Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

Készül az ementáli A dombóvári sajtüzem naponta 40 ezer liter tejet ..fogyaszt”. Ebből bőven jut Dombóvár és környékén kí­vül a főváros ellátására is, egy részét pedig sajtnak dol­gozzák fel. ementáli folyékony állapotban. íztelen, gumiszerű massza ka­varog a gépben. Kisebb kocsikerék nagyságú formába, majd prés alá kerül a sajt. A súlyos „gurigák" forgatását ügyes géppel végzik. Sófürdőben. Tömén;» sólében lrérgesedik a sajt. Ezután már csak az érlelés van hátra. Egy régi választás a nyomdászsztrájk árnyékában Mit írt a szekszárdi újság 1910-ben ? — wKüzdelem a hatalomért44 1910. MÁJUSÁBAN ország- gyűlési választásokra készült az ország. Az úgynevezett „nemzeti munkapárt” a koalí­ciós kormányzás után nagy ro­hamot indított, hogy felszá­molja a koalíciót, s uralkodó kormánypárttá váljék. A 48- as eszméket most már nyíltan is lehetett támadni, s a Tol­navármegye és a Közérdek című szekszárdi lap ekkor már így mert érvelni: „A koalíciós uralom arra volt jó, hogy a 67-es alapot, melyet annyian támadtak, ócsároltak és ké­sőbb hűtlenül otthagytak, fé­nyesen rehabilitálta és a 48- as csábító ábrándokat igazi mivoltukban mutatta ki és va­lódi értékökre szállította le.” Folyt a bor, a megvesztege­tés, ígérgetés és fenyegetés, s ebben az arcátlan lélekvásár- lásban, amit az uralkodó osz­tály csinált, természetesen szüksége volt a sajtóra is. Il­letve csak szüksége lett vol­na, mert a kampány közepén, május 28-án a nyomdászok or­szágszerte sztrájkba léptek, s nemcsak béremelést követel­tek, hanem ezzel együtt a munkaidő leszállítását is. A Tolnavármegye és a Közérdek május 30-án már csak hat ol­dalon jelent meg aztán pedig be kellett érnie két oldallal. Erről így számol be a Nyom­daipar Magyarországon című szakszervezeti lap: „Lapzárta előtt szombat este Nagy becskerekről a végrehajtó bizottság elnökétől vesszük azon örvendetes hírt, hogy Ma­gyarország számottevő na­gyobb vidéki nyomdatulajdo­nosai nem fogadták el a se­gédek által benyújtott ársza­bályt és a végrehajtó bizott­ság utasítása értelmében jár­nak el. Aradon már szombat délután beszüntették a nyom­dai munkások a munkatelje­sítményt. Egyes nyomdák er­re ipartelepüket bezárták és szoros barátságot kötve szer­vezkedtek a további egyöntetű eljárás módozatairól. Telefonon yesszük azon ér­tesítést, hogy ma, szombaton Temesvár, Nagyvárad, Debre­cen; Pécs, Kassa, Miskolc, Po­zsony városokban a nyomda­tulajdonosok nem fogadták el az árszabálytervezetet, mire a segédek kimondták a sztráj­kot!” Mit követeltek a nyomdá­szok Szekszárdon és az egész országban? Naponta nyolc és fél órás munkaidőt, fél óra • • Ot asszony dicsérete A dunaföldvári idős tsz- tagok példáját írom meg. Nálunk, a dunaföldvári Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben megállt a szántás, mert egy része a cukorrépaföld­nek nem lett letrágyázva. Ez akadályozta a vetést. Az idő­sebb asszonyok öten, és öt férfi összefogtak, a nagy ün­nepet, március 21-ét, a forra­dalmi ünnepet a földeken töl­tötték. Az emberek rakodtak, az öt asszony meg a kocsik­ról hordta a trágyát. Meg kelett dolgozniuk, de örültek annak, hogy ebben a rossz időjárásban 23 nappal előbb kerülhetett a cukorrépamag a földbe. Hisz, ha valami ké­sik, annak bizony nem min­dig a tsz vezetői az okai, a tagoknak is a kezében van a jó termés feltétele. Megírom a neveket is, kik voltak ilyen példamutatóak: Tamás Ist­vánná. Takács Imréné, Mül­ler Istvánná. Róthgéber Jó- zefné és Tóth Lajosné. T—I levelező ebédszünettel. A korábbi gya­korlat ugyanis kilenc és fél órás munkaidőt írt elő. „A nyomdászok a béremelés fejé­ben a munkaidő leszállítását követelik, — háborog a Tol­navármegye és a Közérdek és siet hozzátenni: — A Molnár féle nyomdavállalat ezen kér­désben szolidaritásban áll az ország többi városának nyom­datulajdonosaival és addig, míg a tárgyalások eredményre nem vezetnek, tart a sztrájk.” Tudjuk, hogy mit jelentett ez a kitétel, „míg a tárgyalá­sok eredményre nem vezet­nek”, hisz épp a szekszárdi lap szólítja fel az összes nyom­datulajdonost: „Járjunk el a legpéldásabb egyöntetűséggel, mert csak így segíthetjük ügyünket diadalra.” Közben a választások sür­gettek, s miután más megoldás nem volt, a Molnár-féle nyom­da arra kényszerült, hogy a tulajdonos maga álljon a sze­dőszekrény mellé: „A nyomda részéről kijelentjük a szíves olvasónak, — hangzik bejelen­tése —, hogy minden közérde­kű és fontosabb híreket ezután is kiszedünk és kinyomunk, ezt a munkát a vállalat ve­zető szakemberei fogják vé­gezni.” LELKESEDÉSÜKBŐL nem sokra futotta, mert a követ­kező újság, amely a választá­sok eredményéről számol be, mindössze egyetlen lapon je­lent meg, amelyhez nyilván később, egy egylapos mellékle­tet is csatoltak, hogy valami­képp kommentálják a válasz­tások eredményét, bár itt sem hallgathatták el, hogy a sztrájk milyen zavart idézett elő. Ol­vassuk csak a kurtára fogott vezércikk elejét: „A nyomdász­sztrájk — fájdalom — nem engedi, hogy a nemzeti mun­kapárt országos nagy diada Iával a maga igazi jelentősége szerint érdemlegesen foglalkoz­hassunk,” — pedig „a nemzet igaz ügye aratott fényes dia­dalt”. Ha országosan „fényes dia­dalról” beszélhetett is az úgy­nevezett „munkapárt”, Tolna megyében alig volt mivel di­csekedniük. „Jeszenszky Andor, ez a páratlan önzetlen és lel­kes vezérférfia közéletünknek, kisebbségben maradt a telje­sen ismeretlen és politikailag annyira jelentéktelen Szluha Pállal szemben”, — kesereg a szekszárdi lap, s hozzáteszi: „Sajátságos fátum, hogy Tolna­vármegye nem tud szabadulni a Szluháktól.” Szekszárdon a 48-as Batthyány Tivadar győzött, akire azért ennyi rosszat még­sem mert mondani a szekszár­di lap, lévén gróf... KÖZBEN PEDIG tartott a sztrájk, olyannyira, hogy pél­dául Győrben egyetlen lap je­lent csak meg Sztrájk Hírlap címen. A sztrájk még július 6-án is tartott, s eddigre vég­re a szekszárdi laptulajdono­sok is felismerték jelentőségéi: és valódi célját. A Tolnavár­megye és a Közérdek ugyan­is így ír: „Nem bérharc ez,' ami most folyik, hanem küz­delem a hatalomért. A mun­kás ki akarja vonni a munka­adó kezéből a rendelkezési jo­got. Ez a mostani sztrájk alap­ja. A szedők szertelen igé­nyeinek teljesítése a nyomda­tulajdonosokra nézve rosszabb volna az üzem teljes szünetel­tetésénél.” A sztrájk június közepén ért: véget, kölcsönös megegyezés­sel. Még nem érkezett el az ideje, hogy a munkásság ki tudja venni „a rendelkezési jogot” a munkaadók kezéből CS. L. \A János vitéz Tamásiban a minap Tamásiba érkezett két autóbusz: Az egyiken « /I kaposvári Csiky Gergely Színház jelzése szerepelt, a másikon pedig a „Különjárat'' felirat. A járási mű­velődési központ bejáratánál plakát hirdette, hogy a kapós vári Csiky Gergely Színház előadja Kacsóh Pongrácz Janó vitéz című daljátékát. A különjáratok a járás községeibő érkeztek: Nagyszokolyból, Kecsegepusztáról, Értény bői. Szá razdról, Udvariból és persze Miszláról. Az iskolás gyerme keket hozták, hogy megtekinthessék nemzeti irodalmunk < kiemelkedő remekét. Mert minden kis falucskában mégsen épülhet színházi előadásokra is alkalmas művelődési hát Legtöbb helyen ugyan van művelődési otthon, dehát « igények bőven meghaladják annak a kereteit. Márky János, a járási művelődési központ igazgatóm meséli: Nem egészen egy éve készült el az épület. Amikor át vettük, mindenekelőtt megfelelő színházi életet próbáltunk benne kialakítani. Az első hónapok, sajnos, nem mindenbei jártak eredménnyel. A Déryné Színházzal próbálkoztunk, d. — nem akarok megsérteni senkit — annak a színvonal) ma már egy kicsit kevés a falunak. „Hogyan? — kérdem önmagámtól a gyermekkori él ményre gondolva. — A Déryné ma már kevés a falunak Az a Déryné, amelyik a városokban is sokat: szerepel. : amelyik nemrég külföldi turnéra indult?” Hiszem is, nem is az igazgató állítását, s gyorsas .,visszakérdezem”: — De hiszen a Déryné Színház nagyon is elismer művészeket szerepeltet, államilag fémjelzett színház. — Igen, igen, voltaképpen nem is lehetne kifogás emelni ellenük, mert színvonalas színház, de néhány szó előfordult, hogy valami hirtelen közbejött ok miatt ffi utolsó pillanatokban kellett valakit a szerepbe „beugrat niok”. Az ilyen színész „kilógott” az együttes többi tágjánál valóban magas szintű szerepléséből, és ezt mindenki észre vette, s mivel igényes közönségről van szó, bizony nem i: maradt el a hatás. A kaposváriak János vitéz-éből két elő adást rendeztünk, délután az iskolásoknak, este a felnőt teknek. Ezer főt tett ki a. közönség. A tamási járás színházi életének persze megvan a magi fonáksága is. A színház iránt elsősorban a fiatalabb gene ráció érdeklődik, az idősebbek, akik anyagiakkal is segitet tik a járási művelődési központ építését, kevésbé. Az idő­sebbek szívesebben nézik a tévét. De az mindenesetre figye­lemre méltó, hogy a falu igényli a színvonalas színházai BODA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom