Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-29 / 96. szám
Több mint 50 millió forint Az állati termékek önköltség- csökkentésének lehetőségei Az állati termékek értékesítésének ára és önköltsége igen sok üzemben közei van egymáshoz, esetleg fedi egymást, de esetenként előfordul az is, hogy az önköltség magasabb, mint az értékesítési ár. Ennek következtében sokszor élénk vita folyik arról, hogy gazdaságos-e az állat- tenyésztés, vagy sem. Erre a kérdésre egyértelmű, mindenkit kielégítő választ adni nem lehet, mert az adottságok igen különbözők, így az önköltségek «alakulása is üzemenként változik. Az önköltség összetevői között legnagyobb hányadot a takarmányköltség teszi ki, mely üzemenként változik és sok; helyen az optimális szintet meghaladja. Mi befolyásolja a takarmányozási költségek alakulását? Alapvetően a takarmányátalakítás hatásfoka, a transzformáció eredményessége. A transzformáció hatásfoka függ az állati terméket előállító állatfajtáktól, a termelőkapacitások műszaki állapotától (elhelyezési és tartási körülményektől) az etetett takarmányok mennyiségi és minőségi kölcsönhatásától. Állatállományunk fajtakérdésben lényegesen előbbre jár — amit esetenként a transzformációs eredmények is mutatnak — mint a takarmányozási körülményeink. Az állati termékek önköltségcsökkentésének egyik és lényeges lehetősége a takarmányozási körülmények jobbá tételén, a tápláló anyag szerinti ta karményozáson keresztül a takarmányozási költségek csökkent fee. Ez a terület olyan, mely lényeges beruházást nem kíván, csak gondosabb körültekintőbb, szakszerűbb munkát. Különösen a szakszerűség kérdése vetődik fel élesen. Több vizsgálati tapasztalat bizonyítja, hogy a feletetett takarmányok beltar- talmi értéke ugyanazon takarmányoknál más és más. Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató intézet vizsgálata alapján a különböző helyen, különböző tápanyagmennyiséggel és összetétellel rendelkező talajon termesztett és eltérő időben betakarított borsós napraforgó bel tartalmi értékénél a száradás elérte az emészthető fehérje esetében a 3,3-szoros eltérést. Nyilván nem mindegy, hogy az állat melyik borsós napraforgót kapja, mert az egyik egyszerre elíogyaszható mennyisége csak az életfenntartáshoz szükséges emészthető fehérjét tartalmazza, a másikban meg a tejtermelésre is elegendő mennyiségű tápanyag van. Erre a problémára már a termesztés során kell ügyelni a keveréket alkotó komponensek megfelelő arányának ösz- szeállításánál, a műtrágya megfelelő mennyiségének és PNK megfelelő arányainak kialakításánál, valamint a betakarítási idő helyes megválasztásánál. A mezőgazdasági üzemekben 50 kiló borsós napraforgó termelési költsége kis eltérést mutat, viszont a fent jelzett hibalehetőségek elkövetése esetén a termelt takarmány béltartalom értékében óriási az eltérés. A fenti eset vizsgálatánál a legjobb takarmány ugyanazon mennyisége fehérje és keményítőoldalról egyaránt 11,5 liter tej termelésére volt elegendő, míg a rosszul termelt takarmányok egyike fehérjeoldalról 4, kemécyítőol- dalról 5 liter tej termelését biztosította, de volt olyan takarmány is, melyben a keményítő lő,8 liter tej termelésére volt elegendő, viszont a fehérjét teljes egészében pótolni kellett. A takarmányozásig költség csökkentésének egyik módja, hogy a lehetőséghez mérten megfelelő bel tartalmú takarmányt termeljünk és takarítsunk be, de lényegesen csökFogékonyság a jelképek iránt Megyénkben ez idő szerint öt községben működik az öregek napközi otthona. Május 1-én és a hónap első napjaiban további négy helyen nyitják meg kapuikat ilyen < létesítmények, hogy 20—25—30, idős, és magára maradott embernek nyújtsanak az ellátáson túl, az otthon, a családéhoz hasonló közösséget. Van abban jelkép, hogy az életük alkonyát élő öregek például Nagy- dorog községben a munka nemzetközi ünnepének napján, május 1-én népesíthetik be először az öregek napközi otthonát, aminek megnyitására oly türelmetlenül várakoztak. Az ünnepség fontos momentuma lesz az a vendéglátás, amit a termelőszövetkezet vállalt magára. A kora délutáni órákban ugyanis 150 nyugdíjast lát vendégül. Május 5-én Fad- don nyílik meg az öregek napközije, ami a kultúr- házban nyert elhelyezést és a nyitást követően naponta 30 magányos öregnek kínál otthont, meleg emberi közösséget. Május első vasárnapjáig — amit az anyák napjaként tartunk számon —, bensőséges ünnepeink sorában —, Regöly és Paks is várhatja azt a 25, illetve 20 idős, támasz nélküli férfit és nőt, akik alapitó tagjai lesznek az új létesítménynek, az öregek napközi otthonának. Csak nemrég adtunk hírt arról, hogy Re- gölyben erre a célra házat vásárolt a községi tanács és már most arról számolhatunk be. hogy sürgős volt a munka, szeretettel, odaadással végezték, mert nem sokkal a vásárlás után ime megkezdi mindennapi életét az az intézmény, aminek életrehivá- sát a humanizmus sürgette. Gazdagodunk. Még a gondoskodni akarásban és tudásban is, az ünnepekben is megtaláljuk az új és új iinnepelnivalót — egymásért. ___ R prrŐietjük a költségeket, ha a megtermelt takarmányok tápértékét a szakszerű tárolással megóvjuk. A felhasznált takarmányok között Igát nagy volument képvisel a lucerna és a kukorica. Mindkettő betakarításánál és tárolásánál a hibák sorozatát követik el üzemeink, melyen keresztül óriási károk kekrtkesnric. A hosszú tenyészidejű kukoricánál szinte technológiai követelmény a szárítás, az üzemek jelentős része pillanatnyi gazdaságossági szempontból ezt a követelményt nem tartotta be^ pedig csak a Gaboftafel- vásárló Vállalatnál közel 1000 vagon szárítóka Dac itás maradt kihasználatlanul. A szárítási költségek megtakarítása azt eredményezte, hogy a hosszú tenyészidejű kukoricáknál erjedés következtében jelentős tápanyagveszteség állott elő és a kukoricák többsége mlk- robiológiaü&g fertőzötté vált Ha a megtakarítást és a keletkezett kárt összevetjük, a mérleg a kár felé billen el. különösein a mikrobiológiai fertőző ttség által kiváltott károsodás miatt. Probléma ven a takarmánytápok tárolásával, esetenként a gyártásánál, melynek következtében a tápok beltartalmi értéke romlik. Nagyban rontja a takarmányok hatékonyságát az etetés szakszerűtlensége, az elhelyezés rossz volta. A taíkarmánvozásnak csak azokat a problémáit érintettem részben, amelyeken üzemen belül lehet változtatni beruházás nélkül, vaiíy minimális befektetéssel. A tömegén abraktakarmányok beltartalmi értékét nagyban lehet javítani a helye« agrotechnika alkalmazásával és a növények helyes társításán keresztül. Ez különös beruházást nem kíván. A tárolási problémákon szintén lehet némileg javítani üzemi erőből. A takarmányozást szakszerűbbé „tápérték szerinti takarmányozássá” lehet tenni megfelelő beltartalmi vizsgálatán keresztül. A takarmánytápok energiaszintjét és fehérjetartalmát kisebb befektetéssel növelni lehet. Ezek a módszerek mind olyanok, melyek üzemen belül megoldhatók és a jelentkező takarmányozási hatásfokjavulás minimálisan a 0,5 kilót eléri, egy kilogramm élősúlyra vetítve. Ha ezt ösz- szevetjük a megyében előállított szarvasmarha- és sertésáru húsmennyiségével, akkor az 1984 vagon abraktakarmány- megtakarítást jelent Ennek a mennyiségnek csak az árát számolva, a takarmányozási költséget több mint 50 millió forinttal tudnák csökkenteni ennek a két állatfajnak a hústermelésénél. A takarmányszállítási és belső anyagmozgatás költségét hozzászámolva ez az összeg valamivel nagyobb. Szakszerű takarmány-termesztéssel, betakarítással és tárolással, a takarmánytápok beltartalmi értékének növelésével. megfelelő tárolással és gyártással, az etetési, tartási előírásoknak a körülményekhez viszonyított megfelelő betartásával a takarmányozási költségek csökkentésén keresztül 1,50—1,80 forinttal csökkenthetjük az élőhúselőállítás önköltségét. Az állati termékek önköltségcsökkentésének ezenkívül még több lehetősége van, melyeknek kihasználása üzemi fe népgazdasági érdek. BUCSl ELEK Éltető napsugárban a földeken Mintha végre „megemberelné magát” a természet, az elméit napokban bőven ontotta éltető stjgarait a Nap, s a meleg hatására szemlátomást növekedtek, bokrosodtak a búzák. A bátaszéki Búzakalász, a mözsi Uj Elet és a ten- gelici Petőfi Tsz gabonatábláiban már húsz centiméteres, sót helyenként annál is magasabb búza található. Már nemcsak a fácánok is a nyulak, hanem még az özek is elrejtőzhetnek a szépen fejlődő búzatáblákban. A ragyogó időben vasárnap is sokfelé dolgoztak, ve- téményeztek a községek határában. Velő Ferenc, a tolnai Aranyltalász Tsz traktorvezetője például fia segítségével együtt reggel 6 órától kezdve, kora délutánig szórta a műtrágyát a kukoricaföldjére, hogy a 70 holdnál nagyobb táblában hétfőn már előkészíthessék a magágyat a tárcsákkal, s utána hétfőn majd indulhassanak a vetőgépek is. Vasárnap 30—35 hold kapott műtrágyát szorgalmas munkájuk nyomán. Több traktor készítette elő az Aranykalász kertészetének talaját is, s egy RS—09-es erőgéppel elvetették az uborkát is. Többfelé megkezdték a kukorica vetését, igy c mözsi Uj Elet Tsz-ben. A mözsi tíz-ben kikelt és szépen sorol a csiráburgohya, s megkezdték a cukorrépa kézi sarabolását is. A szövetkezet tagjai hagyományosan kiváló cukorrépáiét mesztők: tavaly 402 mázsa holdankénti termést takarítottak be, s hasonló bő hozamot akarnak elérőt az Mén i*. Hétfőn a tsz harminc-negyven tagja sarabolta a szépen fejlődő cukorrépát, s megélénkült a kertészet is, ahol palántéztdk. Az Vj Életben május 1-ig szeretnék elvetni a kukoricát, (-s -ó) A mtel Uj Élei termelőszövetkezet Á/6-os dűlőjében a 120 holdas táblám 2 erőgéppel dolgoztak, a háztáji kukoricát vetették. A kétyi Kossath Tsz 33 holdas földjén, melybe silókukorica kerül, tpűtrágyaszóró géppel dolgoztak. A kurdi Uj Elet Tsz Cs/10-es tábláján az árpa gyomtalanítását végezték. Felvételünk a gyomtalanító vegyszer betöltését örökítette meg.
