Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Ötven évvel ezelőtt... Pályázati felhívás! Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus^-Leninizmus Esti Egyetem 1969/70-es tanévére. Az oktatás két tagozaton folyik: A hároméves tagozaton az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók- és tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek a tanulmányozott tárgyból. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a többi tárgyból is megfelelő felkészülés után államvizsga letételére. A) A hároméves tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik; 1. Érettségivel, ennek megfelelő általános műveltséggel (tanfolyamok, akadémiák stb.) vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. 2. öthónapos pártiskolát, marxista-leninista középiskolát végeztek, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek. 3. Más iskolának nem hallgatói és a tanulmányok folytatását engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendelkeznek. 4. Sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxista- leninista esti középfokú iskola anyagának ismerete.). B) A szakosított tagozaton a következő szakok indulnak: 1. Filozófia. 2. Politikai gazdaságtan. 3. Tudományos szocializmus. ’ A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok, akik; 1. Elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. (Egyetemen öt évnél nem régebben államvizsgáztak marxizmusból.) 2. Más iskolának nem hallgatói, és a tanulmányok folytatását engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendelkeznek. 3. Sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves tagozat anyagának jó ismerete). Az esti egyetem és szakosító törvényes elismerését, valamint a hallgatók tanulmányi kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a Minisztertanács és a munkaügyi miniszter rendeletéi, valamint a különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják. A tanulmányi idő évente 10 hónap. A hallgatók hetente egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek a tanult anyagból. A hallgatók tandíjat fizetnek, melyet az oktatási év során két részletben kell törleszteniük. ' A pályázathoz szükséges kérdőív beszerezhető a járási* városi pártbizottságok esti egyetemi tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, önéletrajzot, orvosi bizonyítványt és két 6x4-es fényképet április 25-ig kell eljuttatni a munkahely szerint illetékes pártbizottság esti egyetemi tagozatvezetőjéhez. A később érkezett jelentkezéseket figyelembe venni nem tudjuk. A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a kétéves szakosított tagozat csak Szekszárdon indít osztályokat, de erre a vidékiek is jelentkezhetnek. A pályázók kérdőívükkel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatásokat is. A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton május első felében kerül sor. A felvételről való döntésről a jelentkezőket legkésőbb június végéig értesíteni fogjuk. Az esti egyetemre való felvételt pár- tonkívüliek is kérhetik. MSZMP Tolna megyei Bizottsága TOLNA, 1919 * Újra megjelenik az Irodalomtörténet című folyóirat Az Akadémiai Kiadó gondozásában hét évi szünet után újra indul a magyar irodalomtudomány nagy múltú folyóirata, az IRODALOMTÖRTÉNET, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság lapja. E címen először 1912-ben jelent meg hazánkban lap, fiatal iroda- lomtörtéifész nemzedék indításában, azzal a törekvéssel, hogy egy új, korszerűbb irodalomtörténeti koncepció bázisává tegye. E szándék alapját: a korszerűséget és a fiatal tudósnemzedék fokozott szóhoz juttatását, bevonását a folyóirat munkatársi gárdájába, szeretnék eleven hagyományként tovább örökíteni. Gyakorlati tennivalóik jó részében vállalják azt a programot, amelyet a felszabadulás után újjászerveződött IRODALOMTÖRTÉNET elé Lukács György szabott. így elsősorban azt, hogy a magyar irodalomtörténet-írásnak a nemzetközi tudományosság áramkörébe kell kapcsolódnia marxista szemlélete és módszerei által és azok érvényesítése révén. Célkitűzése elsősorban, de nem kizárólagosan a XX. századi magyar irodalom, s így természetesen a felszabadulás utáni leg* újabb korszak történetének, je lenségein^k, problémáinak vizsgálata. A iap szerkesztői különös gondot kívánnak fordítani a magyar irodalom tanárai, irodalmi előadók és könyvtárosok tájékoztatására, f oglalkoztatás.ára: segíteni kívánják elvi és gyakorlati munkájukat a lapban. A most megjelent 1. számban figyelmet érdemel Király István tanulmánya (Ady Endre útja a munkásosztályhoz) és Keresztury Dezső A hatvanéves Nyugat-ról írt emlékezése. Kenyeres Zoltánnak, a Magyar Irodalom Története periodizációs (korszak-beosztás) elveiről közölt tanulmánya máris nagy érdeklődést váltott ki, s a 2. számban közük a tanulmányhoz kapcsolódó — irodalomtörténészek, művészettörténészek, történészek, gyakorló tanárok által készített — reflexiókat, valamint Lukács György nyilatkozatát e problémáról. A dokumentum rovatban — többek között — ismeretlen, hangszalagon őrzött Babifs- és Szabó Lőrinc- szövegek olvashatók. A szemle rovatból kiemelkedik: Keszi Imre ismertetőként indult, de — fájdalom — nekrológként megjelent szép emlékezése — Tóth Aladár tanulmánykötetéről. L A munkásmozgalmi hagyományairól ismert nagyközségben sokan őrzik a szívükben az első magyar proletárforradalom, a Tanácsköztársaság emlékét. A forradalmi áramkörbe került, s elsők között küzdők többsége már kidőlt a sorból. Akik nem tudtak elmenekülni a fehérterror elől, gyilkosok áldozataivá lettek, mások pedig koruk, betegségük miatt távoztak el az itt- maradottak közül. Kevesen élnek a dicső harcok résztvevőiből. Eltávozott körükből Appelshoffer Ádám is, a direktóriumi elnök, aki a felszabadulás után magas kormánykitüntetésben részesült, A kevesek egyike a nyugdíjas selyemgyári munkásnő, s a mártírrá vált harcos férfi özvegye. Emlékeik nem fakulnak. Újra, meg újra átélik a hősi időszak szívet melengető és fájdalmas, féltve őrzött epizódjait, melyeknek hangulata és tüze átsüt az ötven esztendő távolságán. „Megváltozott az élet a selyemben“ Negyvennyolc éven át — 1908—1956-ig — volt a tolnai selyemgyár munkása Imre Erzsébet, aki a Tanácsköztársaság idején a kiszolgáltatott páriák, az ott dolgozó 120 árva lány és a tízórás napi műn. kaidőben robotoló „gyári lányok” szószólója volt. — Na és a bánásmód. Csúnyán beszélt, igen goromba volt a gyáriakkal a Stein György nevű igazgató, akit a gyárat bérlő Magyar—Olasz Bank nevezett ki oda. Amikor létrejött a munkáshatalom, el- bujdokolt. otthagyta az igazgatói széket —. idézi Erzsi néni. — Mi változott akkor a gyárban? — Megkaptuk a nyolc óra munkaidőt, amiért azelőtt hiába sztrájkoltunk. Kevés volt ugyan az üzemben a munka, de fizettük a munkanélküli segélyt. Erős volt a szakszervezet (választmányi tagja voltam), a munkásotthonban tanyáztunk, meg gyűléseztünk. Hallgattak ránk sorstársaink, tudták, hogy nekik lesz jobb, értük harcolunk. A gyári udvarban a vaslépcsőn szónokoltunk. Hogy miről? Elmondtuk, hogy végre itt az új rend, most már a munkásoké, a szegényeké a hatalom. Megértették, már abból is, hogy a goromba igazgató elszaladt és másikat, az ő emberüket választhatták meg. Volt ott néhány gyakornok és a Hajer Simonra esett a választás, aki Pancsováról került oda. Az új igazgatót „Simi elvtársnak” hívtuk, csak így, egyszerűen. Jól elvezette a gyárat, nem hiányzott a régi vezető. — Mi a legemlékezetesebb élménye? — A bukás után, amikor visszajött, megváltozott a régi igazgató goromba, pokrócmodora. De először inkább az első szabad május elsejét mondanám, az volt a. legszebb. Gyönyörű felvonulás volt 1919. május elsején Tolnán. Voltak tán hatezren is, ott voltunk mi gyáriak, a forradalmi hajósok és kőművesek. A vásártérre vonultunk, kezünkben a vörös zászló. A selyemgyár nyolcvan tagú női kórusa ott énekel te. el a gyári lányok dalát. Az áldott emlékű Lengyel Ferenc néptanító vezényelt, ő írta a szövegé* ő szerezte a dal zenéjét is. (A bukás után ezért dobták ki az állásából). Két strófát közlünk az elfeledett. de Imre Erzsébet által felevenített hat szakaszos dalból. Kiáltsák hát világgá bús lázadó dalok, A selymek garmádja a köny- nyünktől ragyog. Szépséges, büszke úrnők selymet ne öltsetek, Keserves, égő könnyünk «Hínárja testetek.’’ A Kossuth Könyvkiadó méltó módon, Lenin cikkeinek, beszédeinek és leveleinek igényes válogatásával köszönti a fél évszázados évfordulót, a III., a Kommunista Internaeionálé megalakulását. A forradalmi munkásmozgalom történetének egyik döntő ütközete volt a csődbe jutott Zimmerwaldi Internacionáléval való szakítás, s Lenin szavaival élve, a „valódi internacionalisták” nemzetközi fórumának létrehozása. Az 1919. március 2—5. között lezajlott alakuló kongresszus előtt Lenin jövőbe mutató módon áUapitotta meg: „Nem a számon fordul meg a dolog, hanem a valóban forradalmi proletáriátus eszméinek és politikájának helyes kifejezésén. Nem az internacioHarsogott a lánykórus, a gyári lányok sorsuk ellen lázadozó dalát első ízben énekelték felszabadultan a selyemgyáriak. — A „Simi elvtársat” aztán letartóztatták és három hónapig fogva tartották a szekszárdi börtönben. Mi vittünk neki .kosztot, sütöttünk kenyeret. A Lengyel tanító elvtárs írt egy versikét, mi azt belesütöttük a kenyérbe. Megtalálta, erőt adott neki a küldött szöveg: „Bajtárs, ne búsulj,ne add fel a reményt, világos hajnal váltja fel a sötét éjt”. A világos hajnalra sokáig várniok kellett, negyed századdal később következett be. Imre Erzsébet a fehérek elől Budapesten, egy tolnai hajós jóvoltából talált menedéket egy ott veszteglő hajón. A forradalmi idők tanúja és részese, Imre Erzsébet nyugdíjas selyemgyári munkás számon tartotta a helybéli társakat, jó elvtársi-baráti kapcsolatban állott a fehérterror elől megbújt Kövendi Sándor özvegyével, Berena AnnávaL Sok mindent megérhetett a gyárban a 74 esztendős nyugdíjas gyári munkásnő, de legélénkebb élményei ma is a Tanácsköztársasághoz fűződnek. (Következik a mártír özvegyének visszaemlékezése). SOMI BENJÁMINNÁ nalizmus ,proklamál4sa’ a lényeg, hanem az, hogy még a legnehezebb időben is tudjunk a gyakorlatban internacionalisták lenni.” A másik kérdés, amelyre a Kommunista Internaeionálé szükségessége kapcsán Lenin megkülönböztetett figyelmet fordított, a nemzetközi munkásmozgalom irányzatainak kérdése volt. így kapott helyet a kötetben A „bal- oldaliság”, mint a kommunizmus gyermekbetegsége című művének több részlete, a svájci szociáldemokrata párt kongresszusán elmondott beszéd, a magyar munkásoknak küldött üdvözlet, a német kommunistákhoz intézett levél, sok más mellett. (m) Értékesítésre, megtekintés után megállapodás szerinti kedvezményes áron felajánljuk az alábbi gépeket: Zetor K—25 traktor 10 db Kazalozó UKL 4 db Sz—100 traktor 1 db Magasnyomású permetező 3 db RS—09 Maulwurf traktor 4 db Széna- szalmafuvó 2 db RS—56 traktor 3 db E—143 fűkasza 3 db DT—113 Csepel-motor 3 db Lógereblye 2 db Zetor K—25 motor il db Műtrágyaszóró szpufnyik 2 db MIA-motor benzines 1 db D—385 műtrágyaszóró 1 db MIB-motor benzines 1 db Szállítószalag 1 db Kukoricamorzsoló GM—67 1 db Szelelőrosta 2 db Daráló (24 kalapácsos) 1 db TE—330 eke 2 db SZK—2,6 silókombájn ' 1 db Altalajlazító 1 db ZSKN—2,6 adapter 1 db Tigar eke 4 vasú 1 db Silókombájn AS—1,8 1 db PP—50 rigol eke 1 db Orkán—1,5 X db Küllőskapa 1 db TVD—6 kukoricavető gép •j db 4 tagú 24 levelű tárcsa Fakeretes fogatos sima henger (vas) 1 1 db db KTV—24 vető 1 db Fakeretes gyűrűs henger 2 db Fogatos vetőgép 16 soros 2 db Tizedes mérleg 1000 kg. 1 db A gépek megtekinthetők a H % észi Állami Cazdas ág köz pontjál ban. Ui.: Molnár László. főmérnök Tel.: Hogy ész 22. (331) Lenin: A Kommunista Internacionáléról
