Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
Ml köze az alvásnak az elhalálozáshoz? Dk. E. Cuyler Hammond amerikai orvos a napokban New Yorkban megtartott orvosi kongresszuson szenzációs adatokat hozott nyilvánosságra. Kilenc éve elektromos számítógép és rendszeres körkérdések segítségével figyelemmel kísérte 352 000 amerikai férfi és 440 000 amerikai nő életét és életmódját. Senkit sem leptek meg azok az adatok, amelyek szerint a 40 éven felüliek korábban meghalnak, ha cigarettáznak, alkoholisták, magas a vérnyomásuk, kövérek vagy keveset mozognak levegőn. Annál érdekesebb és meglepőbb az, hogy az agyvérzés és a szívszélhűdés sokkal gyakoribb azok között, akik naponta töb-r bet alszanak az átlagos hét óránál. A hét óránál kevesebbet alvók között is aránylag gyakori az elhalálozás, de a statisztikai adatok szerint sokkallta veszélyesebb, ha túlzásba viszik az alvást. Azok között a 40—50 éves férfiak és nők között, akik nyolc órát alszanak naponta, 50 százalékkal több a szív- és véredénybetegségben szenvedő, mint a hét órát alvók között. (A szívszélhűdésben meghaltak száma 55 százalékkal, az agyvérzésben elhalálozottaké pedig 45 százalékkal emelkedik.) Azok, akik naponta kilenc órát alszanak, még nagyobb veszélyben vannak, állítja dr. Hammond. A tíz órát alvó 50—60 évesek elhalálozási százaléka 286-tal több, mint a hét órát alvóké. Hogyan lehet ezeket az adatokat megmagyarázni? Dr. Hammond nagyon óvatos, a tudományos magyarázattól tartózkodik. Szerény véleményünk szerint azonban nagyon egyszerű és évezredes dilemmáról van itt szó: a tyúk és a tojás problémájáról. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy miért alszanak az álomszuszékok sokat: azért-e, mert betegek, vagy azért betegek-e, mert sokat alszanak. K. Pál motorkerékpárjával este 22.10 órakor Zomba község lakott területén közlekedett. Az előtte 50 km/ó sebességgel haladó Sz. Ferenc segédmotorkerékpárost megelőzte. Zomba község területén elektromos zárlat miatt nem volt közvilágítás, ezért K. Pál előzés előtt a segédmotorkerékpárosnak előzési szándékát a fényszóró többszöri felvillanásával jelezte. Sz. Ferenc a Diófa csárdánál Kötesd község felé akart elkanyarodni és a helyszínrajzon feltüntetett helyen összeütközött B. József által vezetett személygépkocsival. aki Szekszárdról Siófokra akart menni. ÓID D© VI. sz. Feltevés A helyszínen megállapították, hogy Sz. Ferenc segédmotorkerékpár csomagtartóján 8 éves fia foglalt helyet, a segédmotorkerékpár lábtartóval fel volt szerelve. Sz. Ferenc vontatóvezetői engedéllyel rendelkezett, segédmotorkerékpár vezetésből vizsgát nem tett. B. József által vezetett személygépkocsi első lámpája egyik sárga fényt világított a másik fehéret. A balesetből egy személy megsérült és kb. 5000 Ft kár keletkezett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt szegett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ Függelék megfelelő cikkelyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. HELYS£ÍNRflj£ paragrafuson [7 T\ la H 5 í 5 1 8 9 10 ti 12 ifö 1*t 15 i< 0 17 18 19 20 21 22 |23 2*t 25 2 6 27 28 29 30 31 32 33 3*1 35 3 6 3? 38 59 40 VI 42 '*3 *0 *i5 h 6 *i7 48 *i9 50 51 52 53 6*i 65 5 8 57 58 59 60 61 62 63 6*1 656 667 68 68 70 71 72 73 7*1 75? 6 77 ?8 19 80 81 82 1 Z 3 h 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 18 17 18 19 20 21 n 23 24 I25 m 27 28 129 30 31 & Függelék FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii Szemelvények külföldi újságokból MAGYAR GAZDASÁGI REFORM — KONVERTIBILIS FORINT? A magyar forint a világ pénzpiacán már évek óta a legszilárdabb kerít-európai valuta. Egy ideje ama hazai közgazdászok vitáinak középpontjába került, akik konvertibilis valutává változtatásának lehetőségeit latolgatják. A forint értéke és nemzetközi helyzete, mint téma egyre inkább érdekli a közvéleményt is, amely az illetékes tényezőktől határozottabb választ vár. A magyar kormány a forint konvertibilitását tekinti a hazai gazdaság fejlődése egyik soron következő törvényszerű szakaszának, melynek során ez a népgazdaság egyre szélesebben illeszkedik be a nemzetközi piacba, de kerüli annak a határidőnek pontos megállapítását, amikor erre a szakaszra sor kerülhet. Az óvatos magyar funkcionáriusok és közgazdászok hangsúlyozzák, hogy nem valami deklarációtól és szubjektív tényezőktől függ a konvertibilitás megvalósítása, hanem kizárólag objektív hazai és nemzetközi tényéktől, elsősorban a magyar népgazdaság fejlettségének szintjétől, amelynek hatékonyságát sokszorosan kell beigazolnia mind a hazai, mind a világpiacnak. A magyar szakértők hangsúlyozzák, hogy először a forint még teljesebb stabilitását kell megvalósítani szélesebb nemzetközi értelemben, ami magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy a jelenleg kedvező külkereskedelmi és fizetési mérleget tovább javítsák. Általános meggyőződés szerint ezt az egész népgazdaság műszaki színvonalának további döntő emelésével lehet elérni, azzal, ha gyorsítják a korszerűsítés folyamatát és még erőteljesebben fejlesztik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. (Politika, Belgrád) A DOLLAR BEHATOLÁSA NYUGAT-EURÖPÁBA Az amerikai tőke behatolása Nyugat-Európába mind gyakrabban képezi vita tárgyát a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok üzleti és kormányköreiben. Nyugat-Eu- rópa „amerikai gyarmatosításának” veszélyére nem egyszer mutatott rá nyilatkozataiban De Gaulle, Francia- ország elnöke is. Sőt a nyugateurópai sajtóban olyan kijelentésekkel is találkozhattunk, amelyek szerint az ide beáramló amerikai tőke magának az európai kapitalizmusnak az alapjait veszélyezteti. A nyugati sajtó nyíltan megírja: az amerikai korporációk „felvásárolják” a nyugat-európai ipart, és rámutat arra, hogy az amerikai tőkének ez a soha nem tapasztalt méretű behatolása a nyugat-európai államok gazdasági és politikai függetlenségét veszélyezteti. James McMillan és Bernard Harris angol újságírók könyvének fedőlapján — a könyvnek a szerzők egyébként ezt a címet adták: „Amerika meghódítja Angliát” — a brit szigeteket nem ok nélkül festették be az amerikai zászló színeivel. Miért vált ilyen aktuálissá ez a probléma? Milyen a Nyugat-Európába történő amerikai behatolás mechanizmusa? A második világháború a régi imperialista hatalmak meggyengülését vonta maga után. összeomlott a gyarmati rendszer és az Egyesült Államok számára lehetővé vált, hogy akadálytalanul behatolhasson a gyarmati rabság alól felszabadult fejlődő országokba. De „a gazdasági területért folyó harc” napjainkban nem korlátozódik a gyengén fejlett országokra. Az amerikai imperializmus ipari és pénzügyi hatalmának fokozódása lehetővé teszi, hogy az óriási amerikai monopóliumok ellenőrzésüket ne csak a gyengén fejlett és következésképp a gazdaságilag kevésbé védett országokra terjesszék ki, hanem Nj'ugat-Európa igen fejlett ipari országaira is, a pénzügyi, majd utána a politikai függőség hálójába fonják ezeket az országokat. Ma az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy tőkéjét ne a világ elmaradott körzeteiben, hanem az iparilag igen fejlett országokban helyezze el, mind nyilvánvalóbbá válik. 1967 elejére az összes ámerikai beruházások 64 százaléka Nyugat- Európára és Kanadára esett. (Mezsdunarodnaja Zsizny) KÜLFÖLDI MUNKÁSOK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN 1968 novemberében, a Stern című lap a németek nemi irigységét élezi ki, így azt írja, hogy egy olasszal kötött házasság olyan, mint a lottójáték. „A 4000 német—olasz házasság közül 1956. óta Bajorországban ugyan csak minden 12-ik bomlott fel, a legtöbb házasság azonban, ha nem is végződött válással, nagyon szerencsétlen.” A cikkben van egy szőke lány fényképe, azzal a felirattal, hogy a külföldi munkás számára becsület dolga, ha egy szőke nőt zsákmányol. A Stern című újság külön cikket szentel az idegen munkások szexuális hajszájának a német nők után és részletesen foglalkozik az olasz munkások szórakozásaival a különböző lokálokban. A lap ezután részletesen foglalkozik Antonio Dotoni olasz munkás esetével, aki állítólag egy Rudolf nevű német ember feleségét elcsábította, megszöktette. Az újság részletesen beszámol erről a családi botrányról, amelybe a rendőrség is beleavatkozott, amire a német fél így kiáltott fel: „Hogy lehet az, hogy a rendőrség egy olaszt jobban megvéd, mint az én házasságomat?”. Egy mellékmondatból megtudja az olvasó, hogy a sikeres vetélytárs, mint üvegmosó Stuttgartban dolgozik. Itt kerestem fel őt csütörtökön, három héttel a Stern cikkének megjelenése után, este 21 órakor. Itt arról értesültem, hogy Dotoni a cég egyik munkás, szállásán lakik. A portás azonban nem akart beengedni, csak amikor arra hivatkoztam, hogy az igazgatóval beszéltem és kijelentettem, hogy egy munkásszálló nem koncentrációs tábor, ahova az embereket bezárják, végre beengedtek. Dotoni elmondta, hogy milyen hazugságokat írtak róla az újságban, mert az asszony házassága már régen tönkrement, amikor vele megismerkedett. Most már alig látja az asszonyt, mert ebből a munkásszállóból nagyon nehezen engedik ki. A külföldi munkások 70 százalékát barakkokban, vagy egyes cég tulajdonában levő egyéb helyeken szállásolják el. A lágert magas kerítés veszi körül. így a munkásokat mindig ellenőrizhetik és azok mindig rendelkezésre állnak. Például a Freudenberg-cég munkáslágereiben egy felírás olvasható német és spanyol nyelven: „A beutalást felmutatni! A belépés idegeneknek egyébként tilos!” Egy évvel ezelőtt egy beteg spanyol munkás testvérét nem engedték be, aki Frankfurtból utazott ide, hogy testvérét meglátogassa. 60Ó spanyol munkásnak nyolc zuhany áll rendelkezésre, ezek közül kettő nem működik. (Die Tat, Frankfurt am Main) MILYEN LESZ A BEVÁLTHATÓ SZOCIALISTA VALUTA? A beváltható valuta a szocialista országokban fontos korrigáló tényező lesz a gazdasági fejlődés ütemének tervezésekor, a konkrét gazdaságfejlesztési koncepciók megfogalmazásakor és megvalósításakor, a bérek, költségek, árak és költségvetési kiadások elemzésekor. Meggyőződésem, hogy a valuta így értelmezett beválthatósága hosszabb távon a KGST-országok gazdasági fejlődését elősegítő tényező lesz. A reális valutaárfolyamoknak és a szocialista országok beváltható valutájának megteremtése olyan folyamat, amelyet meghatározott gazdaság- politikai lépések segítségével kell megvalósítani. A KGST-országok gazdaság- politikájában a reális valuta- árfolyamok bevezetésének és a beváltható valuta megteremtésének programját jelenleg bizonyos prioritással kell felruházni, márpedig minden prioritásnak megvan az ára és bizonyos kockázatta* is jár. Ezt a kockázatot azonban vállalni kell. Kétségkívül lesznek átmeneti gazdasági és társadalmi nehézségek. elsősorban abból kifolyólag. hogy fel kell számolni a termelés elmaradott aspektusait, meg kell változtatni a gyártmánylista struktúráját, biztosítani kell a munkaerő megfelelő átirányítását. Érdemes azonban mindezeket a feladatokat megoldani, mivel a reális valutaárfolyam bevezetése és a beváltható valuta megteremtése meggyorsítja a ^GST-országok gazdasági fejlődését (Dziennik Ludowy)
