Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
A hét interjúja A tanácsok időszerű feladatai Dr. Papp Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata A tanácsok 1968. évi munkájának értékeléséről és időszerű feladatairól tartott előadást dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsi Szervek Osztályának vezetője Balatonföldváron, a megye községi tanácselnökei részére megrendezett tanfolyamon. A tanácsok múlt évi munkája, a jelen és a közeli jövő várható feladatai, a tanácsoknál dolgozók jogai és kötelességei, — mind-mind olyan témák, amelyek a lakosság széles körénél is érdeklődésre tarthatnak számot, mivel mindeu embernek van valamilyen kapcsolata, ügye, elintéznivalója a tanácsnál. Ezért kértük meg dr. Papp Lajos miniszterhelyettest, hogy e témakörben nyilatkozzon lapunknak. — Azt kívánom elöljáróban hangsúlyozni, hogy a közeljövőben a tanácsok szerepe tovább növekszik, s különösen nő a tanácsi struktúrán belül a városi és a községi tanácsok, vagyis a közönséggel közvetlen kapcsolatban álló tanácsok feladatköre, szerepe. Ez érthető, hiszen például Tolna megyében a lakosság 78,5 százaléka él a községekben. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a közelmúltban napvilágot látott több rendelkezés a tanácsi jogköröket és feladatokat is meghatározta, megjelölte. Ezen rendelkezések kedvező hatása eddig elsősorban a magasabb szintű — tehát megyei, járási — tanácsoknál mutatkozott meg. — Hallhatnánk ezek közül a rendelkezések közül néhányat? — Nagyobb önállóságot kaptak a tanácsok a fejlesztési és költségvetési gazdálkodásban. Megszűnt a vb. szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. Rendelet szabályozza a községi szakigazgatási szervek kialakítását. S határozott utasítás jelent meg a felesleges adminisztráció csökkentéséről is. Ezt a célt szolgálta az is, hogy Tolna megyében például 29 községben — természetesen kis községben, és ott, ahol indokolt volt — szünetel a vb. működése. Nagy segítséget nyújtott az a rendelet is, amely a korszerű településhálózat kialakításához egységes községfejlesztési alapképzést írt elő. Szerencsés volt a szabálysértési ügyek átruházása a községi tanácsokra. A megyékben 30 ügy leadása került községi tanácshoz. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kaptak felhatalmazást arra. hogy első fokú építési, ipari és kereske- delfni hatósági jogkörrel ruházzanak fel községi tanácsokat. Mindezek a rendeletek növelik a tanácsok önállóságát, gyarapítják jogkörüket, hangsúlyozzák területeik feletti gazdaszerepüket. — Miként mutatkoztak meg a tanácsok munkájában ezek a rendelkezések? — Azt mondhatom, hogy összességében a vezetők és a hivatali szervezetek helyesen éltek megnövekedett lehetőségeikkel, eredményesen hajtották végre feladataikat. Különösen két jelentősebb témakör köré csoportosíthatók ezek a feladatok: a gazdasági mechanizmus bevezetésének biztosítása és a harmadik ötéves terv időarányos tennivalóinak teljesítése, vagy ahol lehetett, túlteljesítése. Elmondhatom, hogy az országos és a helyi érdekek összehangolása sikeres volt, hogy célszerűbben használták fel a központi pénzforrásokat, mint a korábbi években, hogy fokozódott a helyi lehetőségek jobb kiaknázása, a lakosság szükségleteit a lehetőségek szerint kielégítették. S nagyon kedvező hatást tett a lakosságra, hogy a legutóbbi tanácsi választásokat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat figyelembe vették, azok jelentős részét már meg is valósították. — Milyen összeggel gazdálkodtak a múlt évben a tanácsok, s milyen tartalékforrásokat használhatnak fel ezen összegek növelésére a jövőben? — A múlt évben 9 milliárd forintos fejlesztési alappal gazdálkodtak a tanácsok az országban. Ehhez az összeghez járult még másfél milliárd forint, amelyet más szervektől vettek át, ily módon növelve fejlesztési alapjukat. Tolna megyében az ilyen jellegű koordináció 41 millió forint volt. Ez az eredmény országos viszonylatban kedvező. Figyelmeztető jelenség, hogy a fejlesztés és a költségvetés sok helyen nincs kellően összehangolva. A gazdálkodásban minőségi javulás következne be, ha a tanácsok alternatív fejlesztési tervet készítenének, s azokat terjesztve a vb.- és tanácsülések elé, vitatkozva választanák ki a legmegfelelőbb fejlesztési formát. Ez egyben azt is jelentené, hogy a tanácstagok nagyobb felelősséggel foglalkoznának a rájuk bízott költségvetéssel. Fokozni kellene a fejlesztési alap helyi eszközökkel történő emelését. Erre a fokozásra módot nyújt a községfejlesztési hozzájárulás, a társadalmi munka, az önkéntes hozzájárulás emelése. Tolna megyében is van még mit tenni a helyi erőforrások kihasználása érdekében, bár kétségtelen fejlődés tapasztalható. Hiszen 1967-ben 90, 68- ban pedig már 127 forint volt Tolna megyében az egy lakosra jutó társadalmi munka ösz- szege, s tavaly már 239 forintnyi a községfejlesztési hozzájárulás. — Mi a véleménye a beruházásokról? — Beruházásaink elaprózottak és nagy a megkezdésük és elkészültük közötti átfutási idő, azaz a beruházásoknál nem érvényesülnek eléggé a gazdasági követelmények. Az eddigi gyakorlat szerint a beruházások 80 százaléka célcsoportos beruházás volt. Ez a helyzet a közeljövőben mérséklődni fog, hiszen a jelenlegi gyakorlat éppen a tanácsok önállóságát sérti. A negyedik ötéves terv idején az arányt fordítottan kellene kialakítani, a fejlesztési alap bevételi forrását nagyobb arányúvá tenni. Hogy a beruházások körül is van mit tenniük a tanácsoknak, arra talán ismét egykét számadat világít rá a legjobban. A múlt évben 18,5 milliárd forint beruházási alappal gazdálkodhattak a tanácsok. Ebből az összegből azonban 2,5 milliárd forint megmaradt, ennyi pénzt nem használtak fel. Tolna megyében 53 millió forint volt ez a maradvány. Hogy a gazdálkodás e tekintetben is tökéletesebb legyen, annak egyik lehetősége szintén az önállóság. Tolna megyében 15 önálló bérgazdálkodási joggal felruházott község van. S ezt segíti a tanácsok mellett működő önálló költségvetési üzemek alakítása is. A helyzet Tolna megyében e tekintetben is kedvező, mivel 10 ilyen üzem működik már. — Hocvan alakult a múlt évben a tanácsok ügyintéző munkája? — Tízmillió üggyel foglalkoztak az elmúlt évben a tanácsok, s 2 millió volt azon ügyek száma, amelyekben jogot, vagy kötelezettséget kimondó határozatot hoztak. Ezenkívül az országban 24 millió esetben keresték fel a különböző tanácsi szerveket az állampolgárok. Az ügyek intézésével általában elégedett a párt és a kormány. A múlt évben a fellebbezések aránya mindössze 4,1 százalékos volt. Mindemellett azonban meg kell említeni, hogy az ügyintézés és az ügyfélfogadás korántsem kifogástalan. Gyakorta előfordulnak még sablonos intézkedések, hiányzik az egyéni elbírálás, szép számban előfordul az ügyek formális elintézése, gyakran túllépnek a megadott határidőn, tesznek még elvtelen engedményeket, s udvariatlanság is adódik még sok helyen. — Milyen új feladatok állnak a tanácsok előtt a közeljövőben? — A közeljövőben a tanácsok hatáskörének és jogkörének jelentős emelkedésére lehet számítani. Ezzel is hatékonyabbá kell tenni az állam- igazgatási munkát. Növekszik a jövőben a hatósági feladat szerepe is. Szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a társadalmi szervekkel, különösen a Hazafias Népfront helyi szerveivel. — Alapvetően fontos feladat a tanácsok és a lakosság kapcsolatának elmélyítése, a nép- képviseleti jelleg tartalmi és formai erősítése, önállóságának növelése. Ha önállóan döntenek a helyi tanácsok a városokat és a községeket érintő kérdésekben, akkor az eddiginél nagyobb tartalmat kap majd a szocialista demokrácia elve a tanácsi munkában. — A tanácsok előtt fontos feladatként áll a harmadik ötéves terv maradéktalan teljesítése és a negyedik ötéves terv jó előkészítése. Ennek egyik fontos része a lakásépítési programtervezet pontos kidolgozása. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv lakásépítési feladatát teljesítsük, és a negyedik ötéves tervi 4Ö0 ezer lakás megépüljön, jobb előkészítő munkát kell végeznünk országosan. A magánlakás-építési akció támogatását is a tanácsoknak kell kezükben tartaniuk. Feladatuk közé tartozik továbbra is a telekkialakítás, a közművesítés, az építési engedélyek kiadása. A kormány programjában szerepel, hogy jelentős előrehaladás következzen be az ivóvízhálózat kiépítésében. A negyedik ötéves tervben jelentősen több helyi vízmű megépítése szerepel, mint a harmadik ötéves tervben. — Már az 1969—70-es évekre is jelentősen megnövekedett a tanácsok költségvetése. Az országban 38,5 milliárd forinttal rendelkeznek ebben az időszakban a tanácsok. Ebből Tolna megyére félmilliárd forint jut. A megye járásai és községei pedig 358 millió forinttal ” 50 millióval több, mint tavaly! — gazdálkodnak. Itt szeretném megemlíteni, hogy terveink között szerepel a központi anyagi hozzájárulás reálisabb elosztási módszerének kidolgozása. Olyan rendszer kialakítása a cél, amely jobban lehetőséget ad a megyék differenciált fejlesztésére és támogatására. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ma már az életszínvonal emelése nem kifejezetten csak a forinton múlik. A lakosság igényeinek kielégítése sok esetben nem pénzügyi, hanem szervezési probléma. Szinte anyagi befektetés nélkül is sokat tehetnek például a tanácsok a javító-szolgáltató hálózat kiépítésében, fejlesztésében. — Nagy előrehaladást kell tenniük a tanácsoknak a köz- oktatásügy, a népművelés, az egészségügy és a szociálpolitikai tennivalók területen. Fontos, hogy minél előbb és mindenütt szakrendszerű oktatás folyjon és ahol arra szükség van, központi iskolai hálózatot alakítsanak ki. Törekedni kell arra, hogy minden fiatal elvégezze a nyolc általánost. A központosított iskolák mellé általános iskolai kollégiumokat, a pedagógusoknak pedig pedagóguslakásokat kell építeni. A tanácsok feladatkörébe tartozik az általános iskolát végzett és tovább nem tanuló fiatalok elhelyezése. A demográfiai hullám ebben a korosztályban, most van csúcspontján. Ezért a következő években több ezer fiatallal többet kell beiskolázni és munkába állítani, mint más évékben. — Ä népművelés feladata,’ hogy a helyi lehetőségeket kihasználva, minél kulturáltabb elfoglaltságot, szórakozást biztosítson a lakosságnak és a fiatalságnak. Az orvosi hálózat, a betegellátás szélesebb körű kiépítése is a tanácsok feladatkörébe tartozik. Ma már a belgyógyászati körzeti orvosi rendelés mellett egyre jobban kell, hogy fejlődjön a fogorvosi rendelőhálózat kialakítása is. Rengeteg szociálpolitikai feladat hárul a tanácsokra a jövőben is. Hogy csak néhányat említsek: a családvédelem, a nyugdíjas tsz-tagok segítése, öregek napközi otthonainak létrehozása, a cigányság társadalomba való beilleszkedésének elősegítése. — Csak olyan feladatokat igyekeztem felsorolni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Mindezek végrehajtása mellett természetesen sajátos szervezeti és „szárazabb” hivatali feladatokat is' végié kell hajtaniuk a tanácsoknak. Ilyen szervezeti feladat például a felesleges adminisztráció csökkentése és az ésszerű létszám- gazdálkodás. El kell mondanom, hogy Tolna megyében drágább a közigazgatás, mint azt az országos átlag mutatja. Amíg az országos átlag szerint .236 lakosra jut egy közigazgatási alkalmazott, Tolna megyében 194 lakosra jut egy. Jelentős előrelépésnek kell bekövetkeznie a tanácsi dolgozók kötelező iskolai végzettségének, képesítésének megszerzésében, politikai ismereteik szerzésében is. — Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy a tanácsok országszerte felelősségteljesen végzik feladataikat. Az elégedettség azonban nem megelégedést jelent. A tanácsok munkájában sok terület vár még tökéletesítésre. Feladataik a jövőben növekedni fognak. Megnövekedett feladataiknak pedig csak úgy tehetnek eleget, ha a legmagasabb fokú koordinációra törekszenek a működési területükhöz tartozó termelőszövetkezetekkel, üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel, különböző szervekkel. Tovább vizsgáljuk az ügyintézés egyszerűsítésének, a hatáskörök leadásának a lehetőségét is. E munkát megelőzte egy felmérés, amelynek során a különböző szintű tanácsoktól kértünk ésszerűsítési javaslatokat. Összesen 2500 elképzelés, módosítás, javaslat érkezett hozzánk. Közöttük 1100 olyat találtunk, amelyekkel érdemes és kell is foglalkozni. Ezeket a javaslatokat továbbítottuk az illetékes tárcákhoz. Az ésszerűsítések és korszerűsítések fokozatosan látnak majd napvilágot. — A Tolna megyei tanácsi vezetők téli tanfolyamának megszervezését jónak tartom. A területi szervek vezetőivel való találkozás hasznos eszmecserékre ad lehetőséget. Elősegíti a párt- és állami vezetés irányelveinek jobb megértését és megvalósítását és ezzel is a lakosság jobb szolgálatát. MÉRY ÉVA A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi u. 56. felvesz ács, kőműves, villanyszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, kubikosokat írnni hm» in ii ■mi Tin’iTT«iiiirarTraBMrMrrMM~r---------é s férfi, valamint női segédmunkásokat kőművesek, villany- és fűtésszerelők mellé. Kéthetente SZABAD SZOMBAT. Idénymunkarend. Háromszori ÜZEMI ÉTKEZÉS. Munkaruha. Távollakóknak MUNKÁSSZÁLLÓ, vagy napi HAZASZÁLLÍTÁS autóbuszon, KÜLÖNÉLÉSI ÉS IDÉNYPÓTLÉK (171
