Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
A fürdőszoba—és az igénye Az egyik kis községben nemrégiben az életszínvonal emelkedésének kézzelfogható, kimutatható jeleit kerestem, gyűjtögettem. Látszólag nem volt nehéz; ebben a községben is, mint mindenütt az országban, az új két- három szobás családi házaknak egész sora épült fel az utóbbi években. A legújabbakban természetesen fürdőszoba is. Ez állt abban a kimutatásban. amit a községi tanács vezetői mutattak nekem. Tőlük indultam el ugyanis a jelzett fürdőszobás házakhoz, néhány perces látogatásra. Már éppen az ötödiknél tartottam, amikor minden korábbi lelkesedésem csaknem teljesen széthullott. Mert a fürdőszobákban szinte mindenütt használaton kívüli bútorok. ócska ládák, üres hordók, edények, zsákok és egyéb, jóformán Um-lomnak számító dolgok sorakoztak. Végül olyan háznál találtam magam, amelyiknek a fürdőszobájában semmi, de semmi nem volt, csak a vfzlefolyólyuk. A háziasszony mentegetőzve magyarázta : — Még nincs vízvezeték. (Ez, sajnos, még.valóban sok helyen akadályozza a fürdőszoba teljes használatba vételét.) — A motor meg, amivel felszivattyúznánk a kútból a vizet, sokba kerülőé és tartályt kellene a padlásra csináltatni — sorolta és eléggé bizalmatlanul nézett rám, amikor azt kérdeztem: kié a motorbicikli, meg a robogó a ház előtt? Azután megmondta, hogy a motor a nagyobbik fiáé, a robogó a kisebbiké. Igaz, hogy az egyiknek az árából kitelt volna a fürdőszoba berendezése, deltát, ezek kellenek a fiúknak, mert a harmadik faluba járnak dolgozni. Soroltam tovább az érveket. Be kell hordani a konyhába a vizet, sőt ki is kell cipelni I A fürdőszobában pedig megvan a lefolyó. Egy kis kályhát beállítva — nyáron talán még ez sem szükséges, de jó megoldás — két-há- rom dugat csutkával egy fazék víz is felmelegedne és nem zavarná senki a tisztálkodókat. Hiszen a konyhában nyüzsög a család, jönnek-men- nek a szomszédok is. A háziasszony erre azt válaszolta, hogy ezt már így szokták meg; így volt ez az anyai, nagyanyai háznál is. Egy szoba, egy nagy család, hogy lépni is alig tudtak egymástól, de tisztálkodni azért mégis rendesen tisztálkodtak. Az akkor úgy volt, de mára, hogy megnőttek a házaink, természetes lenne, hogy velük együtt az igényeink is nőjenek. S ehhez tartozik a tisztálkodás Is. Hiszen a fürdés nem- 6sak azt jelenti, hogy lemossuk a port; a víz felüdíti, megírt asi ti a fáradt szervezetet is. A két fiú, akik csak röviddel azelőtt érkeztek haza, ott ácsorogtak a konyhában, várták, mikor megyek már el — itt folytattuk ugyanis a beszélgetést — mert mosakodtak volna, ott helyben, lavórból... Amint kifelé mentünk, jó asszony! szokás szerint tovább beszélgettünk. Láttam azonban a háziasszony arcán, figyeli is, nem is, amit mondok. Hazafelé azon töprengtem, hogy talán elfáradtak volna az asszonyok abban a sok „újban", változásban, amit az utóbbi évtized hozott? Hiszen ezekben a fürdőszobás házakban több keresőt is találtam, nem az anyagiakon múlik hát, hogy üresen állnak a fürdőszobák. Talán ez ellen a fáradtság ellen kellene valamit tenni, felkelteni az igényt, a kedvet, hogy a korszerűbb körülményekkel és lehetőségekkel éljenek is az emberek! SZABÓ ERZSÉBET Ha fegyver volna a kezében! Habár nem tud bánni vele, mégis valamiképpen agyonlőné magát... Segélykérő szemét a nyomozóra vetette. White túltette magát sajgó fájdalmán, amit Hensley rúgása okozott. Megpróbált fedülni. — Stone, ne légy őrült! — kiáltott a legifjabb gengszterre. — Nem látod, hogy Hensleynek mi a szándéka? Még nagyobb bajba akar sodorni, ahonnan nincs visszatérés. Erőszakért villamosszék jár, Stone! Hensley újra feléje rúgott White összegörnyedt, de nem hallgatott el. — Gondolj arra, Stone, hogy Hensley élethossziglanra van ítélve, neki nincs mit veszteni. De te legkésőbb őt év múlva kiszabadulsz, és előtted az élet, hiszen fiatal vagy. — Ne hallgass a kopóra! Ha valamit akarnak a csillagokat is lehozzák az égről, de ha lépre mentél, megfeledkeznek ígéretükről, s kinevetnek hiszékenységedért — Megteszem koronatanúnak, aki megmenti az asszonyt! — kiáltott White. — Ismeritek a törvényt. A koronatanú büntetlen marad! — 187 — TAVASZI DIVAT Ebben az időben a szakemberek a tavaszi divatot illetően jórészt még titkolóznak, pedig a nehezen várt tavasz előhírnökéit, a ruhákat, kabátokat, kiskosztümöket már nemhogy tervezik, hanem készítik is. Hogy milyen lesz a legfrissebb tavaszi divat? „Fiatalos”, ez a jellemző. Sportos és célszerű. A színek közepes tónu- súak, de a ruhának egy-egy kis részlete vagy tartozéka mindig élénk és vidám. Népszerű továbbra is a fiatalok által kedvelt nadrágszoknya, miniszoknya és hosszú nadrág. Az első rajzunk egy klasszikus — diagonál vagy halszálkás szövetből készült — nadrágszoknyás kosztüm. Színe barna-fehér, sötétkék-fehér, vagy beige-fehér. Alatta gombolt nyakú ingblúz, amely akár sötét tónusú is lehet. Hozzá jól illik a karcsúsított élénkpiros, zöld, vagy citromsárga, élénkítő, férfimellény. Második rajzunk tweed-szövetből készült, elöl zipzárral csukódó kabátot mutat. A gallér és a zseb. az öv, valamint, az ujján a pánt antilopból, vagy bőrből való. A bőrgalléron, zseben és svájci sapkán igen dekorativen hat a tűzés. A tavaszi kabát hossza pontosan a térd fölött végződik. Harmadik rajzunkon a fiatalok által nagyon kedvelt és divatos egyszínű szövetből készült nadrágra kosztümöt láthatunk, asszimmetrikus gombolással, három zsebpánttal. A felső zsebbe a pulóver színével azonos, élénk selyem diszzsebkendőt tehetünk. Anyaga lehet Shetland, vagy műszál szövet. Negyedik modellünk a Győri Műbőrgyár Grabioldress nevű antikolt, teljesen bőrhatást keltő műbőréből készült. A kosztüm csípőig érő, új vonalú lumberjack jellegű kabátból és miniszoknyából áll. Hosszú, kissé selymes jellegű, jól mosható, vasalást nem igénylő „Trevira” pulóverrel igen csinos. A kiegészítő tartozékok közül a leglényegesebb a színes svájci sapka és a láncöv függelékkel. NÁDOR VERA a Divattervező Vállalat művészeti vezetője 7x7 Színháztörténeti rejtvénypályázat 1. Az iskolai színjátszás jelenti hazánkban a műkedvelő színjátszás fontos állomását. 1654-ben mutatták be a ,,Schola Ludus” című sorozatot. Ki a szerzője? Comenius (i) Felvinczi <x) Bornemissza (2) 2. A magyar színjátszás életéhez magyar színmű kellett. Ki nyerte meg az 1132-ben kiírt d ráma pá ly áza tot ? Kölcsey (1) Katona (x) Vörösmarty (t) 3. mikor született Jászai Mari. a magyar színjátszás nagy alakja? 1&45 <11 1850 (2) IMS (X) 4. Ki volt az, aki parasztszínházat. alapított birtokán, az pit élő dolgozó parasztoknak? Széchenyi István <I) Eszterházy Pál (2) Justh Zsigraond (x) 5. A Magyar Tanácsköztársaság idején államosították a színházakat. Ki volt a vezetője a KoUek- ' ív Színtársulatnak? Bálint Lajos <1) Kelnitz Béla <2) Sebestyén Géza <x) 6. Nem régen mutatta be a Magyar Rádió Németh László egyik alig játszott drámáját. Melyik volt az? II. József (1) Apáczai (x) VII. Gergely (2) 7. Megyénk egyik kedvenc színháza az Állami Déryné Színház. Mikor alakult elődje, a Faluszínház? IMS <1) 1851 <2) 1954 (x) A szelvények a megyei tanács művelődésügyi osztályára küldendők be, egyszerre, február 13-ig. Hensley gúnyosain szólt a fiatal gengszternek: — Koronatanú akarsz lenni Hensley ellen? Vigyázz, nagy baj ha keveredsz! — Nem akarok mást, csak életben maradni, tovább élni! — Szedd össze magad, kicsi! Hiszen nem kell megölnöd a nőt, csak kedvesnek lenni hozzá. A fiatal gengszter határozottan a fejét rázta. Hensley melléje lépett, és megragadta az ingénél fogva. — Jól figyelj rám, kicsi! Itt nincs különcködés, köztünk senki sem járhat külön utakon. Vagy mindannyian kiszabadulunk innen, vagy mindannyian odaveszünk. Ezért tedd, amit mondtam! — Őrültség, amit kívánsz! Elment az eszed! A többiek önkéntelenül a falhoz húzódtak. Nagy meglepődésükre Hensley nyugodt maradt, csak szeme árulta el, hogy határtalan düh forr benne. Hátat fordított Stóménak, két lépéssel a nőnél volt, egyetlen mozdulattal letépte róla a vékony selyemruhát, s rávetette magát. Ugyanabban a pillanatban eldördült egy lövés, és dörrenése majd beszakította a kunyhóban levők dobhártyáját. Stone kezében füstölgőit a pisztoly ... Hensíey a melléhez kapott. Ingét vér lepte el. — Mindannyiotokat kinyírlak, mindannyiotokat elintézlek ... — suttogta. Nelly Katzer ezt már nem hallotta. A sors olyan kegyes volt hozzá, hogy a kiállott izgalmaktól és rettegéstől eszméletét vesztette. A gengszterek két ellenséges farkasfalkaként álltak egymással szemben. Egy részük az utolsó töltényig harcolni akart, a többiek kilátástalannak tartották az ellenállást. Es miközben még határozatlanul szemben álltak egymással, pisztollyal a kezükben, kívülről kattogni kezdtek a géppuskák. — 188 — A húsz perc letelt A különítmény parancsnoka parancsot adott a tüzelésre. A fegyencek a padlóra vetették magukat Pontosan egy percig tartott a pergőtűz. Azután hirtelen megszakadt, és a nagy csendben megszólalt kívülről egy harsány hang: — Még két percet adunk. Ez az utolsó esélyetek. Gyertek ki egyenként, fegyvertelenül, magasra emelt karral. Két perc múlva rommá lőjük a kunyhót. Hosszú másodpercekig halálos csend uralkodott. Akkor lövést hallottak a katonák a kunyhóból. Ugyanabban a pillanatban a törött ablakon keresztül valaki kinyújtott egy puskacsövet, amelyre — a megadás jeléül — egy fehér ingfoszlányt kötött. Az első fegyenc kilépett az erkélyre. Arca olyan fehér .volt, mint a hó. Mindkét karját magasra emelte, s hogy véletlenül se értsék félre szándékát, jó hangosan kiáltotta az erdő felé: — Ne lőjenek többé! A katonák egymás után kezelésbe vették a szökevényeket, és bizony nem a legkíméletesebben bántak velük, miközben megbilincselték őket. — Mit csináltatok a detektíwel és a nővel? — kérdezte az egyik fegyencet a különítmény parancsnoka. Az válasz helyett köpött egyet, mire a katona beléje rúgott. — Ne bántsa! — szólt a tiszt a katonára. — Lesz még neki elég baja. Egy másik fegyenc közeledett a tiszthez. Magasra emelte megbilincselt kezét, és a kunyhó felé mutatott. — A detektív még benn van. Nem történt baja. — Hát a nő? — Az is a kunyhóban van. Sértetlenül. Nem történt bántódása, csak elájult. — 189 —
