Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

Az áruházak mögött Kevés a levespor — Hiánycikk az olcsó konzerv — Nem üzlet a marhasó Május 1. tiszteletére Bodrogi László és négytagú szocialista brigádja a szekszárdi művelődési ház építésén tett felajánlást, május 1 tiszteleté­re, amelyet egy nappal a határidő előtt elvégzett, s így már a colopit-üvegezést végzik. Foto: Tóth Iván Kihasználják a jó időt a mezőgazdaságban A kisközségekben az áruellá­tás, az áruválaszték soha nem éri el a nagyvárosi színvona­lat, de az azért túlzás, hogy Felsőnánán kéthónapos késés­sel kapták meg a szilveszterre rendelt 40 üveg pezsgőt. A bol­tos és a vendéglős fanyar iró­niával, azzal vigasztalja ma­gát, hogy az idei szilveszterre legalább nem lesznek pezsgő­gondok. Valamelyik nap egy egész délelőttöt töltöttem el Felsőnána egyetlen boltjában, a vegyesboltban, ahol a pult fölött „Hitel nincs, ne is kér­jen” felírat hirdeti a szigort és a zsúfoltság emlékezteti az em­bert a régi szatócsüzletekre. Fazekas Gergely üzletvezető viszont udvarias, figyelmes, és őszinte. A vásárlást végző asz- szonyok időnként kisegítettek őt, emlékeztették, bizony, bi­zony időnként előfordul, hogy nem tudják megvásárolni azt, ami napi cikk, s amire a ház­tartás vezetéséhez mindenkép­pen szükség lenne. „Ez csak­ugyan előfordul, olykor-oly­kor” — mondja Fazekas Ger­gely. Az új gazdasági mecha­nizmus negatív megnyilvánu­lásának tulajdonítja, hogy mióta a háztáji gazdaságok számára oly nélkülözhetetlen marhasó árát csökkentették, azóta marhasó nincs. Két év óta hiába kérik, nem tud ad­ni. Különös, hogy éppen a marhasó hiánycikk, s éppen akkor, amikor a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium minden eszközzel, fő­leg kedvezményekkel támogat­ja, ösztönzi a háztáji tehéntar- tásí. Nehéz elhinni, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak nincs olyan súlya, hogy marhasó ügyben intézkedjen. Eltűnt az' üzletekből, és így a felsőnánai vegyesboltból is, a kakaó. Legutóbb a boltos 10 kilogramm helyett 2 kilót ka­pott. Nincs. A vásárlók lebe­csülését jelenti, hogy senki nem tartotta érdemesnek tájé­koztatni a közvéleményt arról, hogy miért nincs, és mikor lesz kakaó? Zsilettpenge sincs. Ez kizárólag férfipanasz. De pa­naszkodnak az áruellátás fo­gyatékosságaira az asszonyok is. Sőt, elsősorban ők. Verbá- szi- Jánosné bevásárlását vé­gezvén, elmondta; ha húslevest kér az ember, zöldséglevest kap, ha zöldséglevest kér, ak­kor meg esetleg azt mondja a boltos, hogy kifogyott. A falvakban általános ta­pasztalat, hogy a családok a levesporokat megkedvelték, és szívesen fogyasztják, illetve fo­gyasztanák, ha volna belőle elegendő. A piackutatás egyik szűk keresztmetszetét vehetjük észre abban, hogy a kereslet nagy a kínálat kicsi. A vegyes­bolt vezetője szerint, s ezt Bí­ró Istvánná háziasszony is alá­támasztja, negyedévenként Felsőnána ötven tasak Vege- tát, vagy Delikátot kap, holott ez a mennyiség csupán tíz nap­ra elegendő. „Ezzel kapcsolat­ban azt mondják, elsősorban a városokat és a szaküzlete­ket kell ellátni.” — mondja Fazekas Gergely. A polcokon konzervfélesé­gek sorakoznak. A választék úgy, ahogy. Az egésznek van azonban egy cseppet sem elha­nyagolható szépséghibája, ne­vezetesen az, hogy a felsőná­nai vegyesbolt nagyon ritkán kap olcsó konzervféleségeket. Az asszonyok azt mondják, több fogyna a halkonzervek­ből is, ha kisebb súlyban, 6—7 forintos áron vásárolhatnák meg. Ezen az áron azonban csak akkor jutnak hozzá, ha megfordulnak Szekszárdon, vagy Budapesten. Megkérdeztem a boltvezetőt, tud-e arról, ha egy új, olcsó, és jó minőségű termék jelenik meg a piacon? Beszéltem pél­dául a bátaszéki Búzakalász Tsz tartósító üzemének válasz­tékot bővítő és viszonylag ol­csó befőttjeiről, savanyúságai­ról. A boltvezetőt az új termé­kekről, azok várható megjele­néséről nem tájékoztatja sen­ki, annak ellenére, hogy egyéb­ként módjában állna saját be­látása szerint,- a helyi igények és szükségletek figyelembevé­telével tölteni fel az árukész­letét. Az egyik asszony arról pa­naszkodott, hogy hiánycikk a kötéláru. „Most is' jön a szál­lítás és nem lehet marhaköte­let kapni.” — mondta. Egy másik asszony a bogyiszlói tészta minőségét kifogásolta. Szerinte az' úgynevezett lúd- gége^tészta néni • felel meg , a minőségi követélményeknek, főzés közben egyetlen szem sem marad egészben. De már a tasákban is töredezik, nem fényes, az asszony szerint nincs „kigyúrva”. A bogyiszlói ter­melőszövetkezetben valószínű­leg felfigyelnek Nagy József- né kritikájára és több gondot A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége legutóbbi ülé­sén több fontos problémát vi­tatott meg. Hunyadi Károly megyei elnök megnyitója után első napirendi pontként Az ifjú mezőgazdasági szakembe­rek között végzett népfront­munka tapasztalatai és a to­vábbi feladatok című beszá­molót tárgyalták meg. Meg­állapították, hogy helyes volt fordítanak az egyébként nép­szerű bogyiszlói tészta minő­ségének szinten tartására. Ez annál is lényegesebb, mert már Felsőnánán is mind gyakrab­ban fordul elő, hogy a vevők, miután több termékféleséget „meóztak”, a választékból a legjobbat kérik. Arról is beszélgettünk a boltvezetővel és az asszonyok­kal, hogy hol tapasztalható az áruellátásban mennyiségben és minőségben egyaránt, a legna­gyobb előrelépés. Egyhangúan a tej- és a tejtermék-ellátásra szavaztak. Tavaly óta tejter­mékekből Felsőnána ellátása kifogástalan. Ennek köszönhe­tő, hogy a fogyasztás meghá­romszorozódott, illetőleg en­nek is köszönhető, meg annak a negatív jelenségnek, hogy a háztáji gazdaságokban a te­hénállomány csökkent. A kenyérellátás a községben jó. Egy maszek pék süti a ke­nyeret. Előfordul azonban saj­nos, hogy a liszt minősége annyira rossz, hogy a szállít­mányt a péknek vissza kell küldenie, ha nem akarja, hogy szó érje a ház elejét. Amikor ezt mondták az asszonyok, ar­ra gondoltam, vajon a fogyasz­tási szövetkezet alkalmazottja­ként a boltvezető visszautasít­hat-e olyan árut, ami esetleg rontja a bolt jóhírét? Esetleg megteheti, csak kérdés, ha megteszi, az ilyen gesztus mi­lyen következményekkel jár? Péksüteményt Felsőnánán kizárólag a kocsmában árusí­tanak. A gyerekek az iskolá­ból a hosszú szünetben a kocs­mába járnak kiflit vásárolni. Ez a megoldás nagyon rossz. Változtatni lehetne, és változ­tatni kellene rajta. írásunknak azt a főcímet adtuk: Az áruházak mögött. Érzékeltetni szeretnénk ezzel, hogy az egyébként imponáló és óhatatlanul szükséges hálózat- fejlesztési program végrehajtá­sa közben nem ártana az eddi­ginél több figyelmet szentelni és energiát fordítani a kisebb települések jobb áruellátására. SZEKULITY PÉTER külön is törődni az ifjakkal, akik a különböző megbeszélé­seken, tanácskozásokon ma­guk is elmondták: sok segít­séget adott számukra a nép­front. Az elnökség vélemé­nye szerint is ezt a munkát tovább kell folytatni. A következő vitatéma az elmúlt évben kezdődött klub­szerű közgazdasági tanácsko­zások tapasztalatairól szólt. Ismeretes, hogy ez az isme­retterjesztő vitafórum a nép­front, az OTP megyei fiókja és a TIT közös kezdeménye­zésére jött létre megyénkben. Jogos volt az elnökség meg­állapítása, ezek a tanácsko­zások eredményesen járultak hozzá az új gazdasági irányí­tási rendszer és módszerei alaposabb megismeréséhez, el­terjesztéséhez. Másrészt a be­vezetést követő egy év ta­pasztalatainak összegezésével jó alapot adott a járási ve­zetőknek a további még ered­ményesebb munkához. Ismertetés hangzott el ez­után az elnökségi ülésen a téli tömegpolitikai oktatás­ról, valamint az idei szolida­ritási hónap eseménysoroza­tának tervéről. A vidékről érkező jelenté­sek szerint a jó időt kihasz­nálják a mezőgazdaságban, — mindenfelé benépesült a határ. Becslések szerint a hó­nap utolsó napjaira jelentő­sen összezsugorodott az a há­romhetes hátrány, amit a ké­sői kitavaszodás okozott Jel­lemző erre, hogy az úgyneve­zett középkorai növények ve­tésével általában március vé­géig mindenhol el szoktak készülni, az idén azonban ez a munka április második fe­léig húzódott el. Április 10 he­lyett csak április 20 után in­dult meg nagy erővel ország­szerte. Az időjárás javulása nyomán azonban már csak néhány napos a késés. A napsütéses, száraz idő kü­lönösen jól jött a növény- védelmi munkáknál. A re­pülőgépes növényvédelem és a szántóföldi vegyszeres gyom­irtás csúcsszezonja megkezdő­dött. Április végére ország­szerte előkészítették az ön­tözőberendezéseket is. A Városgazdálkodási Vállalat makettjén Szabó Béla építész- technikus szorgoskodik. Bemutatja a Beloiannisz utcában felépítésre kerülő hőerőmű tö-mbíűtőművét, mely el fogja látni melegvízzel a városközpontot is a lakótelepen kívül. Foto: Tóth Iván Erősödtek a választás óta Javult az üzemi demokrácia, új lendületet vett a faddi dohánybeváltóban a helyi párt- és szakszervezeti munka. A választásokat követően megosztják a mun­kát a pártvezetöségben, tagjai közösen és egyénileg is rendszeresen, odaadóan tevékenykednek. A nem­régiben lezajlott szakszervezeti választásokon a dol­gozók bizalmából fizikai dolgozót vó.lasztottak a szak- szervezeti bizottság titkárává, s azóta a kétkezi dol­gozók véleményével közvetlenebbül és többet tudnak törődni. A gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek együttműködésének, jó összhangjának eredménye, hegy a közelmúltban két munkabrigád nevezett be a szocialista cím elnyeréséért indított mozgalomba. (A faddi dohánybeváltóban eddig még nem működtek szocialista brigádok.) A szocialista vonások erősödését igazolja, hogy ja­vult a dolgozók, a párttagság tanulási kedve és a mozgalmi szervezetek az eddiginél jobban élvezik a dolgozók bizalmát. Ma már rendszeres náluk, hogy a hozzájuk fordulók ügyes-bajos dolgaival minden eset­ben foglalkoznak, s egyetlen panaszt, ügyet sem hagynak szó nélkül, vagy rendezetlenül. A faddi dohánybeváltóban tapasztalt új lendület el­sősorban az összefogásnak tudható be, titka a politikai légkör tudatos javításában kereshető. Elnökségi ülés a megyei népfrontnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom