Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

✓ Uj Kozmosz-sorozat a „sei- fiu irodalomból Van mit pótolni. A világ minden táján, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig a siker­könyvek listáján ott vannak a scienoe fiction irodalom alko­tásai is, a mozikban, a televí­ziókban nagy sikerrel játsszk a ...sci-fi” filmeket. Idehaza két film a televízió képernyőjén, egy-egy, nagy időközökkel megjelenő könyv — ennyi az egész. Érthető tehát, s az olva­sói igény oldaláról is igazolt a Móra Ferenc Könyvkiadó kezdeményezése, ami szerint a nagy sikerű Kozmosz-soroza­ton belül megindítja a Koz­mosz • Fantaszti kus Könyvek folyamatát. Jó kezdeményezés, rangos tartalom — a tervek ismere­tében ezt állapíthatjuk meg. A kiadó ugyanis nem csupán egy-egy mű megjelentetését tervezi. A kötethez kiegészítést fűz. Kritikai hangvételű élet­rajzban mutatja be a szerzőt, s irodalmi, tudományos mun­kásságát, valamint tanulmányt is közöl. A tanulmány — a szerzők, neves magyar termé­szettudósok, kutatók — a kötet témájához kapcsolódva ismer­teti meg az olvasóval a tudo­mány álláspontját a történet­ben szereplő technikai, tudo­mányelméleti kérdésekről. Mondhatjuk: a realitás kont­rollját képviselik ezek a tanul­mányok, s egyben arra is vá­laszolnak, mi lehet a mai fan­tasztikumból a holnap reali­tása. * A kiadói tervek szerint a Kozmosz Fantasztikus Köny­vek folyamát a műfaj világ­hírű művelőjének, az amerikai Isaac Asimovnak a regénye — A halhatatlanság halála — nyitja meg. További öt kötet lát még napvilágot ebben az esztendőben. Fred Hoyle, an­gol író regénye, Karinthy Fri­gyes fantasztikus elbeszélései­nek egy gyűjteménye — A de­lejes halál címmel —, vala­mint egy japán, s két szovjet szerző műve. A jövő évi „sci-fik” között találjuk majd Kiystof Borun, lengyel író An- tivilág című kisregényét, egy amerikai, egy angol és egy szovjet művet. Külön öröir^ hogy a jövő évi tervben máf mai magyar szerzők művének kiadása is szerepel: Nemes László regényt publikál — Mélyhűtött szerelem címmel — Csema József pedig — Drá­ma a Holdon címmel — elbe­széléseket. <m) X. sz. Fekvés H. István vontatóvezető a vontató pót­kocsiján Paks községből 12 személyt szállí­tott Szekszárclra. Paks községben ráhajtott a 6-os számú főútvonalra és folytatta útját. Látta a vontató vezetője, hogy vele azonos irányban a menetirány szerinti jobb oldalon halad K. János gyalogosan, mivel ismerősök voltak üdvözölték egymást, és tovább foly­tatták útjukat. A vontató vezetője a duna- szenígyörgyi bekötőút torkolatától számítva 30 méterre megállt az út jobb oldalán és várta munkatársát K., Pétert, aki motorke­rékpárral a megrendelőt hozta utána. A vontatónak kb. 20 percet kellett várakozni, amikor megérkezett.«K, .Péter. Megállt a von­tató mellett a bal oldalon IÍ. 'Tálvárinak át­adta a megrendelőt és elindultak Szekszárd felé. A vontató vezetője a 6-os úton megelő­zőit egy kerékpárost aki egy lovaskocsi mel­lett haladt. majd továbbment és a hely­színrajzon feltflntettet helyen összeütközött V. Róbert által vezetett személygépkocsival, aki Szekszárd felé akart kanyarodni. A helyszínen megállapították, hogy H. István által vezetett vontató pótkocsiján lé­vő padok nem voltak rögzítve a pótkocsi hátsó részén jobb oldalt háromszög alakú, bal oldalt nem háromszög alakú vörös priz­ma volt felszerelve. V. Róbert gépjárműve­zetés oktatáshoz szükséges engedéllyel ren­delkezik, a gépkocsit P. Ilona vezette, aki a gépkocsivezetést tanulta. Az oktatón és ta­nulón kívül a gépkocsiban tartózkodott V. Róbert felesége, aki Szekszárdra akart utaz­ni. Mindkét járművön kb. 8000 Ft. kár ke­letkezett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sér­tett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ-függelék megfelelő cikke­lyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. Paragrafusok IB ZL 78 80 p| 1 2 3 h 5 6 7 8 9 10 n 12 13 Yi 15 16 1? 18 19 21 22 23 y 25 26 27 29 30 mm?. 3Í y Függelék FÓKUSZ, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii Szemelvények külföldi újságokból Lot in-Amerikáról Chilében rosszul mennek a dolgok, s javulás előtt még valószínűleg rosszabbodás vár­ható. A termeles csökken* az infláció és a munkanélküliség fokozódik. Országszerte terjed a nyugtalanság. Mindez olyan országban tör­ténik, amelyről évekig azt tar­tották, hogy a latin—amerikai országok közül a legjobb re­ménye van a demokráciára és a reformok megvalósítására. Chile egy főre számítva több amerikai segítséget kapott a Szövetség a Haladásért kere­tében, mint bármelyik más la­tin—amerikai ország. Eduardo Frei Mon talva el­nök, aki valaha a. demokrati­kus baloldal tetterős jelképe volt. a március 2>-án megren­dezett kongresszusi választáso­kon súlyos vereséget szenve­dett. Frei vezető pártja, a Ke­resztény I>emokrata Párt 27 mandátumot veszített, <31 a kép­viselőházban elvesztette abszo­lút többségét* Hogy képet alkossunk arról. Frei elnök miére veszíti el fo­kozatosan a nép támogatását, hasonlítsuk össze az eddigi el­ért eredményekkel azokat a célokat, amelveket az 1964-os választási hadjárat során tű­zött ki. — Százezer új gazdaságot akart teremteni a földreform keretében, s meg akarta szün­tetni az élelmiszerhiányt. A földreform megrekedt, és Chile ma több élelmiszert importál, mint valaha. Ellenőrzés alá akarta venni az inflációt, amely évtizedek óta sújtotta -az országot. Az inflációellenes küzdelem azon­ban Ielankadt: és az árak 1968 ban erős növekedést mutattak Ez évben valószínűleg folvta- tódik á nagyarányú áremelke­dés. — A kormányzata bürokrá­ciát s a felsőoktatásban ta­pasztalható zűrzavaros helvze- tet. eredménvesséesel és rend­del akarta felcserélni széleskö­rű reformok útján, amelyek azonban sohasem indultak be. — A réztermelést meg akar­ta kétszerezni .hogv Chile a világ legnagvobb rézexoortá- lóia 1 égvén. De a réztermel és- fioi kapcsolatos programot nem sikerült a terv szerint megva­lósítani, s csak most pró bál­iak a lemaradó of tv^hn^rvi, (U.S. News and World Report) *9y „második Kuba" kockázata Richard Nixon elnök latin- amerikai politikája elsősorban Limában forog kockán. A pró­batétel annál is veszélyesebb, minthogy fokozódik a feszült­ség Peru és az Egyesült Ál­lamok között. Egy perui hadi­hajó február végén jrálőtt egy amerikai haj ászhajóra, amely jogtalanul halászgatott a part­menti vizeken. Ráadásul Peru, — éppen két héttel a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele után, — történelmében először ke­reskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval. A válságot a Peruban 1924 óta tevékenykedő International Petroleum Company ílPC) kö­zelmúltban végrehajtott álla­mosítása robbantotta ki. Nixon elnök számára az egyenlet igen egyszerű: vagy hajlandó a limai kormány április 9 előtt kártalanítani a IPC-t, vagy az Egyesült Államok kénytelen lesz alkalmazni a Hickenlooper-fléle szankciót, amelyet eredetileg Kuba eitlen helyeztek hatályba. Szövege előírja: az amerikai javak ál­lamosítása, — megfelelő ellen­szolgáltatás nélkül, — hat hó­napon belül azzal a következ­ménnyel jár, hogy az érdekelt ország elveszíti cukor-hánya­dát az Egyesült Államok pia­cán. Ráadásul gazdasági támo­gatását is felfüggesztik. A kaliforniai halászok húsz év óta halásznak engedély né’- kül Peru területi vizein, ame­lyeket az 200 mérföld távol­ságig, tehát a Humboldt-áram- lás szélességében tart a ma­gáénak. Peru Japán után a világ legnagyobb halásznen'.- 7ete, s féltékenyen Őrzi hal­állományát. Február 14-én a már mene­külőben lévő ,,Sar\ Juan” ne­vű amerikai tonhalászhajót gépfegyvertű zz el hajszolta to­vább az egyik perui őmaszád. A ,,San Juan:’ hajótestét 27 golyó fúrta át: törött árboc­cal és antennával sikerült az egyik ecuadori kikötőbe me­nekülnie. Kifejezett balszeren­cse: a kikötő hatóságai meg­állapították hogy pontosan ez a hajó halászott illegálisan Ecuador területi vizein is 1968 novemberében. Akkor sikerült elmenekülnie anélkül. hogy megfizette volna az előírt bír­ságot. Peru és Ecuador 10 év alatt 80 amerikai halás/hajót tartóztatott fel ilyen módon. Ezeknek összesen 554 ezer dol­lár bírságot kellett fizetniük. (L. Express) Washington nélkü Amikor Peruban a kormány kisajátította az International Petroleum Company (a Stan­dard Oil of New Jersey le­ányvállalata) üzemeit és kő­olajmezőit, ez a lépés fokozott nyugtalanságot keltett Washing­tonban, mert attól tartanait, hogy ez precedenssé válhat, s Peru példáját mások is követ­hetik. S valóban, február végén egy másik latin—amerikai or­szág — ez alkalommal Ecuador — kijelentette: elhatározta, hogy felülvizsgálja a külföldi olaj monopóliumokkal kötött egyezményeket, hogy azokat az ecuadoriak szempontjából méltúnyosabb és igazságosabb keretek közé helyezze. Galo Martinez kereskedelem- és iparügyi miniszter azt javasol­ta a Texas Oil éa a Gulf Oil amerikai társaságnak, hogy vizsgálják felül az ecuadori természeti kincsek kiaknázá­sának feltételeit. Az említett monopóliumok még 10 szá­zalékot sem utalnak át Ecuadornak abból a nyereség­ből amelyet az országban szereznek. A miniszter kije­lentette, hogy ha a társaságok szembeszegülnek a szerződések felülvizsgálásával, akkor a megállapodásokat érvénytelen­nek nyilvánítják. A latin—amerikai kormányok többsége kedvezően fogadta a limai vezetőknek azt a fel­hívását, hogy nyújtsanak ne­kik morális támogatást. Az ügy nem szorítkozott deklará­ciókra. Kezdeményezés történt egy ol^an soeciális tanácsko­zás összehívására, amelyen a latin—amerikai országok kép­viselői az Egyesült Államok részvétele nélkül jönnének össze és egységes programot dolgoznának ki a Washington­nal való gazdasági kapcsola­tok egész komplexusának fe­lülvizsgálására. Az Egyesült Államok és Latin—Amerika viszonyának történetében pél­dátlan ez a kezdeményezés. (Novoje Vremja) Az üilet, ai ütle Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke bejelentette: új helyettesi államtitkárt nevez ki Latin—Amerikába. A vá­lasztás Charles Meyerre esett, aki a Sears üzlethálózat al- elnöke, és éveket töltött Bo­gotában a vállalat cégvezető­iéként. Meyer mindezek mel­lett még a United Fruit Com­pany igazgatósági tagja is. Amint látható, Meyer inkább üzletember, mint politikus. Szoros összeköttetésben áll azokkal az észak-amerikai monopóliumokkal, amelyeket befektetéseik kötnek Latin— Amerika különböző országai­hoz. Ez a kinevezés jól mu­tatja, milyen jellegű a Rio Bravo-tól délre eső országok­kal kapcsolatos politikai fpr- dulat az Egyesült Államok ré­széről, amit Nixon jelentett be választási kampánya so­rán. A bejelentés alaptalan re­ményeket keltett a latin—ame­rikai sajtó kiadóinál és a föld­rész imperialista-párti körei­ben. Míg Kennedy után a ,,Szövetség a haladásért” poli­tika halt ei Johnson kormá­nya alatt. Nixon ,,úi,( poli­tikája a latin—amerikai or­szágoknak nyújtandó segéllyel kapcsolatos jenki demagógia fináléja, és nyílt elismerése annak, hogy mindössze a la­tin—amerikai országokkal kö­tendő nagy üzleteket tartják szem előtt. Megfigyelhető, hogy az idegen nagyvállalatoknak sikerült alapjaiban megváltoz­tatni a nyugati féltekének er­re a résziére vonatkozó észak- am erikái politikát. Még emlékeznek rá, hogy Kennedy támogtást és együtt­működést ígért, hogy Latin— Amerikát kihúzzák az elmara­dottságból, emelik a tömegek életszínvonalát, stb stb. Mind­ezek csak hazug szavak vol­tak, Füstöt fújtak a nép sze­mébe, hogy megállítsák a tel­jes felszabadulásért indított mozgalmakat, amelyet a ku­bai forradalom példája is ősz- tönzött. Am a hivatalos ira­tokban az Egyesült Államok programját úgy tüntetik fel, mint őszinte segítő szándékot az éhező és nincstelen latin- amerikai tömegek problémái­nak megoldására. Most azon­ban már nyoma sem maradt ennek a demagógiának; az amerikai pénzügyi körök leve­tették álarcaikat és megmu­tatták a világ előtt, mik a tegnapi, mai és örökös céljaik a valóságban. (Voz Proletárja Columbia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom