Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
Húszévesek az állami gazdaságok „Az 1867 évi törvény alapján a Habsburg-ház elismerése és az ellenállási jog feladása nyomán lett főnemes herceg Eszterházy és lett a család hitbizományi birtoka a kereken 222 000 hold latifundium, amely 20 uradalomból állt. Megyénkben volt a 17. számú ozorai és a 18. számú dombóvári uradalom. A jobbágyfelszabadítás által okozott megrázkódtatást a nagybirtokos arisztokrácia jelentős része gyorsan kiheverte. A herceg Eszterházyakat azonban a régi tartozások fel- újulása, a tékozló életmód, a korszerűtlen gazdálkodás csődbe sodorta. A kellő időben elrendelt királyi zárgondnokság mégis csak megtartotta országrésznyi birtokának tulajdonában. A hitbizományi rendszer csak a kapitalista válság és a verseny végső veszélyétől, a birtokvesztéstől mentette meg a tulajdonost; a jövedelem a csökkenését viszont nem háríthatta el, inkább' csak növelte. A kötött birtok nehezebben jutott hitelhez, pénz és újabb pénz nélkül nehezen lehetett úrrá leírni a nehézségeken.’’ (Magyarország története. Gondolat Könyvkiadó 1967.) Primitiv felszerelések Ami nem sikerült 1919 márciusában Tolna és Somogy megye nincstelen parasztságának, az megvalósult 1945- ben, a felszabadulással. A herceg Eszterházy család 18. számú, dombóvári uradalmát a dolgozó nép vette birtokába. Ezen a birtokon alakult meg a Dalmandi Állami Gazdaság jogelődje; Az Álsóle- perdi Állami Gazdaság, az alapító kormányrendeletben előírt céllal: minőségi vetőmagtermesztéssel. és állattenyésztéssel. A felszerelés primitív, elavult volt; még az egyéni parasztgazdálkodások színvonalát is alig érte el: mindössze négy pár igásló, két pár bivaly, két pár ökör, egy Cormick-traktor és egy, a háborúból visszamaradt Maibach lánctalpas vontató „képviselte” a vonóerőt, és az állatállományt 28 tehén. Mindezek ellenére az elmúlt húsz év alatt a gazdaság rohamosan fejlődött, olyany- nyira, hogy ma az ország legnagyobb, legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozik. A gazdaság jelenlegi összterülete 14 383 hold, vagyona — álló- és forgóeszközökben — megközelíti a félmilliárd forintot. 1968 évi vállalati eredménye 28,4 millió forint nyereség. Dolgozóinak átlagos létszáma az elmúlt évben 1584 fő volt. 12 lóért 711 ezer forint A megalakuláskori állatállomány azóta jelentősen megnövekedett. A jelenlegi számosállat-létszám — 100 hold átlagában — 34, az állami gazdaságok 19,2-es átlagával szemben. Éves átlagban a gazdaság háromezer szarvas- marhával — ebben ezer tehénnel — 16 000 sertéssel, 1000 birkával, 494 lóval rendelkezik, és ezen túl 366 hold- nyi halastóval. 1968-ban 19 100 mázsa sertéshúst, 6000 mázsa marhahúst, 2700 mázsa halat, 30 000 hektoliter tejet értékesített a gazdaság, azonkívül 12 lovat exportált, 711 000 forint értékben. A legfontosabb növények — gabonák, kukorica, takarmánynövények — termesztésének munkafolyamatait, a kiegészítő és mellékmunkákat kivéve, teljes egészében gépesítettük. Fontosabb növényeink termésátlaga: búzából 23,49 mázsás, takarmánykukoricából 32,6 mázsás, hibrid kukoricából (vetőmagként) 21,26 mázsás termés. Milyen körülmények tették lehetővé a gazdaság viszonylag rövid idő alatti, nagyarányú fejlődését? Csupán tíz évre visszamenően tudunk képet alkotni. Ez alatt az idő alatt a gazdaság 212 millió forint értékű beruházást végzett, ugyanekkor állóeszközeinek fenntartására 141 millió forintot fordított. A kívülállónak nehéz megítélni e számok nagyságát, mégis, azt kell mondani, hogy ezek a beruházások alapozták meg a gazdaság nagyüzemi termelését, a korszerű állattenyésztési, növény- termesztési technológia alkalmazását a külföldi piac által is igényelt minőség előállítását, a dolgozók életkörülményeinek nagymérvű megjavítását. Végső soron ezek a beruházások az alapjai a még nagyobb ütemű fejlődésnek. A gazdaság dolgozóinak évi jövedelme — a részesedéssel kiegészítve — az 1960. évi 21 180 forintról 1968-ra 24 552 forintra növekedett. Az anyagi színvonal mellett a szellemi színvonal is nőtt: a gazdaság dolgozói az elmaradt cselédsorból öntudatos munkásokká , váltak. Ma már több, mint négyszáz a gazdaságban dolgozó szakmunkások száma, és a többi dolgozó is a betanított munkás színvonalára emelkedett. A munkások mellett kialakult egy fiatal szakembergárda, akik közül 27- nek van mérnöki képesítése. Az utóbbi 3—4 évben tizennégyen végezték el a Marxista— Leninista Esti Egyetemét, hu- szonfiégyen a hasonló középiskolát. Száz új lakás A munkafeltételek javításán túl javultak a szociális körülmények is: az elmúlt húsz év során 100 új lakás épült, nyolcvanöt lakást újítottunk fel és mintegy 150 lakást tataroztunk. A gazdaság területén 1968-ban fejeződött be a teljes villamosítás: Utoljára a csurgói telepen gyulladt ki a villany. A dolgozók munkájának elismerését, erkölcsi megbecsülését hűen kifejezi az, hogy különböző szintű kitüntetésekből 658-an részesültek, közel négyszázan vettek részt a szocialista munkaversenyben. A gazdaság területén lakó 670 családból 509-nek van rádiója, 389-nek televíziója, 637 napilapra és 736 heti folyóiratra fizetnek elő. Gazdaságunk külön jellemzője, hogy sok a fiatal. Munkavállalóink közül 456-an voltak 29 éven aluliak. Ez is bizonyítja: dolgozóink bíznak a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fejlődésében, saját jövőjükben, megtalálják számításaikat, és nem utolsó sorban, biztos jövedelmüket. A megye minden állami gazdaságának megvan a maga sajátos adottsága, fejlődése, kialakult termelési szerkezete, a fejlődésben elért szintje. Gazdaságunkat nem is ezzel kapcsolatban akarjuk rangsorolni, hanem azokat az üzemágakat ismertetni, amelyek csak a Dalmandi Állami Gazdaságban vannak. Hat-hétszáz vagon vetőmag kukorica A megyében egyedül gazdaságunk területén van hibridkukorica-feldolgozó üzem. Ennek rendeltetése az ország mezőgazdaságának szükséges hibridkukorica-fajták megtermelése, feldolgozása és elosztása. A gazdaság évente 5— 6000 holdon állít elő hibridkukorica-vetőmagot. Ebből 2000 holdon a saját területén, a többi területen pedig társgazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel együttműködve. A hibridüzem évente 600— 700 vagon vetőmag kukoricát, illetve céltermelésű külföldi ^ kukoricát dolgoz fel. Ebből a mennyiségből 200—300 vagon belföldi forgalomba kerül, a többi pedig exportra. Az üzemben a munkafolyamatok gépesítettek, kifejezett munkaigény csak a csomagolt készáru raktározásánál merül fel. (Ennek a munkának a gépesítése is folyamatban van.) Gazdaságunkban üzemel lu- cernaliszt-előállító berendezés is, amely elsősorban a zsenge, zöld lucernából Részit magas hőfokon gyorsan szárított lucernalisztet, ezt a hazai takarmánykeverő ipar használja fel. E liszfélék — elsősorban a téli időszakban — karotin- tartalmuknál és értékes ásvá- nyianyag-tartalmuknál fogva nélkülözhetetlenek. A gazdaság egyik ága — hagyományos ága — a ló-törzste- nyészet is, amelynek feladata az országos tenyészanyag- igény biztosítása, azonkívül sportlovak nevelése és értékesítése. Ez a tenyésztői munka a gazdaság sütvényi telepén folyik. A csikókat ménesben tartják, majd sportistállóban belovagolják. A belovagolt lovakat főleg exportúton értékesítjük. A sütvényi ménes híre már az ország határain is túlnőtt, sportlovainkkal rendszeresen szerepelünk hazai és külföldi versenyeken is. Az elért — és az eddig leírt — eredményekből sokan arra következtethetnek: ilyen gazdaságban vezetni, dolgozni könnyű. Minden a rendelkezésünkre áll, és megy minden, mint a karikacsapás. Pedig ez nem így van. Hiszen lakóépületeink jó része nem elégíti ki a mai kor minimális követelményeit, termelőeszközeink és feltételeink jelentős része — különösen az állattenyésztésben — még elmaradott. Ezért az elkövetkező időszakban még nagyobb felelősség hárul a gazdaság valamennyi dolgozójára, vezetőjére. Megrakott tehervagonok hagyják el a hibridttzem iparvágányát. Zöldtakarmány-lisztkészítő üzem. Év! termelése 30—36000 mágga»---------------— A gazdaság kombájnjai. 16 alap a további fejlődéshez Az elmúlt 20 év eredményei, tapasztalatai biztatóak, jó alapot teremtettek a további fejlődéshez. Egyetlen összehasonlítás is bizonyít: 1958-ban 500 holdas területen egy egész gazdasági apparátus dolgozott, 1968-ban 500 holdas kukorica- területet hat ember művelt meg és takarította be termését. Húsz év a történelemben nem nagy idő. Az elmúlt húsz év viszont egész történelmi korszakot ölelt fel, amely alatt a Dalmandi Állami Gazdaságnak nem csupán a háború utáni nehéz évek gazdasági viszonyait kellett megváltoztatni, hanem az Eszterházy-birtok- nak az átlagos fejlődéstől elmaradó, súlyos történelmi örökséget is. Amikor a gazdaság húszéves múltját vázoljuk, köszönetét kell mondani a párt- és a szakszervezeti vezetésnek, a húsz év óta , itt dolgozóknak, és azoknak is, akik csak később álltak munkába, de a „húszévesekkel” azonos lelkesedéssel és eredménnyel dolgoznak. VAS ISTVÁN igazgató A kibontakozó kerületi központ új Alsóleperden. lakótelepe épülőben Munkában a lovasiskola Siitvényben. Minél magasabbat ugrik a ló, annál értékesebb. Szocialista nagyüzem az Eszterházy-birtokon
