesz. Magyarszéki Gabriella — Jöjjön fel a laboratóriumba, mindent bebi­zonyítok. Trifonova halkan, de meggyőzően be­szélt. Sztasz órájára nézett. Öt perc múlva hat. Tár­csázott. — Szaveljev? Kések valamelyest. Vigyél ma­gaddal valakit, s várjatok meg a Bajkál szállo­dánál, a buszmegállónál. Legalább egy óráig vár­jatok. Addig itt leszek a Petrovkán. Felmentek az V. emeletre, Trifonova, s nyo­mába Tyihonov. A hosszú folyosón különös szer­kezetek, hatalmas gépek, ládák. Egy beugróban tisztára súrolt „Volga” gépkocsi karosszériája állt, fényszórói összetörtek. A tulajdonképpeni laboratórium két kis szobában rendezkedett be. A falak mentén ott sorakoztak a padlón egy- egy nehezen felderíthető bűncselekmény vész­jósló tárgyi bizonyítékai: lábnyomok gipszben, lefeszített zárak, rozsdás, erősen „használt” be­törőszerszámok, a legkülönfélébb ruhadarabok, használati tárgyak. — Ismételjük meg a kísérletet! Szeretném, ha látná. A legkülönfélébb formájú, kerek és három­szögletű árakkal estek a kardigánnak, minden elképzelhető irányból lecsaptak rá, majd gondo­san átvizsgálták a ruhadarabot. Az eredmény azonos volt: a kardigánon nem maradt semmi­féle nyom, a pengék akadálytalanul hatoltak át a bolyhos műszálon. — Hogy lehet ez? — dörmögte értetlenül Tyi­honov. — És a lyuk, amit találtuk rajta? Mindjárt megvizsgáljuk mikroszkóp alatt — felelte Trifonova, és a műszerasztalra helyette a kardigánt. — Nézze csak, a nyílás helyén egyenletesen szakadtak el a szálak, mintha bo­rotvával metszették volna át. Figyeljen jól. Most újra átszúrom az árral. Mit lát? A mikroszkóp fantasztikus ábrát tárt Tyihonov elé. A szálak dzsungelében recésfejű acélszörnye­teg tűnt fel. A szörnyeteg előtt a „szálfák” enge­delmesen széthajoltak, majd ismét békeszeretően összesimultak. — Ez pedig az a szem, amelyet késsel vágtam szét. Trifonova arrébb húzta a kardigánt. Tyi­honov jól látta, hogy a vágás helyén egyenlő hosszúságú, borzas „bokrok” ágaskodtak. Néhány szál egészben maradt. — Érti már? — kérdezte Trifonova. — Egyet nem értek: az egészet — kockáztatta meg fáradtan a régi tréfát Tyihonov. — Talán nem árral hajtották végre a merényletet, hanem kötőtűvel... — Ez már közelebb áll ahhoz, amit látunk — esett gondolkodóba Trifonova, önnek azonban biztos eredményre van szüksége, nem pedig hi­potézisre. Igv van? — Igen. — Van egy javaslatom. A titok nyitja bizonyá­ra a műszál természetében rejlik. Meg kell kér­dezni a szakakhbereket. Ha megengedi, elvinném a kardigánt Rogovin professzor laboratóriumába. l Ott mindenféle műanyaghoz értenek. — Nincs túl késő? — Már beszéltem a laboratórium tudományos munkatársával, Levinnel. Vár rám... Szaveljev este kilencre jött meg. — Semmi — mondta flegmatikusán. — Meg­érkeztem a megállóhoz, Gyemidov busza is épp akkor jött. összenéztünk és „good by”. Szaveljev szaporán pislogott vörös szempillá­jával. — Megvártam még néhány autóbuszt, aztán idehajtottam. Biztos téved a sofőr. — Miért gondolod? — Mert vagy jár a busszal az a fickó, vagy nem jár. Ha pedig jár, hová tűnt? Ilyesmi nem fordul elő. — Acélos logika! — nevetett Sztasz. — Na jó. Hazamegyek, te is pihenj. Holnap tízre gyere el értem. Megszólalt a telefon. Szaveljev félve pillan­tott a berregő masinára: milyen meglepetéseket tartogat még ilyenkor, késő este? Tyihonov válaszaiból és tekintetéből megér­tette, hogy a kellemetlen meglepetés alighanem az ő személyével lehet kapcsolatban. — Sarapov hívat — mondta zordonan Sztasz... Sarapov előregörnyed, sárgás fényű, perga­menszerű arcán élesen kirajzolódnak a ráncok. A feketekávés csészén melengeti a tenyerét. — Szép kis ügy... — szólal meg Sarapov. — Ezt nem vártam tőled, Tyihonov. — Láthatólag nem vár választ, mert jól tudja: nincs mire felel­ni. (■Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom