Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
Állandó tárlatok9 tudományos ismer etterjesstés Lesznek-e műtermes lakások? — A vállalat mint mecénás Mint már azt a Népújság hírül adta, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezete Pécsett tartotta „tisztújító” ülését. A szervezet megyei titkárává ismét Lázár Pált, az ismert műtörténészt és festőműv észt választották. Ez alkalommal kerestem fel, hogy a szervezet célkitűzéseiről és a Tolna megyei képzőművészet helyzetéről tuda koződjam. — A Képzőművészek Szövetségének hat területi szervezete van, négy éve létezik ilyen formában. Amikor megalakult ezzel a tagoltsággal, elsősorban a vidék művészeti életének felkarolása, ízlésének csiszolása volt a cél. Ezen túlmenően a provincializmus elleni küzdelmet Is meghirdettük, s titkos reményünk volt, hogy sikerül a főváros művészeti monopóliumát, közfelfogást és forgalmazást egyaránt diktáló szerepét megtörni. — A munkaterv legfontosabb pontjai ismertek, de Tolna megye művészeti életéről vajmi keveset árulnak el. Milyen eredményeik és terveik vannak? — Ha Péccsel, vagy Kaposvárral összevetnénk megyénk művészi életét, az összehasonlítás ránk nézve balul ütne ki. Van ugyan egy alkotó gárdánk, 10—15 fő, s nyaranta a paksi művésztelepen végeznek alkotómunkát, de a megyehatárain túl ennek visszhangja alig van. Megyénkből öten tagjai a Művészeti Alapnak, a Képzőművészek Szövetségének azonban megyei tagja nincs. A megye rajztanárai zömmel a pedagógiai főiskolán szereztek képesítést, s tudott, hogy ez az intézmény elsősorban pedagógusokat, s nem művészeket képez. Tolna megyében főhivatású, tehát csak alkotómunkával foglalkozó, s abból élő művész csak néhány él. — Mi ennek az oka?. —r A mai kor szemlélete megköveteli, t Jhogy termékeny, optimális körülmények között élhessen, alkothasson a művész. Ma már minden nagyobb városban építenek műtermes lakásokat, amelyek megfelelő szívóerőt jelentenek. Szek- szárdon eddig még ilyen lakás nem épült. Személy szerint megemlíteném Noel Gábort és feleségét. Ök szívesen letelepedtek volna városunkban, de a tanács nem tudott megfelelő körülményeket biztosítani számukra. így érthető, hogy a házaspár végül is Bajára költözött. S Baja még csak nem is megyei székhely! — Milyen segítséget kapnak a Művészeti Alaptól, s a megye illetékes vezetőitől? — Ahhoz, hogy valaki a Művészeti Alap tagja legyen, aktív művészi munkát kell kifejtenie, természetesen a kor színvonalán, atmoszférájában kell gondolkodnia. Elengedhetetlenül fontos a modern művészet műhelytitkainak ismerete, s a korszerű szemlélet- mód. Ezek alapján kilenc megyei festő kérte felvételét, mintegy három éve. A felvétel azóta is egyre húzódik. Az ország teherbíró képessége ugyanis kicsi, s a képzőművészek száma aránytalanul magas. Logikus, hogy a felvételnek korlátái vannak. Az viszont már nem, hogy elsősorban a vidékieket sújtja ez a szellemében helyes eljárás. Ami a megyei szerveket illeti, a tanács és a múzeum illetékesek a kiállítások, tárlatok szervezésében, finanszírozásában. A múzeum művészeti profilja nem túl gazdag, s mint a vidéki múzeumok többségének, a szekszárdinak sincs műtörténész munkatársa. Ennek ellenére sok jóindulatot tapasztaltunk részükről. November 7 tiszteletére kiállítást rendezünk a múzeumban, s szeretnénk egy állandó tárlatot is megszer- vezni a megye múltbéli és ma élő művészeinek alkotásaiból. Továbbá a párt és a megyei tanács Balatonaligán ankétot rendez, ahol a megyei képzőművészek alkotásaiból kiállítás nyílik. A tárlatról katalógus is készül. — Köztudott, hogy a nagy- közönség ízlése jócskán elmaradt a rohamosan fejlődő képzőművészet tempójától. Hogyan próbálnak ez ellen küzdeni? — A fent említett aligai an- kétra a vállalatok vezetői is meghívót kaptak. Keserű tapasztalat ugyanis, hogy az üzemek és vállalatok vezetői közömbösek, pedig ellenkező esetben megerősíthetnék a megye képzőművészeti szektorát. A közönség is részvétlen a tárlatok iránt, s vannak festőink, leik nemesebb törekvéseiket feladva, kizárólag a praktikum szekerébe fogódznak. Látványfestészet, finom naturalizmus, posztimpresszionizmussal — ez a recept, ezek a képek „futnak”. A vállalatok mecénási tevékenysége az ismeretterjesztés agitatív, sokoldalú szemléltetésen és nagyfokú szakmailélektani ismereteken alapuló átszervezése, de különösen az iskolák színvonalas rajz- és művészettörténet-oktatása lehet letéteményese a nívós, a korszerű művészeti élet és a műértés gazdagodásának. Mindenképpen elősegítené ezt, ha sikerülne tető alá hozni egy olyan tárlatot, ahol a magyar művészet keresztmetszete tanulmányozható. Egyebek mellett ebben kérnénk a megyei tanács és a múzeum segítségét — fejezte be nyilatkozatát Lázár Pál. csupor A Sárköz—Völgység! Vízitársulat Bonyhád. Somogyi u. 1. Tel.: 19. felújított D—4—K és D—4 —K/B 4 és 6 hengeres traktorokat elad, vagy Csepel tehergépkocsira elcserél. (100) A Szekszárdi Állami Gazdaság sárközi kerülete felvesz: lakatos, hegesztő és gépkocsi- villamossági szerelő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: személesen vagy írásban Csar- nai művezetőnél az új- bereki gépműhelyben. (251 Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy vetőmag- és mezőgazdasági kisgép- szaküzletünkben (Arany J. u. 11.) borsó-, takarmányrépamag lucernamag, mindenfajta konyhakerti és virágmagvak nagy és kis kiszerelésben, valamint állattápszerek kaphatók. Fmsz, Szekszárd (70) Népújság 4 Mezőgazdasági ártámogatással szerezzen he f ^osuttsúg esetén ' 1 v-5 BILLENŐPLATÓS, S TONNÁS I K-8 BILLENŐPLATÓS, 8 TONNÁS E-5 5 TONNÁS ES EPL-S 8 TONtiAS PÓTKOCSIKAT FÉRJEN RÉSZLETES TAJÉKOZTATAST! VJ AUTÓ KERESKEDELEM ■iapest XIII. Gogol II. 13. T-íefoo: 294-288 Ügyintéiő; Mentes! József Egy ilyen elhagyott teleptől nem messze Christie letért a kocsival az országútról. A többiek aludtak. Csak akkor riadtak fel, amikor a kocsi hirtelen megállt. Christie a hátul ülő Lexingtonhoz fordult: — A két nap letelt. Visszaadjuk a szabadságát. — Itt, a sivatag kellős közepén? — Ugyan, ne csinálj annyi cécót az öreggel! — szólt közbe Byers. — Puffantsd le egyszerűen és kész. — Rendesen viselkedett útközben, megérdemli, hogy megtartsuk ígéretünket, és szabadon bocsássuk — ellenkezett Christie. — Egyébként nem vagy ennyire kényes a becsületedre ... — Nem engedhetünk meg magunknak egy oktalan gyilkosságot. — 247 — — Ezt éppen te mondod, akit gyilkosság miatt élethossziglanra. ítéltek? Christienek ökölbe szorult a keze, de leküzdötte indulatát. — Azt a gyilkosságot nem én követtem el, eet te is jól tudod! — Nem bánom, ha nem akarod, elintézem én az öreget. — Csak az én holttestemen keresztül! — Ne légy már bolond, Christie! Golyót küldök az öreg hasába, s a dolog el van intézve. Akkor nem kell attól tartanunk, hogy a nyakunkra küldi a rendőrséget. A szemüveges Anderson jónak látta beavatkozni a vitába. — Mit civakodtok? Nincs elég bajotok? Még az kellene, hogy Byers lövöldözni kezdjen... -Hagyjuk futni az öreget. Itt a sivatagban úgysem lehet veszélyes ránk. Mire valaki megtalálja, mi már régen túl leszünk árkon-bokron. . ... — Legalább vigyenek az országúira és ott tegyenek le — kérlelte őket Lexington. — Ott túl hamar megtalálják — utasította el a kérést Christie. — Akkor jobb, ha itt helyben agyonlőnek. Mb* előtt éhen pusztulok. — Nem fog éhen halni, Mr. Lexington. Ellátjuk élelemmel. — Christie végképp megbolondult! —• kesergett Byers. — Most még konzervjeinket is elprédálja. — Három doboz nem játszik szerepet — mondta Christie. Kiszállt a kocsiból, kinyitotta a csomagtartót, kivett három konzerves dobozt, késével kibontotta, s odaadta Lexingtonnak. — 248 — Titokban egy csomag cigarettát és gyufát is nyomott a kezébe, s így szólt hozzá halkan: — Menjen arra mindig bal felé, akkor hamarosan kiér az országúira. S ha útközben hallott is valamit arról, hogy merre szándékozunk menni, felejtse el, ne mondja meg a rendőrségnek. Ne feledkezzen meg arról, hogy megmentettem az életét. Lexington némán bólintott, és kezet szorított vele. Christie visszaült a kocsiba a kormánykerékhez, de még mielőtt indított volna, Anderson vállára tette a kezét. — Várj csak egy pillanatra — mondta, s a kocsi hátsó ülésén horkoló Shaw-ra mutatott. — Mi a fenének cipeljük magunkkal tovább ezt a piszkos négert? Miért nem hagyjuk itt? — Nagyszerű ötlet! — szólt közbe Byers. — Csak rontja a levegőt és három helyett zabái. — Tetejébe még veszélybe sodorhat bennünket. Ha a rendőrök három fehéret és egy négert látnak együtt egy kocsiban, rögtön tisztában lesznek a helyzettel. Byers megrázta Shawt. Shaw a szemét dörzsölve kérdezte: — Mi az, már megérkeztünk? — Végállomás, kiszállás! A néger gépies mozdulattal kinyitotta a kocsi ajtaját. Byers nagyot taszított rajta, úgyhogy elterült a földön. Mire feltápászkodott, a kocsi már vagy tíz méternyire volt, egyre gyorsabban távolodott. Tanácstalanul nézett körül, s megpillantotta a homokban ülő Lexingtont, — Mit jelentsen ez? — kérdezte tőle. — Ki tettek bennünket! — hangzott a válasz. A néger leült melléje és feszülten gondolkodott. Egyszerre csak kitört belőle: — Átkozott gazemberek! — 249 — (61) 1969. március 5.
