Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

Komló II—Máza-Szászvár 3:2 (2:0) Rendkívül rossz, jeges talajú pályán került sor a két csapat találkozójára Mázán. A hazaiak így kezdtek: Sü­veges — Hucker, Kővári Bocz, Róth, Nagy I., Wéber, Oglizán, Kerkai, Né­meth, Szabó.. A kitűnő játékosokból álló komlói együttes ragadta magához a kezdeményezést és a 16. percben már megszerezték a vezetést. 1:0. A vendégek végig enyhe fölényben ját­szottak, a hazai csapat nem tudott kibontakozni a rossz talajon. Az I. félidő befejezése előtt 5 perccel a vendégcsapat már 2:0-ra vezetett. A II. félidőben a hazaiaknál több cserére került sor. amikor így álltak fel: Arnau — Hucker, Kővári, Mol­nár, Bakó, Nagy II., Szőcs, Jónás, Oglizán, Szalai, Szabó. Már a 3. perc­ben, Németh pontos beadását Szabó fejjél juttatta a komlói kapuba. 2:1. Ebben az időszakban a hazai csapat játszott jobban és a 15. percben Og- lizánnak sikerült az egyenlítés. Nem sokkal később ismét Komló jutott Halhoz és ki-alakult a 3:2-es végered­mény. A hátralevő időben Oglizán, majd Szalai előtt nyílott nagy gól­helyzet, de azok kihasználatlanul maradtak. A máza-szászvári csapat vezetői nagy gondban vannak, hiszen meg­felelő talajú pálya hiányában még mindig a csapatkeresés elején tarta­nak. Valószínű, hogy a vasárnapra tervezett lengyel Katowice együttest is csak idegenben, előreláthatólag Komlón tudják fogadni, -- megfelelő pálya hiányában. Dombóvári VSE—Mágocs 3:2 (2:1) Dombóvárott került sot a mérkő­zésre, ahol a hazaiak így kezdtek: Hilbert — Bertók, Potó, Sonkoly, Tóth, Varga, Szőcs, Szabó, László, Garamvári, Barta. Ezúttal Poór, Be- ke és Kakas hiányzott a vasutas­csapatból. A tócsával tele, mély ta­lajon nem alakulhatott ki jó játék, csak erőnlétfokozás szempontjából je­lentett valami keveset. Az első 20 percben a vendégek támadtak, m-ajd Dombóvár átvette a kezdeményezést és végig irányított. Vicze János edző a mérkőzés során több céerét hajtott végre, így Pintér, Witmann és Ughi is szóhoz jutott. A II. félidőben is a hazaiak irányították a küzdelmet a lelkesen játszó Má- goccsal szemben. A gólokat László 2, és Garamvári lőtte. Kaposvári Vasas— D. Szövetkezeti SK 2:0 (0:0) A mérkőzésre az eredeti tervtől el­térően Dombóvárott került sor. A ha­zaiak így álltak fel: Dobos — Miklós, Tamás. Hertelendi. Taksonyi, Vida, Szóka, Völgyesi, Tóth, G. Kiss, Gaál. Már a mérkőzés első negyedórájában kitűnt, hogy a vendégcsapat előrébb tart a felkészülésben, mint a hazaiak. A 20. percben egy veszélyes kapos­vári támadásnál Vida szabálytalanul szerelt a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Herbei lőtte, de Dobos jó érzékkel védett. Továbbra is a ven­dégek játszottak enyhe fölényben, de ebben a játékrészben nem sikerült gólt lőniük. A II. félidőben így játszottak a hazaiak: Dobos — Hertelendi, Péter, Varga, Szabó, Vida, Szóka, Völgyesi, Tóth, G. Kiss, Gaál. Az első 20 perc­ben a szövetkezeti csapat jól tartotta magát, de utána ismét a jobb erőn­léttel rendelkező vendégek irányítot­ták a küzdelmet, és a 21. percben 11- esből Szentgróti szerezte meg a ve­zetést. 1:0. Ettől kezdve állandósult a vendégek fölénye és a 28. percben esett a mérkőzés második gólja. A hátralevő időben a hazaiak néhány támadással kísérleteztek ugyan, de ezek nem vezettek eredményre. A dombóvári csapat játékán erősen meglátszik, hogy megfelelő pálya hiá­nyában még a formábahozás kezdetén tartanak. Súlyos gondok a megye tekesportjában Az eredmények mutatják a mélypontot — Nincsenek aktívák és játékvezetők — Tiltakoznak a 4 fordulós megyebajnokság ellen — Minősítő versenyek és üzemi bajnokságok a programban A megyei tekeszövetség elnöksége értekezletet tartott a megye teke­szakosztályainak bevonásával. Az el­nökség sajnálattal állapította njég, hogy a megyei értekezletről a Szek­szárdi Spartacus Sportkör képviselő­je hiányzott. A fontos napirendeket tárgyaló ülés után Kovács Zoltánnal, a megyei szövetség elnökével beszél­gettünk. — Hogyan ítéli meg a szövetség az 1958. évi megyebajnokság ered­ményét, és a sportkörök munkáját? — A múlt évi megyebajnokságot szövetségünk negatívan értékelte. A Szekszárdi. Vasas tekeszakosztályá­ból az elmmlt évben Radót, Herrt és Adorjánt visszaigazoltak a Szekszárdi Spartacusba. Ezáltal a Vasas meg­gyengült, a legjobb versenyzője Gu­lyás János pedig szanatóriumba ke­rült. Az erősen tartalékos Vasas há­rom mérkőzésen csonka csapattal szerepelt, ami az ellenfél számára ir­reális eredmény elérését okozta és a bajnokság színvonalát erősen rontot­ta. Az eredményességet tekintve a Szekszárdi Spartacus megyebajnok­ságot nyert csapata az NB Il-es osz- tályozón a vártnál gvengébb ered­ményt ért el. Az osztályozón a Spar­tacus 6356 fás teljesítményével utol­só lett. A november 16—17-én Pécsett rendezett országos vidéki felnőtt egyéni nagygolyós tekebajnokságon a 61 induló közül Herr János 38., Gu­lyás János 48, és Leipold Lajos az 54. helyen végzett. Eredményeink ugyancsak rávilágítottak megyénk tekesportjának problémáira. — A szövetség munkájában milyen gondok jelentkeztek az elmúlt év­ben? SPORT A Szekszárdi Járási TS által ren­dezett úttörőolimpia kisdobos torna- versenyén Kölesd első helyen vég­zett. A II. osztályú serdülő leány tornász CSB-n Tolna I. csapata bizo­nyult legjobbnak. Március 2-án a dombóvári járásban két helyen került sor sakk CSB-re. Dombóvárott a Kesztyűgyárban Nak Dalmanddal, a D. Kesztyűgyár a Dombóvári VSE ifivel, Nak a Dom­bóvári VSE ifivel, majd Dalmand a D. Kesztyűgyár csapatával mérkőzik. Csibrákon a hazaiak Döbrököz ellen mérkőznek, majd a dombóvári szö­vetkezeti csapat a Dombóvári VSE II. ellen játszik. Ezt követően Döb- r okoznék a Dombóvári Vasút II., majd Csibráknak a dombóvári szö­vetkezeti csapat lesz az ellenfele. * Ma, február 21-én, pénteken fél 6-kor kerül sor Szekszárdon a vá­rosi sakkbajnokság záróünnepélyére a KISZÖV-székházban. Ennek kez­dési időpontja fél 6. A versenybíróság a díjkiosztás után villámversenyt ren­dez. — Számtalan megoldásra váró gond jellemezte a szövetségünk munkáját. Ezek közül elsőnek/ említem a szö­vetségünk megerősítését, mivel a kü­lönböző okok miatt jelenleg is csak egyszemélyes a vezetés. Aktívákra lenne szükségünk a különböző bi­zottságok megalakításához, jelentke­ző azonban nincs erre a társadalmi munkára. A megyebajnokságban sze­replő csapatainknál nincs szakkép­zett edző. Ezért a csapatok zömmel csak technikai edzéseket folytatnak. Ezen a téren némi javulás követke­zett be ez év januárjában, amikor az Alpári SE szakosztályánál Hor­váth Jenő társadalmi edző az orszá­gos szövetség által megküldött ed­zésterv alapján kezdte meg a csapat felkészítését. Nagy gondot jelent szá­munka a játékvezető-képzés is. Szekszárdon legutóbb az 1960-as évék elején folyt játékvezető-képzés. Je­lenleg is kevés a vizsgával rendel­kező játékvezetők száma, bár közre­játszik az is, hogy 5 órára 30 forin­tos költséget számolhatnak el. Ettől függetlenül rendeznénk egy tanfolya­mot a kellő számú jelentkezés ese­tén, de felmerül a kérdés, honnan tudnánk szakembert biztosítani .a tanfolyam levezetéséhez? — Az 1969. évi bajnoksággal kap­csolatban milyen terveket dolgozott ki a szövetség? — Az elmúlt év tapasztalatai sze­rint nem tudunk minősítéseket vé­gezni. A részt vevő csapatok számá­ból adódóan a három vidéki mérkő­zés nem nyújt erre lehetőséget ebben az évben sem. Ezért vált volna szük­ségessé a négyfordulós megyebajnok­ság beindítása. Ezt azonban az egye­hírek Medinán rendezték a szekszárdi já­rás sakk serdülő egyéni bajnokságát. Eredmények: Fiúk: l. Mészáros (Me­dina), 2. Papp (Medina), 3. Fiath (Sióagárd). Lányok: 1. Láng, 2. Kő­szegi, 3. Nagyfalusi (mindhárman me- dinaiak). A Dombóvárott rendezett járási asztajitenisz-spartakiád eredményei: Ferii egyéni: 1. Kiss (Kocsola), 2. Kardos (Kocsola), 3.. Dékány (Kurd). Férfi páros: l. Kiss—Kardos (Kocso­la), 2. Dékány—Lőrincz (Kurd), 3. Vidus—Berenczki (Döbrököz). Női egyéni: 1. Lakatosné (Döbrököz), 2. Gyenei (Döbrököz), 3. Pecznik (D. Kesztyűgyár). Női páros: 1. Lakatos­né—Gyenei (Döbrököz), 2. Pecznik— Szatmayer (D. Kesztyűgyár). * Tolnán rendezték a sakk felnőtt és ifjúsági egyéni bajnokságot: Férfi fel­nőtt: l. Tófalusi (Tolna), 2. dr. Palásthy (Tolna). 3. dr. Zsámár (Tolna). Ifjú­sági fiúk: 1. Szuhai (Tolna), 2. Kozics (Medina). 3. Mester (Harc). Ifjúsági lányok: 1. oláh (Medina), 2. Szabó (Medina). sületek anyagi gondjaikra hivatkozva nem vállalják. Jó példa erre az Sz. Vasas esete. Az 1968. évi kétfordulós bajnokságban közel 8000 forintot köl­tött el a Vasas, ebben az évben csak 6000 forintos támogatást kap a szak­osztály a sportkörtől, mely összeg megegyezik a megyei TS támogatásá­val A Baranya megyei Teke Szövet­ség indítványozta, hogy 1970-től kez­dődően indítsanak egy területi baj­nokságot, ami az NB III-at jelentené. Ebben a tervezetben Tolna megye a délnyugati csoportban 2 csapattal venne részt. A bajnoks'ág győztese osztályozó nélkül jutna az NB II-be. A Baranya—Somogy—Zala és Tolna megyék csapatainak csoportjában a nagy távolságok még fokozottabb anyagi megterhelést jelentenének a csapatokra. így ez a tervezet nem valósítható meg. Mivel a 4 fordulós bajnokság sem kerül beindításra. így ebben az évben 2 fordulós, 6 csapatos megyebajnokság'ot rendezünk. A pá­lyával rendelkező csapatoknál az il­letékes járási TS-ek minősítő verse­nyeket terveznek, melyeket a verseny- naptárukba is rögzítettek. A megye­bajnokságban szereplő csapatokat kö­telezte szövetségünk, hogy minden mérkőzés előtt egy-egy ifjúsági ver­senyzőnek kell szerepelnie, akiknek az eredménye nem számít bele a fel­nőttcsapatok egymás elleni eredmé­nyébe. Ezzel kívánjuk elősegíteni az utánpótlás-nevelést. — A megyei értekezleten milyen javaslatokat tettek a szakosztályok képviselői? — Gyűrűs József, a Dombóvári Szö­vetkezeti Sportkör tekeszakosztály­vezetője elmondotta, hogy a Dom­bóvári Cementipari Vállalatnál nagy áz érdeklődés a tekesport iránt. A megalakításra kerülő csapatuk szere­peltetése érdekében megvizsgáljuk a lehetőséget, mivel tudomásunk szerint sportkörük nincs. Az ülésen felszó­lalt Várkonyi Béla, a Szekszárdi Vá­rosi TS elnöke is. Elmondotta, hogy ebben az évben a Szekszárdi Vasast patronáló üzemeken belül 3 fős csa­patokkal, 40 dobásos, körmérkőzéses üzemi bajnokságot rendeznek. Üzemi bajnokság megrendezéséről tájékoz­tatta szövetségünket a Dombóvári VSE képviselője is — fejezte be nyi­latkozatát Kovács Zoltán, a megyei szövetség elnöke. Ökölvívás Bonyhárion is Szekszárdon Vasárnap Bonyhádon és Szekszár­don egyaránt ökölvívó-mérkőzést lát­hat a szurkolótábor. Bonyhádon az NB n-es Spartacus bajnoki mérkő­zést vív Oroszlány együttesével a mű­velődési ház nagytermében 10.30-kor. Szekszárdon a BM-klubban a Dózsa a Pécsi VSK vegyescsapatát fogadja délután 3 órakor. Előreláthatólag 12— 13 mérkőzésre kerül sor a meghivá- ! sós mérkőzésen. | Csináld magad íl A modem technika jóvoltából egyre hatalmasabb léptekkel ha­lad előre a háztartások gépesítése és korszerű, a kényelmet szolgáló készülékekkel való ellátása. Több­nyire inkább csodálattal, mintsem kellő hozzáértéssel veszünk birto­kunkba egy-egy új szerzeményt, s ez így aligha van rendjén. A szak­ipari javítóhálózat és a kisipar — főként vidéken — nem képes kielégíteni a fennálló és egyre nö­vekvő igényeket. Mindebből az következik, hogy ma már elenged­hetetlen követelmény legalább nagy vonalakban megismerni a háztartási gépek és készülékek működési alapelveit. Annak hasz­nosságát sem kell külön indokol­nunk, hogy minden háztartásban legyenek kéznél a legegyszerűbb barkácsszerszámok, a szükség sze­rinti anyagok és alkatrészek. 3ó szerszám — jó munka Vannak, akik csak úgy tudják elképzelni, a barkácsolást, hogy külön helyiség, valóságos kis mű­hely álljon rendelkezésünkre. Ház­tartásaink többségében erre nincs lehetőség, így az ezermesternek többnyire meg kell elégednie a lakás egy félreeső sarkával, ahol munkaasztalát, szerszámsátekré- nyét elhelyezheti. Amennyiben ennyi helyet sem tud kiszorítani magának, helyesen teszi, ha erős sarokpánttal a falhoz erősített, feltámasztható (lehetőleg csőláb­bal alátámasztható), majd munka után lecsapható, legalább 20—30 mm vastagságú falapot szerel fel valahová. Ebben az esetben a ké­ziszerszámok tárolására hordozha­tó, összecsukható, kis helyet el­foglaló szerszámosládát készíthet, vagy vásárolhat. A kezdő barkácsoló hamar rájön, hogy sok munkamű­veletnél jól jönne egy harmadik kéz segítsége. Nos, az ezermester „harmadik keze” a satu, amely az első a beszerzendő munkaeszközök sorában. Igaz, hogy a jó satu nem valami olcsó, de aki jó munkát akar végezni, ne sajnálja a pénzt egy közepes méretű párhuzamos pofájú műszerészsatuért (az ol­csóbb, csuklós un. kovácssatu ke­vésbé precíz, sok bosszúságot okoz). fúráson kívül még. sokféle más cél­ra is használható’barkácseszköz. A fémek fúrásához használatos csigafúrók kétféle kivitelben készüljek: szerszámacélból és a nagyobb fordulatszámhoz megfe­lelőbb un. gydrSacélból'. Csigafú­rónkat először 1—10 mm méret­határok közötti 1 mm-es emelke­déssel szerezzük; be, maid később féi milliméteres emelkedésűre egészítsük ki a sorozatunkat. A költségesebb barkácseszközök közül fontos a forrasztópáka, mint előbb-utóbb beszerzendő szerszám. A kis teljesítményű villamos for­rasztópáka csak a rádióamatőrök céljainak felel meg, komolyabb forrasztási munkákhoz „testesebb” ellenállásfűtésű páka szükséges. Az első időkben persze a tűzben, vagy gázlángon fel melegíthető vö­rösréz forrasztóvas (un. tüzipáka) is jó szolgálatot tesz az ezermes­ternek, még ha nem is olyan ké­nyelmes a vele való munka. A kéziszerszámok sorában legfontosabb a kalapács .amelyből legalább két nagyságú­nak (egy könnyebbnek és egy ne­hezebbnek) keli lennie minden barkácsfelszerelésben. A reszelők közül a durvább, ritkább ro- vátkolású un. nagyoló reszelők be­szerzését későbbre hagyhatjuk, el­sőként közepes nagyságú simító reszeléket vásároljunk lapos, fél­gömbölyű és gömbölyű kivitelben. Tűreszel őkből is ugyanezt a há­rom fajtát szerezzük be. Egy közepes méretű, erős csa­varhúzó, mindig legyen a ház­nál, valamint ajánlatos megvá­sárolni olyan készletet is, amely­nél egyazon nyélbe többféle nagy­ságú csavarhúzószár szerelhető be. A fogók közül már kezdetben legalább ötféléről kell gondoskod­nunk: lapos-, csípő-, harapó-, ke- rekcsőrű- és egyetemes (kombi­nált) fogóról. Az utóbbi ugyan — neve is ezt mutatja — többfé­le célra használható, ám mégsem pótolja tökéletesen amazokat. A barkácsfelszerelésbői termé­szetesen a fűrészek sem hiányoz­hatnak: famunkákhoz a rókafark­és illesztőfűrész, a keretes fémfű­rész, valamint a lombfűrész, fa- és fémmunkákhoz alkalmas fű­részpengével (szállal). A lyukfúrás művelete az egyik leggyakoribb barkácsmunka. A lombfűrész készletekhez mellékelt un. pergőfúró, vágy a marokra fogható, spirálisan emelkedő és szélesedő vágóélű un. cigányfúró, valamint az asztalosok által hasz­nált mellfurdancs csak fa fúrásá­ra alkalmas. A fémek fúrásához ezeknél komolyabb eszközre, átté­teles furdancsra (amerikánerre) van szükség. Kezdő barkácsolók­nak áz egyszerűbb kivitelű tá­nyérkerekes amerikáner is meg­felel, igaz, hogy ez rendszerint csak 6 mm átmérőjű fúró befoga­dására alkalmas, de szükség ese­tén ez a lyuk már reszeléssel is bővíthető. A pisztolyfogós villa­mos kézi fúrógép kényelmes, a Végezetül már csak felsorolás­szerűen említjük meg a különfé­le lyukasztókat, hidegvágókat, vé­sőket, pontozókat, mint á legszük­ségesebb szerszámokat. Felszere­lésünk további bővítése, „finomí­tása” során természetesen sor ke­rülhet a különböző mérerű menet­fúrók és menetmetszők, villáskul­csok, franciakulcs, lemezolló, csa­var- és párhuzamszorító stb. be­szerzésére is. De még a kezdő bar­kácsoló sem nélkülözheti sokáig az egyengetőlapot, a kis üllőt és a tolómérőt. S amint a bélyeggyűj­tő állandó fokozatossággal gyűjte­ménye kiegészítésére, bővítésére törekszik, ugyanúgy a vérbeli ezer­mester is azt teszi a szerszám- készletével. Repülőgéppel is gyorsan célba ér, de egy jól megfogal­mazott hirdetés elhelyezésével lapunkban még gyorsabban eléri célját. Győződjék meg róla HIRDESSE vételi és eladási szándékait W ! a Tolna megyei képújságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom