Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
25 éve történt A szekszárdi m. kir. 12. honvéd ismerni a magyar nép forradal- jaira bízott közrend és csend érmát, és az ez által teremtett for- dekében, fájdalmas kötelességéradalmi vívmányokat, közülük a nek ismerendi, — az e tekintet, , „ legrövidebb időn belül távolítsa ben utasított tisztviselőinek közkiegészítő parancsnoksag rende- helyükbe olyan demokratikus benjöttével a legerélyesebb vizs- lete: „Tudomásomra jutott, hogy tiszteket nevezzen ki, akik a gálatot eszközölni, — és az 1848- a f. évi október hó 4-re a m. kir. köztársaság ügyét velük együtt ik törvények által kijelelt legIV. utász zlj.-hoz Bajara behívott, kívánják szolgálni. szigorúbb rendszabályok, szükség de onnét az 1943. november ho a hadügyminiszter megelége- esetén még a katonai erő éppen 4-en a nemet „SS -alakulathoz eléssel vette tudomásul, hogy a nem óhajtott eszközeinek alkaltörtént behívás folytán elbocsa- legénység nem azonosítja magát mazásával is fenntartani a köztott Z. J. gyönki lakos a nemet a tisztek ellenforradalmi mozgal- nyugalmat és biztosítani a szabad „SS”-alakulathoz nem vonult be mával és szigorú hadbírói vizs- választások alkotmányos jogának és ma is otthonában tartózkodik, gálatot ígért." gyakorlatát..." Kérem megállapítani, hogy neve- (Világ, 1919. február 21-i szá- (Alispán! iratok, 178/1869. szám- zett mi okból nem vonult be ed- ma közli a MMVD. V. kötet, 509. hoz mellékelt falragasz.) dig a nemet „SS -alakulathoz, oldalj e ’ Onnan végleg elbocsátották-e, avagy csak bevonulási haladékot Megjegyzés: nyert" ... ... „Abban az esetben, ha nevezett a német „SS"-alakulatból történt elbocsátását, vagy az oda való bevonulásának elmaradását igazolni nem tudná, úgy azt kérem megállapítani és pságommal közölni, hogy nevezett az 1943. évi november hó 14-re kapott behívásra miért nem vonult be a német „SS”-alakulathoz, visszamaradására kik és hol, mely hatóság vagy felsőbb katonai parancsnokságnál jártak közbe.” A levélhez a kiég. pság mellékelt egy azonnali behívót a bajai utászzászlóaljhoz. A községi elöljáróság a következőket közli a kiég. psággal: „A csatolt katonai behívójegy kikézbesítését igazoló egy drb. A hu szárok tudomásul vették a miniszter válaszát, visszatértek laktanyájukba és három tisztet, köztük az ezredparancsnokot a laktanya elhagyására kötelezték. Az ezredparancsnoki teendőket Ideiglenesen Zay Dezső főhadnagy intézte. Ez a Zay Dezső főhadnagy később Tolna megyébe, Dombóvárra kerül, a szerb megszállás miatt elmenekült pécsi bányászokból határvédelmi zászlóaljat szervez. Majd a Tanácsköztársaság ideje alatt karhatalmi egységével egymás után számolja fel az ellen- forradalmi megmozdulásokat. Róla még az ötvenéves évfordulók alkalmával többször említést teszünk. 100 éve történt Megjegyzés: Az 1848. évi 5. törvény megteremtette formailag a politikai jogegyenlőséget, azonban valóban csak formailag. Elsősorban mindazokat továbbra is választójoghoz juttatta, akik addig is rendelkeztek ilyen joggal, tehát a nemességet. A jog kiterjesztését azonban olyan vagyoni cenzushoz, mércéhez kötötte, mely a tömegeket továbbra is kirekesztette az aktív politikai életből. Az 1868-as választásokat ugyanezen törvény alapján tartották. A most már politikailag érettebb szegény tömegek nem nézték tehetetlenül mellőzésüket és a hirdetményből világosan kiolvashatjuk, az első megmozdulások az ösz- szeírások alkalmával voltak és az összeírok bőrén csattant az ostor. A választásokhoz már valóban szükség volt a karhatalomra. Ettől az időtől kezdve a választójogért folyó küzdelem állandóan központi kérdés, megoldása az 1918-as polgári forradalomban sem érvényesül, csak a Tanácsköztársaság alkotmányában. Egy százéves választási hivatalos hirdetményből: felhívás Tolnavármegye lakosaihoz/ Fájdalommal tapasztalta e megye közönsége (itt a KiKezoesiteset igazoló egy arb egész testületét értették), tért.i vevényt tisztelettel meghűl- hoj% a ^zelgő országgyűlési dom es közlöm, hogy msszama- követválasztások mozgalmaiban ------- . r adasara vonatkozó kerelmet a polgárainak egy része, tes Nemes Tolna Varmegye Ut fentnevezett meg 1943. évi ok- — különösén a választási joggal Inspectorának jelentése a ,jSe- tober hóban a bajai IV. utász nem Urók tömege 0ly mérvű xárdi Utazók ' tisztaságáról 1819. zlj psag utján adta be a honvé- izgatottsággal vesz részt, mely évből: delmi minisztériumhoz. Közlöm már több helyütt felmerült za- Tekintetes Nemes Vármegye! met0bSS^alakílatbrie^dö tel varofc alkalmával’, “ nemcsak Minekutánna privilegiált (kivált- vétel véaeu Ä évi ToZJhlr ^ hágóit) Sexárd myáros fő Vtezája Régen történt Miskolczy János, ezen TekinteAutomatizálják a távbeszélő-hálózatot A tervekről a Posta Vezérigaz- esetben e telefon a legközelebbi gatóság távközlési-fejlesztési ősz- ügyeletes központba kapcsol, s tályán elmondták, hogy elsőnek riasztja a tűzoltókat, a rendőr- — még a tavasszal — az észak- séget, a mentőket. balatoni kísérleti hálózat épül meg, Balatonfüred központtal. 1970-ig a falusi központok is beA távbeszélő-hálózat fejlesztésével egyidejűleg foglalkozik a posta a rádió- és tv-hálózat bőlépnek az automata hálózatba vítésével. Növelik a mikrohullá- Balatonfüred vidékén, s attól mű összeköttetést, épül az irnpo- kezdve például Alsóörsről Füré- záns soproni tv-adó, s mint is- den és Veszprémen át tárcsázás- meretes, március 21-én megkezdi sál hívható a budapesti fél. A kísérleti adását Balaton északi részén a posta színes televízió, kísérleti hálózata elektronikus vezérlésű, Crossbár rendszerű központokkal épül meg. Az első szakaszban csak a Budapestre bejövő hívások automatikusak. Visszafelé már központ és kezelőszemélyzet beiktatásával jön létre a kapcsolat. 1972-ben, a budapesti központok átalakítása után már a fővárosból is automatikus lesz a kapcsolás. Az automata telefonközpontok új, korszerű típusát a 70-es évek elejétől, Svédországból vásárolt licenc alapján a magyar ipar fogja gyártani. Ilyen központokkal szerelik fel a Dél-Balatont, Siófokot és környékét, majd Pécs és Miskolc is hasonló berendezéseket kap. A nemzetközi összeköttetések javítására tavaly márciusban jugoszláv, importból félautomata Crossbár-központokat vásároltak; ezek beváltak, tovább bővíthetők. A negyedik ötéves terv időszakában tovább fejlesztik a főváros távbeszélő-hálózatát. A világtól elzárt, távoli kis községekbe szükségmegoldásként 400 segélykérő telefont helyez el a posta. Olyan községeket, falvakat, tanyaközpontokat szerelnek fel ilyen telefonnal, ahol délután bezár a posta, s megszűnik a nagyobb településsel mindenféle kapcsolat. Sürgős Budapesten A soproni tv-torony makettje retel vegeit 1943. évi november vánulásának szabadelvűtlen kor- az’éő volt motsáros gödrös álla- sokat le ne szaggathassa, organi- nyavalát is okozhat az emberek Jb-an Villanyban jelentkezett, hozásában jelentkezett, — ha- pofjából oly karba hozatott ál- záltatni. Tapasztaltatik ezen Se- között. Ezért is könyörgöm Mélanoí a magyar honvédség kikul- nem mAg a választók összeíró- talam, hogy azon most az Uta- xárd mező városában és más tóztasson a Tekintetes Nemes e CC” 7 7 7 “ re~ Sára kiküldött bizottságok tagjai soknak, éjjeli: és nappali szabad Helységben az is, a Gazdák min- Vármegye ezen otsmány szokást hitelét * A.Bit'A leend° f , «, kik OZ 1848-ik évi V. törv. és bátor járások légyen; szüksé- den Politico, (tilalom) és Tiszta- is közönségesen 7 ezeiei es eiutazasat a honvé- czikk 41. §. nyílt szavai szerint 0eSj hogy a gyalog embereknek ság ellen a Házi és Udvarbéli be eltiltani." aeimi minisztérium nem enge- >a törvény és nemzeti becsület jS ’szabad és bátor járás szerez- söpredék szemetjüket az utcára (Közgyűlési iratok 4:89/1821. eiyezte. oltalma alatt állanak’; — dacára tessen. Azért is alázatossan kö- hányák, ez nem ölég, hanem még szám.) az egész Megye(Gyönk község levéltára, 143/ ennek, az alkotmányok kettős vé- nyörgöm, méltóztasson a Tekin- a házi kertyeikből ki nyűtt min 1944. szám.) döpaizsnak a felizgatott tömeg tetes Nemes Vármegye ugyan denféle Gazt, Tök és Uborka ináltal méltatlanul és tettleg bán- azon utczába és másutt is azon dát, Babb és Krumpli Szolmát, Megjegyzés; a háború vége felé talmaztattak.” „... kénytelen ki- haszontalan, a Házok előtt, az Káposzta Torsát, Kukoritza Szárt dent ^gtettek^hogy4 a közvSten ielenteni (a megyei bizottmányi Ablakok alatt levő korlátokat is halmokba hányák ki az Ut- parancsnokságuk alatt szolgáló ala- kisgyűlés), hogy ha mindezen bi- vagy egészen cassáltatni (kiírtat- zára, több Utzákon és Helyeken kulatok számát minél jobban nö- za lom és intő felhívás daczára, ni), vagy pedig 1 schuck 6 zoll még az Istálló Gané jókat is az véljék. Ennek legközvetlenebb mód- a fejetlenség, és rendzavarás ese- szélességre, hogy mégis a Mar- Útzára rakják Baglába, pedig Megjegyzés; 1819. november 20-án tartott közgyűlésén tárgyalta az ügyet a* vármegye, és határozatában utasította Visoly János alszol- gabírót, hogy a szekszárdi utcák tisztán tartásáról személyesen intézkedjék. Kérdés, ha Miskolczy János útinspector 150 év múltán, 1969-ben is végigsétálna Szekszárd utcáin, vajon milyen jelentést ima? DR. PUSKÁS ATTILA ja volt. hogy a szövetséges álla- " m na«»»™™, ese- szélességre, hogy mégis a Mar- Útzára rakják Baglába, mok német nemzetiségű lakossá- tßi megújulnának, — úgy a gond- hák, vagy más valami a falugas- mind ezeknek bűze idővel még gát az ,,SS”-be hívassák be. Érré ún. „államközi megegyezések” is i iiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiitiiiHHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiciiiíitiHiiiiiiiiiimiiiHiiiiminiiittttüttttíiUii lehetőséget adtak. A magyarországi — németség egy része nem lelkese- — dett ezért, mint Z, J. gyönki lakos S példája Is mutatja és ebben az 5! esetben a honvédelmi minisztérium •_; sorozásnál jelen volt képviselője a ~ kiadást megtagadhatta. A levél első — mondata téves fogalmazás, nem s „f.”, hanem múlt évről van szó. — A levél kelte 1944. Január 12. 50 éve történt A budapesti huszárok még- s mozdulásáról: — „Az első honvéd huszárezred s: és a 7-es Vilmos huszárezred leMagyar tudósok tanácskozása a szervátültetésről A Magyar Tudományos Akadémia időnként napirendre tűz egy- egy, a tudományos fejlődés homlokterében álló kérdést a társadalmi, gazdasági haladás központi problémáit, amelyeket a szaktudományok legkiválóbb képviselői ismertetnek. Legutóbb a moyénysége és tisztjeinek egy részé ™ dem orvostudománynak egy olyan ma impozáns tüntetéssel tiltako- ‘£ problémáját vitatták meg, amely ^ -j ^7^ „770~,fr»r- S napjainkban világszerte foglalkozott az ezred tisztjeinek eile J «. tatja a közvéleményt: a szervátradalmi megmozdulása ellen. A ™ ültetés orvosi, lélektani és jogi két ezred legénysége reggel pél- = problémái szerepeltek az Akadé,7 x __„„„„ „.nnoi 1+ “ mia ülésének napirendjén. d ús rendben, fegyveresen vonul ** Gömöri Pál akadémikus beveri a hadügyminisztérium elé. A SS zető előadásában összefoglalta SZERVÁTÜLTETÉS TÖRTÉNETÉT Bár a szervátültetéssel kapcsolatos elképzelések és állatkísérletek több mint másfél évszázadra huszárok a hadügyminisztérium ss előtt zárt sorokban állottak fel, ss majd Zay Dezső főhadnagy veze- ss tésével a legénység kilenc kikül- g döttje indult deputációba a had- j| ügyminiszterhez. A hadügymi- — nyúlnak vissza, az emberi szerv' ''' ' ' “ átültetés alapvető kérdéseinek megoldása csak századunkban következett be és egy-egy Nobeléi j as tudós munkásságához fűző- mi emberét, valamint a 7-es hu- — dik. A század elején Alexis Carj~.nlárui omhprpt kéret- ” rel» érsebészet megteremtője szarok főbizalmi emoerez e ^ ^ dol[g(>2ta ki ^ érvarratok techni' -------— A — káját. Csaknem ,30 év múlva L andsteiner rámutatott, hogy az egyes emberek immunbiológiai szempontból különböznek egymástól. Végül Medawar bizonyította be 1942-ben, hogy az átültetett szervek pusztulása, kilökődése niszter a deputációban részt vet tek közül Zay főhadnagyot az*' első honvéd huszárezred főbizaliinmunmechanizmus alapján történik. Ezek után az alapvető felfedezések után került sor 1954-ben az első sikeres veseátültetésre, egypetéjű ikrek között. A továbbiakban közvetlen hozzátartozóktól is ültettek át egészséges vesét betegekbe, majd megkezdődött a hirtelen halált szenvedettek veséjének átültetése is. Az átültetett szerv károsodását az IMMUNOLÓGIÁI VÉDEKEZŐ 'MECHANIZMUS elfojtásával, az úgynevezett im- munszuppresszióval lehet kivédeni; ez azonban még nem teljesen megoldott probléma. A röntgen- besugárzás például nagyfokú veszélyessége miatt kevéssé jöhet szóba, s a különböző rákellenes szerek ilyen célú fel- használása is nagy óvatosságot kíván. Napjainkban megkezdődött egy harmadik módszer alkalmazása is. az immunanyagokat tartalmazó nyiroknak a szervezetből való eltávolítása. Az immunmechanizmus elfojtása, az immunszuppresszió az említett problémákon túl is kétélű fegyver, mert az így kezelt beteg állandóan ki van téve a legkülönfélébb fertőzéseknek. A napjainkban méltán nagy érdeklődést keltő szívátültetések, valamint a te magához. A küldöttség nevében Zay főhadnagy beszélt és át- __ nyújtotta a miniszternek a le- £• génység előtt még a kaszárnyában ismertetett memorandumot. A memorandumban kérik Böhm istieket! " akik " ne m° ^akarták * el- iiiiiiiilimiliMUmmil» .................................................................................................................................. ............................................................................................. m áj, tüdő, hasnyálmirigy, bőr, szaruhártya és csontvelő átültetési kísérletek fő problémája ugyancsak immunológiai kérdés. Itt azonban az ia lényegesen bonyolítja a helyzetet, hogy amikor nem páros szervekről van szó, eleve lehetetlen élő szerv átültetése, és hiányzik az a biztonság is, amit a vese transzplantációnál a művese alkalmazása jelent. Éppen ezért az átültetett szerv pusztulása esetén azonnali újabb szervátültetésre van szükség. Gömöri akadémikus hangsúlyozta, hogy a krónikus betegségek megoldásának legjobb útja a jövőben sem a szervátültetés. Minthogy azonban a közeljövőben még nincs remény arra, hogy egyes súlyos, idült szervi betegségeket meg tudjanak gyógyítani, előreláthatólag a következő évtizedekben sok szervátültetés lesz, annyival is inkább, mivel az immunológiai kutatások éppen a transzplantációval kapcsolatban nagy lendületet vettek. Az előadást több korreferátum követte. Kesztyűs Loránd akadémiai levelező tag. a debreceni Orvostudományi Egyetem rektora a szervátültetés immunológiai problémáit és a hazai kutatások helyzetét ismertette, Nizsalovszki Endre akadémikus pedig a transzplantációval kapcsolatos erkölcsi és jogi problémákat fejtette ki. NÉHÁNY GYAKORLATI PROBLÉMA Petri Gábor professzor, a szegedi I. számú sebészeti klinika igazgatója a szervátültetés néhány gyakorlati sebészeti szervezési problémáját ismertette. Elsősorban a megfelelő belgyógyászati háttér szükségességét hangoztatta. — abból a célból, hogy az átülte- s: lésre alkalmas eseteket megfele- £5 lően kiválogassák, az alkalmatla- ~ nokat pedig elhárítsák. Rendkívül Sjj fontos követelmény halott vesé- — jének alkalmazása esetén a halál s beálltának legmagasabb erkölcsi, Zl orvosi és jogi normák szerint tör- Sí ténő megállapítása. Erre a célra SS háromtagú orvoscsoportot kell j£ szervezni, amely szolgáiatilag és — az érdekeltség szempontjából egy- s aránt teljesen független az átülte- SS tésben érdekelt orv os csoporttól, SS és bármikor igénybe vehető a 3 halál megállapítására, és írásos dokumentálására. — Magát az átültetést olyan helyi- s ségekben kívánatos végrehajtani, « ahol egyidejűleg jól el lehet he- SS lyezni a donort és a két befogadó — beteget, hogy halott vese a lkai- — mazása esetén mindkét vesét egy- z idejűleg fel lehessen használni; z: ehhez természetesen három jól SS begyakorolt sebészcsoport szüksé- « ges. Az új vésés betegek elhelye- SS zésére szolgáló osztályokon a szó- — kásásnál lényegesen szigorúbb “ higiénés fegyelmet kell megváló- s sítani, és ezeket az osztályokat a SS műtét utáni időszakban szüksé- 5jj gessé válható minden vizsgálat- ra és kezelésre alkalmassá kell — termi. Nyilvánvaló, hogy mind- “ ezeknek a feltételeknek csak nagy SS intézetek tudnak megfelelni. Az előadásokat követő vitában “* tudományos eleiünk számos ki- — válósága vett részt. A nagy jelen- «• tőségü tanácskozást Rusznyák 1st- « vám. a Tudományos Akadémia el- ^ nőké zárta be. SS CMáj er esik) SS
