Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

DIVAT BEVEZETŐ Tavaszi előzetes Két tweedből készült, artffiffgomHtftókil díszített T öyes és homokszínű műbórgalléros átmeneti tót hát. ■ Mindkettő az OKISZ-labor kollekciójából valói Hétfő: Bableves, lángos Kedd: Szilvásgombóc (rrsire- lit) Szerda: Zöldborsó főzelék (mirelit, vagy konzerv), pári­zsi rántva. Csütörtök: Marhapörkölt burgonyával, savanyúság, be­főtt, vagy alma.. Péntek: Gulyásleves, pogá­csa, vagy palacsinta. Szombat: •• Burgonyaleves, zöldbabfőzelék (mirelit, , vagy konzerv) sült hússal, ' vagy anélkül. Vasárnap ebédre: Becsinált leves csirkeaprólékból, csirke­paprikás galuskával, piskóta­torta, egy üveg bor, vagy 2—3 üveg sör. Vacsora: Déli ma­radék. vagy: tea és hideg étel. A fenti étrend összeállítá­sánál azt vettük figyelembe, hogy a háziasszonyok többsége dolgozik, a család így nem otthon étkezik napközben. Ezért Jelöltünk ebédet, csak vasárnapra,. más naDokory pe­dig csak vacsorát: Számosa­ink szerint egy’négytagú 'csa­lád étkezése, a fenti rqenű alapján úgy 300 forintot.'tesz tó." . . ! >'• SZÉPSÉGÁPOLÁS T(ö<zmeíikai kérd ezz—felelek Eltörni-e a púder a póruso­kat? Ez a hiedelem már a múlté. Ez akkor fordulhatott elő, amikor a púdért még rizslisztből készítették. A mai púderek talkumból és egyéb ásványi alapanyagokból készülnek, s erjedésmentesek. Ehhez adagolják a színező és illatosító anyagokat, A púder készülhet arcra, testre, van alapozó púder, púder-rúzs, de- sodoráló és izzadsággátló pú­der. , Miért válik foltossá az arc­kikészítés, sokszor már egy óra alatt? Rendszerint, a zsíros, vagy túlzsírozott .arcbőr okoz­za. Ezért az arckikészítésre használt krémeket és kozmeti­kai szereket a zsfrszeagényebb készítményekből válasszuk k;. Először a víztartalmú nappali krémet kenjük fel az, arcra erre jön az alapozó, az esetleg arcrúzs és Végül ä púder. (Ha az arckikészítés foltossá válik, sose próbálkozzunk a kijavítá­sával, hanem tisztítsuk le ar­cunkat és készítsük ki újra.1 együtt / A Tűzhely rovat ezentúl minden vasáf-,. nap jelenik ezik. Célja, hogy íhasznos tan csókát adjon lányoknak, asszonyoknak, tip­peket adjon barkácsoló férfiaknak, egy kis elfoglaltságot biztosítson a gyerekeknek. Szeretnénk, ha ezen az oldalon valóban olyan dolgok jelennének meg, amelyek köz­érdeklődésre tartanak számot. Ezért a fel­szólítás: írjuk együtt! . S, hogy együtt írhassuk, ahhoz az ol­vasók ■ segítségére van szükség. Leveleket vá­runk. A levelekben szívesen olvasnánk kér­t ........ . , d éseket és kéréseket arról, hogy miről kí­vánnak olvasni ezen az oldalon. És szíve­sen olvasnánk olyan leveleket, amelyeket közölhetünk is. Egyegy kipróbált, jó recep­tet, praktikus, bevált háztartási fogásokat, ügyes kézimunka-leírásokat, pedagógiai ta­nácsokat. Tehát, tárjuk a leveleket, annak érdeké­ben, hogy együtt írhassuk ezt az oldalt, '■ • amely minden vasárnap ' rendszeresén meg- ■ jelenik ezután. HÁZTARTÁS A vászon, sárga vagy A vászonneműt, ha azt akarjuk, hogy szép fehér le­gyen, mosás előtt • legalább 6—12 órával langyos, rposó- szeres vízbe áztassuk be. Bár­melyik mosószer • előtt hasz­nálhatjuk a speciális. Flóra áztatót, amelyből 10 liter lan­gyos, vagy hideg vízhez 2,5— 3 deka, meleg vízben feloldott szer;-kell. A ruhát jól nyom­kodjuk ki benne, a piszkosabb részeket, gallért, kézelőt, kis­sé dörzsöljük át. Az áztató vízből kiöblített, kicsaVart. rúpiát már erősebb mosószeres old,atban moshat­juk tovább. Á' vás'zon és pa­mutanyagok mosására egy­'* • «V* '-■> j fehér? egyszer átmosni, különösen akkor, ha nem főzzük ki. Má­sodjára már csak 1—2 percig forgassuk a gépben. A ruha azonban csak akkor lesz tö­kéletesen tiszta, ha több lé­ben is kipblítjük.. Az első öb­lítővíz mindig langyos, míg a tpbbi hideg is lehet. A- mo­sószer ugyanis csak így távo­zik, maradéktalanul a ruhá­ból. Az ágyruhát, asztalneműt keményítsük ki, mert a ke­ményített vászonnemű kevés­bé gyúródik és szennyeződik, mint a keményítetlen.’ ' ■VVÍv1 ■ " V-'.aV'vv z ff E V Rovatvezető: Méry Éva. aránt-jó az Optima, a Rádión, a Luna, vagy a, speciális gé­pi mosópor, ,a Dúna, azután az Álba és az Ultra-paszta, s • az .univerzális,, folyékony., Upir­mó ^j^ószer^ Á .Jigszhfltett.l utasítás minden dcroozoiri ótf. van. Az eíőirtifáf’?öb£F rtiósó- •szert pe -használjunk, mert az csak pocsékolijs.,' A mosás idéje a ruha szeny- nyeződésétől függően 2—6 perc. Hat,,.de legtöbb 8 perc­nél , tovább, azonban ne .mos­suk. á ruhát, mert a már ki­oldott piszok így visszakerül rá. ■' Szintetikus mosószerek hasz­nálata esetén nincs szükség fehérítésre, mert a mosósze-' rek fehérítőt is tartalmaznak. A tökéletes tisztaság érdé-, kében ajánlátos 'a ruhát még­Az én rccopievn A feketekávét rfándéílfell’ szeretik és fogyasztják, váro­son és falun egyaránt. Szinte népi., italunk lett, néhány év 1 alatt úgy elterjedt fogyasztá­sa országszerte. Főzik otthon . és a hivatalbáA, felszolgálják családi körben és vendégek részére is! .Vannak, akik cukor­ral, s akik áríélkül fogyasztják! vagy tejszínhabot tesznek a tetejére. Van aki egy csipet­nyi csokoládéval, ' más kakaó­porral, s’ megint mások egí-i GYEREKEKNEK •pöííVítyi sót is tesznek hozzá. , Az én receptem a következő aráig fő. a kávé, kikeverek cukorral személyenként szá­mítva egy-egy tojássárgáját Jó habosra. A kikevert föjás- sárgáját szétosztom a mókkás- csészékbe, s arra öntöm a ká­vét. Nekem igazán ízlik. Pró­bálja meg más is. , A. P.-né háziasszony Szekszárú FÉRFIAKNAK Kössünk csokornyakkendőt! * Jól tudjuk, hogy a csokor- nyakkendő megkötése sok fér­finak okoz gondot és bosszú­ságot, Ezért a meljékelt áb­rákon bemutatjuk a csokor megkötésének menetét. ■ • >1 h A nap éppen, lement, amikor az erdő felett elkezdett es ni a hó. r— Nó, anyó — mondta varjú apó a feleségének a nyál- fahegyen — . azt hiszem' holnap fehér abrosznál esszük az egérpecsenyétj Nemsokára a búzamezők fölött kezdtek táncolni a hc- pihék. ' — Gyertek, gyertek — csalogatták őket a szántóföl­dek —, jó ám a vetésnek a jó puha hó. Az tart meleget a búzüszemnek, hogy meg ne fagyjon, a földben. A falkc' már rég elcsendesedett, mire a hófelhők odaér tek föléje. í; — No, ézt a falut megtréfáljuk — mondták a hópely hek. — Reggel maga sem ismer magára, olyan fehérre me­szeljük még a háztetőket is. Voltak kiváncsi hópelyhek is. Messze az ég álján nagy világosság látszott. Ott a város lámpái világították, s ezek a kíváncsi hópelyhek a várost akarták látni. — Majd meglátjátok, hogy megbecsülnek ott minket — mondták a falura, mezőre hulló testvéreiknek. — Még Szék­kel is megkínálnak, talán hintóba is ültetnek! Azzal a kíváncsi hópelyhek elszálltak a város fölé, s lehullottak a' háztetőre, az utcára, a terekre. Alig várták a reggelt, hogy szétnézzenek a városban. Be rnire káréggelgdett, akkor a hópelyheknek beesiele- dett. áptték' a hóhányó munkások, megkínálták a havat sep­rűvel és lapáttal. Aztán rakásra rakták, úgy hordták ki a városból. Bekotortak a havat a tetőkről is és elsárosodva vitték u többi u4án. Mire delet'.harangoztak, locsj^pocs lett a városi hóból. így járták meg a kíváncsi hópelyhek! Az erdők, me­zők hava pedig tavaszig megmaradt ragyogó fehéren.- ■ -s*r ■ • A Móra Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom