Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Húszévesek állami gazdaságok 1949-ben a párt és a kormány határozata alapján megkezdődött a mezőgazdasági nagyüzemek, ál­lami gazdaságok kialakítása az­zal a céllal, hogy bázisai legye­nek a mezőgazdasági áruterme­lésnek, tenyészállatokkal és ve­tőmaggal lássák el a megalaku­ló termelőszövetkezeteket. Ebben az időben jött létre Tol­na megye felső részén a Donét patak és a Sió csatorna között három állami gazdaság — Sza- baton, Alsópél és Rácegres. 1954. október 1-én a három gazdaság összevonásával alakult ki Alsópél központtal a mai Al- sópéli Állami Gazdaság 8677 hold összterülettel., Ez a gazdaság a megyében talán a legkedvezőt­lenebb természeti, közgazdasági és üzemi viszonyok között jött létre, kisebb földbirtokokból és szétszórt, 15—20 százalékos lejté­sű erodált, igen gyenge termőké­pességű tartalékföldekből. A megalakulás és egyesülés után igen nehéz körülmények között A szabatoni sertéstelep madártávlatból. Gyümölcsös hasznosítja legjobban a nehezen művelhető területeket Dombokon is lehet jól gazdálkodni Bizonyítja az Alsópéli Állami Gazdaság kezdtük meg a termelést. Az in­dulásnál egy-két elavult trakto­ron. elhanyagolt üzemi és lakó­épületeken kívül néhány pár 16- és ökörfogat állt rendelkezésre, azonkívül mindössze 40 tehén és 30 mangalica koca. A gazdaság dolgozói voll cse­lédekből és a környező községek agrárproletárjaiból tevődtek ösz­sze. A kezdeti nehézségek után a szervezeti és területi kialakítás az 50-es évek közepéig befejeződött. A termelés mellett nagy munkát jelentett dolgozóink nevelése, kép­zése, a szakembergárda kialakí­tása. Az első időszakot a nagyüzemi feltételek hiánya jellemezte, és ez a gazdálkodás eredményeiben is éreztette hatását Az 1954. évi adatok szerint a termésátlag búzából 6,8 mázsa, kukoricából 12 mázsa, lucerná­ból 18 mázsa volt egy tehén át­lagos évi tejtermelése 2140 litert ért él. Az 1950-es évek második .felé­ben értek be azok a műszaki és technikai feltételek, amelyek te­rületi adottságunknak legjobban megfelelő vetésszerkezet kialakí­tását lehetővé tették. Az új ve­tésszerkezetben tömegtakarmá­nyokon kívül három növényféle (gabona, pillangós és kukorica) szerepel. A műszaki és technikai bázis tervszerű fejlesztésével rendelke­zünk korszerű gépekkel, amelyek lehetővé tették a munkák idő­ben és jó minőségben történő el­végzését. Az állatállomány fej­lesztése nyomán a szerves trágya és a műtrágya mind nagyobb adagú alkalmazásával biztosítani tudtuk a talajerő-visszapótlást Uj, korszerű termelési eljáráso­kat alkalmaztunk, több ágazat területén bevezettük a fejlett be­takarítási rendszereket vegysze­reket alkalmaztunk, lejtős terü­leteinken altalajlazítást végez­tünk. Mind magasabb mértékben alkalmaztuk és alkalmazzuk az intenzív búza és hibrid kukorica vetőmagfajtákat. Terméseredmé­nyeink fokozása érdekében beve­zettük a nagy adagú műtrágya felhasználását and azt jelenti. hogy műtrágya-felhasználásunk 1968-ban az össz-szántóra vetítve elérte a hat mázsát holdanként Az eredmények Évtizedes munkánk eredmé­nyeként 1968-ban búzából 19, ku­koricából 26,6, lucernából 26.9 mázsa szénát (a szénatermésen felül 1967-ben 846, és 1968-ban 400 mázsa fémzárolt lucemama- got) termeltünk. Az állattenyésztésben is jelen­tős fejlődés mérhető le. Növény- termelésünk az árutermelés mel­lett biztosítani tudja az állatállo­mány teljes abrakigényét sőt ku­koricából még felesleg is van. Szabatonban 350 kocával kor­szerű, brucella-mentes tenyész- telepet alakítottunk ki, ami biz­tosítja az alsópéli 3000-cs hizlal­da folyamatos üzemelését. 1968- ban 4831 mázsa sertéshúst és 1240 ezer liter tejet adtunk központi árualapba. Tejtermelésünk tehenenként el­érte a 3318 litert. Szétszórt tehe­nészetünk felszámolására 636 fé­rőhelyes, szakosított tehenészeti telep építését kezdtük mag, mint­egy 30 millió forint értékben. Gazdaságunk pénzügyi eredmé­nyeinek további javítása szüksé­gessé tette, hogy a nagyüzemi művelésre alkalmatlan szántóte­rületeket részben erdősítéssel, részben gjyümölcstelepítéssel hasznosítsuk. Ebből az elgondolásból az el­végzett talajvizsgálatok után nagyüzemi gyümölcsös telepíté­sét kezdtük meg: 126 katasztrá- lis hold kajszibarackot, 70 kh körtét, 50 kh meggyet és cseresz­nyét, 107 kh őszi barackot, va­lamint 100 kh almát telepítet­tünk. 1968-ban valamennyi ter­mőre fordult. Gyümölcsösünk Tolna megye legnagyobb nagy­üzemi gyümölcsöse, 453 kh össz­területtel. A telepítés előtt gondos tervet készítettünk, melyben figyelembe vettük a munkaerőigényt és a gépesítés lehetőségeit. A gyü­mölcstelepítés azért történt több gyümölcsfajtából, hogy megold­juk a munkaerő folyamatos fog­lalkoztatását, a betakarítás és az értékesítés gondját. A gyümölcstermesztésben a kemizálás és a technika fejlődé­sével szükségszerűvé vált. hogy a dolgozók többsége szakmunkás és betanított munkás legyen. Ezt tanfolyamok szervezésével, szak­munkástanulók képzésével old­juk meg. A gyümölcstermelés eredmé­nyei a fák növekedésével együtt évről évre emelkednek. 1969. év­re mintegy 235 vagon, 1970-re 300 vagon, 1971-re pedig közel 400 vagon gyümölcsterméssel szá­molhatunk. bár a tervezett szá­mokat az időjárás károsan befo­lyásolhatja. Gyümölcstermésünk nagyobb része, exportra, kisebb része a hazai piacokra kerül. 1968-ban a termés 65 százalékát exportáltuk. Ä Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, NDK és az NSZK szerepel külföldi vá­sárlóink között. A terméseredmény további fo­kozására talajerő-utánpótlással és a kártevők elleni védekezéssel tudunk hatni legjobban. Almá­nál kétévenként, a, többi gyü­mölcsfajtánál háromévenként szer­vestrágyázunk, holdanként 150 má­zsával. Műtrágyából holdanként 11 mázsát szórunk ki évente, a szükséges nitrogén, foszfor, káli arányában. A középmagas törzsű fáknál kézi művelést nem al­kalmazunk, a gyomok irtását vegyszerrel végezzük. A megtermelt gyümölcs eseté­ben igen fontos feladat az osz­tályozás, a követelményeknek megfelelő előkészítés,, amely -minden tekintetben egyre maga­sabb mércét támaszt. Az idény­gyümölcsöknél és az értékesítés­nél igen fontos tényező a gyor­saság, mivel a későn szedett, túl érett gyümölcs a szállítást nem bírja és csak cefrének alkalmas. Gazdaságunk eredményességét a jövőben döntően fogja befolyá­solni gyümölcstermelésünk, ezért fokozottabb gondot kell fordíta­nunk a járulékos beruházásokra, éppen ezért csomagoló, osztá­lyozó, tároló, hűtőház, stb. épí­tése, illetve bővítése válik szük­ségessé. A jelenlegi gyümölcsösterüle­tünket 60 holddal növeljük, Olasz kék- és Besztercei szilvá­val. A tulajdonvédelem érdeké­ben és a vadkár ellen a gyümöl­csöst bekerítettük. A kerítés hossza 25 kilométer. 1957 óta nyereséges Gazdaságunk 1957. óta évről évre nyereséggel zárja mérlegét. Korszerű nagyüzemmé fejlődött, hozzájárul a népgazdasági szük­ségletek kielégítéséhez, példa- mutatásával elősegítette a kör­nyező termelőszövetkezetek meg­erősödését és fejlődését. A ter­melőszövetkezetek részére az anyagi és erkölcsi segítségen kí­vül több szakembert és igen sok szakmunkást adtunk. A gazdasági eredmények és fejlődés mellett szólnunk kell dolgozóink szociális és kulturális helyzetéről is. A gazdaság megalakulása után az első feladatok között volt a villamosítás. Ezt két legnagyobb telepünkön, Alsópélen és Szaba­tonban 1950. végére megoldot­tuk. Ezzel lehetővé tettük dol­gozóink nagyobb részének a kul­turális fejlődést, első időben a rádió, majd később a televízió nyújtotta szórakozási és műve­lődési lehetőségekkel. A régi nagybirtoktól örökölt, nádtetős, közös konyhás, földes padlójú lakások helyett 58 köz­művesített lakást építettünk és 45 lakást újítottunk fel. Alsó­pélen és Szabatonban vízveze­ték szolgálja a dolgozók vízellá­tását. A gazdaság központjában 100 személyes üzemi konyha és kultúrterem épült. A kultúr- otthonban a Déryné Színház és az Országos Rendező Iroda rend­szeresen tart előadást dolgozóink részére. Üzemi és szakszervezeti könyvtár szolgálja az olvasni vágyó dolgozók igényét. Sport­vonalon is több szórakozási le­hetőség áll dolgozóink rendelke­zésére. Lakóépületeink közül a családi házak tetejéről már csak igen kis számban hiányzik a te­levízióantenna. Rádió úgyszól­ván minden házban van. Dolgo­zóink lakásukat modern búto­rokkal és háztartási gépekkel rendezték be. A legtöbb család a fa- és széntüzelésről áttért a gáz- és olajtüzelésre. Az alap­Ahol a Déryné Színház, és az OKI állandó vendég vető élelmiszereket és szükség­leti cikkeket a közelmúltban épült szövetkezeti vegyesboltban és italboltban vásárolhatják meg. A kulturális fejlődés mellett állandóan ’ foglalkozunk dolgozóink politikai és szakmai továbbképzésével. Ezért évenként több helyen politikai és szakmai oktatást szervezünk. Ma már 160 fő rendelkezik szakmunkás­bizonyítvánnyal. A kulturális és szakmai fejlődés mellett dolgo­zóink életszínvonala is évről év­re növekedett. 1954-ben az egy dolgozó , átlagos évi keresete 10138 forint volt, 1968-ban már 21 306 forintra emelkedett. Dol­gozóink jó munkájának elisme­rését jelenti az, hogy 1957. óta minden évben 6—26 napi nyere­ségrészesedést fizettünk ki, az erkölcsi elismerést a következő számok mutatják: kormánykitün­tetést kapott négy dolgozónk, miniszteri kitüntetést 29 dolgo­zónk, Kiváló Dolgozó jelvény tu­lajdonosa 91, Kiváló Dolgozó ok­levél tulajdonosa 61 dolgozónk. A kormány-, a miniszteri és vál­lalati kitüntetés nemcsak erköl­csi, hanem anyagi megbecsülést is jelent, mert a kitüntetéshez egy heti, fel havi, illetve fél hó­napot meghaladó pénzjutalom is jár. Azonkívül a kitüntetett dol­gozók jutalomszabadságot is kap­nak. A jó munkát végző, vagy versenyfeladatukat teljesítő dol­gozókat, a szocialista brigádok tagjait év közben, illetve év vé­gén pénzjutalomban részesítjük. 1949-től napjainkig ott i éreztük magunk mellett a megyei, a járási pártbizottság, a MEDOSZ, főosztályunk, az üze­mi pártszervezet, a szakszerve­zet, a pártaktívák, a szakszer­vezeti aktívák támogatását és segítőkészségét, amelyet a jövő­ben is igénylünk munkánk to­vábbi folytatásához és elért ered­ményeink fokozásához. Az 1968-as nehéz gazdasági év (tavaszi fagy, aszály, Állatbeteg­ség) ellenére 7 011 000 forint nye­reséget értünk el. Elért eredmé­nyeink alapján úgy érezzük, hogy teljesítettük azokat a fel­adatokat, melyeket pártunk és kormányunk elénk tűzött. Az előzőekben kívántuk ismer­tetni gazdaságunk 20 éves fejlő­dését. Ezúton mondunk köszö­netét azoknak a törzsgárda- tagoknak, akik 20 éve dolgoznak a gazdaságnál, illetve időközben nyugállományba vonultak, vala­mint a többi gazdasági dolgo­zónak, akik jó munkájukkal az eredmények elérésében részt vettek. Köszöntjük a fennállásuk 20. évfordulóját ünneplő gazdaságo­kat és a Tanácsköztársaság 50. évfordulóját. KITTL MIHÁLY igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom