Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

Modern vandálok „Vandálok: germán nép. 455-ben elfoglalták és fel­dúlták Rómát. Emléküket őrzi a vandalizmus szó”. (Kis­lexikon). A modern vandálok Szekszárdot szállták meg. Itt ta­lálkozunk velük szinte minden nap. Kezük nyomát híven megőrzi minden tárgy, és megmarad emlékezetünkben, mert sokat bosszankodunk miatta. Most, miután a tél hava, sara, vize ellepte új város­részeink tavaly még szép parkját, most újabb rongálók je­lentek meg. Valami csodálatos hatásra még véletlenül sem a kijelölt, kavicsozott úton közlekednek. Átlósan, „torony­iránt” közlekedik mindenki. S ez azt eredményezi, hogy jól kitaposott gyalogutak keletkeznek majd a tavaszra, melyet nem valószínű, hogy fel lehet törni. Ez az úthálózat egyébként alkalmas, jobb mint a ki­épített — valljuk be őszintén —, nem rossz. Hisz most, a téli időszakban száraz lábbelivel nem lehet kikeveredni a Gróf Pál utcai lakótelepről, szintúgy a város többi új lakó­negyedéből. Mert a lakótelepek járda nélkül épültek — lásd Gróf Pál utcai telep —. Az autóknak van út. Ez nem jó. Keskeny. A kuka-gépkocsi szinte menetrendszerűen levágja minden kanyar „élét”. Aztán hiába a parkot védő útszegélykő is, hisz ezek a gépkocsik sorra-rendre kidön- tik. Mint a huligánok a szép padokat. Még a nyáron tör­tént, hogy egy reggelre néhány padot erős fiatalemberek felforgattak, — betontuskókkal együtt. A vasúti fasorban meg a kőből készült virágtartókat forgatták fel. És amikor ezt az egyik ház lakója szóvá tette, a fenegyerekek előtt, — sietve kellett lakásába menekülnie. Az emberek mindig sietnek valahova, és ez a rohanás aztán olyan meggondolatlan dolgokra is késztet, amit utána szégyellve, röstellkedve vallunk be — magunknak. Mert mi mentsége lehet azoknak az autótulajdonosoknak, akik a parkok útjain közlekednek? Nincs mentség szá­mukra. Érdemes megfigyelni, hogy szinte minden bérház előtt — nem a járdán, hisz járda nincs —, félig a park­ban, félig az úton áll egy szép új autó... És kerülgethet a járókelő. Tiporhatja a parkot. Nyáron is... A vendéglátóipar is furcsa történeteivel felkerül a vandálok „kárlistájára”. A Kispipa új vendéglő. Amikor megnyitották, azt mondottuk: végre. Az üzlet vezetője mást mondott. Már a második napon. Ismeretlen tettesek összetörték a tükröket, a villanykapcsolókat. Hetenként több mint fél tucat törölköző „fogy” a mosdókban. Vala­melyik este egy asztaltársaság a háziszőttes abroszból ki- húzgálta a színes szálakat, sőt, zsilettpengével még ketté is vágták, hogy a rojthatás szebb legyen. Az üzletvezető, amikor meglátta ezt az abroszt, sírni szeretett volna. Talán fölöslegesnek látszik a Garay borozóról ismé­telten említést tenni. Pedig kell róla beszélni. Hogy. ellop­tak minden mozdíthatót? Szinte természetesnek tűnik a személyzet előtt. De, hogy az ősi szőlőprés alkatrészeit mi célból vitte el ismeretlen tettes, talán soha nem derül ki. PÁLKOVÁCS JENŐ Szekszárdi orkánzekék az NDK-ban Férfi orkánzekéket — anoráko- idén a Német Demokratikus Köz- kat — készít NDK-beli kivi- társaságban; ezt mintegy hatféle telre a Szekszárdi Szabó Ktsz. A színű, olasz alapanyagból, danu- megrendelt 14 000 zekéből már az Ion vatelinnel bélelve varrják, utolsó szállítmányokat küldték. A Ugyancsak az NDK-ba mintegy szövetkezet új sportfazonú mo- háromezer női laminált kosztü- delljéből 12 és fél ezer női orkán möt szállítanak, különféle model- anorák is megrendelőre talált az lekben, ebben az évben. nyugodtan meg lehet mondani: Pfundtner Sándor megbeszélte az értékelő bizottsággal, hogy az ő gyönyörű lovait, az új szerszá­mokkal, a kitűnő kocsival együtt közepesnél semmivel sem drá­gábban veszik át. így aztán a többi tsz-tag sem mert rekla­málni, hogy keveset kap a bevitt dolgokért. Egyik nagyszerű mód­ja volt ez annak, hogy már az első évben jó pénzügyi helyzet­ben legyen a szövetkezet. Pfundtner Sándor megtiltotta, hogy a tagok között nemzetiségi, vagy más szempont alapján kü­lönbséget tegyenek. Nincs sváb, nincs telepes. Ezzel egyszer s mindenkorra megoldotta a nem­zetiségi kérdést. A legnagyobb szenzáció (az ő kifejezése) az volt, amikor éjjel egy órakor 160 ember jelent meg a borsókaszáláshoz. Egyszer pe­dig, egy esős tavaszon az tör­tént, hogy két napig a szövetke­zethez tartozó minden ember ka­pált. Az irodai dolgozók is. Ve­gyük úgy, mondta Sándor bácsi, mintha esne az eső. Akkor úgy sem tud dolgozni senki a maga munkájában. Két nap alatt meg­mentették a kapásnövényeket. Néhány évi elnökség után elvál­lalta Fácánkert vezetését is ms.kl egyesült a két szövetkezet. Ak­kor látta csak, milyen tűrhetet­len lakásviszonyok között él sok család: a régi cselédházakban. Elhatározta, lesöpri a cselédhá­zakat. Harminc új házat építet­tek eddig, de nem a cselédházak helyén. Azt a részt felszántot­ták és bevetették rozzsal. Óriási munka volt. Pfundtner Sándor minden kedvezményt megkapa­rintott és a saját kocsijával két­ezer kilométert szaladgált a fá­cánkerti házépítő tagok érdeké­ben. A kedvezmények rendkívül sokat segítettek ebben a munká­ban, például 20 százalékos fuvar­engedménnyel hordhatták az anyagot, közvetlenül az építkezé­sekhez vezették a vizet a tsz- elnök utasítására. Ezt az utcát — nem hivatalosan — Pfundtner utcának nevezik Fácánkerten. L assan tíz éve, hogy elnök, de — mint mondja — még egy napot nem hiányzott. Sok a funkciója, de szerencsére bírja erővel, egészséggel. Tagja a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökségének, a területi tsz-szövet.ség elnökségének, a já­rási pártbizottságnak, és elnök- helyettes a helyi tűzoltótestület­ben. Ennek ellenére nem repre- zentálárb': • u az te a nép­pel tárt. „A néppel tartani kell. Aki elszakad, az megbukott.” Ha Másutt is szorít a cipó Lapszemle lestvérlapjaink cikkeiből Tegnapi számunkban már jeleztük: ma testvérlapja­inkból adunk lapszemlét. Tesszük ezt azért, hogy olvasó­ink is lássák, nemcsak To Ina megyei problémáról van szó, és tesszük azért, hogy a legilletékesebbek a gyártók is lás­sák megyénkben mi a vélemény a gyártmányaikról. A Győrben megjelenő Kis­alföld így vezeti be a Milyen cipőben „A legtöbb baj a festékek miatt adódik. A bőrgyáraktól a cipősök színszám szerint ren­be benevezni nem szükséges, mert úgyis minden kollektíva tevékenységét értékelik... Ha nem a gyárban, akkor kint a vásárlók. Mindenesetre örven­detes kezdeményezésnek tartjuk az Arany cipő dijat, de a vá­sárlók akkor lennének a legelé­gedettebbek, ha jó cipőt kap­delik a bőrt. A szállítás nának —- bőrből. járunk1 című cikkét: „Alig ült el a vi­har a spanyol .halottcldő’ kö­rül az Élet és Irodalom hasáb­jain, kiderült, hogy rossz mi­nőségű cipőért nem kell külföld­azonban rendszerint nem egy­szerre, hanem kisebb tételek­ben bonyolódik. Megrendelik például a piros 221-es számi bőrt. Az első tétel még azonos önmagával, a második, a har­madik azután már egymással sem. Csak a szám marad ugyan­re menni 'mnevflrán mondva &7- a színben alapos árnyalat- » "h, » ..w StiZS »'" differenciák mu,.tkoknak, remtünk rendet. Hogy szüksé­ges-e? De még mennyire!” És a lap munkatársa körül­néz. Van is mit látnia. Azt lát­Mert jelenleg a következő a helyzet: Három csizma egy tálén Ezt a közcímet adta Marik Sándor cikkének az olvasószer­kesztő. A cikk a Nyíregyházán megjelenő Kelet-Magyarország című lapban jelent meg. A cikknek csak azt a részét idéz­zük, amely a csizmákkal fog­lalkozik: Pécs, Simontornya, Újpest, Deb­recen bőrgyáraira egyaránt ki­mondható az ítélet: nem dolgoz­nak megfelelő festékanyagokkal. Nem tudják biztosítani ugyan­ja, hogy Győr-Sopron megyében azt a színt, sőt a tartósságát 1967. első háromnegyed évében sem. A minőségi reklamációk 4243 pár lábbelit vittek visz- között gyakran szerepel sza a vásárlók jogos kifogással, utóbbi: lekopik a festék. 1968. azonos időszakában ez a szám több, mint háromezerrel Elszínezi és ezzel tönkreteszi a , , __ __ e melkedett, összesen 7287 volt. harisnyát, befogja a lábat. Emi- után. Kicserélték ugyanolyanra. A tavalyelőtti kimutatás szerint att nem mérnek színes bélés- Ennél már nem volt szükség két a Szombathelyi Cipőgyár járt bőrt használni a béleléshez, pe- hétre sem: a jobblábasban nem az élen 973 pórral. Utána a dig ez fokozza a cipők csinos- volt kéreg (ezt utólag a szak- Duna 876, majd a Minőségi Cl- ságát... A magyar bőrgyárak- emberek mondták neki), kirepedt, pőgyár (nevét meghazudtolva) nak sem kellene megvásárolniok Újra kicserélik. Három új csizmát 857 párral következik... Tolna és felhasználnick a rossz minő- használt él a télen, s mindössze megyei cipőgyárra! is találko- ségű festékanyagot...” — von- egyért fizetett. Ennek ellenére zunk, mégpedig a bonyhádival, ja le a végkövetkeztetést Csőn- szívesen elhagyta volna a cséré­„A harmadik vásárló — H. E. az — már nagyon jól megjegyezte a gyártó cég nevét: Duna Cipő« A bélések festéke viszont fog. gyár, Budapest. Első csizmájá« nak lábfeje repedt ki két hét amelynek termékéből 55 párat tos Magda a cikk írója, vittek vissza Győr-Sopron me­gyében. Tavaly az első három­negyed év alapján a Duna 1810, a Szombathelyi Cipőgyár 1345 A cipőgyárak is érzik már: ha ez így marad, ha nem ja­vítják a cipők minőségét, nagy Pdr cipőt .doli a Győr-Sopron megyei kereskede­lemnek. „A Duna tehát erősen ráállt a selejtgyártásra — álla­pítja meg a cikkíró — Utca­hosszal vezet a Szombathelyi Cipőgyár előtt, bár ez is elen­gedte a gyeplőt. A Tisza felül­vel járó jegyzőkönyvelést, utána­járást. Félreértés ne essék: nem egyedi kirívó példákat keres­tünk. És nem is a legolcsóbb cik­kek között. Minden cipő, csizma elfordumltnakBa'Cvésáriók ára 25°-350 **** közö« volt. ’ A gondok most sem csökkennek: jelenleg is hat kartondobozban több tucat női csizma vár visz« szaküldésre.. tói nem veszik a termékeit. Tenni kell valamit. Arany cipő díj Eddig az idézet. A végső kö­vetkeztetés — ez már a miénk — a következő: jó lenne a Duna« ban is megalapítani az Arany csizma díjat, mert, ha figyelem­ebből az összegből a gyár arany« ból is elkészíthetné a csizmái. A Szombathelyi cipőgyár már múlta önmagát. Háromszorosára tesz is, bár, ha a bőr, a mun- növekedett a. selejt). A Minő- ka> a ragasztó anyagok minősé­ségi minősége romlott, az Al- 8e nem javul, egyedül az, ami- ... . _ . . földié kissé javult. A bonyhádi r^l a Savaria Cipő, a gyár üze- ne vesszük, hogy H. E. három üzem pedig tartotta a tavaly- mi újságja hírt ad, nem elég. Perért fizetett ^egy árat, akkor előtti szintjét.” Az újság vezércikkben foglal­_ , kozott a cipő minőségével. A Szívesebben olvastuk volna, vezércikk emlékeztet arra, hogy nngy a ^bonyhádi javult, de saj- egy évvel ezelőtt még csak álom volt a negyvennégy órás mun­kahét bevezetése, ma pedig meg­szokottá Vált és az új munka­rend sikerrel járt, nem csökkent, — teszi fel a kérdést a Kecske­sőt emelkedett a termelés... méten megjelenő Petőfi Népében Mindez örvendetes. De sajnos a Jóba Tibor. Ez valóban fogas Ha drága miért rossz? nos a tények könyörtelenek. Bőr Simontornyáról A Szegeden megjelenő Csong- rád megyei Hírlap Napirenden , . .... a cipő minősége című cikké- termelessel együtt nőtt a selejt kérdés. Erre csak a gyarak tűd­ben többek között ellátogatott is‘ Ez pedig nem örvendetes, nak válaszolni, mégpedig így: a gyártókhoz ahol a követke- ®rzik ezt a gyáriak is, mert az Ha már drága, akkor legalább zőket mondták a bőrgyárak' üzemi laP eS>’ik rövid tudósí- legyen jó. És itt megint a Duna munkájáról: ’ tása arról számol be: a gyár tö- Cipőgyár példájával találkozunk: kétszázan dolgoznak a határban, akkor ő 200 embert látogat meg. Ha közben visszahívják a köz­ségbe, vagy nem jut el minden­kihez, akkor másnap folytatja. Közgyűlésen nem lehet megbe­szélni azt, amit négyszemközt, vagy kis csoportokban nagysze­rűen lehet. Mennek hozzá vasár­nap, sokszor ebéd közben. Fölkel az asztal mellől, és fogadja a lá­togatókat. Tetszik neki, hogy a tolnai Aranykalász Tsz-ben mindenki spekulál, jó üzlet-e valami, vagy sem. Megköveteli, hogy minden­ről tudjon, ami a szövetkezetben történik. Este a tsz-irodában megvárja az utolsó embert is, aki bemehet, vagy akinek be kell mennie a tsz-irodához. Éjjel két óra körül rendszerint felébred. Kimegy a konyhába és töpreng a dolgokon. Ha valami fontosat ál­modik, elmondja a főkönyvelő­nek. A főkönyvelő is ráhajtós ember. Amikor beszélgettünk, bejött az irodába egy idős ember: „Sandri, te mindentudó vagy, olvasd ki!”. Nehezen olvasható írás volt és nem a patikushoz vitte, hanem a tsz-elnökhöz. gemenci József megszervezetei elhatározták, hogy „A 371 forintos grabona csizmá- a minőség javításának a jegyé- nak a varrása a hibaforrás: ha ben Arany cipő díjat alapíta- egy ponton elpattant, menthetet- nak a gyár legkiválóbb kollek- lenül szétnyílik és javíthatatlan- tívái részére. Évente öt kollek- ná feslik az egyébként mutatós tívónak ítélik oda. A verseny- lábbeli.” Valóban mutatós. A m agyar cipők szépek, de el kell ismerniük a bőrgyárak nak, a cipőgyáraknak, a ktsz- eknek: a magyar cipők m inősege évről évre romlik. Ezt bizonyítják a testvérlapja inkban megjelent cikkek is. Az újságírók megtették a magukét: most a bőrgyárakon a cipőgyá­rakon a sor. Kívánjuk: m inéi több brigád nyerje el az Arany cipő díjat. E kíván ság mögött önző érdek, a vásár­ló érdeke húzódik: azt re méljük, hogy így nekünk vá­sárlóknak is több jó cipőt gyártanak — bőrből. Bővítették a gyönki szociális otthont Körülbelül egymillió forint keire való idős embert gondoz- költséggel bővítették a gyönki, nak az otthonban, nyújtanak általános jellegű szociális ott- ellátást részükre. Az épületek hont, amelyet csaknem húsz év- társalgóiban két televíziókészü- vel ezelőtt, egy festői parkban , , ... , , ... . „ . ’ . , . , ... lek is van, lakóik szorakoztata­levo, egykori földesúri kastelv- ’ ból alakítottak át a magányos öregek részére. Most, az egykori cselédházat is megfelelően át­építették. Külön lakóhelyet ka­pott az intézet vezetője is, aki­nek addigi lakásával szintén bő­vült a férőhely az intézetben. Tgy jelenleg már százötvennél több. elsősorban Tolna megyei, azonkívül az ország más vidé­sára. Népújság 3 1969. február 6,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom