Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

VltAG PROCETÄRIAtEGYESOL'PETEd htepujsac B fl MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG« ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP|A | XIX. évfolyam, 6». szám ÄRA: m film* Kedd. 1969. március 85. Roscsin nagykövet nyilatkozata Mai szántunkban: Uj szakasz kezdődik a gyönki Petőfi Tsz életében S. o. Mérleg L * Két évre ítélték a sikkasztó tolnai ktsz-elnököt te. •. az atomsorompó-szerzűdésröl, a tengerfenék békés , felhasználásáról, a föld alatti atomkisérielek megszüntetéséről l3B8CSklZt3K 3 tSZ'Ok Genf (MTI). Genfben az el­múlt héten kezdődtek meg új­ra az ENSZ leszerelési bizott­ságának tárgyalásai. A. A. Roscsin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője, az MTI külön tudósítójának adott nyi­latkozatában részletesen kifej­tette a szovjet álláspontot az új leszerelési tárgyalások kö- zépponjában álló kérdésekben. A bizottság tavalyi munkáját elemezve rámutatott: „Az atomsorompó-szerződés — amelyet a leszerelési bizottság dolgozott ki — az egyik leg­fontosabb nemzetközi okmány a második világháború befe­jezése óta. A leglényegesebb kérdés azonban most az, hogy mi­kor léphet érvénybe. Tanúi lehetünk, hogy számos ország, amely többé-kevésbé közel áll ahhoz, hogy atomha­talom .legyen, még nem írta alá, illetve nem ratifikálta a szerződést. Ezek közé tartozik elsősorban az NSZK, továbbá Japán, Izrael, Brazília, India, és néhány más állam. Brandt nyugatnémet külügyminiszter a közelmúltban a szerződés aláírása mellett szállt síkra. Nézetét csak helyeselhetjük, hiszen ez a lépés az NSZK-nak éppiigy saját érdeke, mint minden más országnak. Az adott helyzetben nehéz vol­na megmondani, mikor léphet érvénybe a szerződés; a Szov­jetunió a maga részéről min­dent megtesz, hogy a rendkí­vüli jelentőségű okmány mi­nél előbb nemzetközi törvény- nyé váljék”. Arra a kérdésre, mik az in­dítékai a tengerfenék békés felhasználására irányuló, Genf­ben előterjesztett szovjet ja­vaslatoknak, a nagykövet kije­lentette: „Azért választottuk ezt a problémát, mert a kérdés ma sokkal könnyebben _meg­oldható, mint esetleg később — a tengerek és óceánok ágya ma még nem színhelye a fegyver­kezési versenynek — de az le­het a jövőben. Ezért tartjuk észszerűnek, hogy ezt a lehe­tőséget eleve kizárjuk. Űgv véljük, hogy a már első ülésen beterjesztett konkrét szovjet javaslatok (ismeretesen két szerződéstervezetről van szó), lehetővé teszik a kérdés gyors megoldását. A pártmenti öve­zeteket. amelyekre kiterjed az állami szuverenitás, javasla­tunk. kiveszi a szerződés hatá­lya alól. Csak a nemzetközi vizekről van szó, így a szer­ződés megkülönböztetés nél­kül alkalmazható volna min­den államra. Az. amerikai é- az angol ellenjavasldi szerin csak a tömegpusztító fegyve­reknek a tengerek fenekén va­ló elhelyezését tiltanák el. Ez nyilvánvalóan a tenger alatti fegyverkezés korlátozását, nem pedig teljes eltiltását jelente­né, a várható sok technikai problémát nem is említve. A Szovjetunió a tenger alatti fegyverkezési ver­seny eltiltása mellett van — az eddigi amerikai—an­gol javaslatok az új fegy­verkezési versenynek nyit­nának utat. A föld alatti atomkísérletek eltiltásával kapcsolatban Ros­csin emlékeztetett rá: „Jól­lehet az amerikai nézeteket közelről csak a leszerelési bi­zottság keddi ülésén fejtik ki, Nixon amerikai elnök múlt heti levele arra mutat, hogy az Egyesült Államok kitart a föld alatti atomrobbantások nemzetközi ellenőrzésére vo­natkozó korábbi javaslatai mellett. . Ezek a Szovjetunió számára továbbra is elfogad­hatatlanok. Ugyanakkor teljes­séggel készek vágyunk meg­állapodni a föld alatti kísérle­tek beszüntetésében a svéd javaslatok alapján, — mondot­ta a nagykövet. — A néhány éve beterjesztett svéd elkép­zelések szerint az államok ki­cserélnék egymással szeizmi­kus észleléseik adatait. Készek vagyunk rá. hogy megállapodjunk minden föld alatti atomkísérlet be­szüntetésében a svéd ellen­őrzési módszer alkalmazá­sával feltéve, ha nem állítanak fel nemzetközi testületet e szeiz­mikus adatok értékelésére. Ugyancsak lehetőség van a megállapodásra az Egyesült Arab Köztársaság által koráb­ban kidolgozott javaslatok sze­rint. E javaslatok azon ala­pulnak, hogy minden, egy bi­zonyos erősségen felüli föld alatti a tóm robbantást minden ország a hagyományos műsze­rekkel nehézség nélkül ész­lelhet. Egyébként e kérdések­ben a Szovjetunió rövidesen kifejti álláspontját Genfben”. Roscsin hangoztatta: A Szovjetunió természetesen kész tárgyalni a vegyi és bakterio­lógiai fegyverek eltiltásáról is. Az ENSZ-közgyűlés ismerete­sen szakértő bizottságot kül­dött ki e kérdés megvizsgálá­sára, amelynek ez év július 1-ig kell előterjesztenie jelen­tését. Célszerűnek látszik, hogy az érdemi tárgyalások előtt megvárják ezt a jelentést. Arra a kérdésre, mi a Szov­jetunió álláspontja a leszerelé­si bizottság kibővítéséről. Ros­in kijelentette: „Nem elle- • e»zük e javaslatokat, azzal a teltétellel, hogy megtartjuk „2 arányosság elvét. így nincs el­lenvetésünk például a Nyugat részéről javasolt Japán és Pa­kisztán ellen, ha egyidejűleg — arányosan — további szo­cialista országok is bekapcso­lódnak a munkába. Ugyanígy nem ellenezzük az amerikai . javaslatot az NSZK levételé­re, amennyiben egyidejűleg helyet kap a bizottságban az NDK. Abban az esetben, ha az arányosság elvét figyelem­be veszik, e kérdés már a közeli jövőben megoldód­hat”. A szovjet nagykövet végül cá­folta azokat a nyugati híresz­teléseket amelyek szerint a genfi leszerelési tárgyalásokon a szovjet és az amerikai kül­döttek között tárgyalások in­dulnának a stratégiai fegyver­kezés korlátozásáról. Ilyen vo­natkozású tárgyalásokra a szovjet küldöttségnek nincs felhatalmazása — mondotta — és nincsenek megfelelő szakér­tői sem. A probléma kizárólag a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti, ezért kézen­fekvő, hogy az ilyen táigya- lásokat — adott esetben — a két ország fővárosában tarta­nák meg, — mondotta végül a szovjet diplomata idei első sajtónyilatkozatában. szocialista brigádvezetői Hétfőn a Béke Szálló kupo­latermében rendezte meg a TOT a termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetőinek első országos tanácskozását. Az értekezleten az ország min­den részéből 400 brigádvezető vett részt. Ott volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi és Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes, Gál László, a SZOT titkára és dr. Tóth Mátyás, az MSZMP Központi bizott­ságának osztályvezetője. A tanácskozást Szabó István, a TÖT elnöke nyitotta meg, majd Belgyár András tsz- elnök, a TOT versenybizott­ságának elnöke tartott beszá­molót. Elmondotta, hogy 1960- ban mindössze néhány terme­lőszövetkezeti brigád tűzte ki célul a megtisztelő szocialista cím elnyerését, 1966-ra már 1500-ra nőtt a brigádok száma és idén három és félezer szo­cialista brigádban 53 000 szö­vetkezeti tag munkálkodik. Sok szempontbó 1 éppen a szocialista brigádok jó mun­kájának tulajdonítható, hogy a tsz-ek termelése tavaly 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A termelés növekedési üteme jóval na­gyobb az országos átlagnál és így a tsz-ek részaránya az ösz- szes mezőgazdasági termelésen belül évről évre nő. Tavaly például 16 százalékkal emel­kedett állattenyésztésük brut­tó termelési értéke. Az állami és a szövetkezeti vállalatoknak eladott termékeik értéke 9 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ezután dr. Dimény Imre szólalt fel. Rámutatott: az or­szág szántóterületének csak­nem négyötödén dolgozó tsz- ek a háztáji gazdaságok ter­melésével együtt tavaly 66 százalékos arányban részesed­tek az összes mezőgazdasági termelésből. A szocialista át­szervezést követően 1963 és 1967 között a tsz-ek termelé­sének értéke 30,3 milliárdról 44,1 milliárd forintra nőtt. A termelőszövetkezetek élni tud­tak az új mechanizmus lehe­tőségeivel. Befejezésül hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés továb­bi fejlesztésében nagy feladat vár a szocialista brigádokra. Sokat kell tenni például az állattenyésztés takarmányellá­tásának biztosítására és nö­velni kell a nagyüzemi szar­vasmarha- és sertéstartás eredményességét is. A tanács­kozás végül megválasztotta a szocialista brigádvezetők or­szágos értekezletén részt vevő termelőszövetkezeti küldötte­ket. állami támogatás az építési hiányanyagok gyártásához Bátor kezdeményezések Szekszárdon Áz elmúlt évben jól sike­rült pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az építőipari hiányanyagok megszüntetése érdekében. A minisztérium ugyanis beruházásokkal tá­mogatja az olyan vállalato­kat, amelyek megfelelő mi­nőségű. gyárthatóságú építési anyágpótlót fejlesztenek ki, kezdik meg a gyártását. Az elmúlt évi pályázat sikere után - idén ismét verseny­kiírást tett közzé az ÉVM. Idén is pályázhatnak ku­tatók, kutató-kollektívák épí­tési hiányanyagok pótlására készített termékeikkel. Az idén főleg nyomó- és lefolyó­csövek pótlására kémek meg­felelő anyagok gyártására ajánlatot. Ezenkívül a leg­sürgősebb, s talán leggyak­rabban Irányként jelentkező anyagok: burkoló és tetőfedő anyagok pótlására kér az ’ ÉVM javaslatokat. Tolna megyében néhány kísérlet az említett hiánypótló anyagok gyártására bíztató úton halad. Tudomásunk sze­rint az állami építőipari vál­lalatnál folytatnak eredmé- ; nyes lusérletet egy burkoló­anyagra. Várható, hogy né­hány héten belül az új anyaggal részletesebben is meg tudjuk ismertetni olva- . sóinkat. Az építőipari vállalatnál egy Tolna megyében talál­ható nyersanyag felhasználá­sával folynak érdekes kísér­letek. A nyersanyag igen nagy mennyiségben rendel­kezésre áll, és belőle elsősor­ban burkoló anyagot lehet — a kísérletek mostani állása szerint — gyártani. Az új anyagnak még neve sincs, ért­hető, hogy a technológiát is titok fedi. Előzetesként annyit azért közölhetünk, hogy az anyag különösképpen majd a családiház-épxtők körében lesz igen népszerű, nemcsak ked­vező fogyasztói ára, hanem használhatósága, könnyű ke­zelhetősége miatt is. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium novem­ber 30-ig adott határidőt az új anyagok bejelentésére, il­letve a beruházásokra adott ajánlatokra. Ha a vállalatok e határidőnél előbb adják ße ajánlataikat, akkor az elbírá­lással nem várják meg a ha­táridőt. Rövidesen az Építés­ügyi Értesítőben jelenik meg a minisztérium hivatalos köz­leménye, amely részletesen tárgyalja a verseny lebonyo­lításának rendjét, a verseny- tárgyalásokkal, ajánlatokkal kapcsolatos tudnivalókat.- Pj -

Next

/
Oldalképek
Tartalom