Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
✓ Uj Kozmosz-sorozat a „sei- fiu irodalomból Van mit pótolni. A világ minden táján, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig a sikerkönyvek listáján ott vannak a scienoe fiction irodalom alkotásai is, a mozikban, a televíziókban nagy sikerrel játsszk a ...sci-fi” filmeket. Idehaza két film a televízió képernyőjén, egy-egy, nagy időközökkel megjelenő könyv — ennyi az egész. Érthető tehát, s az olvasói igény oldaláról is igazolt a Móra Ferenc Könyvkiadó kezdeményezése, ami szerint a nagy sikerű Kozmosz-sorozaton belül megindítja a Kozmosz • Fantaszti kus Könyvek folyamatát. Jó kezdeményezés, rangos tartalom — a tervek ismeretében ezt állapíthatjuk meg. A kiadó ugyanis nem csupán egy-egy mű megjelentetését tervezi. A kötethez kiegészítést fűz. Kritikai hangvételű életrajzban mutatja be a szerzőt, s irodalmi, tudományos munkásságát, valamint tanulmányt is közöl. A tanulmány — a szerzők, neves magyar természettudósok, kutatók — a kötet témájához kapcsolódva ismerteti meg az olvasóval a tudomány álláspontját a történetben szereplő technikai, tudományelméleti kérdésekről. Mondhatjuk: a realitás kontrollját képviselik ezek a tanulmányok, s egyben arra is válaszolnak, mi lehet a mai fantasztikumból a holnap realitása. * A kiadói tervek szerint a Kozmosz Fantasztikus Könyvek folyamát a műfaj világhírű művelőjének, az amerikai Isaac Asimovnak a regénye — A halhatatlanság halála — nyitja meg. További öt kötet lát még napvilágot ebben az esztendőben. Fred Hoyle, angol író regénye, Karinthy Frigyes fantasztikus elbeszéléseinek egy gyűjteménye — A delejes halál címmel —, valamint egy japán, s két szovjet szerző műve. A jövő évi „sci-fik” között találjuk majd Kiystof Borun, lengyel író An- tivilág című kisregényét, egy amerikai, egy angol és egy szovjet művet. Külön öröir^ hogy a jövő évi tervben máf mai magyar szerzők művének kiadása is szerepel: Nemes László regényt publikál — Mélyhűtött szerelem címmel — Csema József pedig — Dráma a Holdon címmel — elbeszéléseket. <m) X. sz. Fekvés H. István vontatóvezető a vontató pótkocsiján Paks községből 12 személyt szállított Szekszárclra. Paks községben ráhajtott a 6-os számú főútvonalra és folytatta útját. Látta a vontató vezetője, hogy vele azonos irányban a menetirány szerinti jobb oldalon halad K. János gyalogosan, mivel ismerősök voltak üdvözölték egymást, és tovább folytatták útjukat. A vontató vezetője a duna- szenígyörgyi bekötőút torkolatától számítva 30 méterre megállt az út jobb oldalán és várta munkatársát K., Pétert, aki motorkerékpárral a megrendelőt hozta utána. A vontatónak kb. 20 percet kellett várakozni, amikor megérkezett.«K, .Péter. Megállt a vontató mellett a bal oldalon IÍ. 'Tálvárinak átadta a megrendelőt és elindultak Szekszárd felé. A vontató vezetője a 6-os úton megelőzőit egy kerékpárost aki egy lovaskocsi mellett haladt. majd továbbment és a helyszínrajzon feltflntettet helyen összeütközött V. Róbert által vezetett személygépkocsival, aki Szekszárd felé akart kanyarodni. A helyszínen megállapították, hogy H. István által vezetett vontató pótkocsiján lévő padok nem voltak rögzítve a pótkocsi hátsó részén jobb oldalt háromszög alakú, bal oldalt nem háromszög alakú vörös prizma volt felszerelve. V. Róbert gépjárművezetés oktatáshoz szükséges engedéllyel rendelkezik, a gépkocsit P. Ilona vezette, aki a gépkocsivezetést tanulta. Az oktatón és tanulón kívül a gépkocsiban tartózkodott V. Róbert felesége, aki Szekszárdra akart utazni. Mindkét járművön kb. 8000 Ft. kár keletkezett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sértett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ-függelék megfelelő cikkelyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. Paragrafusok IB ZL 78 80 p| 1 2 3 h 5 6 7 8 9 10 n 12 13 Yi 15 16 1? 18 19 21 22 23 y 25 26 27 29 30 mm?. 3Í y Függelék FÓKUSZ, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii Szemelvények külföldi újságokból Lot in-Amerikáról Chilében rosszul mennek a dolgok, s javulás előtt még valószínűleg rosszabbodás várható. A termeles csökken* az infláció és a munkanélküliség fokozódik. Országszerte terjed a nyugtalanság. Mindez olyan országban történik, amelyről évekig azt tartották, hogy a latin—amerikai országok közül a legjobb reménye van a demokráciára és a reformok megvalósítására. Chile egy főre számítva több amerikai segítséget kapott a Szövetség a Haladásért keretében, mint bármelyik más latin—amerikai ország. Eduardo Frei Mon talva elnök, aki valaha a. demokratikus baloldal tetterős jelképe volt. a március 2>-án megrendezett kongresszusi választásokon súlyos vereséget szenvedett. Frei vezető pártja, a Keresztény I>emokrata Párt 27 mandátumot veszített, <31 a képviselőházban elvesztette abszolút többségét* Hogy képet alkossunk arról. Frei elnök miére veszíti el fokozatosan a nép támogatását, hasonlítsuk össze az eddigi elért eredményekkel azokat a célokat, amelveket az 1964-os választási hadjárat során tűzött ki. — Százezer új gazdaságot akart teremteni a földreform keretében, s meg akarta szüntetni az élelmiszerhiányt. A földreform megrekedt, és Chile ma több élelmiszert importál, mint valaha. Ellenőrzés alá akarta venni az inflációt, amely évtizedek óta sújtotta -az országot. Az inflációellenes küzdelem azonban Ielankadt: és az árak 1968 ban erős növekedést mutattak Ez évben valószínűleg folvta- tódik á nagyarányú áremelkedés. — A kormányzata bürokráciát s a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavaros helvze- tet. eredménvesséesel és renddel akarta felcserélni széleskörű reformok útján, amelyek azonban sohasem indultak be. — A réztermelést meg akarta kétszerezni .hogv Chile a világ legnagvobb rézexoortá- lóia 1 égvén. De a réztermel és- fioi kapcsolatos programot nem sikerült a terv szerint megvalósítani, s csak most pró báliak a lemaradó of tv^hn^rvi, (U.S. News and World Report) *9y „második Kuba" kockázata Richard Nixon elnök latin- amerikai politikája elsősorban Limában forog kockán. A próbatétel annál is veszélyesebb, minthogy fokozódik a feszültség Peru és az Egyesült Államok között. Egy perui hadihajó február végén jrálőtt egy amerikai haj ászhajóra, amely jogtalanul halászgatott a partmenti vizeken. Ráadásul Peru, — éppen két héttel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után, — történelmében először kereskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval. A válságot a Peruban 1924 óta tevékenykedő International Petroleum Company ílPC) közelmúltban végrehajtott államosítása robbantotta ki. Nixon elnök számára az egyenlet igen egyszerű: vagy hajlandó a limai kormány április 9 előtt kártalanítani a IPC-t, vagy az Egyesült Államok kénytelen lesz alkalmazni a Hickenlooper-fléle szankciót, amelyet eredetileg Kuba eitlen helyeztek hatályba. Szövege előírja: az amerikai javak államosítása, — megfelelő ellenszolgáltatás nélkül, — hat hónapon belül azzal a következménnyel jár, hogy az érdekelt ország elveszíti cukor-hányadát az Egyesült Államok piacán. Ráadásul gazdasági támogatását is felfüggesztik. A kaliforniai halászok húsz év óta halásznak engedély né’- kül Peru területi vizein, amelyeket az 200 mérföld távolságig, tehát a Humboldt-áram- lás szélességében tart a magáénak. Peru Japán után a világ legnagyobb halásznen'.- 7ete, s féltékenyen Őrzi halállományát. Február 14-én a már menekülőben lévő ,,Sar\ Juan” nevű amerikai tonhalászhajót gépfegyvertű zz el hajszolta tovább az egyik perui őmaszád. A ,,San Juan:’ hajótestét 27 golyó fúrta át: törött árboccal és antennával sikerült az egyik ecuadori kikötőbe menekülnie. Kifejezett balszerencse: a kikötő hatóságai megállapították hogy pontosan ez a hajó halászott illegálisan Ecuador területi vizein is 1968 novemberében. Akkor sikerült elmenekülnie anélkül. hogy megfizette volna az előírt bírságot. Peru és Ecuador 10 év alatt 80 amerikai halás/hajót tartóztatott fel ilyen módon. Ezeknek összesen 554 ezer dollár bírságot kellett fizetniük. (L. Express) Washington nélkü Amikor Peruban a kormány kisajátította az International Petroleum Company (a Standard Oil of New Jersey leányvállalata) üzemeit és kőolajmezőit, ez a lépés fokozott nyugtalanságot keltett Washingtonban, mert attól tartanait, hogy ez precedenssé válhat, s Peru példáját mások is követhetik. S valóban, február végén egy másik latin—amerikai ország — ez alkalommal Ecuador — kijelentette: elhatározta, hogy felülvizsgálja a külföldi olaj monopóliumokkal kötött egyezményeket, hogy azokat az ecuadoriak szempontjából méltúnyosabb és igazságosabb keretek közé helyezze. Galo Martinez kereskedelem- és iparügyi miniszter azt javasolta a Texas Oil éa a Gulf Oil amerikai társaságnak, hogy vizsgálják felül az ecuadori természeti kincsek kiaknázásának feltételeit. Az említett monopóliumok még 10 százalékot sem utalnak át Ecuadornak abból a nyereségből amelyet az országban szereznek. A miniszter kijelentette, hogy ha a társaságok szembeszegülnek a szerződések felülvizsgálásával, akkor a megállapodásokat érvénytelennek nyilvánítják. A latin—amerikai kormányok többsége kedvezően fogadta a limai vezetőknek azt a felhívását, hogy nyújtsanak nekik morális támogatást. Az ügy nem szorítkozott deklarációkra. Kezdeményezés történt egy ol^an soeciális tanácskozás összehívására, amelyen a latin—amerikai országok képviselői az Egyesült Államok részvétele nélkül jönnének össze és egységes programot dolgoznának ki a Washingtonnal való gazdasági kapcsolatok egész komplexusának felülvizsgálására. Az Egyesült Államok és Latin—Amerika viszonyának történetében példátlan ez a kezdeményezés. (Novoje Vremja) Az üilet, ai ütle Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke bejelentette: új helyettesi államtitkárt nevez ki Latin—Amerikába. A választás Charles Meyerre esett, aki a Sears üzlethálózat al- elnöke, és éveket töltött Bogotában a vállalat cégvezetőiéként. Meyer mindezek mellett még a United Fruit Company igazgatósági tagja is. Amint látható, Meyer inkább üzletember, mint politikus. Szoros összeköttetésben áll azokkal az észak-amerikai monopóliumokkal, amelyeket befektetéseik kötnek Latin— Amerika különböző országaihoz. Ez a kinevezés jól mutatja, milyen jellegű a Rio Bravo-tól délre eső országokkal kapcsolatos politikai fpr- dulat az Egyesült Államok részéről, amit Nixon jelentett be választási kampánya során. A bejelentés alaptalan reményeket keltett a latin—amerikai sajtó kiadóinál és a földrész imperialista-párti köreiben. Míg Kennedy után a ,,Szövetség a haladásért” politika halt ei Johnson kormánya alatt. Nixon ,,úi,( politikája a latin—amerikai országoknak nyújtandó segéllyel kapcsolatos jenki demagógia fináléja, és nyílt elismerése annak, hogy mindössze a latin—amerikai országokkal kötendő nagy üzleteket tartják szem előtt. Megfigyelhető, hogy az idegen nagyvállalatoknak sikerült alapjaiban megváltoztatni a nyugati féltekének erre a résziére vonatkozó észak- am erikái politikát. Még emlékeznek rá, hogy Kennedy támogtást és együttműködést ígért, hogy Latin— Amerikát kihúzzák az elmaradottságból, emelik a tömegek életszínvonalát, stb stb. Mindezek csak hazug szavak voltak, Füstöt fújtak a nép szemébe, hogy megállítsák a teljes felszabadulásért indított mozgalmakat, amelyet a kubai forradalom példája is ősz- tönzött. Am a hivatalos iratokban az Egyesült Államok programját úgy tüntetik fel, mint őszinte segítő szándékot az éhező és nincstelen latin- amerikai tömegek problémáinak megoldására. Most azonban már nyoma sem maradt ennek a demagógiának; az amerikai pénzügyi körök levetették álarcaikat és megmutatták a világ előtt, mik a tegnapi, mai és örökös céljaik a valóságban. (Voz Proletárja Columbia)