Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
Elgondolkodva ültek széksoraikban, valószínűleg arra gondoltak, szép ez, jó ez, az a baj csupán, hogy tíz évvel öregebbek lettünk. Foto: D. Kónya Jubiláló közös gazdaság 1 mucsfai kis világ és a magyar valóság Az egyik helyi ember az ünnepi vacsorára megterített nagyteremben tamáskodva arra figyelmeztet: írjunk a jubiláló mucsfai termelőszövetkezetről, de vigyázzunk a szöveggel. Valószínűleg a túlzásoktól akart óvni, attól, hogy ne lihegjük túl a lelkesedést. De ettől én most egy cseppet sem félek, sőt inkább attól tartok, hogy a történelmi évforduló méltatásához szegényes lesz a toll és a szókincs. Nincs még benne gyakorlatunk. Ezt éppen Mucsfán is tapasztaltam, ahol szépen, szívhez szólóan beszéltek a vezetők az évfordulóról, de arról már megfeledkeztek, hogy az első elnököt, Fehér- vízi Istvánt odaültessék az elnökségbe. Éppen azok feledkeztek meg erről, akik később a fehér asztal mellett imigyen dicsekedtek Fehérvizi Istvánnal: „Az öntudatos szövetkezeti parasztságot reprezentálja, ötvenkilenc éves korában végezte el az általános iskolát, levelező tagozaton. Községi könyvtáros. Ez a mellékállása. A termelőszövetkezetben vezetőségi tag. A községben a legnépszerűbb emberek egyike.” — mondta Dauffer Henrik, a tanács vb-titkára. Mucsfán tíz évvel ezelőtt, 1959. március 4-én fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezt a napot akkor a község ünnepévé nyilvánították és kimondták: minden évben tanácsülésen fogják méltatni jelentőségét. Aztán jöttek a nehéz, küzdelmes évek, a keserves hónapok, volt gond éppen elég, s aligha csodálkozhatunk azon, hogy az ünnepi tanácsülések bizony elmaradtak. Nagyjából hasonló volt a helyzet másutt is, Most a tizedik évfordulón vjpzont egyszerre pótolnak mindent. Az általános iskolások szép műsort adtak, Bottyán Sándor, a közös gazdaság elnöke elfogódott hangon beszédet mondott, s jelvényt tűzött a nyolcvannál több alapító tag gomblyukába. Az ünnepi közgyűlés résztvevői elgondolkodva ültek széksoraikban, valószínűleg arra gondoltak, szép ez, jó ez, az a baj csupán, hogy tíz évvel öregebbek lettünk. Kasle'’ Antal párttitkár szólította a közgyűlés elé a tagokat, legelőször azokat, akik most vonulnak nyugdíjba. „Alesz Konrád. Munkája által is megérdemli, hogy elsőnek szólítsuk.” S jött a kis öreg. Utána következtek a többiek: Varga Imre, Erős István. János Tódor, Palkó Sebestyén és még sokan. Én meg újból láthattam, milyen volt a magyar paraszt és milyen nem lesz többé soha. Ezek a drága öregek esetlenül, görbén, munkától megrokkanva álltak az elnök elé, hogy megkapják a esekélj'ke erkölcsi elismerést: az alapító tagokat megillető törzsgárdajelvényt. Ünneplőjükben még jobban kirítt, hogy valamennyien egyformák: a hetven felé ballagó paraszt- ember Mucsfán pont olyan, mint hazánk valamennyi községében. A lábalt visszeresek, a hátgerinc ferde, a gyomor rossz, a derék megrokkanva. Hiába minden. Az elmúlt évtizedek nyomait nem lehet róluk letörölni, örökké viselik a jegyeit annak, amit még egyéni gazdaként, béres- vagy napszámosként rakott rájuk az élet. (Késő délután azon meditáltunk, hogy némelyik család összeszedi magát és elköltözik Bonyhádra; Solt egyéb mellett ennek a menekülésnek talán az az oka, hogy a régi rossz emlékektől akarnak megszabadulni.) Az idős emberek számára, most látom csak igazán, túl későn jött az átszervezés, hisz többségük már akkor is „hatvan felé, hazafelé” ballagott, amikor 1959-ben aláírta a belépési papírt. Az elnök mindegyikkel kezet fog, de ez a kézfogás most sírós ölelés, vagy míg inkább búcsúzkodás. Rokkant, görbe, bicegős, rossz derekú, de nekünk nagyon drága parasztapáink, amit tőletek az az átkozott kizsákmányoló rendszer elvett, azt a mi szocializmusunk sem tudja visszaadni, azt csak pótolni tudja szeretettel, nyugdíjjal, megbecsüléssel. Rám a döbbenet élményévé} hatott az idős mucsfai szövetkezeti tagok felsorakozása. Ebben a kis világban újból ösz- szegeződött a magyar valóság. A mezőgazdaság szocialista átszervezését a jubiláló ünnepségeken méltathatjuk a termés- eredmények tükrében, a nemzetközi verseny vetületében, de mindegyiknél fontosabb úgy méltatni!, hogy itt egy életforma változott, hogy a mostani géppel dolgozó harmincévesek soha nem lesznek olyan görbék, mint apáik voltak. És ha így van, akkor ezért a rendszerért százszor is érdemes még jobban dolgozni. Tízmillió forint a mucsfai közös gazdaság tiszta vagyona, s ezt jórészt ezek a derék öregek hozták össze. Szinte, hihetetlen. A semmiből tízmilliót, hogyan csinálhatták ? Titusz bácsit sajnáltam legjobban. Már 1956-ban is tsz- tag volt és most reklamálni kényszerült, mert kifelejtették a jelvényosztásból: „Én kezdtem leghamarabb, most itt sem vagyok, ott sem vagyok. Gazemberség van mindenütt Akkor a vacsorára se legyek hivatalos. Köszönöm, nem kérek belőle” — mondta. Bizony, sajnos a figyelmesség még mindig gyenge oldalunk. A vezetők arra hivatkoztak, hogy Titusz bácsi Mucsfán megszakította tsz- tagságát, átment Aparhantra No, és számít ez? Hisz egy kotlós alá tartozunk mindannyian. Elment az ünnepi közgyűlésre Gaál Antal, a megyei munkásőrparancsnok-helyettes is. „Gaál elvtárs, hallani akar - juk!” — kiáltották a terem közepéből a tagol:. Annak idején, tíz évvel ezelőtt Gaál Antal heteket töltött Mucsfán. Érvelt, vitatkozott, irányította az átszervezést. Most azt mondja, soha életében nem evett meg annyi disznósajtot, meg kolbászt, mint akkor. Minden házban megkínálták. Ezen a délutáni ünnepi közgyűlésen most mindenki kezet akart vele szőri - tani. Kényelmetlen volt számára az ünneplés, de hiába, itt őt tartják a tsz-mozgalom atyjának, s Orbán Imrét a megszilárdítás letéteményesének. Róla traktort neveztek el, még ma is úgy hívják a traktort, hogy „Orbán”. Tíz év. Az elnök megköszöni a tagok fáradságos munkáját. Tíz év. Közel van és mégis távol van. Az emberek modern jobbágy-felszabadulásnak mondják. SZEKULITY PÉTER Ünnepi megemlékezés az 59. nemzetközi nőnap alkalmából A nőtanács megyei bizottsága csütörtökön délelőtt bensőséges hangulatú ünnepséget rendezett székházában az 59 nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepi fogadáson a megye nőmozgalmának negyven vezetője, illetve aktívája vett részt, közöttük jónéhányan olyanok is akik több évtizedes nőmoz- gálmi múltra tekinthetnek vissza. TaJkács Mihályné, a nőtanács megyei titkára köszöntötte elsőként a fogadáson megjelenteket, s emlékezett a nőmozgalom múltjárá, majd dr. Brison Jánosné, a nőtanács megyei végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Ezután került sor — szerény emlékként — a népművészeti tárgyjutalmak kiosztására. A nemzetközi nőnapot is ünneplő ünnepeltek nevében Osztafin Sán- dorné, a muesi községi nőtanács titkára mondott köszönetét. Jelen volt a fogadáson a Hazafias Népfront megyei titkára. Csajbók Kálmán is, aki elmondotta, hogy az elismerés szavait igazán nem az ünnepi alkalom adja ajkára; a megyében a népfrontbizottságok munkájukban a nőtanács asszonyainak lelkes támogatását napjainkban már alig nélkülözhetik. A fogadás, amely fehér asztal és vidám nótaszó mellett sokáig együtt tartotta a megye nőmozgalmának negyven képviselőjét a kora délutáni órákban ért véget. Közéletünk Tegnap délelőtt ülésezett a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elnökének beszámolója után a vb az építőipari vállalatok tevékenységét értékelte. A járás törvényességének helyzetéről dr. Orovicz József vezető ügyész terjesztett be részletes elemzést. Jelentős pozitívumként értékelte, hogy a járás politikai, állami és népgazdasági szervei kezdettől felismerték az új gazdaságirányítási rendszer jogi feltételeinek és törvényességi garanciáinak jelentőségét. Érdekes, sőt örvendetes, hogy a járásbíróság előtt tavaly mintegy húsz százalékkal kevesebb házassági per indult, mint az előző évben. A végrehajtó bizottság ezt követően mezőgazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozott. Közös feladatokról tárgyaltak A KISZ Tolna megyei Bizottsága és az MHSZ Tolna megyei vezetősége közös értekezletet tartott. Ezen részt vettek a járási MHSZ-titkárok, a KISZ-bizottságok titkárai, az úttörőszövetség megyei titkára. és az MHSZ megyei vezetőségének szakfőelőadói. Lantos. Ottó alezredes, az MHSZ megyei titkára vitaindítójában a két szerv együít- műkőclésével foglalkozott, elsősorban az Idén sorra kerülő honvédelmi tömegversenyek, sportversenyek, ifjúsági akcióprogramok szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában. Ezek mellett Is külön súlyt kapott a Tanácsköztársaság 50, évfordulója, március. 21. méltó megünneplésével. Szabó Géza. a KISZ megyei bizottság első titkára, aki azt hangsúlyozta: az együttműködés kötelező mindkét szerv számára, alapvető feltétele az ifjúság' honvédelmi nevelésének. Külön foglalkozott az Ifjú Gárda alegységek kiképzésének, honvédelmi nevelésének fontosságával. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi u. 56. felvesz ács, kőmfíves, villanyszerelő és fűtésszerelő szakmunkásokat, kubikosokat és férfi, valamint női s eged munkásokat, kőművesek, villany- és fűtésszerelők mellé. Kéthetenként SZABAD SZOMBAT. Idénymunkarend. Háromszori ÜZEMI ÉTKEZÉS. Munkaruha. Távol lakóknak MUNKÁSSZÁLLÓ vagy napi HAZASZÁLLÍTÁS autóbuszon. KÜLÖNÉLÉSI és IDÉNYPÓTLÉK. (17)
