Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-05 / 29. szám
Szigorúbb fellépés a mások életére törő garázdák ellen Interjú dr. Szily Lászlóval, a megyei bíróság elnökével Nemrégiben dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter nyilatkozott a minisztérium elmúlt évi munkájának több tapasztalatairól és idei feladatairól. E fontos problémáról kérdeztük meg dr. Szily Lászlót, a Tolna megyei Bíróság — Dr. Korom Mihály nyilatkozatában hangsúlyozza — mondotta elöljáróban Szily László —, hogy országunk 1968. évi helyzetéről készített mérleg mindenki előtt meggyőzően bizonyítja, nálunk nyugodt építőmunka folyik. Rámutatott arra is, hogy 1968-ban az előző évhez viszonyítva országosan csaknem 10 százalékkal kevesebb büntetőüggyel kellett a bíróságoknak foglalkozniuk. Ugyanakkor az is tény, hogy az élet, a testi épség elleni, valamint az erőszakos, garázda, huligán jellegű cselekmények nem csökkentek, sőt az utóbbiaknál emelkedés tapasztalható. — Mi a helyzet megyénkben? — Nálunk a büntetőügyeknél ez idő alatta 9, az élet elleni cselekményeknél 16 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A testi épség elleni, valamint az erőszakos, garázda, huligán jellegű cselekmények miatt indult büntetőeljárások száma a megyében az előző év átlagának megfelelően alakult, s a közvetlen előző évhez képest azonos szinten mozgott — A nyilatkozat a továbbiak során hangsúlyozza; az igazságügyi kormányzatnak az a megítélése, hogy a büntetőbíróságok az ügyek túlnyomó többségében megfelelően állapították meg az elkövetők bűnösségét és a büntetések kiszabásának a mértéke is általában törvényes és helyes volt. Utal azonban arra is, hogy a tapasztalatok azt mutatják, az ítélkezési gyakorlat nem mentes a hibáktól s a kiszabott büntetések számos esetben nem felelnek meg a szocialista büntetési céloknak. — A múlt év végén megállapította az igazságügyi kormányzat, hogy az élet és testi épség ellepi, az erőszakos, garázda, huligán jellegű cselekmények elkövetőivel szemben a kiszabott büntetés több esetben enyhe volt, s így nem szolgálta elég hatékonyan a társadalom védelmét és nem volt kellően visszatartó hatású. Ilyen ítéletek a miniszter elvtárs szerint a társadalmi tulajdon elelnökét. len vétők eseteiben is előfordultak. Ezeket az ítéleteket a közvélemény is kifogásolta jogosan. — Az igazságügy-miniszter az előbb ismertetett tényekről még a múlt év őszén országos értekezleten tájékoztatta a bíróságok vezetőit. — Ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy büntetőpolitikai elveink a gyakorlatban beváltak, azok módosítására, változtatására nincs szükség. Ahol viszont szükség van a gyakorlat igazítására, — ott azt kell biztosítani, hogy az erőszakos, garázda, és más emberek életére törő elemekkel szemben a törvény szigorát alkalmazzák bíróságaink és a tulajdon elleni bűntettek elbírálásánál is meg kell szüntetni az előforduló hibákat. Általában szigorúbban kell fellépni a szokásos és visszaeső bűnözőkkel szemben és megfelelő büntetésekkel is rá kell szorítani az ilyeneket törvényeink tiszteletére. Az igazságügyi kormányzat, és közvetlenül a bíróságok feladata, hogy minden szélsőségtől mentesen, a törvényeknek, a szocialista törvényesség követelményeinek megfelelő ítélkezéssel biztosítsák a rendet és köznyugalmat úgy, hogy a bíróságok döntései találkozzanak » közvélemény helyeslő egyetértésével és támogatásával Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a szemlélet vezeti a megye területén működő bíróságainkat is. Megnyugtató számunkra, hogy jelentéktelen hibáktól eltekintve megyénk területén helytelen szemlélettel vagy kirívó hibákkal sem felügyeleti szerveink, sem pedig az egészségesen kialakított közvélemény nem találkozhat. — A miniszter szólt ezután a polgári peres ügyekről is. — Igen. Elmondta, hogy az elmúlt évben polgári bíróságaink mintegy 180 ezer polgári perben hoztak döntést s ez ügyek több mint egyharmada családjogi per volt. Tovább emelkedett a múlt évben a házassági bontóperek, a gyermektartási és -elhelyezési ügyek, valamint a kisajátításokA Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz központi telephelyén: esztergályos, marós lakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, pneumatikus irányítástechnikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozókörök üzembe .helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat, A központi telephelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad! Külszolgálatos munkakörbe: műszer- és technológiai — szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat Vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van. minden szombat szabad! Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint, Segédmunkások részér-- hegesztőképzést szervezünk. ■Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83. kai és a termelőszövetkezetek jogvitáival kapcsolatos perek száma. — A má megyénkben a múlt évben tárgyalt összes polgári perek száma 3984 volt, ezekből 1674 családjogi per. A házassági bontóperek száma 680 voll. — Részletesebben esett szó az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos jogvitákról és Jogszabályalkotó tevékenységről. Hallhatnánk erről is közelebbit? — Megemlítette az új mechanizmusnak azt a fontos elvét, mely a vállalatok, szövetkezetek nagyobb önállóságát, és a piaci kapcsolatok szélesedését jelenti. Mindez magával hozta, hogy a szerződő felek kapcsolataikban egyenrangúak s e követelményre bíróságaink gondosan ügyeltek. Az eléjük kerülő jogvitás ügyekben nagy figyelmet, fordítottak a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésére, a minőség védelmére. Figyelemre méltó körülményként említette a miniszter, hogy az új mechanizmus bevezetése kapcsán alkotott, gazdasági bírság intézménye — feljelentés hiányában — eddig még nem került alkalmazásra, pedig alig hihető, hogy valamennyi gazdasági egységünk a rendelkezéseknek mindenben megfelelően járt volna el, akár az árak képzésében, akár a jó minőség biztosításában. Ezt a kérdési meg kell vizsgálniok az illetékes irányító szerveknek. Bíróságaink 1969. évi feladataiként jelölte meg a miniszter, hogy továbbra is az eléjük kerülő ügyekben — a .jogszabályok helyes alkalmazásával — olyan döntéseket hozzanak, melyek hathatósan előmozdítják gazdasági céljaink megvalósítását és a maguk sajátos eszközeivel biztosítják a társadalmi és egyéni érdek minél jobb összhangját. — Igen jelentősnek tartom a miniszter nyilatkozatának azt a részét,' mely a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos igazságügyi feladatokról szólt. így a kívülálló személyek földtulajdonának rendezése óriási és összehangolt munkát követel meg a tanácsok, a földhivatalok. a bíróságok, a közjegyzői és telekkönyvi hivatalok dolgozóitól. Az eddigi felmérés szerint több mint 230 ezer elmaradt hagyatéki ügy feldolgozása és rendezése áll előttünk. E feladat jó elvégzése, gyors, törvényes intézése azért is nagy politikai jelentőségű, mert egyrészt; a termelőszövetkezetek így kaphatják meg az általuk használt föld telekkönyvi tulajdonjogát másrészt az érdekelt állampolgárok a megváltási árat, — A miniszteri nyilatkozat e fontos része kommentálásánál meg kell jegyeznem, hogy a mi megyénkben közel 14 ezer ilyen elmaradt hagyatéki ügy vár feldolgozásra. A feldolgozás időbeni elvégzésére a megyei tanáccsal és a földhivatallal összehangolt feldolgozási és ütemtervet készítettünk s szeretnénk, ha az e téren ránk váró feladatokat legkésőbb ez év július 31. napjáig befejezhetnénk. Az ügyek 'nagy számára tekintettel, a munka elvégzésében a bírák és fogalmazók nagy részét is be kellett vonni, s ez szükségszerűen azt jelenti, hogy elsősorban a polgári bíróságoknál folyamatban levő perek feldolgozásának időszerűsége átmenetileg csorbát szenved. Természetesen kivételek azok az ügyek, amelyek gyors elintézésé-. hez rendkívüli köz-, vagy magánérdek fűződik. — Kedves Szily elvtárs, köszönjük a tájékoztatást, s reméljük, hogy a nyilatkozatban foglaltak sikeres végrehajtása megyénkben is tovább szilárdítja a közrendet, a köz- és magánvagyon biztonságát. hozzájárul gazdasági és politikai fejlődésünk gyorsításához. Visszhang A fejsze sokáig megáll benne Iskolapélda. E fogalom jellegzetes, kiemelkedő, tisztán érthető példát jelent. Éppen ezért sugall használójának biztonságot. A jelentéstan így tiszteleg az iskola mindenkori hivatása előtt: ebben az összetett szóban a tiszta érthetőséggel azonos fogalomnak tartja és alkalmazza. Egybehangzó vélemények szerint évek óta baj van az iskola példáival: közelebbről számtanpéldáival és nyelvtani feladványaival. Amikor számtanpéldákról és nyelvtani feladványokról beszélünk, persze, részt mondunk az egész helyett: a matematika és a nyelvtan tanításának egésze van előttünk, akkor is, amikor e részekről beszélünk. Beszélnünk pedig azért kell e kérdésekről, nekünk, felnőtteknek: szülőknek, pedagógusoknak, újságíróknak és íróknak, mert gyermekeink beszélnek róluk. És azt beszélik egyhangúan, hogy nehéz a matematika és a nyelvtan. De nemcsak beszélik, magatartásukban is következetesek véleményükhöz: félnek ezektől a tárgyaktól. A kérdés lassan tekintélyessé növő irodalmában, áttekintésével eleddig a legjobb szolgálatot tette Gábor István cikke a Magyar Nemzet 1968. november 3-i számában. Érdemes címével és alcímeivel bemutatni e cikket: „A félelem hatalma”. (Ezt Gyurjács Andrásnak a Pedagógiai Szemlében megjelent tanulmányából vette át, a szerző vizsgálatának adataival együtt). „Osztályzat, intő a mumus”, „A szöveges feladatoktól félek”, „Szabadulás a számonkéréstől”, „A tanári is ellenőrzik”. Az érdeklődő már e címekből is következtethet a cikk tartalmára. Következtethet egy megnyugtató jelenségre is: az iskolai félelmekről, pedagógusoktól is jönnek a szakszerű jelzések, általános iskolai tanítótól, minisztériumi osztályvezetőig. Ha ez a helyzet, minden hozzászólás a kérdéshez, ez is, nem nyitott kapuk dönge- tése-e? Nem, mert a nyitott kapukat; ugyan valóban felesleges döngetni, de nem felesleges a nyitott kapukon bemenni és a kapunyitókkal beszélgetést folytatni. A lelkesedésről, az érvényesülésről, a tehetségkutatásról vá'- tottak szót egymással a Népújság riportere és Fábián Gyula kurdi tanácstitkár egy interjúban. Országos kérdések, megyénk egyik községének életében — ez a felmérő párbeszéd lehetősége, s ebből áll elő a tény: tehetséges fiatalok kallódnak el, s nevek fedezete igazolja : nem könnyű érvényesülni, tehetséggel sem. A beszélgetés kérdéshármasa nehéz fa, úgy tűnik, a fejsze sokáig megáll benne. Ha. figyelmesebben megnézzük ugyanis e kérdéseket, nagyon ismerősöknek tűnnek, mintha már találkoztunk volna velük valahol. Igen, ezek a kérdések részben a pályaválasztáséi, Fábián céloz is erre. A pálya- választási származtatással pedig tovább nő a kérdés társadalmi jelentősége és bonyolultsága is. Minden jelentkezési lap és minden felvételi vizsga mögött induló és indító életek sokasága áll, s az esetek többségében a sikertelen start nyomot hagy az életpálya futásán is. A kérdések összetettsége, nehézsége egyfelől túlmutat a helyi megoldásokon, másfelől pedig határozottan visszamutat. Országos kérdé- . sokét nem lehet községekben megoldani, de ha a konkrét helyzet kívánja, ott is meg kell oldani őket. A községeket-városokat egyesítő országban a felelős társadalmi magatartásra gondolok. Atról, hogy valakinek nem sikerül az egyetemi felvételi vizsgája, még sikerülhet az élete. De kell lennie egy helynek és kell lennie egy embernek, aki ezt elmondja a kallódóknak és főleg: segít a továbbiakban. A kérdés nehézségét tovább fokozza, hogy az iskolai érvényesülés sem old meg minden kérdést, a választott és sikeresen elvégzett egyetem sem. Mert ilyenkor meg rendszerint a munkahely és a beosztás kérdései jönnek elő, a fiatalok Budapest- és város- * középponti gondolkodásával kell megküzdeni, a fiataloknak meg az öregek nem fiatalos gondolkodásával. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a házasság lakás- kérdést is hozhat, akkor már eléggé messzire elmentünk, de nem haszontalanul. A felelős társadalmi magatartás az egyetle» megoldási lehetőség, ez a nyert hasznunk. Itt hét tényre keli röviden utalnunk: Az elidegenü- lés alapjaiban veszélyezteti a felelős társadalmat, mert terjedésével egyenes arányban nőnek a társadalmi kérdések. Az elldege- nült ember olyan, mint a hivatali előadó, aki nem jár be hivatalába s íróasztalán egymásra halmozódnak az elintézetlen akták. De nem hivatja senki, a ő sem hivat senkit. Mindenféle sztárkultusz, a „menők” közvetett, vagy közvetlen dicsérete és futtatása, fokozza az elidegenü- lést. Egyrészt azzal, hogy karrierjük az irreális embereknél életük vonatkoztatási pontja lesz, jobb vonatkoztatási pontok helyett, másrészt azzal, hogy utánzásuk kis-menőket nevelhet, akik gyengébb és magukkal szemben gyengédebb pillanataikban a társadalom felett érezhetik magukat. Persze, Jogtalanul, de ezt éppen ők nem tudják, vagy nem akarják tudni Az interjúhoz visszatérve, Dob« László hozzászólását olvassuk figyelmesen, « saűkebb területet vizsgál, de alaposabban. Magyarázatot keres a lemaradásokra, s marad — helyesen — a forrásnál: az általános iskolánál. Bosz- szallva néz számtan- és uyelv- tananyag-terjedelmekre, számokkal, oldalszámokkal és lemara- dási statisztikával érvel. Bá világít az általános iskolával é' -• ellentmondására: sajnos, nem általánosan végzik el, jelentős a nem-végzők száma. Ö is társadalmi feladatot fát az adtottsá- gokhoz jobban illő rendezésben, hivatkozás nélkül is érezzük,. a felelős társadalom nyelvén sfcöl hozzánk. A tanterv—tananyagtanítás területén a jobb felé két megoldást látok: egy formait és egy tartalmit. A formai: át kell. alakulnia az óra jellegén«* annyiban, hogy a számonkérést fel kell váltania a közösségbein végzett munka értékelésének. Ilyen módszerrel már tanítanak megyénkben is, bizonyára sokan. Egyről azonban biztosan tudunk, egy dombóvári riport alapján: „Kova csy Tibor kitűnő pedagógus volt, nagyon jó módszerrel oktatott. Nem hívott ki senkit sem felelni, az órán végzett munkára adta a jegyet” az egyetemista Gumty Sarolta nyilatkozik egy volt tanóráról. A feszítő felelés- drukk, az iskolai félelkm Így oldható fel, nem beszélve mindarról a hatásról, arait ilyen óra teremthet. A tartalmi: a tauterv és tananyag átrendezése úgy, hogy nagyobb szerepet kapjanak bennük a vitathatatlan alapok. A matematikai alapműrveiuségel mindenkinek el kell sajátítania, ;Veljes biztonsággal, úgy, hogy erre egyidejűleg, vagy később épáteni tudjon. Én ezt a ráépítést, b&o- nyos határok körött, fakultatívvá tenném. Az iskolában jól felszerelt, biztos matematika-támasz- pontot adnék a tanulónak, a vállalkozó kedtrűek innen járnának önkéntes felfedező utakra a matematika birodalmában. A hegymászás alapelemeivel sokan vannak tisztában és részt is vesznek nagy akciókban, táborszervezőkként, munkatársakként. A csúcsokra azonban csak a legrátermettebbek másznak fel. Senki sem marasztalja el az utánpótlás fenntartóit, ap. egyszerű munkatársakat, mert a csúcstól esetleg néhány száz roöterre a támaszponton maradtak. Nekik az is teljesítmény voit. összetett kérdéseinkkel akkor leszünk egyenesbeu, ha aa iskola példái iskolapéldák leszciek, a tisztán érthetőség, az okosan elsajátíthatóság példái. Gyarmati GyfiSrgv Váralja (38) SZALAi ENDRE
