Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
Koszorúzás! ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékűinél flz egységért és a felemelkedésért folytatott harc újabb sikerei előtt Komócsin Zoltán ünnepi rádióA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából — csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen megjelent Kádár János, az ü£SZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ott volt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége is, amely J. D. Melkovnak. a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottsága másodtitkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; a forradalmi munkás—paraszt kormány nevében Fock Jenő, a kormány elnöke, és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját F. J. Tyitov nagykövet és V. K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé helyezte el. A budapesti diplomáciai testület nevében Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje helyezte el a koszorút. A Hazjafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében dr. Erdei Ferenc főtitkár és Barati József titkár, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa részéről Gáspár Sándor főtitkár és Vas Witteg Miklós al- elnök: a fegyveres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A szovjet hadsereg koszorúját K. I. Provalov vezérezredes, P. M. Petrenko altábornagy és B. P. Ivanov altábornagy helyezte el. A Magyar Partizánszövetség részéről Gábor István főtitkár és dr. Sós György alelnök; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviseletében Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára; a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében dr. Mihályfi Ernő elnök és dr. Ligeti Lajos alelnök; Budapest Főváros Tanácsa nevében Sarlós István, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Kelemen Lajos, a Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget, majd a díszőrség díszmenetben vonult el a szovjet hősök emlékműve előtt. (MTI) Tegnap este a Magyar Rádióban, illetőleg a Magyar Televízióban Komócsin Zol- tón, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ünnepi beszédet tartott. Alább Komócsin elvtárs beszédéből Vészieteket közlünk. KEDVES TELEVÍZIÖNEZÖK! TISZTELT HALLGATÓIM! Holnap, április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásá- nak 24. évfordulóját. Legnagyobb nemzeti ünnepünk elő-' estéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány nevében tisztelettel és mély megbecsüléssel koszöntöm országunk egész lakosságát. Huszonnégy évvel ezelőtt a szovjet hadsereg felszabadító csapatai a szabadságot, a nemzeti újjászületés lehetőségét hozták el számunkra. Ezeréves viharos nemzeti történelmünk során első ízben történt, hogy külföldi ország hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk földjére A Szovjetunió hős fiai súlyos harcok árán kiűzték hazánk egész területéről a német és a magyar fasisztákat, s népünket megszabadították a háború borzalmaitól. A háborúval együtt a negyedszázados Hor- thy-fasizmus terroruralma is véget ért és befejeződött elődeink, nemzeti hőseink 400 éves harca a szabad, független, demokratikus Magyarországért. Hazánk felszabadításával lehetőség nyílt számunkra, hogy megvalósítsuk népünk kiváló fiainak legmerészebb, legszebb álmait és céljait, hazánk demokratikus és szocialista átalakítását. Nem egészen negyedszázad alatt leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Jelenleg sikeresen munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén — mondotta Komócsin Zoltán. Eredményeinkről szólott, majd ezután így folytatta beszédét: Egyáltalán nem tekintjük ünneprontásnak, hogy a történelmileg rövid idő alatt elért eredményeink mellett arról is szólunk, amivel nem vagyunk megelégedve, ami gondot okoz. Az életszínvonal eddig elért emelkedése nem feledtetheti, hogy ma még sokaknak nincs megfelelő lakásuk, az átlagosnál több a gond azokban a családokban, ahol sok az eltartott, vagy alacsony a nyugdíj. A jogos anyagi, szociális igények kielégítése csupán azért késik, mert ma még nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök. Komócsin elvtárs ezután arról beszélt, hogy népünk egységesen küzd nagyszerű álmaink megvalósításáért, majd a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről szólott. A Magyar Népköztársaság csaknem negyedszázados fejlődésének eredményeit a kommunisták vezetésével, dolgozó népünk munkájával, áldozat- készségével, akaraterejével, tehetségének, tudásának kibontakoztatásával érte el. A párt ereje marxista-leninista világnézetében, egész dolgozó társadalmunkhoz fűződő szo- os kapcsolataiban, a párt és 1 nép között megvalósult és állandóan tovább erősödő kölcsönös bizalomban van. A szocialista forradalom megvalósításával, a szocializmus teljes f én Résének megkezdésével t "ténelme során először került olyan helyzetbe a magvar n*p, amikor nemzeti érdekei és céljai teljes mértékben egybeesnek a proletár internacionalizmus elveivel — jelentette ki Komócsin Zoltán'. Ezután hazánk nemzetközi helyzetéről, internacionalista kötelességeinkről beszélt majd így folytatta ünnepi beszedet: Elveikből, történelmi és mai tapasztalataikból kiindulva a magyar kommunisták meggyőződéssel vallják, hogy a Szovjetunióhoz való viszony az internacionalizmus próbaköve. Akik a Szovjetunió barátainak vallják magukat, éljenek bármely országban is, gyakorlatban bizonyítják internacionalizmusukat:. Felszabadítónk, barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió jelentőségét, szerepét az elmúlt fél évszázad története és a mai világhelyzet szükségszerűen meghatározza. Történelmi tény, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott új korszakot az emberiség történetében. A szocializmus teljes felépítésének legfontosabb külső feltételét a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk biztosítja. Ezért tekintjük bel- és külpolitikánk sarkpontjának az országaink, pártjaink, kormányaink, népeink között kialakult őszinte, testvéri kapcsolatok állandó továbbfejlesztését. Hazánk felszabadulásának ünnepi évfordulóján egész dolgozó népünk testvéri érzésektől eltelve küldi legjobb kívánságait a Szovjetunió népeinek, kommunista pártjának kormányának. . Nemzetközi politikai célja- ínk elérésében a legnagyobb jelentőségű, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szer- zodés tagállama, valamint ak- tivan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. A szocialista országoknak e két nagy fontosságú nemzetközi szervezetébe11 - kölcsönös előnyök és a kölcsönös elkötelezettség elve alapján tevékenykedünk. — Komócsin elvtárs ezután arról szólott, miért vált szükségessé a Varsói Szerződés védelmi szervezetének tökéletesítése. Az európai kérdések mellett figyelmünket a világ más részeiben fennálló problémákra is fordítjuk. Mindenekelőtt eber figyelemmel kísérjük vietnami testvéreink harcát, amelyet , fegyverekkel és a tárgyalóasztal mellett vívnak igazságos céljaik eléréséért Az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség azért, hogy még mindig nincs tényleges előrehaladás a párizsi tárgyalásokon. Ez a körülmény, továbbá a del-vietnami háború eseményei és felelős amerikai személyek kardcsörtető megnyilatkozásai világszerte éberségre intik a vietnami néppel szolidáris erőket. A Magyar Népköztársaság szavakban és tettekben egyaránt fenntartja és megerősíti szolidaritását vietnami testvéreinkkel. Hazánk lakosságát — éppúgy, mint a világ közvéleményét — élénken foglalkoztatja ,a közel-keleti konfliktus elhúzódása. A válságért és annak minden esetleges súlyos következményéért minden felelősség az izraeli ag- resszorokra és imperialista támogatóikra hárul. A kínai kérdésről Komócsin elvtárs a következőket mondta: A Kínai Népköztársaság maoista vezetésének a szocializmus eszméitől idegen, nacionalista, kalandor külpolitikája, már hosszú idő óta aggodalommal tölti el közvéleményünket. Népünket különöés tv-beszéde sen megdöbbentették és felháborították azok a súlyos határprovokációk és az a Kínán belüli gátlástalan, szovjetellenes hisztériakeltés, amelyekre az elmúlt hónapban ragadtatta magát a kínai vezetés. Pártunk és kormányunk, közvéleményünkkel együtt elítéli ezeket a durva provokációkat, mert szervezői a két nagy nép közötti viszony szándékos mérgezésével felbecsülhetetlen károkat okoznak a szocializmus és a haladás ügyének. A Szovjetunió kormánya március 29-i nyilatkozatában határozottan visszautasította a pekingi vezetők alaptalan területi követeléseit és leleplezte azok provokatív célját. A nyilatkozatban jogosan leplezték le, hogy a jelenlegi kínai mesterkedések nem valóságos problémákból erednek. A Szovjetunió ismételten tanújelét adta annak, hogy külpolitikáját nem az indulatok, hanem a szocializmus és a népek alapvető érdekeiért érzett felelősségtudata vezérli, mert a provokációk és a fékevesztett rágalomhadjárat ellenére is javasolja a kínai fél hibájából 1964-ben megszakadt konzultációk folytatását. Pártunk és közvéleményünk nagyra becsüli és támogatja a Szovjetunió határozott magatartását. Meggyőződésünk, hogy a nyugodt, kontsruktív fellépés megfelel a proletár internacionalizmus elveinek, Kína, a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország közös és tényleges érdekeinek. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának múlt év novemberi és decemberi határozatai nyomán reménykeltő folyamat indult meg. Örömünkre szolgál, hogy mind többen ismerik fel az 1968- as január utáni politika torzításait, követelik a hibák kijavítását a politikai kalandorok, bajkeverők felelősségre vonását, a nyugodt, normális élet biztosítását Komócsin elvtárs beszédében ezután a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban lezajlott eseményekről szólt, majd így folytatta: Pártunk és kormányunk — mint eddig is — lehetőségeihez képest kész hozzájárulni a szocializmus csehszlovákiai megszilárdításához, az e cél eléréséhéz vezető úton felmerülő nehézségek leküzdéséhez. Szabad hazánk, szocialista építőmunkánk céljaival összhangban a Magyar Szocialista Munkáspárt kiveszi részét a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az összes antiimperialista erők összefor- rottságáért folytatott erőfeszítésekből. A kommunista és munkáspártokban 1968-ban megerősödött az egység iránti igény. Ez kifejezésre jut a kommunista és munkáspártok június 5-én, Moszkvában kezdődő nemzetközi . tanácskozásának eddigi eredményes előkészítésében is. Az előkészítő munka befejező szakaszába érkezett. A nemzetközi tanácskozás várható eredményei, az 1969- es év eseményei ismét igazolni fogják, hogy a kommunista és munkáspártok között sokkal több az, ami összeköt, annál ami elválaszt. Éppen ezért az egységért, a felemelkedésért folytatott harc újabb sikerei előtt állunk. Az elmondott gondolatok jegyében kívánok hazánk dolgozó népének kellemes, szép ünnepet, jó pihenést, — fe; jezte be ünnepi rádió- és tv- beszédét Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP KB titkára. (Bognár István íelvétele)
