Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

j A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP)A 1 XIX. évfolyam, 80. szám ÄRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1909. április 10. Tanácskozik a TOT A tsz-ek a várt módon fejlődtek Szekszárdon megnyílt a megyei tűzrendészen vándorkiállí­tás, amelyet a járási székhelyeken is bemutatnak. A gyerme­kek által okozott tüzek megelőzését szolgáló Tolna megyei tűzrendészen hónap kezdődött el szerdán. A rendkívül érde­kes és tanulságos kiállítási anyaggal ismerkednek az úttö­rők. Fotó: Tóth Iván. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter látogatása Szekszárdon Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap délelőtt Szekszárdra látogatott. Felkereste Somi Ben­jámint, a megyei pártbizottság titkárát és Szabópál Antalt, a megyei tanács vb-elnökét, majd az ő társaságukban meg­tekintette a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat köz­ponti telepét. Tarjáni Lajos igazgató tájékoztatta a vendé­geket a vállalat helyzetéről, terveiről. Bondor elvtárs el­ismerően nyilatkozott a vállalat áj létesítményeiről, A megbeszélésen foglalkoztak a vállalat jövőjével, a megyei építőipari kapacitás további fejlesztésével. Svoboda Pöstyénben Szerdán reggel a Gellért Szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése, amelyen a zárszámadások tük­rében értékelik a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás tavalyi eredményeit, s megjelölik a tsz-mozgalom fejlesztése szem­pontjából legfontosabbnak ítélt tennivalókat. Szabó István, a TOT elnöke a részletes írásos előterjesztést szóban kiegészítve felhívta a figyelmet a termelőszövetke­zeti mozgalom időszerű kér­déseire, feladataira. A termelőszövetkezetek me­zőgazdasági termelése a múlt évben — a kedvezőtlen idő­járás, az állatbetegségek és egyéb nehézségek ellenére — kielégítően alakult, az orszá­gos átlagnál jóval nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal növekedett. A növénytermesz­tésben éreztette leginkább ká­ros hatását a kedvezőtlen idő­járás, s emiatt a termelési ér­ték csak megközelítően az elő­ző évi körül alakult. Az állat- tenyésztés brutto termelési ér­téke 13 százalékkal emelke­dett. A tsz-ek szarvasmarha- állománya az év végén 70 000- rel volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A te­hénállomány viszont tizenkét­ezerrel csökkent, s akárcsak másutt, csökkent a sertésállo­mány, ezen belül sajnálatosan erősen megfogyatkozott a ko­caállomány is. A közös gazdaságok az elő­ző évinél 12 százalékkal több mezőgazdasági terméket adtak az állami és szövetkezeti ke­reskedelemnek. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása együttesen 30 szá­zalékkal, ezen belül a vágó­marháé 43 százalékkal, a vá­gósertésé 21 százalékkal emel­kedett. Baromfiból 17 száza­lékkal, tejből 36 százalékkal többet adtak a szövetkezetek az állami kereskedelemnek, mint egy évvel korábban. A tsz értékesítési eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdaság kielégí­tette a hazai piac igényeit és segítette a mezőgazdasági ex­portelőirányzat némi túltelje­sítését. A számszerű eredmények alapján a beszámoló megálla­pította, hogy a gazdaságirá­nyítás reformja során hozott intézkedések mind a termelés­re, mind az értékesítésre ser­kentőleg hatottak, az öszitön- 'zők nyomán a népgazdasági érdek és az üzemek elhatáro­zása általában találkozott. Az új gazdaságirányítási rendszer következtében javult a szövetkezetek önálló, válla­latszerű gazdálkodása — ál­lapította meg Szabó István, majd a tsz-ek pénzügyi hely­zetét elemezte. Külön szólt a beszámoló a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetekről. Ilyen kö­rülmények között gazdálkodik ugyanis a szövetkezetek egy- harmada, s többségük folya­matos pénzügyi támogatásra szorul. A gazdaságirányítás új rendszerében ezek a szövetke­zetek néhány vonatkozásban az eddigieknél is hátrányosabb helyzetbe kerültek. A beszámoló után megkez­dődtek a felszólalások. Az országos tanács a be­számoló és a vita alapján ki­alakított állásfoglalásában örömmel állapította meg. hogy a termelőszövetkezetek 1968-ban teljesítették felada­taikat. A kialakult érdekelt­ségi rendszer a tsz-eket meg­felelően mozgósította a köz­ponti népgazdasági érdekek érvényesülésére. A szövetke­zetek többsége tudott élni a megnövekedett önállósággal, s öntevékeny, szorgalmas mun­kával mérsékelte az aszály A szovjet fővárosban szer­dán megnyílt a KGST végre­hajtó bizottságának kéthavon- ként megrendezésre kerülő üése, amelyen a szocialista or­szágok kormányfőinek helyet­tesei vesznek részt. A napirendben az átvált­ható rubelekben történő sok­oldalú elszámolások rendezé­sével és a nemzetközi gazda­sági együttműködési bank te­vékenységének fejlesztésével kapcsolatos kérdések szerepel­nek. Megvitatják azokat a munkálatokat is. amelyeket az érdekelt országok és a KG\3T szervei folytatnak a nemzet­közi összehasonlítások, a sta­tisztikai módszerek, valamint a gazdasági fejlődést és a terméscsökkentő hatását Ked­vező jelenségnek tartja a ta­nács azt is, hogy csökkent a mérleghiányos, a rendezetlen pénzügyi, gazdasági körülmé­nyek között működő termelő­szövetkezetek száma. A szö­vetkezetek egy része azonban még nem használta ki eléggé a reform adta lehetőségeket, fejlesztési célkitűzéseik meg­alapozatlanok. némelyiküknél túlzott tehervállalás tapasztal - ható. A TOT ma folytatja ülését. (MTI) KGST-n belüli együttmű­ködést jellemző mutatószámok egységesítése terén. Az erről szóló beszámolót a KGST sta­tisztikai állandó bizottsága terjeszti elő. A végrehajtó bizottság ülé­sén részt vesz Tano Colov (Bulgária). Front lsek Hamouz (Csehszlovákia). Piotr Jerosze- wicz (Lengyelország). Apró Antal (Magyarország), Damdin- gijn Gombozsav (Mongólia), Gerhard Weis (NDK). Gheorghe Radulescu (Románia), és Mi­hail Leszecsko (Szovjetunió). A KGST és Jugoszlávia kö­zött létrejött megállapodás ér­telmében részt vesz az ülésen a jugoszláv kormány képvise­lője is. Ludvik Svoboda köztársa­sági elnök, a csehszlovák fegyveres erők főparancsno­ka szerdán rövid látogatást tett a nyugat-szlovákiai Pös- tyénberi a keleti hadseregcso- portnái. Az elnököt elkísérte Peter Colotka, a szövetségi gyűlés elnöke, Gustáv Husak, a Szlovák KB Központi Bi­Béesben szerdán ENSZ-kon- ferencia kezdődött, amely a nemzetközi szerződések jogá­nak rendszerbe foglalásáról tanácskozik. A hathetes ülésen Ustor Endre nagykövet veze­tésével magyar jogászküldött­ség is részt vesz. A nagy je­lentőségű tanácskozás első sza­kasza tavaly három hónapig tartott. Akkor az új kódex­tervezet cikkelyeinek nagy ré­zottságúnak első titkára, Sa- dovsky szlovák miniszterelnök, Dzur tábornok nemzetvédelmi miniszter és Milan Bencik, a CSKP Központi Bizottsága hadügyi és biztonsági osztá­lyának vezetője. Az elnök és kísérete Pös- tyénből továbbutazott Tren- csén felé. szében sikerült megegyezni, néhány igen lényeges kérdés azonban nyitva maradt. Ezek közé tartozik az, hogy a kö­tendő egyezményhez csatlakoz­hassanak olyan országok is, amelyek még nem tagjai az ENSZ-nek, vagy a világszer­vezet szakosított intézményei­nek. Ezek közé tartozik az NDK és több távol-keleti szo­cialista ország. 1 négy nagyhatalom képviselőinek sfMféérfekezlete A közel-keleti válság rendezésének lehetőségeit tárgyaló négy nagyhatalom képviselői április 8-án a Szovjetunió new-yorki ENS/.-missziója épületének előcsarnokában nyi­latkoztak a sajtó képviselőinek. Balról—jobbra: Lord Cara- don, Anglia. Charles VV. Yost. az USA, Jakob Malik, a Szov­jetunió, és Armand Berard, Franciaország állandó ENS7- képvlselő.je. (Telefoto — AP—MTI—KS). Megnyílt a XGST-vb ülése ENSZ-kenferencia Becsben

Next

/
Oldalképek
Tartalom