Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

fífamf Hódít a HODIKÖT A képen néhány látható a HODIKÖT, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár elegáns kötöttruha-modeU jelből. I» Lakásét uHúrm A begónia A begónia 1700 körül került a trópusokról Európába. Elő­ször a díszes level űek terjed­tek el, majd később lettek di­vatosak a virágos, valamint a gumós begóniák. Amerika, Ázsia, Afrika trópusi területe­in több, mint nyolcszáz fajta él. Nálunk általánosabban el­terjedt fajai: a Begónia rex, a Begónia masorüana, a Begó­nia hydrocotylifolia, a Begónia coralina, a Begónia heraclei- folia. A begóniák elég rövid életű, alkalmi szobanövények a nyári névnapok idején. Bár a kis le- levelű változatai hosszabb éle­tűek, a lakásban jobban el­tarthatok. Legjobban savanyú kémha­tású, tápanyagiban gazdag földkeverékben fejlődnek (lomb, komposzt, tőzeg, trágya, homok). Ajánlatos a cserép al­jára ültetés előtt faszén-darab­kákat tenni. Szaporítása történhet úgy. hogy a már érett, nem növek­vő levélből készítünk levél­dugványt. A levélen egycentis nyélcsonkot hagyunk, majd a levélereket az elágazásoknál átvágjuk. A levéllemezre kavi­csot teszünk, hogy az átvágott részek a szaporító. közeghez érjenek, a levélnyelet pedig a homokba dugjuk. 20 C fokon jól gyökeresednek a levél­dugványok. A bevágások he­lyén új növénykék fejlődnek, amelyek a meggyökeresedés után felszedhetek, és cserépbe ültethetek. A begóniát ügy helyezzük el a lakásban, hogy fény köz­vetlenül ne érje, mert napon kifakulnak a levelek finom színei. Nyáron rendszeresen öntözni kell, de arra ügyel­jünk, hogy a levélen a szőrök között ne maradjon vízcsepp, mert az rothadást okozhat. Té­len, a nyugalmi időszakban 15 fok az optimális hőmérséklet, de a földiabda ebben az idő­ben sem száradhat ki. A Begó­nia rex-re jellemző — de a többi fajtákra is —, hogy le­veleivel a fény felé fordul, fél­oldalassá válik, ezért felesle­ges a cserepet forgatni. Mint a szobanövényeket ál­talában a begóniát is időnként öntözni lehet a Fonika tápsó- oldattal. (1 liter vízben 1 grammot feloldva.) Asszonyoknak ABORTUSZ? NEM! Az egyik angol orvos mond­ta: „Két dolog van, ami miatt a nők keresztülmennek a pok­lokon is: 1. meddőség .esetén, hogy gyermekhez jussanak, 2. nem kívánt terhesség esetén, hogy attól megszabaduljanak”. E tétel igazságát az élet na­ponta igazolja. Születésszabályozás Ma már senki nem vonja kétségbe a nőnek azt a jogát, hogy akkor és annyi gyerme­ke legyen, amikor és ameny- nyit akar. Ezt nevezzük tu­lajdonképpen a ma oly gyak­ran elhangzó családtervezés­nek, vagy születésszabályo­zásnak, születéskorlátozásnak. „A születésszabályozás gondo­lata egyike az emberiség leg­nagyobb eszméinek” — írja H. C. Taylor, a világhírű szjfc lész. Elméletileg háromfélekép­pen valósulhat meg: — a fogamzás végleges meg­akadályozása, akár a férfi, akár a nő sterilizálása útján. Ez a módszer azonban csak ritkán alkalmazható és akkor is csak egészségügyi okok mi­att; — a terhesség elleni idő­leges védekezés, a tulajdon­képpeni fogamzásgátlás; — a terhesség megszakítá­sa, művi vetélés. A terhesség megszakítására a mai napig egyetlen megbíz­ható módszert ismerünk, a művi vetélést. Hazánkban 1956-ban jelent meg az abor­tusz-rendelet. Az eltelt évti­zedek tapasztalatai azonban a módszer számtalan káros és előnytelen hatását hozták fel­színre, mind egyéni, mind egészségügyi, mind társadal­mi tekintetben. Ugyanakkor a műtéteknek a száma egyre ár­talmasabb méreteket öltött: évi átlagban kb. 180 ezerre tehető a kórházakban elvég­zett művi abortuszok száma. Veszélyes szövődmények Tény, hogy a műtét önma­gában nem jelent túl nap'’ beavatkozást a szervezetbe, c . a sebészi technika mai feji' • sége mellett csak clary számban jelentkezik az bpj éra nézve közvetlen veszély. De mint minden műtétnek, ennek is lehetnek korai szövődmé­nyei is, pl. sokáig tartó vér­zés, fertőzés, gyulladás, mel­léksérülések (méhátfúródás, a hólyag, belek sérülése). Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, a késői szövődmények. Ilyen pl. a meddőség, mély sokszor biz­tosan visszavezethető a ko­rábbi művi vetélésre. Az az eset is viszonylag gyakori, amikor a művi vetélés után méhen kívüli terhesség követ­kezik be. Ez az esemény nem­csak a fejlődő magzat halálát, hanem az anya életveszedel­mét is jelenti. Ha a művi ve­télésnél — valami ok miatt — a méh izomzata megsérül, vagy a beavatkozást gyorsan követi a terhesség, gyakran spontán vetélés következik be. Hasonló okra vezethető vissza, hogy a magzat fejlődésében a művi vetélés okozta ked­vezőtlen körülmények miatt zavar lép fel, és a magzat fej­lődési rendellenességgel jön a világra. Újabban a hazánkban rendellenesen sok koraszülés okainak a kutatására terelő­dött a figyelem. Bebizonyoso­dott, hogy ennek okai között is első között szerepel a művi abortusz. Ha nem vesszük .tekintetbe azt a- terhet, amelyet a sok művi vetélés a társadalomra ró, (kórházi ágyak lefoglalá­sa, munkakiesés, táppénz, or­Rövideu vosok túlterhelése, kevesebb idő és hely jut a komoly be­tegségek gyógyítására stb.) akkor is, csupán egészségügyi okokból.el kell utasítanunk a művi vetélést, mint a család- tervezést megoldó módszert. Csak. kivételesen, h^.rpás mód­szer alkalmazásába vagy haté­konyságába hiba csúszott, végső esetben ésszerű hozzá folyamodni. De hát akkor mi a járható út? (Folytatjuk.) Tudja-e, hogy... ...az időt, illetve azt, hogy hány óra van, virágok segít­ségével is meg lehet állapíta­ni. Például a rózsa korán reg­gel, négy és öt óra között nyitja ki szirmait, a mák öt órakor, a gyermekláncfű öt és hat óra között, a len hat és hét között, a hajnalka nyolc órakor, martilapú kilenc és tíz között, a kerti díszdohány este nyolc órakor, az éjjeli ibolya pedig este kilenc óra­kor nyitja ki virágát. Nappal azok a virágok nyújtanak tá­jékozódást, amelyek bezárják szirmaikat, így a mezei katáng délután kettő és három között, a mák három órakor, a marti­lapú este öt és hat között tér nyugovóra. ...Földünk erdeiben több, mint 20 ezer fafajta nő. A Szovjetuniónak rendkívül sok „zöldaranya” van. A tudo­mány és a technika fejlődésé­vel az erdő kincsei egyre na­gyobb jelentőségre tesznek szert. Régebben a fát főleg tü­zelésre és építőanyagnak hasz­nálták, de ma már a ruház­kodásnak is fontos alapanya­gát szolgálja az erdő. Egy köb­méter fából különleges eljá­rással 160 kiló műselyemszá- lat lehet készíteni, ez pedig 1500 méter szép ruhaanyag, vagy négyezer pár harisnya gyártásához elegendő. ...megdőlt az a mondás, hogy „néma, mint a hal”. Mint megállapították, sok hal­fajtának megvan az a tulaj­donsága, hogy különböző han­gokat hallat. A sokoldalú méz A mézet több évezredes „pályafutása” alatt három jó­tulajdonsága tette nélkülözhe­tetlenné: édesítő, gyógyító és szépítő hatása. A nád- és a répacukor hosszú ideig csak az ínyencek méregdrága, cse­megéje volt, a méz ellenben a kevésbé tehetősek asztalára .3 eljutott. Mint afféle „uni- vrzdlis tápanya” — a méhek . kizárólag mézen élnek egész i.'.'-n át — kalciumot, káliu- varat és jódot éppúgy -.arialmaz, mint citrom- és tej­savat, valamint vitaminokat és baktériumölő hatóanyago­kat. Gyógyító hatását részint ez a biológiai értéke határoz­za meg, másrészt hüléses meg­betegedések és hörghurut ese­tén a mézes tea kifejezetten gyóg>«zernek számít. Kozmetikai szerként azért becsülik — megfelelő pakolás formájában —, mert táplálja s ezáltal bársonyossá teszi a bőrt. A kozmák kusok által alkalmazott (de . házilag is használható) mézpakolás úgy készül, hogy 3—4 dkg felmele- gített mézből 8—9 dkg liszt­ből, egy tojásfehérjéből és ke­vés tejből kenhető pépet állí­tunk össze, amit ecsettel vihe­tünk a megtisztított arcra, s azon 30 percig hagyjuk rajta, majd vízzel leöblítjük (szára?, bőrre méz, tojássárgája és ba­baolaj hasonló arányú keve­rékéből nyerünk kenhető pé­pet). B. I. ...a hetvenéves ember életé­ből mintegy 23 év olvasással. 13 év beszélgetéssel, hat év pedig evéssel telt el. ...Üzbekisztámban. Indzson falu közelében a régészek mű­helyt találtak, ahol az ősem­ber 60—80 000 évvel ezelőtt különféle kovakő-szerszámo­kat készített. Az egykori mű­hely helyén körülbelül 170 durván megmunkált kőszer­számra bukkantak. ...Bourg-en-Bresse-ben (Fran­ciaország) ezer méter mély­ségben feloldanak egy széles sóréteget, s óriási „üveggé” alakítják etilén tárolásra. L'-Vri SÍMíPt'. ■ ' , -ti .... . ■ Péntek: Arvaleves. paraj­főzelék tükörtojással. Szombat: Halászlé túrós­csusza. Vasárnap: Ebéd: Zöldség­leves, töltöttkáposzta,: őr, kom­pot. Vacsora: Szalámi, vaj, tea. Árvaleves: Két kanál zsír­ban megpirítunk egy fej ap­róra vágott vöröshagymát. Amikor már sárgulni kezd a hagyma, hozzákeverünk egy- egy reszelt sárgarépát és fe­hérrépát, egy kávéskanálnyi sót, dinszteljük, majd lehint­jük egy kávéskanálnyi liszt­tel, ízlés szerint piros papriká­val, feltöltjük egy-egy fél liter vízzel, és lefedve főzzük fél óra hosszat. Egy kanálnyi zsír­ban megpirítunk három kanál száraz tarhonyát, és egy ka­nál darát, meghintjük két ka­nálnyi finomra vágott petre- zselyemzölddel, ráöntjük a le­vest és tovább főzzük, amíg a tarhonya megpuhul. Népújság U 1969. április 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom