Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
iiiiiiiimiiiiimiuiiiiiiiiiiiiíiiiíiíiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiíiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiii A kommunisták üldözésével nem szilárdította meg hatalmát a polgári szociáldemokrata koalíció. A széles tömegek egyre aktívabban és öntudatosabban léptek fel, az üzemi tanácsok sok helyen kezükbe vették a vállalatok irányítását, az ország több vidékén a mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok öntevékenyen hozzákezdtek a nagybirtok felszámolásához. A tömegek a KMP-től várták, hogy vezesse a proletárhatalomért folytatott harcot. Március 18-én a csepeli nagygyűlés a kommunista vezetők szabadon bocsátását követelte. A Párizsban ülésező békekonferencia február 26-i határozata alapján március 20-dn átnyújtott jegyzékben újabb magyarlakta területek kiürítését követelték, és közölték azt is, hogy a demarkációs vonalat politikai határnak tekintik.Munkáshatalom Tolnában Fejér és Somogy megye után Tolna megyében Is megvalósították a munkáshatalmat, mielőtt még kikiáltották volna a Magyar Tanácsköztársaságot. A hatalom átvételéről a Népszava már 1919. március 15-én a többi között a következőket írta a szekszárdi eseményekről: „A szekszárdi munkástanács már régebben elégedetlen Mayer Gyula dr. főispán-kormánybiztos működésével. Erre okot elsősorban a néptanács megalakítása adott, amikor a kormánybiztos a munkástanács követelése ellenére — amit a törvény is megenged — a 14 tagú néptanács helyett csak 9 tagú néptanács alakítását engedélyezte. Neki tulajdonítják azt is, hogy Tolna megye a Közélelmezési Hivatal feketelistájára került, ami érzékenyen sújtja az ellátatlan munkásokat és tisztviselőket,” Miről tudósít a Népszava? Arról, hogy Szekszárdon a főispán-kormánybiztos hivatalát március 14-én elfoglalta a munkásság. A pártszervezet, a munkástanács és a szak- szervezetek felhívására 14-én zsúfolásig megtelt a vármegye- háza udvara, ahol a munkásság szervezeteinek kezdeményezésére tömeggyűlést tartottak és követelték dr. Mayer Gyula azonnali távozását. A tömeg kívánságának megfelelően a munkástanács, a szociáldemokrata párt, valamint a szakszervezetek nevében Dick György párttitkár, Ocs- kó László pártvezetőségi tag, Horváth Gyula, a pártszervezet jegyzője, Soós Sándor, a munkástanács elnöke, Cséby József, a katonatanács elnöke, Engl Imre, a magánalkalmazottak, Végh János, az építőmunkások szakszervezetének elnöke, valamint Mikulás József, Bence Ferenc és Heidt Dömötör, mint a gyűlés küldöttei, felmentek a főispánhoz. A főispán kijelentette, hogy nem hajlandó átadni hivatalát. Ezzel azonban nem sokat törődtek sem a tömeggyűlés résztvevői, sem a gyűlés küldöttei. A gyűlés a megye vezetőjéül a megyeháza udvarán ötös bizottságot választott, amelynek tagjai: Dick György, Koreczky János, Bence Ferenc, Horváth Gyula szekszárdi és Appels- koffer Ádám tolnai lakosok voltak. Eseménynaptár Márciusban történt A területéhes Antant újabb jegyzéke Világtörténelem i—6-ig: Á III. Internacionálé első kongresszusa. 4—8-ig: Általános sztrájk Berlinben. Károlyi gróf okegyelmességének, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke • Budapest ... A békekonferencián, az 1919. február 26-i ülésen elhatározták, hogy azon célból, hogy a munkálatok folyását akadályozó minden összetűzést elkerüljenek, tanácsos a magyarok és románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban fontosabb pontjait a szövetséges csapatok fogják megszállni. Budapesti képviselőm, Vyx alezredes a következőkkel van megbízva: 1. A fent említett elhatározást önnek bemutatni és önnel közölni, hogy milyen feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni. 2. Kegyelmességeddel egyetértésben, ezen elhatározás alkalmazásának részleteit szabályozni. 3. Ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél közbenjárásom szükséges lenne... A) A semleges zóna határai: Keleti határ: Aradtól Nagyszalontáig vezető műút, a Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti vasútvonal. Északi határ: a Szamos és Tisza folyó Vásárosnaménytől öt kilométerre eső pontig. Nyugati határ: a Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytől északnyugatra elhagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra, Dévaványától három kilométerre nyugatra, GyomáKöveteljük vezéreink szabadon bocsátását Világ proletárjai egyesüljetek! Munkások! Proletárok! Katonák! A burzsoá-szociáldemokrata kormány több mint három hete fogva tartja a kommunista párt vezéreit. Fogva tartja őket, minden törvényes ok nélkül: mert küzdöttek a proletariátus felszabadulásáért; mert a burzsoá osztályállam helyett a dolgozók tanácsköztársaságát, mert a burzsoázia lefegyverzését és a szervezett proletariátus felfegyverzését, mert a burzsoá ellenforradalommal szemben a proletariátus diktatúráját követelték. Fogságba vetették vezéreinket és rendőri terrorizmussal akarják letiporni a proletariátus felszabadító forradalmát. A népkormánynak nevezett burzsoá- szocialista klikk újra a tőke rabságába akarja kényszeríteni a kizsákmányolás ellen lázadó proletariátust. Azt akarják, hogy örökké tartson a bérrabszolgaság és továbbra is a mindenható profit dirigálja a dolgozók millióit. Ezért dobták a rendőrpribékek karmai közé azokat, akik a proletár forradalom élén állottak. Elvtársak! Nem tűrhetjük tovább, hogy egy erkölcstelen klikk rendőrcsizmával gázolja a munkásság fölszabadulási harcát. Nem tűrhetjük tovább, hogy rabságban tartsák azokat, akik vértanúi önfeláldozással küzdöttek a proletárforradalom élén. Követeljük vezéreink azonnali szabadon bocsátását! Március hó 23-án, vasárnap délután fél 4-kor az Országház téren, „A politikai helyzet és a kommunistaüldözés" napirenddel népgyűlést tartunk, ahol a budapesti és környékbeli munkásság forradalmi tömegakaratát fogjuk a burzsoá kormány fehérterrorja ellen szögezni. Ott legyen minden osztályharcos proletár! A Kommunisták Magyarországi Pártja (Megjelenési ideje: 1919 március 16 és 18 között) tói nyugatra, Orosházától, Hódmezővásárhelytől és Szegedtől öt kilométerre nyugatra húzódik. Déli határ: Maros folyó. Arad és Szeged városok, amelyek minden magyar és román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által lesznek megszállva. A határok részletes vázlata későbben fog megállapíttatni. B) A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei: A magyar csapatoknak a semleges zóna nyugati határai mögé való visszavonulása in- kluzive (bezárólag) március 23-án kezdődik és maximálisan tíz (10) napi időközben kell, hogy befejeztessék. Ezen idő alatt Gondrecourt tábornok, akit a semleges zóna keleti parancsnokságával bíztam meg, ezt a szövetséges csapatok által el fogja foglaltatni, és ellenőrizni fogja a magyar csapatok kiürítési mozdulatait. A román csapatokat felhatalmazza a békekongresszus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják, jelenlegi elhelyezésükben megmaradnak azonban mindaddig, amíg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl nem jutottak... 1919. március 19. de Lobit sk. tábornok Magyarországi események 2-án: Az alföldi munkástanácsok kongresszusa. 4- én: A Somogy megyei parasztok szövetkezetét alakítanak Pusztabcrényen. 5- én: Lukács György előadást tart az Északi Főműhelyben. 6- án: A minisztertanács foglalkozik a somogyi eseményekkel. 9- én: A KMP megtartja a letartóztatások utáni első nyilvános gyűlését. 10- én: A Hamburger Jenő és Latinka Sándor vezette kaposvári parasztok 20 ezres tömeggyűlése a földreformmal kapcsolatos álláspontja feladására kényszeríti a kormányt. 13- án: Kaposváron a szocialisták átveszik a közigazgatást. 14- én: A Tolna megyei munkástanács elhatározza a kormány- biztosi hivatal átvételét, s a megye élére öt tagból álló bizottság kerül. 15- én: A pesti nép ünnepélyesen emlékezik meg az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kitöréséről. 16- án: Megjelenik a KMP röplapja, amely március 23-ára, tö- meggyülésre szólít fel. 18- án: Kétezer diák tüntet a várban, Berinkey miniszterelnök fogadja küldötteiket. A nyíregyházi helyőrség katonái fellázadnak, s elzavarják tisztjeiket. A csepeli munkások nagygyűlést tartanak" a. párizsi kommün 48. évfordulóján. 19- én: Munkanélküliek ezrei tüntetnek a Népjóléti Minisztérium előtt. 20- án: A Vyx-jegyzék átnyújtása. Forradalomról—forradalomra A fővárosi Csók István Galéria helyiségeiben 40 fővárosi és vidéki művész 120 mozgalmi tárgyú rézkarcát állították ki, amelyek megörökítik a magyar munkásmozgalom nagyszerű harcait. A nép sarkára á A hatalom átvételét, amely egy héttel megelőzte a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását, a megyeszékhely lakói nagy ünnepséggel köszöntötték. Március 15-én zsúfolásig megtöltötte a Béla teret az ünneplő szekszárdiak serege. A pártszervezetek és a munkástanács tagjai méltatták az 1848 március 15-i és az 1919 március 14-i események történelmi jelentőségét. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel üdvözölte az orosz példa követését, a munkáshatalom megvalósítását. Somogybán kimmunizáltak Hiába minden szép Ígéret, miniszteri beszéd, államtitkári látogatás. Azok a parasztok mégis megbízhatatlanok maradnak. Csak nem akarják bevárni, amíg a köztársasági elnök nekik is görögtűz és zász- lólobogás mellett, szép ceremóniával, tálcán kínálja a földet. Azok a renitens (engedetlen) parasztok türelmetlenek és nagyhangú ígéretekből nem tudják a földéhségüket jóllakatni. Most is Somogybán nagy baj történt. Az Eszterhá- zy-, Festetich- és Inkey-ura- dalmak kizsákmányolt földmunkás proletárai megelégelték a szép szavakat és Ígéreteket és „kommunizálták” az uradalmat. Nosza, lett nagy ri- billió Budapesten. Mert nagy baj az, ha a Conti utcán kívül álló elemek nem várják be a pártvezetőség határozatát. Jönni fognak az „erélyes” kormányintézkedések és ha a somogyi parasztok nem lesznek „jó fiúk”, a demokrata népkormány és a szociáldemokrácia nagyobb dicsőségére jönni fog a statárium is... (Vörös Üjság, 1919. március 6.) A szekszárdi példát megye- szerte követték. A nép sarkára állt. Tengelicen ugyancsak 15- én tartottak nagygyűlést, amelyen a vörös zászlót nemzeti zászlóvá nyilvánították és átvették a hatalom irányítását a községben. Pakson 18-án, a Párizsi Kommün kikiáltásának évfordulóján a fegyveres nép földfoglalást hajtott végre. A bonyhádi munkásság is a Párizsi Kommün évfordulóján veszi át a hatalmat és állítja félre a régi államhatalmi és közigazgatási szerveket. Dombóváron 19-én Molnár György és Gyenis Antal megalakítja a Tanítói Szakszervezetet. Elnöke Fajcs Irén, alelnöke Ben- kó Barnabás lett. Március 20-ig számos községben már a munkástanácsok kezébe került a hatalom. Egymás után érkeztek a megyei ötös, majd hármas bizottsághoz a jelentések, hogy a képviselő- testületeket feloszlatták, a hatalmat a munkás- katona- és földmunkások tanácsa vette át.
