Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
Ünnepség a munkásőrség megyei parancsnokságán Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget tartottak a munkásőrség megyei parancsnokságán. Palkovics István alezredes, a megyei pártbizottság tagja, megyei munkásőr- parancsnok kitüntetéseket adott át a belügyminiszter, illetőleg a munkásőrség országos parancsnoka nevében. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Czi- ráki Ferenc munkásőmek, a megyei törzs kiképzési munkatársának és Sütő István munkásőmek, a megyei parancsnokság technikai szolgálatvezetőjének adta át a megyei parancsnok. A Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozatát Telek István munkásőmek, a megyei törzs beosztottjának, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Piszter 'György munkásőmek. a megyei törzs beosztottjának; a Közbiztonsági Érem arany fokozatát Gál Antal őrnagynak, a munkásőrség megyei parancsnoka kiképzési és szolgálati helyettesének és Báli Jánosnak a megyei parancsnokság pénzügyi munkatársának; a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát Éö- wi Vilmos munkásőmek, a megye közvetlen híradó szakasz állomás parancsnokának, a Közbiztonsági érem bronz fokozatát Pálkovács Jenő munkásőrnek, a megye közvetlen híradó szakasz parancsnokának adta át Palkovics István alezredes. A munkásőrség országos parancsnoka a Munkásőr Emlékjelvényt adományozta Daradics Ferencnek, az MSZMP bonyhádi járási bizottságának első titkárának, Halmai Jánosnak, az MSZMP dombóvári járási bizottságának első titkárának, Rúzsa Jánosnak, az MSZMP szekszárdi bizottságának első titkárának, Schmidt Jánosnak, az MSZMP paksi járási bizottságának osztály- vezetőjének, Kollár Ernő alezredesnek, a megyei kiegészítő parancsnokának és Rózsa Elek főhadnagy elvtársaknak. A munkásőrség megyei parancsnoka pénzjutalomban, illetve dicséretben részesített munkásőr elvtársakat, mert a kiképzési, a szolgálati feladatok ellátásában kimagasló munkát végeztek, illetve munkahelyükön példásan dolgoztak. Pintér Antal, Kolozs Albin, Kéri Gyula, Homok Bálint, Donáth Dénes, Ponekker Zsigmond, Vecsei István, Zára Gábor, Baki József és Udvardi Sándor munkásőröket részesítették jutalomban, illetve megyei parancsnoki dicséretből. Feladat: 2600 hizé serlés (Tudósítónktól.) 2600 hízósertés előállítását kapta feladatul a bölcskei Rákóczi Tsz- ben a sertéstenyésztésben dolgozó szocialista brigád. Bár a terv egyáltalán nem laza, a brigád tagjai kutatják, milyen lehetőségek kínálkoznak túlteljesítésére. Amint kidolgozták a túlteljesítés módját, írásban is megteszik vállalásukat. A termelőszövetkezet vezetői messzemenően támogatják a szocialista brigád törekvéseit. Hízógyár (Tudósítónktól.) A szakályi Kaposvölgye Termelőszövetkezetben, a regölyi Népakarat Termelőszövetkezettel közös társulásban épülő évi 5330 hízó sertést kibocsátó sertéstelep tereprendezési, munkái befejezéshez közelednek. A tereprendezés során 5000 köbméter földet mozgattak meg. A TÖVÁLL már a szociális épület és a magtár alapjait is elkészítette és hamarosan teljes lendülettel építik a sertésszállásokat is. A telepet még ez év végére átadják a termelésnek. luísz esztendei erőfeszítései ellenére még nagyon sok az olyan dolgozó, aki a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hirdetője, aki híve a passzivitásnak. A ferde értelmezésű fegyelem, a régi maradványok visszafognak. Ezt kell megszüntetnie, ezt kell okosan feloldania a „főnöknek”, a termelés parancsnokának. Besegíthet a pártszervezet, de helyette nem végezheti el. Viszont joga és kötelessége a pártszervezetnek megkövetelni, hogy ne csak a műszaki dolgokkal, hanem az emberekkel is törődjön a szakmai vezető. És mennyivel jobb a munkakedve a munkásnak, ha oktalanul nem nyugtalanítja semmi. Természetesen nem lehet abszolút az elégedettség és nem szabad felfújni, felnagyítani a „piszlicsári” ügyeket. De vétek lenne észrevétlen hagyni a zavaró tényezőket Igaz, hogy nem leánynevelő intézet a munkahely, de közös érdek az egyetértés. Nemcsak a politikai természetű ügyek fontosak, de a termelés jobbítását célzó, jó közérzet megteremtése és állandó megújítása is. Akár igennel, akár nemmel zárulnak az eszmecserék, hatásos ellenszerek a helyzet elmérgesedése ellen, de forrásai a demokratizmus növelésének is. A gátlásokat a vezetőnek kell feloldani, míg a kétféle nyilatkozatokat azoknak a dolgozóknak kell megszüntetniük, akik óvatosságból ehhez tartják magukat. Kegyelemre méltó gondo1 latot fejtegetett e témáról egy sokat próbált öreg munkás; „Szerintem az a legnehezebb a vezetésben, hogy bánni tudjanak a termelést végző emberrel. Nálunk vallja, teszi az igazgató: elvi alapokon, mindig őszintén. Becsülöm benne, soha nem hárítja a pártszervezetre saját feladatát, vagy a népszerűtlenebb vezetői tennivalót”. A bevezetőben említett igazgatónk a bánni tudás, a felelősség alapállásából ki tudna lépni az általa is kifogásolt őszintétlenség csupán látszólagos (állóvíz) nyugalmából. Vannak erős támaszai a közérzet javításán fáradozó, a nagyobb hibákat megelőzni kívánó, politikai felelősséget vállalni kész és vállalni tudó gazdasági vezetőknek. Találják meg őket mindenütt. SOMI BENJAMINNÉ A kereskedelem még csak elad, de nem kereskedik vélték a Tolna megyei képviselők ülésén Szekszárdon, a következő országgyűlési felkészülésükről, valamint a népfrontbizottságokkal való eredményes kapcsolataikról tanácskoztak szerdán Tolna megye országgyűlési képviselői. Kaszás Imre, a megyei országgyűlési képviselőcsoport elnöke tájékoztatta képviselőtársait a Parlamentben a csoportvezetői üléseken elhangzottakról. Ismertette az országgyűlés különféle bizottságainak munkaterveit, s több képviselő jelezte, hogy részt vesz majd a bizottságok — köztük az ipari, a mezőgazda- sági, továbbá a terv- és költségvetési, valamint a kulturális és honvédelmi bizottság tanácskozásain, tájékoztatóin. Ezután Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára a népfrontbizottságok és a képviselők együttműködéséről, s a kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok új útkereséséről szóit. A népfront által felajánlott támogatás közt szerepel az is, hogy a jövőben berendezésre kerülő helyiségében klubot bocsát a képviselők rendelkezésére. Hunyadi Károly, Bolvári Józsefné, Báli Zoltán, Csapó Jánosné, Molnár János és Kaszás Imre országgyűlési képviselők hozzászólásukban elismerően nyilatkoztak a népfront támogatásáról. Az ülésen szóvá tették a lakosságnak a kereskedelmi ellátással az utóbbi időben kapcsolatos panaszát és jogos kívánságát is. A tsz- zárszámadások idején pl. me- gyeszerte sokan vásároltak volna tv-készüléket, de nem kaptak. A falusi lakosság körében mind keresettebbek a fürdőkádak is: az élelmes paksi fogyasztási szövetkezetnek sikerült ugyan szép garnitúrákat beszereznie az egyik pesti cégtől, árusítani azonban hosszabb idő múltán tudta, mert a vállalat árat nem kö- aött, s csak nehézkes utánjárással küldött számlát. Hasonló akadály támadt a gyermek- fürdőkád-állványokkal is, amelyeket — a vevők rohamának engedve — a saját szakállára megállapított áron árulta, s a végén derült ki, hogy 20 forinttal olcsóbban adta, mint később a vállalat megszabta. Botrányos volt a megyeszékhely kenyérellátása a legutóbbi ünnepen, s. nem készült fel a hosszú télre a szekszárdi TÜZÉP sem megfelelően; a szakmunkásképző iskola tanulóit pl. az mentette meg a fagyoskodástól, hogy a megyei kórház igazgatója segített rajtuk egy kocsi szénnel. Nem csoda, ha ez a vélemény; a kereskedelem még nem igazodott az új mechanizmus követelményeihez, még csak elad, de nem kereskedik. Feltétlenül szükséges, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és a gyárak összehangolják tervüket a községi boltokéval is — javasolták. (B—U Érdekkonfliktusok a issében Ki a jó vezető? — Szükségszerű gyanakvás — Egyetemi tanárok Izgalmas kérdésekről beszélt hétfőn délután Tamásiban két pécsi jogászprofesszor. A területi tsz-szövetség és az egyetem között szerződésen nyugvó kapcsolat van, ami a jelek szerint a szövetkezeteknek és az egyetem oktatóinak, illetve hallgatóinak egyaránt hasznára válik. Az együttműködés keretében hétfőn előadást tartott dr. Szotáczky Mihály tanszék- vezető egyetemi tanár, dékán, „Érdekkonfliktusok és megoldások a mezőgazdasági üzemekben” címmel. Felkért hozzászólóként dr. Földes Iván tanszékvezető egyetemi tanár beszélt ebben a témakörben aktuális kérdésekről. Az ankéten a dombóvári és a tamási járás közös gazdaságaiból tsz-elnökök és más vezetők, illetve jogtanácsosok vettek részt. Nagy érdeklődés fogadta dr. Szotáczky Mihály előadását. Bevezetőben elmondta: a korábbi időszakban sok volt az illúzió, de még ma is előfordul a szocializmust építő munkával kapcsolatban. Azt gondoltuk, hogy amit törvénybe iktatunk, az már nem lehet problematikus és egyébként is ha társadalmi tulajdonba kerülnek az anyagi javak, akkor az érdek- ellentétek megszűnnek. Másrészt feltételezte a korábbi vezetés, hogy egy-egy csodálatos képességű agy kigondol mindent, mások meg csak végrehajtják az elgondolásokat. Az országépítő munka, a szocialista társadalom vezetése így nem oldható meg A dolgozó emberek, a tömegek tapasztalatainak, véleményének figyelembe vétele nélkül a szocializmust megvalósítani nem lehet. A tévedés felső és alsó szinten egyaránt előfordul, tehát rendszeres elemzést kíván a gazdasági vezetés, de maga a törvényalkotás is. Az érdekek egy termelőszövetkezeten belül is sokfélék. A szövetkezeti érdekek hordozója az egész tagság, de vannak eltérések. Egy réteg például konzervatív, főként a hagyományos munka és a háztáji gazdálkodás erősítése mellett van. Ez az idősebb generáció. Számukra túl későn érkezett a előadása Tamásiban forradalmi változás. Másik csoport, amelyiknek minden tevékenysége a géppel kapcsolatos. Ók többnyire fiatalok, és fogékonyak az új iránt. Traktorosok és különböző szakemberek. Aztán vannak olyanok, akik á két pólus között állnak. A professzor véleménye szerint az irányítás feltételezi az érdekközösségek teljes ismeretét Félreértés is adódhat a vezetők munkájával kapcsolatban. Nagy gazdaságokban például szükségképpen adódik gyanakvás egyes emberek vagy csoportok részéről a gazdaság irányításáról, mert nem tudják áttekinteni az egész üzem munkáját Ennek megelőzése vagy leszerelése céljából rendszeresen és a lehető legteljesebben kell ismertetést, tájékoztatást adni a tagoknak. Nem arról van szó, hogy minden döntéshez a tagok véleménye szükséges. Ez nem megvalósítható. Ha így próbálnák a vezetők meghozni a döntéseket, akkor többnyire állandóan csak ülésezne az egész szövetkezet. A döntés a vezetők munkája, természetesen a tagok bizalmának és a közgyűlésnek a meghatalmazása alapján. Kétféle nézet van arról, ki a jó tsz-vezető. Az egyik nézet szerint csak idegenből való (tehát nem falubeli) vezető és szakmailag jól felkészült ember alkalmas tsz- elnöknek. A másik vélemény a helybeli vezetőkre esküszik, aki tökéletesen ismer mindenkit a faluban. A tapasztalatok bebizonyították: nem lehet receptet adni. Nem feltétlenül alkalmas elnöknek, aki diplomás ember és nem feltétlenül alkalmatlan, akinek nincs dokumentuma a műveltségéről. Az élet már szelektálta a szövetkezeti elnökök többségét. Akik megmaradtak, ők általában megszerezték a szükséges tapasztalatokat, ismereteket a vezetni tudáshoz. A vezetés nem kőnnvfi. Különböző rn”Vnl*sóoVí különböző éröpkTrf>nz'ísr\kV\„ri ólő. sőt esetenként pletykának is felült emberek nagy közösségét kell irányítani és meggyőzni. A meggyőzés elengedhetetlenül fontos. A gyakorlatban nem valósul meg más, mint ameny- nyit a tagság megért a vezetés terveiből és amire vállalkozik. ' Dr. Szotáczky Mihály úgy fejezte ki a rugalmasságot, hogy az irányzókon néha változtatni kell, amikor valamit megcéloznak a szövetkezeti vezetők. Csak egyet nem szabad: a tagságtól elszakadni. Érdekes fejtegetést hallottak a résztvevők a tsz-tagok tulajdonosi és dolgozói helyzetéről, A tagok szembekerülnek önmagukkal, mint tulajdonosok és mint dolgozók. A közvetlen érdekük az, hogy minél nagyobb részesedést kapjanak egy-egy évben, másrészt viszont érdekük, hogy a közös mazdaság fejlesztése megfelelő, sőt gyors ütemű legyen. Tehát tartalékolni kell beruházásokra. Az igények kielégítésének sorrendjét szükséges meghatározni és eszerint dönteni. Mindig tudni kell, hol a határ. Dr. Földes Iván érdekes élményéről számolt be egyebek között. Az egyetem hallgatóival részt vett a szakályi közgyűlésen. Korábban azt tanította, az „enyém” szemlélet már elenyésző, a „mienkkel” szemben. Szakályban hallhatták, hogy még igen erős az egyéni érdek a falusi emberek szemléletében. A tanácskozás után megkérdeztem Földes professzortól, felhasználják-e az egyetemi oktatásban, amit tapasztalatként a tsz-ekben összegyűjtenek. Határozottan állítja, nagy hasznát veszi az oktatás a tapasztalatoknak. Egyébként a hallgatók számára az is előnyös, hogy a végzés előtt el tudják dönteni, a tsz-ekkel való ismerkedés alapján, megfelel-e nekik a tsz-jogtanácsosi pálya, vagy sem. Kolozs István, a tsz-szövetség titkára tájékoztatásként közölte, az ilyen jellegű rendezvényeikkel a termelésfejlesztés igényeit akarják kielégíteni, azonnal választ és segítséget adni minden problematikus kérdésben. (gemenci)
