Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
Szavalóverseny Dalmandon A költészet hete és a három forradalmi évforduló tiszteletére a dalmandi általános iskola csapatvezetősége járási szavalóversenyt rendezett az állami gazdaság kultúrtermében. A bemutatót az ötödik—hatodik osztályosok kezdték meg. Arany János: Családi kör c. kötelező verse után, mindenki a szabadon választott költeményét szavalhatta. A zsűri 1— 10 pontig jutalmazta a résztvevőket. Végül is az első helyezést — tetemes pontfölény- nyei — Muskotály Éva mucsi pajtás szerezte meg. Ezek után a hetedik—nyolcadik osztályosok — érthetően — magasabb színvonalú műsora következett. A kötelező vers Simon István: Leánynézőben öcsémmel c. költeménye volt. A legjobb szavaiénak Lé- bényi Klára, a dombóvári Molnár György általános iskola tanulója bizonyult. Valamennyi pajtás emléklapot, a helyezettek pedig értékes versesköteteket kaptak jutalmul. Bérdi Agnes úttörőriporter Szekszárdi kirándulás Március 28-án a zombai általános iskola nyolcadik osztálya Szekszárdra utazott, hogy megnézze a levéltárat és a múzeumot. Reggel nyolc órakor indultunk a község központjából. Ahogy megérkeztünk, mindjárt a levéltárba indultunk. Ott egy kiselőadást hallgattunk végig, amelyet dr. Puskás Attila, a levéltár igazgatója tartott. Megnéztünk egy 1291-es oklevelet, amelynek betűi gót típusúak voltak. Ezenkívül iáttunk egy 1705-ös bronzpénzt, amelyen a következő felirat volt: „Szabadság!”. Ezt a pénzt a Rákóczi-szabadság- harc idején hozták forgalomba. Elmondták nekünk Zomba régi lakóinak nemzetiségét, ételeiket, ruházatukat. Olvastuk Arany János Garay Jánoshoz írt levelét. Láthattuk még Madách Imre és Vörösmarty Mihály sajátkezű- leg írt leveleit is, különböző pecséteket és Szekszárd város régi címerét. Pancza Ibolya Gyermekszáj A tanító néni felküldi a kis elsőst az irodába: — Mondd meg az igazgató bácsinak, ha jön lefelé, nézzen be! De kopogj ám! A kisfiú elmegy. és azt mondja: — Igazgató bácsi, azt üzeni a tanító néni, ha jön lefelé, nézzen be! De kopogjon ám! Kocsis Márta Szakály * Ifjúsági mozielőadást rendeznek az egyik faluban. A gyerekek szép rendben masíroznak a bejárat felé. Az egyik kis elsős nevelőjéhez fordul: — Tanító néni, mi lesz a film címe? — „Vízkereszt, vagy amit akartok”. — Juj, de jó, akkor legyen a Hófehérke! Fantasztikus regények kedvelői, figyelem! Egy nagyszerű tudományos-fantasztikus regény ismertetése következik. „A Föld adókészülékei bejelentették és többször elismételték: — Ma lesz a vita a nagy fordulatról! Mindenki hallgassa meg! Emberek, mindannyian hallgassátok meg!” Ezekkel a mondatokkal kezdődik a könyv. A „Titánok útja” a messzi jövőbe vezeti el az olvasót, amelyet az emberek több tízezer év alatt óriásit fejlődött technikája meghódított. Kilenc bátor űrhajós rakétába száll, hogy - új tejútrendszerre találjanak. Útközben ezer veszély fenyegeti őket. Sajnos, veszteség nélkül nem érhetnek célba, s így a kilenc emberből már csak kettő Tanuló: szaval „... melyhez minden szent nevet egy ezredév' csatolt...” Tanár: Fiam, érted a költeményt? Tanuló: Igen, csali azt nem tudom, hogy mit nevetnek a szentek? bességgel száguld, egyetlen utast szállít csupán. Csillagközi élőlényekről, két tejútrendszerről, a köztük lévő távolságról, idegen bolygókról olvashattok ebben a könyvben, amelyet most figyelmetekbe ajánlunk. Rejtvény A máj nap van a jubileuma egy szocialista országgal kötött szerződésnek. Rejtvényünk ehhez kapcsolódik. VÍZSZINTES: 1. Az ország neve, 6. Keltezésnél használatos', 7. Vegyület, 3. Gondolatok szülője, 10. Maugli ellensége a „Dzsungel könyvéiben, 11. Átélik, 13. Ruhaanyagok régi mértékegysége, 14. Kettőzve világhírű brazil labdarúgó volt, 15. Ejha, 17. Eecézett szülő (betűi keverve). 18. Vigyázó, 20. Ide- je, 21. Alpári Gedeon kézjegye. FÜGGŐLEGES: 1. R, gi oropz uralkodó, 2'. Ón vegyjele, 3. Ennyi idő telt el a szerződés megkötése óta. 4. Kétjegyű mássalhangzó, 5. Házikó, 3. Tény vitatkozás közben, 9. Győzelem németül, fonetikusan, 12. A szerződés célja, 14. Eladni valód (vissza*), 17. P. O. S. 19. Érzékszervünk; néhány helyen így ejtik, 20. Káté hangtalanul! Beküldendő a viasz. 1. a függ. 3. és 12, Határidő: Április 22. A Tolna megyei csapat Debrecenben Könyvismertetés Olesz Berdnik: Titánok útja van életben, mire a kegyetlen vasdiktátor, Ro birodalmába Április 3-án ült össze Debrecenben az ifjúvezetők i. orszákerülnek. Végül az „Értelem” goa konferenciája. Tolna megye hattagú delegációja js részt csillagrakéta, mely iszonyú se- veti a tanácskozáson. Jegyzet CSEMETE — Minek kell erőltetni az erdősítést — kérdezte valaki a közelmúltban —, amikor mostanában gyakran hallunk arról, hogy Magyarországon az utóbbi években fabőség van? Fabőség kétségkívül van, de ez tulajdonképpen relatív jelenség. A valóság inkább az, hogy egyes fafélékből van viszonylagos bőség. Például tűzifából, amely a tüzelési rendszerek átalakulásának a következménye, a gáz és a fűtőolaj egyre fokozódó felhasználása az ipari, mezőgazdasági üzemekben, háztartásokban. A fabőséget látszik igazolni az is, hogy tekintélyes mennyiségű papírfát exportálunk, — főleg Olaszországba. De ennek oka elsősorban fa- feldolgozó iparunk viszonylagos elmaradottsága, ezért vagyunk kénytelenek a papírfát exportálni, ugyanakkor nagy tételekben kell vásárolnunk külföldről a papírt. Ettől függetlenül az erdősítésre igenis szükség van, mert számolni kell a jövő igényeivel. (Az erdő a telepítés után, — fafajtáktól függően — másfél, két, három évtized múlva — válik kitermel- hetővé). Az UNESCO felmérései szerint 1980-ra komoly fagondokkal kell számolni Európának. Az idei tavaszon az erdőtelepítésnek mégis, nem elsősorban szemléletbeli akadályai vannak, hanem az országosan jelentkező csemetehiány. De hasonlóak a kilátások 1970- re is. Egy szakember találóan jegyezte meg: „Miután központi ellátás nincs, mindenkinek utána kell menni, ott szerez csemetét, ahol tud. Aki bírja, marja”. A csemetehiányt — ez elsősorban a fenyőre és a nyárra vonatkozik —, részben a tavalyi aszállyal magyarázzák. Kétségtelen tény, hogy az első éves fenyőcsemeték nagy része tönkrement. De a hiány másik okát az érdekeltek az erdőgazdaságok szemleletében keresik. Abban, hogy az erdőgazdaságok, a gazdaságosságra hivatkozva, csak a saját telepítésükhöz elegendő csemetét termelik meg, illetve az időjárás miatt azt is csak részben termelték meg. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei úgy érvelnek: miután nincsenek csemete- termelésre berendezkedve, a legtöbb helyen hiányzik a szükséges gyakorlati tapasztalat is, az erdőgazdaságoknak elsősorban erkölcsi kötelessége lenne meg- ' termelni az össz-sziikségle- tet. Ez a vállalati érdeken túl népgazdasági érdek is. Vita folyik arról is, hogy hol, milyen keretek Icözött történjék a csemetetermelés. A nyárfatelepítési program érdekeire hivatkozva, a fajták védelme érdekében szóba került központi csemetetermelö helyek kijelöléséről, esetleg az ország néhány vidékén. E terv ellenzői azzal érvelnek, hogy így esetleg hátrányba kerülnek azok a vidékek, ahol nem lesznek a közelben termelőtelepek. Azt javasolják inkább; a szaporítóanyag gondos kiválogatásával, szigorú minősítésével vegyék elejét az esetleges fajtaromlásnak. A minisztérium már tett kezdeményezéseket a csemeteállomány javítása ra. de ettől függetlenül — hiába van meg a telepítésre már előzőleg kijelölt terület, a pénz, — a helyzet egyáltalán nem megnyugtató. Általános vélemény: olyan intézkedésekre van szükség, amelyek maradéktalanul megfelelnek az erdősítési programnak, mert az erdő jelentősége nem csökkent. Talajvédelmi, esztétikai, üdülési, vadgazdasági haszna nagyobb, mini az időszakonként kitermelt faanyag értéke, — bár a faanyagra is állandóan szükség van és szükség lesz a jövőben is, a faanyagot pótló, sokféle termék mellett. Bl. Visszhang U tazzunk Alsó nyék rő I ? Rendszerint odafigyelek a közlekedési hírekre, ügyekre. Bosz- szantónak találom, hogy a MAHART Budapesttől lefelé az egész Dunán megszünteti a személy hajózást. Bajaiak és mohácsiak szerint is legalább hetenként háromszor járhatna egy hajó, gondolom, hogy Tolna—Fadd—Dombon is érdekelt lenne benne. (Közös Összefogással még lehetne valamit tenni!) De most a csütörtöki számban a Jegyzet rovatban: „Utazzunk Alsónyékig?” címmel megjelent írás bennem olyan problémát elevenített fel, amire legjobban így kérdezhetünk : Utazzunk Alsónyékről? Vagy gyalog menjünk Bátaszékig? Innen sokan járnak Szekszárdra dolgozni, de mind az alsó- nyéki, mind a pörbölyi, sőt a Bajáról Szekszárdra bejáróknak (mert ilyenek is vannak) az "a panaszuk, hogy olyan sokat kell várni Bátaszéken az átszállásra, amennyi idő alatt Alsónyékről gyalog is kétszer odaérnek. Sem a reggeli, sem a délutáni, sem az esti műszakhoz induló vonathoz nincs megfelelő csatlakozás és vagy egy-két órával előbb keli indulni és néhány perces utazás után sokáig várni Bátaszéken, vagy — amit legtöbben tesznek — el kell indulni gyalog (bérlettel a zsebükben). Legsérelmesebb a hajnali indulás. Ahhoz, hogy a 4.43-kor induló vonatot elérjük, 4 óra. \n perckor kell Alsónyékről indulni. Szakközépiskolás diákoknak szintén reggel hatra kell menniük a gyakorlatok idején. Ehhez ügy kell felkelniük, hogy négy órára kint legyenek az alsónyéki vasúti megállóhelyen. Mivel nincs olyan vonatunk, mely a gyors elölt 10 vagy 20 perccel összeszedné az utasokat, nekünk a gyorshoz is úgy kell mennünk, hogy 4 óra 02-kor indulunk és aztán Bátaszéken 5 óra oi-ig várhatunk. Hír szerint az új menetrend .sem fog segíteni ezen, sajnos. Kértünk ez ügyben autóbusz-járatokat, egyelőre nincs elég kocsi. Egyesek ezért teherautó, vágj pláne lovas kocsi beállítását tervezik a hiányzó járatokra (ló- busz!) A derülátók azonban abban bíznak, hogy vagy a MÁI . vagy az AKÖV mégiscsak segíteni fog rajtunk. Az, hogy a " vonat Bátaszéken nagyon előre jön. rajtunk nem segít, mert nekünk is vissza kell mennünk a bejáratig. Az utazóközönség kéréseit, különösen a munkába járó dolgozók ügyét a községi tanács időben felterjesztette a MÁV-Uoz és az AKÖV-höz. Várjuk az eredményt, vajon utazhatunk-e Alsónyékről, vagy változatlanul —■ gyalogolunk? DOBD LÁSZLÓ Alsónyék
