Tolna Megyei Népújság, 1969. április (19. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
1919-es veterán a XiSZ-esek között A múlt hét végén a szekszárdi városi tanács KISZ-- fiataljai és dr. Nemes Andor ny. szekszárdi tanár, aki a Tanácsköztársaság idején Nógrád megyében a pásztói járás népbiztosa volt, baráti találkozóra jöttek össze. A találkozó keretében dr. Nemes Andor felelevenítette az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság eseményeit, személyes élményeit. A fiatalok megható- dottan hallgatták, hogy a 80. életévéhez közeljáró Bandi bácsi milyen lelkesedéssel beszélt a néphatalom vívmányairól, s milyen gyűlölettel szólt a Horthy-tisztek gaztetteiről, a forradalmárok üldöztetéséről, melyben neki is része volt A fiatalok jó egészséget kívánva koccintottak a szekszárdi gimnázium volt történelem—latin-szakos tanárának egészségére. Dr. Farkas f tkirti Szekszárd Regölyi falunapok Vasárnap tartotta alakuló ülését a regölyi falunapokat előkészítő bizottság. Az ülésen részt vettek a megyei és járási művelődési szervek kiküldöttei és képviseltette magát a Népszabadság szerkesztősége is. A falunapokat ugyancsak augusztus elején tartják, de az eddigiektől elütő, nagyobb arányú rendezvénysorozatnak tervezik. Feladatokat vállaltak magukra ezzel kapcsolatban az „első vasárnaposok klubjának” tagjai is. Ez a szokatlan nevű társaság a faluból elszármazottakat tömöríti magában, akik minden hónap első vasárnapján összejönnek és. főleg tervezésekkel, műszaki és egyéb szaktanácsokkal támogatják szülőfalujuk fejlődését Halastavak a mocsár helyén Az értényi Búzakalász Tsz mezőgazdasági lag hasznosít- hatatlan, mocsaras területen két, összesen harmincnégy holdnyi halastavat létesít Máj Simon, a tsz elnöke szeretettel emlékezett meg a budapesti kábelgyár munkásairól, akik segítenek az építésben, s az iregszemcsei kísérleti gazdaságról, amely Pető Mihály halászmester személyében szakembert adott a szövetkezetnek. A majdnem hatszázezer forintos beruházási költség felét a tsz saját erőből, felét az állam fedezi. A közeljövőben tizenötezer ivadékot telepítenek. A halacskák java hányada ponty; a velük együtt telepítendő harcsák dolga, hogy a gyengén fejlődő pontyoktól megszabadítsák a tavat Máj Simon elnök bízik az új létesítmény gazdaságosságában: egy métermázsa hal előállításához három métermázsa takarmány elegendőnek ígérkezikTömegszervezetek vezet« és aktívái hivatalosak arra a tanácskozásra, amelyre április 17-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor a paksi járási tanács nagytermében. A tanácskozás célja a tájékoztatás. Gazdag István, az MSZMP járási bizottságának munkatársa tartja a tanácskozás vitaindító előadását. A nemzetközi helyzet, a szocialista világrend- szer és a nemzetközi kom- mozgalom rímmel. Községfejlesztési tanácskozás Tamásiban A Tamási Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából Papp József területi főépítész elkészítette az előzetes község- és városfejlesztési programtervezetet. Erről a tervezetről tárgyalt április 11- én, Sárdi István vb-elnök, ei- nökletével a végrehajtó bizottság. A programtervezet harmincéves távlatban jelöli meg a fejlesztés fő irányát. A fejlesztéssel egyidejűleg a lélekszám alakulása várhatóan 1970—1980-ig déri a 12 000-et. A második szakaszban 1980—1990-ig IS—16 000, míg a harmadik szakaszban 1990—2000-ig a 20 000-ret A várce központ kialakítására a község jelenlegi centrumában kerül sor. Ennek megfelelően az egyes fejlesztési szakaszokban városi alközpontok alakulnak ki A tanácskozás egyik érdekessége volt a községben levő vasútállomás, illetve az áthaladó vasútvonalak helyzete miként alakul. Éles vita volt a fejlesztésre kerülő lakónegyedek területének meghatározásában, a programtervezet javaslataival szemben, különösképpen az egyszintes épületek kfalakftá- * sáriak módozataiban. A tanácskozás résztvevő-' ben egyöntetűen az a vélemény al akult ki, hogy az előzetes programtervezet jó, megfelel a jelenlegi adottság alapjának és a fejlesztés perspektívái*» igényeinek. Délczeg Jóamt Tamási Április 13-án tartatta a Tolna megyei foto- és filmklub a negyedév kép« pályázat zsűrizését Albertiül Béla ét Vadócz Kálmán közreműködésével. A fotósoktól bírálatra összesen 56 kép érkezett, s a zsűri tt képet fogadott et, Foto: Tóth Iván Az életkor, a végzettség és a tudás fája M yilvánvalö, hogy lehet “ ” valakiből kiváló brigádvezető hat elemivel is, de ha ez igaz, akkor még inkább elfogadhatjuk: aki kiváló hat elemivel, az technikusi oklevéllel esetleg felülmúlhatatlan a maga beosztásában. A tanulás, a továbbképzés, bátran feltételezhetjük, igényt, törekvést fejez ki. Az az ember, aki beiratkozik a beosztásához ülő levelező iskolába, bizonyos, hogy növelni akarja látókörét, műveltebb emberként szeretné ellátni munkáját, s létezik benne az az egészséges hajtóerő, amelynek szellemi életrevalóság, vitalitás a neve. A másik oldalon szellemi restséget, belső igénytelenséget, az értelem, a széleslátókörűség lebecsülését kell feltételezni abban az emberben, aki nem törekszik megszerezni a munkaköréhez szükséges tudást és műveltségét Némelykor tsz-brigádvezetőkkei beszélgetvén, azt tapasztaljuk, a mezei munkák fogásait ismerik ugyan, sőt előfordul, a vetőgépet jobban beállítják, mint az ifjú gyakornok, a termésbecslést pontosabban végzik, mint egyik-másik mérnök, de nem rendelkeznek azzal a kvalifikáltsággal, amit a beosztás eleve megkíván. A dolgok, a jelenségek, de még inkább az emberek megítélését az esetek többségében sokkal kevesebb hibaszázalékkal végzi el az iskolázott, az olvasott, a műveit brigádvezető, mint az, aki hat elemivel rendelkezik és életében még egyetlen könyvet el nem olvasott Adj iért kell erről most, és így beszélni? Azért, mert Tolna megye közös gazdaságaiban a tudás fája ma még nem egy vastag törzsű, dús kunbú tölgy, hanem fács- ka csupán. Egy 1968-ban végzett felmérés adatai elgondolkodtató és cselekvésre serkentő képet adnak a termelőszövetkezetekben dolgozó vezetők és beosztottak iskolai végzettségéről. Nézzük: a felmérés 111 tsz-elnök befejezett legmagasabb iskolai végzettségét feltüntetve megállapítja, mindössze 16 rendelkezik — hangsúlyozzuk, befejezett — egyetemi, főiskolai végzettséggel. A 111-ből 43-nak a legmagasabb iskolai végzettsége mindössze általános iskola. De még meglepőbb, hogy főagronórr.usi, fő- állattenyésztői, főkertészi munkakörben tavaly még három olyan ember működött, aki csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezett Ehhez nincs értelme kommentárt fűzni. Érdeme* áttekinteni a főkönyvelők, továbbá a könyvelők végzettségét, annál is inkább, mert a közhiedelem általában azt tartja, hogy ezen a területen minden a legnagyobb rendben van. 1968-ban Tolna megye tsz-eiben 150 főkönyvelő és helyettes főkönyvelő működött. A 150-ből mindössze hat rendelkezik befejezett, egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel ás — az esetleg meglévő mérlegképes, vagy képesített könyvelői szakképzettség mellett 65 főkönyvelőnek, illetve helyettesnek általános iskola a legmagasabb végzettsége. A megye termelő- szövetkezetei tavaly 228 könyvelővel „rendelkeztek”. A 228- ból 109-nek általános iskola a legmagasabb befejezett végzettsége akkor, amikor elég sok technikumot végzett és érettségizett fiatal esetleg segédmunkás, vagy szerencsés esetben ugyanott, a termelő- szövetkezetben kézbesítő. Nyugodtan feltehetjük a kérdést: elemző munkára, széles látókörű összegező és értékelő munkára alkalmas-e ma már olyan főkönyvelő, aki nyolc osztályt végzett? A kivétel erősíti és erősítheti is a szabályt, de az ilyen kivétel kevés. Termelőszövetkezeti tagok helyenként arról panaszkodnak, hogy az irodai dolgozók ingerültek, fölényesek a gazdákkal szemben, amikor azok felvilágosítást, vagy tanácsot kérnek. A legmagasabb iskolai végzettség tükrében arra is gondolhat az ember, az ingerültség gyakran abból származhat, hogy akinek felvilágosítást kellene adnia, az sem tud többet, mint a kérdező. El kellene és el lehetne fogadni a helyzetet úgy, ahogy van, ha nem tudnánk, hogy a szakközépiskolák, az egyetemek, a főiskolák nagy erőfeszítéseket és még nagyobb propagandát fejtenek ki annak érdekében, hogy a levelező tagozatok benépesüljenek. Miként lehetséges tehát, hogy a 150 tsz-fő- könyvelőből és helyettesből 65- nek eddig még nem volt ideje észrevenni a lehetőségeket. Nagy figyelmet érdemel a termelőszövetkezeti középvezetők, az üzemegységvezetők, _ a telepvezetők, a brigádvezetok iskolai végzettség szerinti ösz- szetétele. Ide különösképpen érvényes, hogy bizony fácska még csupán a tudás fája. A 603 tsz-telepvezetőből és brigádvezetőből öt rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, nyolc szaktechnikusi oklevéllel, nyolc egyéb felsőfokú technikumi képesítéssel. 39 középfokú mezőgazdasági technikumi oklevéllel, egy erdészeti technikummal, öt egyéb középfokú technikummal, egy szakközépiskolával, 33 mező- gazdasági és egyéb szakiskolával, hét gimnáziumi érettségivel és — 476 csak általános iskolával. A 603-ból! Az új gazdasági mecba** n izmus, a termelőszövetkezetek önállósága végső soron a közös gazdaságok jelene és jövője szempontjából a tsz-tagok, a tisztségviselők, az adminisztratív dolgozók legmagasabb iskolai végzettségével megközelítőleg sem lehetnek elégedettek. Arra szokás hivatkozni: a'középvezetők többsége idős ember, aki már nem tud tanulni. Nos, az életkori adatok tükrében megdől az a nézet, még inkább kifogás, hogy a tsz-ek középvezetői, irodai dolgozói már korosak ahhoz, hogy tanulásra adják a fejüket. Bizonyító erejűek itt is az adatok, a számok. A telepvezetők és a brigádvezetők nagy többsége, 462 még nem töltötte be az 50. életévét Hatvanketten 30 évnél, 129-en 40 évnél, 271-en S0 évnél fiatalabb emberek. Mindössze 115 brigádvezető tartozik az 50-től 60-ig terjedő korosztályokba, és csak 26 brigádvezető töltötte be a hatvanadik életévét is. A főkönyvelők, a helyettesek és a könyvelők többsége meg kimondottan fiatal ember. A könyvelők életkor szerint való megoszlása az alábbi: Harminc évig 121, 31—10 éves 58, 41—50 éves 34, 51—60 éves 14, 60 éven felüli egy. Az sem utolsó szempont a továbbtanulás aspektusából, hogy 65 könyvelő gyermektelen. TP olna megye közös gaz- * daságai a megszilárdulás stádiumában évről évre fejlődnek, gazdagodnak. Nyilvánvalóan felgyorsulna a fejlődés irama, ha a végzettség jobb képet mutatna. Az sem vitatható, hogy az adottságok, a lehetőségek jobb, célratörőbb kihasználása sem képzelhető el általános iskolai szinten. SZEKUUTY PÉTER Népújság 3 Vízmüépités előtt Gyulafa Szakok, LápafS A dombóvári járásban Gyűl- 2aj, Szakcs és Lápafő községekben jöttek létre eddig vízműépítési társulások. Gyulajon, a szervező ' bizottság most végzi a felmérést és ismerteti a lakossággal az egy lakosra esi hozzájárulás összegét. Szakoson a községfejlesztési programnak megfelelően elkészült az ötmillió forintos vízmű terve A szakcs iák a vízmüvet egy, a tsz által korábban fúrt kútra kívánták építeni, de mint kiderült, • kút vízhozama nem elég. Lápafő községben szántén elkészült a vízműépítés költségbecslése. Eszerint ötmillió forintra van szükség a község ivóvíz-ellátásának r megteremtéséhez. Itt, bizonytalan a vízműépítés kezdésének időpontja, mivel igen nagy ősz- szegű az egy lakosra jutó hozzájárulás költsége. Nagyon valószínű azonban, hogy Lápafő is hozzálát a községfejlesztésnek ehhez a nagy műn- - Icájához és megépíti ivóvíz- . hálózatát, hiszen a várakozás nem oldja meg az ivóvíz- eüátáe gondját. létezer ferint ráadás A Tolna megyei Népbott márciusban ifjúsági táborozási sorsjeggyel kedveskedett azoknak, akik iparcikk- és ruházati boltjaiban vásároltak. Összesen 18 500 darab sorsjegyet vásárolt a vállalat erre a célra. A húzás megtörtént, és mivel a vállalatnál ismerték az általuk ajándékba adott sorsjegyek számát, sőt egyes boltokban még azt is feljegyezték, hogy ki, milyen számú sorsjegyet kapott vásárlása alkalmával, a húzás utáni' napokban meg tudták állapítani, hány vevőjükre mosolygott a szerencse. Az eredmény: A tizennyolcezer-ötszáz közül harminckét sorsjegyet húztak ki, kisebb- nagyobb nyereménnyel. . A 007 868-as számú sorsjegy tulajdonosa, Lerch Jánosné gyön- ki lakos kétezer forintos vásárlási utalványt nyert. A szekszárdi anyák boltjában vásárolt március 28-án egy 291 forintos banlon-nadrágot, ennek „mellékleteként” kapta a sorsjegyet, amiről kiderült, hogy most kétezer forintot ér. Krász Lőrincné Nagymányo- kon vásárolt március 1-én egy 175 literes hűtőszekrényt, 006 237-es sorsjegyét ezer forintos vásárlási utalványai húzták ló.
