Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
I A Tanácsköztársaság plakátjai FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból Plakátgyűjtemény jelent meg a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a Párttorté- neti Intézet összeállításában. Igaz, hogy a jubileumi albumot megelőzte egy tíz évvel ezelőtti kiadás, amely ugyanezeket az alkotásokat tartalmazta. Az 50. évfordulóra történt megjelenést azonban nemcsak a félévszázados forduló és a tisztelet sugallta, hanem az a széles körű hazai és nemzetközi érdeklődés is, amely az első kiadást fogadta. Az album röviddel megjelenése után teljesen elfogyott. Azóta hazai és külföldi múzeumok, magánszemélyek, párt-, társadalmi és állami intézmények, iskolák keresik. Ezt az érdeklődést igyekszik kielégíteni a második kiadás, változatlan céllal: minél Kossuth Könyvkiadó többen ismerjék meg a Magyar Tanácsköztársaság grafikusművészetének gazdag termését, forradalmi hagyományait. A szemlélő, aki végiglapozza az albumot, aligha kíván magyarázatot a látványhoz. A magas művészi színvonal, a ma is modernül ható plakátok, minden ' magyarázatnál meggyőzőbben bizonyítják: a proletár- diktatúra néhány hónapja micsoda virágzása volt a művészetnek. Bíró Mihály, Vértes Marcell, Pór Bertalan, Berény- Róbert és a többiek művészetét a közvetlen agitáció szolgálatába állította a tanácskormány, anélkül, hogy a művészi erejükből bármit is veszítettek volna. Az ötven év távlatából is idevilágít a kalapácsos ember vörösen izzó csapása, a fegyverbe hívó munkás-katona démoni lendülete. Az izzó forradalmi hangulat, a fejlődő forradalmi öntudat megtermékenyítette a művészek alkotóképességét, s a sza- badságot hozó népi hatalom levegőjében, élményeik robbanó erővel jelentkeztek alkotásaikban. Alig múlt el nap, hogy Budapest utcáin meg ne jelent volna egy-egy új plakát, merész társadalmi tartalommal. Ezek a szuggesztív, nagy hatású plakátok lebilincselték a szemlélőket, tömegeket vonzottak az utcán, vitára késztették az embereket. Az albumot nézve, ma is úgy állunk előttük, hogy szinte érezzük a proletár- diktatúra friss levegőjét, a forradalom igazságát és el nem múló aktualitását. KÍNA — NUKLEÁRIS HATALOM A második kínai hidrogénbomba kipróbálásáról Peking- ben közreadott hosszú kommüniké szokás szerint nem nyújtott műszaki természetű tájékoztatást. Ehhez legközelebb akkor jutottak, amikor kimondták, - hogy a kínai tudósok „leküzdötték minden nehézséget és egész sor olyan új problémát oldottak meg, amelyek szavatolják a hidrogénbomba új próbájának teljes sikerét". Minden bizonnyal érdeklődést kelt, hogy milyen problémákkal kellett szembenéznie Kínának a mostani termonukleáris robbantási kísérlet alkalmával — 18 hónappal az első próba bejelentése után. A Japán felejti' radioaktív részecskék elemzése talán némi útmutatással szolgál. Kína az ezt megelőző nukleáris robbantási próbát pontosan egy évvel ezelőtt hajtotta végre. Ezt azonban sohasem tették közzé, nyilvánvalóan, mert kudarccal végződött. Sokféle találgatás kelt szárnyra e kudarc mibenlétét illetően. Egyesek szerint csak egy atombomba volt, amely a termonukleáris próbák során felrobbant, de hidrogénbomba nem volt. Mások szerint a bomba valamilyen lövedék rosszul sikerült robbanófeje volt. Függetlenül attól, hogy milyen nehézségek jelentkeztek, a kérdés: sikerült-e ezeket a mostani robbantáskor áthidalni, és vajon ezt jelenti-e az az állítás, hogy a problémák megoldódtak? Az ezzel kapcsolatos híresztelések különösen akkor fontosak, ha szem előtt tartjuk a kínaiak előrehaladását az egész rendszer tökéletesítésében. Kína 1966 októberében első ízben lőtt ki nukleáris robbanófejjel felszerelt lövedéket. Attól fogva középtávú ballisztikus lövedékekkel is rendelkezik. Megszerkesztette első interkontinentális rakéta kipróbálását. Erre azonban nem* került sor. Vajon ez a nukleáris lövedékek építési programjának megszakítását jelenti-e a kulturális forradalom miatt? (Times of India) MENNYIBE KERÜLT AZ ATOMBOMBA KÍNÁNAK? A China Weekly című folyóirat becslése szerint Kína első, kísérleti atombombájának fel- robbantásáig, vagyis 1964-ig annyi pénzt költött atombombagyártásra, amennyiből kiépíthette volna a teljes műtrágyaszükségletének kielégítéséhez szükséges kapacitásokat. Ez az összeg hasonlóképpen elegendő lett volna ahhoz, hogy 100 000 teherautót bocsássanak ki, 6000 kilométernyi utat építsenek, vagy 3,5 milliárd tonnával növeljék az ország évi acéltermelését. A folyóirat adatai szerint 1958-ban 342 vezető tudós foglalkozott atomkutatással a Kínai Népköztársaságban. Ma az ottani atomkutatás 2000 tudóst köt le. (Rolnidcé Noviny) MI ES MAGYARORSZÁG Spiljak elvtárs négynapos, a magyar kormány meghívására Magyarországon tett látogatása úgy folyt le, ahogyan elképzelték. Erőteljesen munka jellegű volt az elsőtől az utolsó napig, teli tartalmas megbeszélésekkel, melyeknek célja a két ország politikáját képviselő né- ‘zetek, állásfoglalások és lépések pontos, kölcsönös jugoszláv—magyar megismerése volt, a szó legszélesebb értelmében mind kölcsönös, mind nemzetközi viszonylatban. A szövetségi végrehajtó tanács elnöke több ízben találkozott Fock magyar miniszterelnökkel. részben szűk körű megbeszéléseken, részben a delegációknak a kapcsolatok helyzetével és a nyitott kérdések megvitatásával foglalkozó alapos megbeszélésein. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságában — Kádár első titkár távollétében — a vezető emberek egyikével, Biszku Bélával találkozott, és ezt a megbeszélést is széles körű és nyílt véleménycsere jellemezte. A világos és higgadt fejtegetések ilyen légkörében valósult meg az, ami lényeges, és aminek normálisnak kellene lennie minden bármifajta nemzetközi vitában, ha az konstruktiv célokat hivatott szolgálni. A politikai nézetekben vagy a bel- és külpolitika egyes részletkérdéseiben meglevő különbségeket — és ilyenek a két országot illetően is léteznek — külön lehet választani attól, ami jól halad, és ami mindkét ország érdeke. (Borba) MILOVAN GYILASZ ONLELEPLEZÉSE Milovan Gyilasz volt jugoszláv politikus óceánon túli utazása nem váltott ki nagy visszhangot a világsajtóban. Néhány rövid hírügynökségi jelentésen és Gyilasz egy-két cikkén kívül semmi más ,.hasznot” nem hozott ez az imperialista körök által előkészített propagandautazás. A Gyilasz személye iránt megnyilvánuló gyér érdeklődésnek talán az az egyik fő oka, hogy Gyilasz valamennyi címe és rangja elé oda kell tenni az „egykori” szócskát. Milovan Gyilasz, az egykori antifasiszta partizán, a volt jugoszláv hazafi, a népszkupsti- na volt elnöke, a szocialista Jugoszlávia volt alelnöke, már régóta politikai hulla. Bukása rövidesen azután megkezdődött, hogy Jugoszlávia felszabadult és a szocialista átalakítások útjára lépett. Gyilaszt nem elégítette ki a Kommunisták Szövetségének tevékenysége, s 1950-ben kiadta „A szocializmushoz vezető új utak” című könyvét. Fellépett a kommunisták vezető szerepének felszámolása, a többpártrendszer megteremtése mellett. Ezen a téren támogatásra talált Nyugaton, Jugoszlávia szocialista fejlődésének ellenségeinél. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének ' Központi Bizottsága az 1954 januárjában megtartott harmadik plénumon Gyilasz tevékenységét és nézeteit úgy értékelte, hogy azok ellentétben állanak a szocialista fejlődés lényegével és a reakciós erők terveinek kedveznek. Gyilaszt minden pártós állami tisztségéből leváltották és még abban az évben kizárták a pártból. Gyilasz azonban nem hagyott fel a jugoszláv népfiatalom ellen folytatott aknamunkájával, s csakhamar az árulásig süllyedt: pamfletét írt a szocializmus és a jugoszláviai szocialista élet ellen, s azt külföldre juttatta. Ott a szocializmus ellenségei kiadták és terjesztették. Ezért a jugoszláv bíróság Gyilaszt 1957-ben börtönbüntetésre ítélte. I96l-ben szabadlábra helyezték, ő azonban ismét a maga nótáját fújta. Újabb gúnyirat látott napvilágot. Erre Gyilasz ismét börtönbe került. Lassan mindenki megfeledkezett róla. A szocializmus pedig, amelyet Gyilasz megrágalmazott, új. nagy sikereket ért el. A szocialista Jugoszlávia is tovább fejlődött. Amikor 1966 decemberében Gyilasz az amnesztia révén szabadlábra került, eleinte csendben maradt. Tavaly engedélyt kapott arra, hogy külföldi utazást tegyen. Nos. ekkor következett be ennek a politikai hullának az életre- keltése. Gyilasz megpróbált kommunistaellenes és szovjetellenes kampányt szervezni. Ebben segítségére voltak nyugati barátai, akik Gyilaszt olyan emberként reklámozták, .aki „onnan”, a szocialista világból, „belülről” bírálja a kommunizmust. (Novoje Vremja) III. sz. Feltevés H. Károly tolnai lakos 1968. szeptembei 30-án pótkocsis vontatóval Szekszárdon a Rákóczi utcában az úttest szélén közlekedett. Az úttest széléről be akart kanyarodni a Szluha György utcába. A kanyarodás idejében a terelővonal felőli sávban haladt K Péter szekszárdi lakos személygépkocsival és a helyszínrajzon feltüntetett helyen ösz- szeütköztek. Megállapították, hogy H. Károly által vezetett vontató pótkocsijára felszerelt villogó irányjelző készülék nem működött. A személygépkocsi 70 km/ó sebességgel közlekedett, a gépjárművezetői igazolványban Betétlapok nem voltak és a kötelező szavatossági biztosítás II. félévét még nem fizette be. A baleset következtében a pótkocsin tartózkodó rakodómukás, aki az üzemanyagos hordó tetején ült leesett és megsérült. A járművekben kb. 10 000 Ft. kár keletkezett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt szegett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ-függelék megfelelő cikkelyének számát X-el jelölje a szelvény számában. <3-, a _ SzeKszacot ^ ÚáKóczt óf“> 1r Szluhcv Gy.út. ^ ---------HE LYSZINRflJZ. paragrafuson [7 2 11 2 3 h 3 5 6 8 9 10 t! 12 ij 5 6 ? 8 13 14 15 16 n 18 19 20 21 22 9 10 11 n 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 113 14 15 16 *33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 117 18 19 20 ^43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 121 22 23 24 *53 5*1 55 56 bJ 58 59 60 61 62 26 27 28 8*i 65 60 67 68 69 70 71 72 129 30 31 32 § r*j?5 76 77 78 79 80 81 82 Fünnelék
