Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
fi piaci szemléletnek kell érvényre jutni Kommunista aktíva értékelte a múlt év termelését a gépjavító vállalatnál Látszatra nem könnyű a jelenben egy gépjavító vállalat tevékenységét elemezni, mérlegre tenni, amelyet felszínesen szemlélve egyre gyengébb szálak fűznek a mezőgazdasághoz. Két évtizeddel ezelőtt azzal a gazdasági-politikai céllal hozták létre, hogy segítsék a mezőgazdaságot, a falunak ne csupán gazdasági, hanem politikai tényezői is legyenek. Végül is. húsz év után a tizenhat Tolna megyei gépállomásból, egy javító vállalatból egy évvel ezelőtt létrejött egy megyei vállalat, amelynek teljesítményét, gazdálkodási eredményét ma már nem normálholdakban, hanem millió forintokban mérik. De azért sem köny- nyŰ a gépjavító vállalat helyzete, mert a hagyományos értelemben vett gépjavítási tevékenység is egyre szőkébb területre korlátozódik. A mezőgazdaság szolgálatában... Ezek után sokan kérdik: van-e létjogosultsága még a mezőgazdasági gépjavító vállalatnak? A Tolna megyei példa erre úgy adja meg a választ: igen, van. Mert ma már nem szántanak, nem aratnak a termelőszövetkezeteknek, munkájuk zöme, nagy százaléka mégis a mezőgazdasághoz kapcsolódik: magasabb színvonalú javításban, alkatrészgyártásban, és új termékek, új mezőgazdasági gépek előállításában. A vállalat kommunista aktíváján az elmúlt év értékelése fölényes biztonsággal igazolta a létjogosultságot, és a mezőgazdasághoz fűződő kapcsolatok szükségességét, eredményességét. A megyei gépjavító vállalat elmúlt évi, 228 millió forintos össz- termelési értékéből 73 millió forint a mezőgazdaság részére végzett javítás és szolgáltatás értéke. De ma már nem csupán ez az értékmérő, hanem a mezőgazdaságot szolgáló gyártási tevékenység is amely újabb. 84 millió forintot tett ki. Tehát a vállalat munkájának több, mint hetven százaléka — közvetlenül, vagy közvetve — a mezőgazdaságot szolgálta. Igaz, a vállalat tevékenysége átformálódott, arányaiban a gyártás felé tolódott el, de éppen ez lehet a kiinduló alap — és a mezőgazdasági üzemeknek a biztosíték —, hogy a gépjavító vállalat hasznos — és elsősorban piacképes — gépeket, berendezéseket gyárt a jövőben. Az alap már megvan. A műszaki fejlesztés keretében kidolgozott 12 témából négynek a nullszériája elkészül, az idén. A másik rész —- a piaci igényekhez igazodva 1970-ben kerülhet gyártásra. A gyártmányfejlesztést szolgálta, hogy a gépjavító vállalat az elmúlt évben 11 tudományos, és tervező intézettel állt kapcsolatban, és 3,5 millió forintot fox-dított műszaki fejlesztésre. De az elmúlt évi tevékenység nem csupán sok ágazatra kiterjedő, hanem gazdaságos is volt. Az elmúlt évi eredmény a tervezett 9,3 millió forintot jóval meghaladva, 11,209 millió volt. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdasági szolgáltatás tekintetében 1,2 millió forintos árengedményt adott a vállalat. Hasonlóan jók a vállalat egyéb gazdasági mutatói is. Az eredmények értékét még csak növeli, hogy az elmúlt évben egészen rendkívüli feladatokat kellett megoldani. Év elején még alig volt igény — de néhány hónap múlva a fél országot el kellett látni öntözőcsővel. És nem is annyira a gyártás volt nehéz, mint a nyersanyag-beszerzés. Ez tetemes felárral járt, még akkor is, ha a kapott anyag húsz százaléka selejtes volt. 44 órás munkahét... Az elmúlt év más tanulsággal is szolgált, hiszen közben mechanizmust is kellett tanulni. A mezőgazdasági szolgáltatások értékének alakulása jórészt a mezőgazdasági piackutatók munkáján múlott. Nagyobb teret kapott a vállalaton belüli kooperáció, egységes MEO-hálózat épült ki — és mindezeken kívül nagyobb teret kapott az üzemi demokrácia is. Ugyancsak az elmúlt év eredményeihez sorolható a szekszárdi, központi telepen a 44 órás munkahét bevezetése — és erre az intézkedésre valószíhű, még ebben az évben sor kerül néhány ja- vítóállomáson, esetleg Várdombon, Bonyhádon, Gyönkön is. Az elmúlt év — a nyereség- részesedés részarányában is lemérhető eredmény mellett — részben megteremtette az alapokat az idei eredményes munkához is. Pedig az idei feladatok még magasabb mércét állítanak a megyei gépjavító vállalat kollektívája elé. Kétségkívül jobb helyzetben van a vállalat gazdaságilag, politikailag, és üzemszervezés tekintetében, mint egy évvel ezelőtt. De az idei eredménynél legalább hárommillió forinttal többet kell „hozni'’, az időközben jelentkező plusz terhek kiegyenlítése érdekében. A jobb, hatékonyabb gazdálkodás érdekében máris születtek szervezeti intézkedések. Az eddig főkönyvelői irányíts alá tartozó anyag- és áruforgalmi osztályt különválasztották. Az önálló anyagosztály termelési irányítás alá került, az önálló kereskedelmi osztály pedig a késztermékek értékesítését végzi, állandóan elemezve, hogy mit, mikor, milyen feltételek mellett, és milyen áron lehet, vagy mikor nem lehet értékesíteni. Ugyancsak az eredményes gazdálkodás egyik tényezője lehet az a szerződési rendszer, amelyet a vállalat a területi tsz- szövetségekkel egyetértésben dolgozott ki, és amelynek lényege a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat. Ennek egyik új vonása, hogy az eddig olvan sok kifogást, vitát szülő garanciális hibaelhárítást a vállalat átadta a megrendelőknek, a javítási idő elhúzódása esetén eszmei kötbért fizet a vállalat. A gépjavítási, szolgáltatási, és gyártási igények alapján megkötött megállapodások szerint a vállalat kapacitásának több, mint nyolcvan százalékát lekötötte. A még szabad kapacitással úgy számolnak, hogy fenntartják a mezőgazdasági idénymunkák esetén elvégzendő sürgős javításokra. Az külön figyelemre méltó, hogy — a már jelzett eredményesség érdekében — a termelékenység, hét százalékot meghaladó növelése is az év feladata. * A Tolna megyei Gépjavító Vállalat kommunista aktívája előtt Zsigovics Ferenc igazgató számolt be az elmúlt év eredményeiről. Az aktíván részt vet* és felszólalt György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, és Horváth Géza, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára. BI. Vállalatok, szövetkezetek! Azonnal raktárról történő szállításra vásárolhatnak alábbi boltjainkban : VI. Szondi u. 46. 110—675 lószerszámveretek, és bőröndvasalások. VII. Baross u. 117. 139—230 csavaráru, szegecs. III. Csemete u. l/c. 889—329 csavaráru, szegecs. rx. Üllői u. 61. 144—460 műszaki áru, műszaki gumiáru, munkavédelmi cikkek. IX. Üllői u. 61. 141—409 kézi és forgácsolószerszámok, szerszámgépek, csiszolókorongok és szemcsék. VIII. Népszínház u. 30. 141—274 épület és bútorvásárlás, zár lakat. V. Bajcsy-Zsilinszky u. 62. 310—657 műszaki műanyag áru. XIII. Váci u. 49. 409—233 fonat, fémszövet, ereszcsatorna, mezőgazdasági szeráru, létra, talicska, hengerelt és húzottáru. XI. Sehőnherz Z. u. 29. 459—095 üveg, porcelán és háztartási mű anyagáru, evőeszközök, XIII. Thälmann u. 23. 208—072 zománc, alu. és csiszolt edények, háztartási kisgépek és eszközök, evőeszközök faáru. V. Tolbuhin krt. 12. 389—100 borászati és pincegazdasági felszerelések, növényvédő szerek, mezőgazdasági kisgépek, kertgazdasági szerszámok, VII. Lévay Oszkár u. 7. 130—611 táblaüveg, (öntött és húzott üveg). *11. József krt. 59/61. 136—730 Aladin petróleum-, gázlámpák, főzök és alkatrészei, gázkészülékek, olaj kályhák. TT. Rákóczi «. 19. 130—703 kályha, tűzhely, tüzelési cikkek, samottáruk és gázkészülékek, olajkályhák, VII. Majakovszkij u. 49. 221—847 cső, és szerelvényáru, fürdőszoba-berendezések, szivattyúk. VII. Garay u. 1. 225—904 egészségügyi porcelánáru (mosdó, WC stb.) POSTÁN BEKÜLDÖTT R ----^«EKRE UTÁNVÉTTEL I S SZÁLLÍTUNK. ’ írosi vas- és edénybolt vállalat, BUDAPEST. (100) Színház Kisvejkén A Hegedűs Gyula színjátszónapok keretében kedden este nagy sikerrel szerepeltek Kisvejkén a Tolnai Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesülésének „Kiváló Együttes” címmel kitünteteti színjátszói. Négy egyfelvonásos népi bohózattal léptek fel. melyeket. méltán tapsolt meg a lelkes kisvejkei közönség. Foto: Bakó Jenő
