Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
női . Szocialista szerződés az április 4 Gépgyár és a decsi tsz között XIX. évfolyam. Hä. sawn ARA: 1,20 FORINT Vasárnap. 1000. április 27. ért a KGST ülésszaka hivatalos sajtóközlemény. A* ülésszak szívélyes, elv* társi légkörben, a kollektív együttműködés és a barátság szellemében végezte munkáit. Határozatai fontos lépést jelentenek a KGST-tagorszá- gok gazdasági egy UUmük (kié* sértek továbbfejlesztésében, n testvéri szocialista országok egysége megszilárdításának útján. A KGST ülésszakán Bulgária. Csehszlovákia, Lengyel- ország. Magyarország. Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői, Illetve kormányfői vettek részi. Moszkva (TASZS2) Moszkvában szombaton befejezte munkáját a KGST tanácsának április 23-án kezdődött ülésszaka. A résztvevők egyhangúlag közleményt fogadtak el a KGST 23. rendkívüli ülésszakáról. A szombati ülésen, amelyen Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke elnökölt, megvizsgálták a napirenden szereplő kérdéseket és egyöntetű határozatokat fogadtak el ezekről. — állapítja meg a Moszkvában kiadott Befejeződött dr. Bíró Józsefnek, a Magyar Népköz- társaság külkereskedelmi miniszterének japáni látogatása. Ebből az alkalomból záró- közleményt adtak kt. amely rámutat, hogy a magyar miniszter — mngusrangú kormány tisztviselők kíséretében — a japán kormány meghívására április 19-től 27-ig látogatást tett Japánban. Dr Bíró Józsefét japán! tartózkodása alkalmával fogadta Elszaku Bzato japán miniszterelnök és lárgyaláBokat folytatott Kilos! Alcsl külügyminiszterei, továbbá Ohira külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. A magyar államférfi beható megbeszéléseket folytatott japán gazdasági körölt képviselőivel, látogatást telt japán ipari üzemekben, gazdasági és kulturális létesítményeket tekintett meg Tokióban, Oszakában, valamint Kyoto ban. A tárgyalásokat őszinte, baráti légkörben folytatták. A tárgyaló felek, akik felismerték, hogy tág lehetőségek állnak fenn a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, különféle módszereket vitattak meg e kapcsolatok fejlesztése érdekében s egyetértettek abban, hogy kívánatos a két ország közötti együttműködés támogatása a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok minden területén. Megállapodtak abban, hogy különösen kívánatos a Ivét ország közötti kereskedelmi szerződés megkötése. E tekintetben ü Japán fél elhatározta. rövidesen kormányszéké)'» tőkből álló tanulmányi cső- pmlni küld Magyarországra ä szerződés megkötéséhez szükséges rM/ote*. tárgyalások lebonyolítására. Egyetértettek magyar—japán gimla-.'H'i bizottság lét- rehoz,ásánnb s békességében — Vagy a két kn!"'v'"''‘ vagy a két ország üzleti kb'H között, *- amelynek az lenne a feladata, hogy gyakorlati intézkedéseken dolgozzon ki o két ország kereskedelmi és Fogadás a X«em!ban Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szombaton a Kremlben fogar dást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszagazdasúgl kapcsolatainak fejlesztésére. A magyar fél közölte, keresi annak lehetőségét, hogy a GATT teljes jogú tagságáért folyamodjék. Japán részről rámutattak, hogy elvben kedvező megfontolás tárgyává tennék ezen igényt, ha a magyar kormány azt a GATT elé terjesztené. kán részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson megjelentek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői, kormányfői, valamint ezen országok küldöttségeinek más tagjai, A vendégeket Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte. A szocialista országok küldöttségeinek nevében rövid beszédben vá’aszalt Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első ti illára, az NDK Államtanácsának elnöke. A fogadás szívélyes, baráti légkörbeh folyt le, Mostanában aránylag kevés szó esik a patronálásról. Kezdetben, a termelőszövetkezetek sorozatos alakulása idején ez a kapcsolat főleg az anyagi segítségben Jutott kifejezés.-e. AZ ipari Üzem gépeket, berendezéseket adott, különböző munkákat végzett a termelőszövetkezetnek. Amikor a szövetkezetek kezdtek megerősödni, egy ideig ügy látszott, a patronálás elveszíti a jelentőségét. Felvetődött már, hogy az új mechanizmus teremtette politikai és gazdasági viszonyok között a mezőgazdasági üzemeknek Is úgy keli élniök az önállósággal. hogy he szoruljanak külső segítségre. Ezt viszont megcáfolja az a tartalmában is új forma, amelyet a décsi Sárközi Egyetértés Tsz és az Április 4. Gépgyár alakított ki, továbbfejlesztve az együttműködés eddigi, több éves gyakorlatét. A termelőszövetkezet és a gyár szocialista szerződést kötött, amelybe részletesen belefoglalták a politikai és a gazdasági együttműködés elveit, gyakorlati elképzeléseit. A szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást pártszervezeteik rendezvényeiről, azokra kölcsönösen elküldik képviselőiket. A gépgyár pártszervezete saját tapasztalatainak átadásával segíti a tsz- pártszervezet termelés-segítő és pártellenőrző munkáját. EK ben a kérdésben ez év szeptemberében Decsen együttes ülést tart a két pártszervezet •"Zetősége. A gépgyár pártbizottsága közreműködik a szövetkezetben folyó politikai fel- világosító munkában, szükség esetén különböző kérdésekről pártnapökat, kisgyüléseket tartanak, A pártveZetőségek irányítása alatt a gyár és a szövetkezet KlSZ-szervezetei Is együttműködést alakítanak ki és közös rendezvényeket tartanak, a Sárközi Napok keretében, illetve Budapesten. A gépgyár és a szövetkezet közös programot dolgoz ki az augusztus 20-i, Decsen rendezendő közös Alkotmány ünnepre, A szocialista szerződés részletesen foglalkozik a gazdasági kapcsolatokkal is. A gyár közgazdasági szakemberei —- ti tsz felkérésére — üzemgazdasági, üzemszervezési tanácsokat adnak, közgazdasági elemzést végeznek. Ugyanakkor adott esetben nehezen beszerezhető áruk beszerzésében a szövetkezetnek segítséget nyújt a gyár beszerzési apparátusa. Az Üzem vezetősége ezzel a feladattal külön megbízta az energia- és karbantartási osztály egyik dolgozóját. Ameny- nyiben a szövetkezet fejlesztési. beruházási tevékenységet folytat, ennek megvalósításához a gyár műszaki fejlesztési osztálya nyújt segítséget. Az év folyamán a tsz gyár- látogatáson vesz részt, ennek keretében a műszaki-üzemviteli kérdésekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjét Is megrendezik. A szerződés — amelyet a gyár igazgatója és a tsz elnöke, valamiht a párt- és KISZ-tit* károk írtak alá — olyan új kezdeményezést dokumentál hivatalosan Is, amelyben a patronáló üzem elsősorban szellemi támogatást nyújt Tolna megye egyik legnagyobb termelőszövetkezetének. BI. A H K ezdetben úgy kóstolgattuk a témákat, mint vendégek a pince borát. Az egyikből éppen csak hör» pintettük, á másikba a nyelvünket dugtuk bele, a harmadikat mind lenyeltük. Ize, zamata. Időszerűsége volt ennek v» témának, ezért Végképp kitartottunk emellett, mint a borkóstolók a legjobb bor mellett, Kezdetben ugyan ezt a témát is csak ízlelgettük, aztán mind több alkotóelemét tártuk fel. Valaki a társaságból megemlítette, hogy a megyei lapban arról ielent meg cikk, hogy csökken a háztáji szarvasmarha : állomány. — Meg a sertésállomány is! — tettük hozzá. Ezzel elkezdődött a vita, vagy Inkább beszélgetés, mert úgyszólván minden kérdésben egyetértettünk. Az egyetértés pedig nem szülhet Vitát. — Emlékszik, amikor maga arról írt. hogy sok a háztáji? — kérdezték. Persze, hogy emlékszem. Akkor valóban sok veit. A legjobban a lovakat támadtam, meg a szar vasmarhákat, mert ezekét támadták az állami szervek Is, A sertéstöbbletét még csak elnézték, de a szarvasmarha sok takarmányt fogyaszt, a lóval meg a tsz-en kívül is lehet dolgozni, így volt. Elismertem, És ekkor következtem én, — És maguk emlékeznek-e arra, hogy mit mondtam én akkor? Nem akartak emlékezni. Helyesebben egyikük azt mond ta, hoigy neki rémlik valami, de pontosan nem tudja, hogy ml, Helyettük én feleltem. Tíz évvel ezelőtt ezeknek az embereknek azt mondtam, amikor a sok háztájiról vitatkoztam; „Hamarosan eljön az idő. amikor maguk sokallják majd a háztájit..Akkor kinevettek, mosl meg bólintottak, Mert kezd eljönni az az idő — Látná csak, amikor kihajt a csordás. Együtt .hajija ■ teheneket, a disznókat, meg a kecskéket, — És nézze meg az új házakat! Nem építenek istállót! — A fiatalok már szórakozni akarnak, Kirándulni, meg mit tudom én, mit nem. Az állat pedig nem engedélyez •itbad szombatot, nőt még vasárnapot sem Külföldre se lehet menni tőle.,, H elyben voltunk. A parasztemberek, főleg az újak, akik már szinte beleszülettek a közösbe, valóban élni akarnak; szórakozni, látni... Ök már a termelőszövetkezetben keresik a boldogulást. Jó Is ez, meg nem is. Jó, hogy így kezd alakulni a helyzet, de mégsem jó, mert így a háztájiból kevesebb hús, tej, tojás.,, kerül a piaci standokra. Ha pedig a háztájiban kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, akkor a termelőszövetkezetekben kell több állatot tartani. Viszont a háztájikban kihasználatlanok maradnak az istállók, a termelőszövetkezetekben pedig nincs elég istálló. — Meg oda a sok moslék is! — Ha azt egyszer valaki kiszámítaná, hogy mennyi moslékot öntenek ki most már falun is —, bizohy nagy szám jönne ki. — Meg kenyér is - jegyezte meg a társaság egyetlen nő- tagja- — Ha hiszi, ha nem, én is már többször azt mondtam: elég volt, nincs szükségünk nekünk arra a pénzre, amit a hízókért kapunk, de sajnálom a moslékot, meg a kenyeret. És ráadásul még fel is ajánlják. A borbély is szólt, menjek hozzá Is, mert sok a dlrlb-darab kenyere. Állandóan összegyűjti nekem, ö is sajnálja kidobni. Én meg hizlalom a disznókat a szomszédok kény érmaradékán,. — Így van ez. Ml még csak csináljuk valahogy. De a fiatalok! Ml még megcsókoltuk a kenyeret, ha leejtettük ők már fel sem veszik. Mindez így igaz. Csökken a háztájiban az állatállomány. Pedig az állam ösztönzi a tsz-iazdákat: takarmányt ad, hitelt ad... És mégis, Tízegynéhány évvel ezelőtt még azt kellett 'megértetnünk az emberekkel; a túlzott háztáji a közös rovására megy, Akkor még hern bíztak a termelőszövetkezetben. Akkor még azt hitték, csak az a biztos, ami otthon van. Most biztos a megélhetés a tsz-ben és ezért kevesebbet törődnek a háztájival. A tsz-szervezéskor is azt moVidtuk: a háztáji gazdaság még hosszú ideig fennmarad, a háztáji gazdaságokra szükség van, Most is ezt mondjuk. Akkor nemigen hitték el ezt. Most már elhiszik, viszont sokan Úgy gondolják; élni, szórakozni akarok, a taz-ben. biztos a jövedelmem, ., N ekik Is igazuk van, Ml is azt. akartuk és akarjuk, hogy a parasztembernek Is legyen ideje szórakozásra. mindenre. Viszont több húst, több tejet varnak az üzletek, a piaci standok. És a többhöz szükség van a háztájira Is, Bnhyolult kérdés De ezt a kérdést mi tettük fel. a szocialista társadalom tette fel és az is fog rá meglő! ilM, SZÁLAI JÁNOS Befeleződött dr. Biró József japáni látogatása
