Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

HUBfiKUifffiíimrMiiiiniimiiiiii a Adásvétel | vagy cserebere? | Vállomás az anyagbeszerzési lehetőségekről Május—júniusban megválasztják a bírósági népi ülnököket = = I I A z anyagbeszerzés, egész gazdasági életünk köz_ ponti témája Ha visszagon­dolunk az előző évekre, ki­derül, hogy mindig megvolt a maga sajátos vetülete. Hol ügy került előtérbe mint gép­alkatrész-téma, hol pedig mint megmunkálandó alapanyag. Mi­vel . esz meghatározó feltétele a termelésnek, s legkülönfé­lébb intézkedésekkel próbálták tökéletesíteni az anyagellátás formáit. Az új gazdasági me­chanizmus új helyzetet terem­tett © téren is. Hogy ennek mi az előnye, mi a hátránya, jól mutatja a Tolna megyei Vasipari Vállalat igazgatóján nak Németh Antal és anyag- osztályvezetőjének Gaszner Istvánnak a vallomása.. Nagyon örülnek annak a le­hetőségnek, hogy megszűnt a korábbi kiutalásos, keretes rendszer. Annyit vásárolnak, amennyit akarnak, attól vesz­nek, akitől akarnak, s annyit, amennyire a pénzükből futja. Az elvi lehetőséget azonban né­mileg módosítja a mindenna­pos gyakorlat A helyzetet va­lahogyan így fogalmazták meg: — Dzsungellé változott az anyagellátási. Termelni alap­anyag nélkül nem lehet, ez természetes. Éppen ezért min­den ténykedésünk azzal kez­dődik, hogy rendelünk meg­felelő anyagot. Igen ám, csak­hogy a legváratlanabb pillana­tokban az anyag helyett ér­kezik egy lemondó levél, s S még csak nem is reklamál ha- Z tunk, mert „szabad a vásár” 55 Most nincs felettes szerv, 5j amely ilyen ügyekben intéz- £ ijedhetne. 5 — Ilyenkor leáll a termelés? 55 — Dehogy. Védekezünk a E kritikus helyzetek ellen, aho- Z gyan csak lehet. Termeim kell, Z ez nem kétséges, s ennek ér- S dekében mi is úgy válogatunk — a módszerekben, ahogyan le- z hét. Z — Például? — Felfigyeltünk arra a tény- 55 re, hogy nemcsak nekünk van 55 ilyen problémánk, hanem más E vállalatok is hasonló cipőben z járnak. A szükséges anyag hol Z itt, hol ott található, de ami- 55 kor bejelentjük, hogy átven- 55 nénk abból a bizonyos anyag- ■« ból, azzal válaszolnak, hogy z nekik pedig erre vagy arra Z lenne szükségük. Magyarán, ha 55 biztosítunk részükre olyan 55 anyagot, amire szükségük van, E áO az üzlet. így fokozatosan z kialakulóban van az a gyakor- Z lat, hogy mindenki olyan anya- Z got szerez be, amilyent éppen 5« tud, ügyelve természetesen ar- E ra, hogy az a hasonló profilú z üzemekben szükséges legyen, s Z végül kezdődik a cserebere. A 55 beszerzett anyagot nem egy 55 esetben ráfizetéssel passzoljuk z tovább, de legalább ilyen átté- E telekkel előbb-utóbb elérjük a Z célunkat. A szükséges anyag- Z hoz gyakran nem adásvétel 55 útján jutunk, hanem cserével. 2 Ifi ogy ebből végű is ki- E alakul-e egy jó gya- Z korlat vagy tovább torzul, Z egyelőre még nem tudni. Any_ 55 nyi azonban bizonyos, hogy 55 sok felesleges pénzbefektetés- E se!, keresztszállítással, munka Z többlettel jár Az igazsághoz Z az is hozzátartozik, hogy a Z bonyolult utánjárás, költség 55 végül is eredményesebb, mint ^ a régi mechanizmus anyag- E gazdálkodási megkötöttsége volt. Esetenként gátol ja a ter­melés zavartalanságát, de a vállalat termelése éves mére­tekben nézve erősen felfelé ívéi. mert nem sajnálják az utánjárást, bátran vállalkoz­nak a legkülönfélébb formák kihasználására. Különösen a kisvolumenű anyagok beszer­zése nehéz. A gyönkl tűsze- lepűzetn például nem igénvel tonnában számítva túl sok anvagot, de van is vele gond bőven. fl> ármilyen különösen is 55 ** hangzik, az any acéllá- 3j fás jelenlegi mechanizmusában SE megnőtt a demizson bor és a z desszertes doboz jelentősége. Ezt Z ugyan nemigen ismeri be* senki, 55 lehetőleg nem is beszélnek róla, «55 de aki évek óta anyagbeszer- ~ zéssel foglalkozik, annak ki- z alakult, egv különös é^ékie: a z hivatalos tárgyalás első mon- 55 dataiból valósággal megérzi. Z hogy kell-e. lehet-e demizson z bort küldeni, vagy épnen az- E zal rontana el mindent. Erre “ ne van nincs külön vál1 «'*’*+* 55 pénz, de a cél jutalomból, adott esetben melyik beszerző nem ;u áMkw ilyenre is! BODA FERENC 55 A bíróságok népi ülnökeinek választását a Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1960. február 28. nap­ján megjelent 6. sz. törvény- erejű rendelete szabályozza. Ennek alapján legutóbb 1966. év május—júniusában válasz­tották meg az országban, s megyénkben is a járási, váro­si és megyei tanácsok tanács­üléseiken a terület szerint il­letékes népi ülnököket. Figye­lemmel arra, hogy a megvá­lasztott,-népi ülnökök tisztsége 3 évi időtartamra szól és ez az idő most lejárt, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a folyó évi március 4-én megjelent 6/1969. számú határozatában úgy intézkedett, hogy a járás- bíróságod és a megyei bíró­ság népi ülnökeit 1969. év má­jus hó 16. és június hó 30. napja közötti időben kell megválasztani. Az Elnöki Tanács határoza­tának megjelenése után a vá­lasztás előkészítésére és lebo­nyolítására, — a múlthoz ha­sonlóan, — a megvében és a járásokban is ülnökválasztási bizottság alakult, mely a ta­nácsok végrehajtó bizottsága, a Szakszervezetek Mewei Ta­nácsa, a Hazafias Népfront megyei és járási bizottságának képviselőjéből, valamint a megyei, illetve a járásbíróság elnökéből áll. Az igazságügy-miniszter az általam hivatkozott törvény- erejű rendeletben biztosított jogkörében Tolna megye terü­letére a következő 3 évre meg­választandó népi ülnökök szá­mát 500-ban állapította meg. Ebből a megyei tanács a me­gyei bírósághoz 30, a városi tanács és a szekszárdi járási tanács a szekszárdi járásbíró­sághoz 200, a bonyhádi járási­tanács 60, a dombóvári járási tanács 50, a paksi járási ta­nács 80, végül a tamási járási tanács ugyancsak 80 ülnököt választ meg az illetékes bíró­sághoz. A választásokat a múlthoz hasonlóan most is jelölések előzik meg. Az ülnököket az illetékes bíróság területén működő üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, állami intéz­mények és egyes lakóterületek dolgozói jelölik. A jelölteknek az egyes üzemek, vállalatok stb. közötti megoszlása áz il­lető szervek létszámának meg­felelő arányos felosztásán ala- puL A jelölő szerveknél a jelölő gyűlések a közeli napojkban megkezdődnek s előrelátható­lag még április hónapban be­fejeződnek. Bíróságaink veze­tői a jelölő gyűlések előtt az egyes üzemekkel és intézmé­nyekkel közli,k azoknak a né­pi ülnököknek a nevét, akik eddigi népi ülnöki működésük során példamutatóan teljesí­tették kötelességeiket. Az is­mételten jelölésre kerülő népi ülnökök mellett nyilván je­lentős lesz azoknak a száma, akik most kerülnek első ízben megválasztásra, mert az el­múlt 2 évtized alatt — mióta az ülnöki intézményt hazánk­ban bevezették, — számos változás történt, elköltözés, el­halálozás, munkahelyváltozás, tartós betegség stb. Az ítélke­zésben közvetlenül részt vevő dolgozók körének szélesítése érdekében is indokolt az olyan dolgozók jelölése, akik eddig nem voltak megválasztva és a bíróság munkájában nem vettek részt. Ezért bírósági vezetőink az ülnökválasztási bizottságokkal egyetértve — csak egészen kivételes esetben — tesznek javaslatot olyan ül­nökök újraválasztására, akik már huzamosabb ideie (I960, előtti idő óta) a bíróságoknál ülnökként működtek. Ez a mellőzés semmi esetre sem je­lenti korábbi bírósági tevé­kenységük leértékelését s csu­pán az előbb mondottak sze­rint az ítélkezésben közvetle­nül részt vevő dolgozók köré­nek szélesítését, s ezen keresz­tül a demokratizmus kiszéle­sítését hivatott biztosítani. A jelölő gyűlések eredményességét és a jelöl­tek helyes kiválasztását bizto­sítja az a körülmény is, hogy a jelölő intézményeknél a pártalapszervezet, a "szakszer­vezet, a Hazafias Népfront se­gít a jelölések lebonyolításá­ban, az ülnökök feladatainak ismertetésébe*!. Ugyanilyen se­Kérdezziik a MÉM-tol Évente 40 000 forint adótöbblet Évente 40 000 forintjába ke­rül a gyönki Petőfi Termelő­szövetkezetnek a birtok ren­dezetlensége. A gazdaság ugyanis 265 holddal nagyobb szőlő, illetőleg szántó után fi­zet adót, mint amennyivel valójában rendelkezik. A kö­rülmények hatására az elmúlt években a gyönki határban a szőlőből, vagy a szántóból erdő lett, művelésiág-változás következett be, a tsz akara­tán és tudtán kívül. Kizáró­lag azért következhetett ez be, mert a gazdaság vezetői kép­telenek voltak áttekinteni a közösbe került területek mindegyikét. A járásnál azt mondják; elhiszik, sőt tudják, hogy a statisztikai hivatal és a föld­hivatal szerint nyilvántartott erdőterület 607 hold helyett a valóságban 942 hold. Tehát több, mint amennyit hivata- losan a termelőszövetkezel- •tele elismernek. Ebből követ­kezik a tsz 40 ezer forint adó­többlete évente. Nem a Petőfi Tsz az egyetlen gazdaság, amely több tízezer forintot fizet ki adó címén, anélkül. hogy ez jogos lenne. Perei Dániel, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa elmondja, számtalanszor tapasztalta a bonyhádi járásban is, hogy tervkészítés alkalmával a kö­zös gazdaságok kétféle föld­területet tüntettek fel. Egyet, amely a valóságban is létezik a művelési ágak szerint, egyet pedig, amelyet hivatalos szer­vek tartanak nyilván. A földtörvény végrehajtása ezt az áldatlan helyzetet — reméljük — megszünteti. De a községek többségében tech­nikai akadályok miatt a föld­törvényt majd csak évek múl­tán hajtják végre, maradék­talanul. Kérdezzük a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, addig is, nem lehetne valamit tenni, hogy a gyönki Petőfi Tsz és más gazdaság ne dobjon ki több tízezer forintot az ablakon? .4. Petőfi Tsz 40 000 forintnyi adótöbblete nem több, nem kevesebb, mint egy szaktech­nikus évi bére. — szp — gítséget nyújt, a termelőszö­vetkezeteknél és a lakóterületi választásoknál a Hazafias Népfront és a nőtanács is. A bíróságok elnökei és bírái ugyancsak felkeresik a jelölő szerveket és közreműködésük­kel igyekeznek biztosítani a jelölések és a választások si­kerét. A jelölések előtt a je­lölő bizottság és a választási bizottságok, illetve ezek kép­viselői elbeszélgetnek azokkal a dolgozókkal, akik számba jöhetnek jelölésre. Természe­tes, hogy megválasztásra csak olyan ülnök kerülhet, aki tisz­tában van feladataival és kö­telességeivel és azok teljesíté­sét vállalja is. Jelentős szervező munkát vállaltak a jelölések során az eddig jól működő és sok bíró­sági tapasztalattal rendelkező ülnökök is, — akik a soron levő jelölő gyűléseken beszá­molnak eddigi tapasztalataik­ról. A választhatóságnak a tör­vényerejű rendeletben írt fel­tétele a magyar állampolgár­ság, büntetlen előélet, a vá­lasztójog és a betöltött 23. életév. A jelöléseknél szem előtt kell tartani, hogy első­sorban a jól dolgozó szakmun­kások. termelőszövetkezeti ta­gok és más, a termelésben közvetlenül részt vevő dolgo­zók kerüljenek megválasztás­ra. A mostani választásoknál is arra kell törekedni, hogy a megválasztandó ülnökök szakmai ismereteikkel, gya­korlati tapasztalataikkal nyújt­sanak hatékony segítséget a bíróságoknak s ezzel járul­janak hozzá az ítélkezés szín­vonalának emeléséhez. A fia­talkorúak bíróságának ülnö­keit a Pedagógus Szakszerve­zet megvei bizottsága jelöli. A Hazafias Népfront és a megyei nőtanács közreműkö­dése biztosítja, hogy az eddi­giekhez hasonlóan jelentős számban kerüljenek megvá­lasztásra nők is. Bízunk ab­ban, how a választásra kerülő népi ülnökök speciális szak­mai ismereteikkel, egészséges igazságérzetükkel, gazdag élet- tapasztalataikkal az eddiginél még naevobb segítséget fog­nak nyújtani bíróságainknak feladataik teljesítéséhez. Je­lentős szerep vár azokra a megválasztandó mérnök, tech­nikus, művezető ülnökökre, közlekedési szakemberekre, akiket bíróságaink újítási, ta­lálmányi, közlekedési pereket; vagy hasonló jellegű bűnügye­ket tárgyaló tanácsokban kí­vánnak foglalkoztatni. Államrendünk demokratizmusából folyó alap­vető követelmény a dolgozó nép közvetlen részvétele az igazságszolgáltatásban. Ez volt, a vezérlő elve a népi ülnök, intézményt életre hívó 1949, évi 11. sz. törvénynek is, s er. az elv ma a gyakorlatban még: hatékonyabban érvényesül a mi területünkön is, — az ál­lamhatalom egy olyan poszt­ján, — ahol bírságaink a „Népköztársaság nevében*’ ítélkeznek. A népi ülnöki in­tézmény eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A népi ülnökök józan életfelfo­gásukkal, élettapasztalataikkal, politikai szilárdságukkal, ter­mészetes igazságérzetükkel egészségesen egészítették ki a hivatásos bírák által képviselt: jogászi szakképzettséget így biztosítható, hogy az igazság­szolgáltatás sohasem szakad­jon el a helyes társadalmi fel­fogástól, hanem hű kifejezője legyen a dolgozók meggyőző­désének, államunk akaratának. Különös jelentőséget ad a mostani választásnak az ül­nöki intézmény 20 éves évfor­dulója. Ebből az alkalomból még ez év első felében az igazságügy-miniszter országos ülnökértekezletet tart, — ahol a mi megyénk ülnök küldöt­tei is részt fognak venni. Ezen az országos értekezleten és ea. követő alsóbb szintű értekez­leteken fogjuk megtárgyalni az ülnökbíráskodás tapaszta­latait és határozzuk meg azo­kat a feladatokat, melyek a törvényesség biztosítása, ál­lamrendünk erősítése, a dolgo­zók jogainak biztosítása, a? ítélkezés színvonalának eme­lése terén a jövőben az ülnö­kökkel együtt a hivatásos bí­rói állományra is várnak. Bízunk abban, hogy a vá­lasztások eredményes lebo­nyolításához az arra illetékes szervektől minden segítséget megkapunk és megválasztandó ülnökeinkkel az általam vázolt; feladatainkat helyesen meg tudjuk oldani. DR. SZILY LÁSZLÓ, a megyei bíróság elnöke Jogos büszkeség Halkan kopognak a tanácsnál, az elnöki iroda ajta­ján. Középkorú asszony lép be ás egy levelet mutat a tuf- nács elnökének, a következő szöveggel: „Szilágyi Imre részére, Mórágy, Alkotmány k. 34. Kedves Szülök! A Határőrség Parancsnoksága és Pártbizottsága nevé­ben szeretettel üdvözöljük Önöket, abból az alkalomból, hogy a nálunk szolgálatot teljesítő fiukat: Szilágyi Imre határőr szakaszvezetőt a Határőrség Or­szágos Parancsnoka a közelmúltban „Kiváló határőr" jel­vénnyel tüntette ki és parancsnokságunk pedig — érde­meinek elismeréseként — leféuyképeztette a csapatzászló előtt. Mi tudjuk, hogy e kiemelkedő eredmény elsősorban annak tudható be, hogy önök fiukat hazaszeretetre, becsü­letes helytállásra nevelték. Ezért köszönetét mondunk önöknek, munkájukhoz erőt, egészséget kívánunk”. Ezután az aláírások követ keznek: parancsnok, poli­tikai helyettes, a pártbizottság, a KISZ-bizottság titkára. A felolvasott szavak hallatán örömkönnyek jelennek meg az édesanya szemében, mint már többször is, mióta ezt az értesítést megkapták. A szülők büszkék a fiukra, aki helytállásával példát mutatott. De büszke rá a község tár­sadalma is, ahonnan elindult. Katonai bevonulása előtt évekig a mórágyi KISZ-szervezetnek volt a titkára és az aranykoszorús KISZ-jelvény tulajdonosa is. Bevonulása előtt vették fel a párt tagjainak sorába. Szilágyi Imre helytállásában, hazaszeretetében nem csa­lódtak szülei és azok sem, akikkel bevonulása előtt együtt dolgozott. Ezért jogos büszkeség tölti el a szülőket és a falu lakóit is. Leginkább büszkék rá a KlSZ-szervezet tag­jai, akiket éveken keresztül segített és jobb munkára, na­gyobb áldozatvállalásra serkentett. L. A. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom