Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

női . Szocialista szerződés az április 4 Gépgyár és a decsi tsz között XIX. évfolyam. Hä. sawn ARA: 1,20 FORINT Vasárnap. 1000. április 27. ért a KGST ülésszaka hivatalos sajtóközlemény. A* ülésszak szívélyes, elv* társi légkörben, a kollektív együttműködés és a barátság szellemében végezte munká­it. Határozatai fontos lépést jelentenek a KGST-tagorszá- gok gazdasági egy UUmük (kié* sértek továbbfejlesztésében, n testvéri szocialista országok egysége megszilárdításának útján. A KGST ülésszakán Bul­gária. Csehszlovákia, Lengyel- ország. Magyarország. Mongó­lia, az NDK. Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői, Il­letve kormányfői vettek részi. Moszkva (TASZS2) Moszk­vában szombaton befejezte munkáját a KGST tanácsá­nak április 23-án kezdődött ülésszaka. A résztvevők egyhangúlag közleményt fogadtak el a KGST 23. rendkívüli üléssza­káról. A szombati ülésen, ame­lyen Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke elnö­költ, megvizsgálták a napi­renden szereplő kérdéseket és egyöntetű határozatokat fo­gadtak el ezekről. — állapít­ja meg a Moszkvában kiadott Befejeződött dr. Bíró Jó­zsefnek, a Magyar Népköz- társaság külkereskedelmi mi­niszterének japáni látogatása. Ebből az alkalomból záró- közleményt adtak kt. amely rámutat, hogy a magyar mi­niszter — mngusrangú kor­mány tisztviselők kíséretében — a japán kormány meghí­vására április 19-től 27-ig lá­togatást tett Japánban. Dr Bíró Józsefét japán! tartózko­dása alkalmával fogadta Elszaku Bzato japán minisz­terelnök és lárgyaláBokat foly­tatott Kilos! Alcsl külügymi­niszterei, továbbá Ohira kül­kereskedelmi és iparügyi mi­niszterrel. A magyar állam­férfi beható megbeszéléseket folytatott japán gazdasági kö­rölt képviselőivel, látogatást telt japán ipari üzemekben, gazdasági és kulturális léte­sítményeket tekintett meg To­kióban, Oszakában, valamint Kyoto ban. A tárgyalásokat őszinte, ba­ráti légkörben folytatták. A tárgyaló felek, akik felismer­ték, hogy tág lehetőségek áll­nak fenn a két ország közöt­ti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, külön­féle módszereket vitattak meg e kapcsolatok fejlesztése érde­kében s egyetértettek abban, hogy kívánatos a két ország közötti együttműködés támo­gatása a kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok minden te­rületén. Megállapodtak abban, hogy különösen kívánatos a Ivét or­szág közötti kereskedelmi szerződés megkötése. E tekin­tetben ü Japán fél elhatároz­ta. rövidesen kormányszéké)'» tőkből álló tanulmányi cső- pmlni küld Magyarországra ä szerződés megkötéséhez szük­séges rM/ote*. tárgyalások le­bonyolítására. Egyetértettek magyar—ja­pán gimla-.'H'i bizottság lét- rehoz,ásánnb s békességében — Vagy a két kn!"'v'"''‘ vagy a két ország üzleti kb'H kö­zött, *- amelynek az lenne a feladata, hogy gyakorlati in­tézkedéseken dolgozzon ki o két ország kereskedelmi és Fogadás a X«em!ban Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány szombaton a Kremlben fogar dást adott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa üléssza­gazdasúgl kapcsolatainak fej­lesztésére. A magyar fél közölte, ke­resi annak lehetőségét, hogy a GATT teljes jogú tagságá­ért folyamodjék. Japán rész­ről rámutattak, hogy elvben kedvező megfontolás tárgyá­vá tennék ezen igényt, ha a magyar kormány azt a GATT elé terjesztené. kán részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson megjelentek: Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai­nak vezetői, kormányfői, vala­mint ezen országok küldöttsé­geinek más tagjai, A vendégeket Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára üdvözöl­te. A szocialista országok kül­döttségeinek nevében rövid beszédben vá’aszalt Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első ti illára, az NDK Államtanácsának elnöke. A fogadás szívélyes, baráti légkörbeh folyt le, Mostanában aránylag kevés szó esik a patronálásról. Kez­detben, a termelőszövetkezetek sorozatos alakulása idején ez a kapcsolat főleg az anyagi se­gítségben Jutott kifejezés.-e. AZ ipari Üzem gépeket, berendezé­seket adott, különböző munká­kat végzett a termelőszövetke­zetnek. Amikor a szövetkeze­tek kezdtek megerősödni, egy ideig ügy látszott, a patronálás elveszíti a jelentőségét. Felve­tődött már, hogy az új mecha­nizmus teremtette politikai és gazdasági viszonyok között a mezőgazdasági üzemeknek Is úgy keli élniök az önállóság­gal. hogy he szoruljanak külső segítségre. Ezt viszont megcáfolja az a tartalmában is új forma, ame­lyet a décsi Sárközi Egyetértés Tsz és az Április 4. Gépgyár alakított ki, továbbfejlesztve az együttműködés eddigi, több éves gyakorlatét. A termelőszövetkezet és a gyár szocialista szerződést kö­tött, amelybe részletesen bele­foglalták a politikai és a gaz­dasági együttműködés elveit, gyakorlati elképzeléseit. A szerződő felek kölcsönö­sen tájékoztatják egymást pártszervezeteik rendezvényei­ről, azokra kölcsönösen elkül­dik képviselőiket. A gépgyár pártszervezete saját tapasztala­tainak átadásával segíti a tsz- pártszervezet termelés-segítő és pártellenőrző munkáját. EK ben a kérdésben ez év szep­temberében Decsen együttes ülést tart a két pártszervezet •"Zetősége. A gépgyár pártbi­zottsága közreműködik a szö­vetkezetben folyó politikai fel- világosító munkában, szükség esetén különböző kérdésekről pártnapökat, kisgyüléseket tar­tanak, A pártveZetőségek irányítása alatt a gyár és a szövetkezet KlSZ-szervezetei Is együttmű­ködést alakítanak ki és közös rendezvényeket tartanak, a Sárközi Napok keretében, il­letve Budapesten. A gépgyár és a szövetkezet közös programot dolgoz ki az augusztus 20-i, Decsen rende­zendő közös Alkotmány ün­nepre, A szocialista szerződés rész­letesen foglalkozik a gazdasá­gi kapcsolatokkal is. A gyár közgazdasági szakemberei —- ti tsz felkérésére — üzemgazda­sági, üzemszervezési tanácso­kat adnak, közgazdasági elem­zést végeznek. Ugyanakkor adott esetben nehezen besze­rezhető áruk beszerzésében a szövetkezetnek segítséget nyújt a gyár beszerzési apparátusa. Az Üzem vezetősége ezzel a fel­adattal külön megbízta az energia- és karbantartási osz­tály egyik dolgozóját. Ameny- nyiben a szövetkezet fejleszté­si. beruházási tevékenységet folytat, ennek megvalósításá­hoz a gyár műszaki fejlesztési osztálya nyújt segítséget. Az év folyamán a tsz gyár- látogatáson vesz részt, ennek keretében a műszaki-üzemvi­teli kérdésekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatcseré­jét Is megrendezik. A szerződés — amelyet a gyár igazgatója és a tsz elnöke, valamiht a párt- és KISZ-tit* károk írtak alá — olyan új kezdeményezést dokumentál hivatalosan Is, amelyben a patronáló üzem elsősorban szellemi támogatást nyújt Tol­na megye egyik legnagyobb termelőszövetkezetének. BI. A H K ezdetben úgy kóstolgattuk a témákat, mint ven­dégek a pince borát. Az egyikből éppen csak hör» pintettük, á másikba a nyelvünket dugtuk bele, a harmadikat mind lenyeltük. Ize, zamata. Idő­szerűsége volt ennek v» témának, ezért Végképp kitartottunk emellett, mint a borkóstolók a leg­jobb bor mellett, Kezdetben ugyan ezt a témát is csak ízlelgettük, aztán mind több alkotóelemét tártuk fel. Vala­ki a társaságból megemlítette, hogy a megyei lapban arról ielent meg cikk, hogy csökken a háztáji szarvasmarha : állomány. — Meg a sertésállomány is! — tettük hozzá. Ezzel elkezdődött a vita, vagy Inkább beszélgetés, mert úgyszólván minden kérdésben egyetértettünk. Az egyet­értés pedig nem szülhet Vitát. — Emlékszik, amikor maga arról írt. hogy sok a ház­táji? — kérdezték. Persze, hogy emlékszem. Akkor valóban sok veit. A legjobban a lovakat támadtam, meg a szar vasmarhákat, mert ezekét támadták az állami szervek Is, A sertéstöbble­tét még csak elnézték, de a szarvasmarha sok takarmányt fogyaszt, a lóval meg a tsz-en kívül is lehet dolgozni, így volt. Elismertem, És ekkor következtem én, — És maguk emlékeznek-e arra, hogy mit mondtam én akkor? Nem akartak emlékezni. Helyesebben egyikük azt mond ­ta, hoigy neki rémlik valami, de pontosan nem tudja, hogy ml, Helyettük én feleltem. Tíz évvel ezelőtt ezeknek az embereknek azt mondtam, amikor a sok háztájiról vitat­koztam; „Hamarosan eljön az idő. amikor maguk sokallják majd a háztájit..Akkor kinevettek, mosl meg bólintot­tak, Mert kezd eljönni az az idő — Látná csak, amikor kihajt a csordás. Együtt .hajija ■ teheneket, a disznókat, meg a kecskéket, — És nézze meg az új házakat! Nem építenek istállót! — A fiatalok már szórakozni akarnak, Kirándulni, meg mit tudom én, mit nem. Az állat pedig nem engedélyez •itbad szombatot, nőt még vasárnapot sem Külföldre se le­het menni tőle.,, H elyben voltunk. A parasztemberek, főleg az újak, akik már szinte beleszülettek a közösbe, valóban élni akarnak; szórakozni, látni... Ök már a ter­melőszövetkezetben keresik a boldogulást. Jó Is ez, meg nem is. Jó, hogy így kezd alakulni a helyzet, de mégsem jó, mert így a háztájiból ke­vesebb hús, tej, tojás.,, kerül a piaci standokra. Ha pedig a háztájiban kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, ak­kor a termelőszövetkezetekben kell több állatot tartani. Vi­szont a háztájikban kihasználatlanok maradnak az istállók, a termelőszövetkezetekben pedig nincs elég istálló. — Meg oda a sok moslék is! — Ha azt egyszer valaki kiszámítaná, hogy mennyi moslékot öntenek ki most már falun is —, bizohy nagy szám jönne ki. — Meg kenyér is - jegyezte meg a társaság egyetlen nő- tagja- — Ha hiszi, ha nem, én is már többször azt mondtam: elég volt, nincs szükségünk nekünk arra a pénzre, amit a hízókért kapunk, de sajnálom a moslékot, meg a kenyeret. És ráadásul még fel is ajánlják. A borbély is szólt, menjek hozzá Is, mert sok a dlrlb-darab kenyere. Állandóan össze­gyűjti nekem, ö is sajnálja kidobni. Én meg hizlalom a disznókat a szomszédok kény érmaradékán,. — Így van ez. Ml még csak csináljuk valahogy. De a fiatalok! Ml még megcsókoltuk a kenyeret, ha leejtettük ők már fel sem veszik. Mindez így igaz. Csökken a háztájiban az állatállomány. Pedig az állam ösztönzi a tsz-iazdákat: takarmányt ad, hitelt ad... És mégis, Tízegynéhány évvel ezelőtt még azt kellett 'meg­értetnünk az emberekkel; a túlzott háztáji a közös rová­sára megy, Akkor még hern bíztak a termelőszövetkezet­ben. Akkor még azt hitték, csak az a biztos, ami otthon van. Most biztos a megélhetés a tsz-ben és ezért kevesebbet törődnek a háztájival. A tsz-szervezéskor is azt moVidtuk: a háztáji gazdaság még hosszú ideig fennmarad, a háztáji gazdaságokra szükség van, Most is ezt mondjuk. Akkor nemigen hitték el ezt. Most már elhiszik, viszont sokan Úgy gondolják; élni, szórakozni akarok, a taz-ben. biztos a jö­vedelmem, ., N ekik Is igazuk van, Ml is azt. akartuk és akarjuk, hogy a parasztembernek Is legyen ideje szórako­zásra. mindenre. Viszont több húst, több tejet varnak az üzletek, a piaci standok. És a több­höz szükség van a háztájira Is, Bnhyolult kérdés De ezt a kérdést mi tettük fel. a szocialista tár­sadalom tette fel és az is fog rá meglő! ilM, SZÁLAI JÁNOS Befeleződött dr. Biró József japáni látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom