Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

Tervezőmérnökök Bilincsekről, épületekről, XI. Minden épület egyedi elbírálást kíván, a típusterv alapján ké­szült is. Az adaptálási munka nem egyszerű, hisz a helyi viszo­nyokhoz alkalmazni az íróasztal mellett készült művet igen nagy munka. A sima adaptálás egy­szerű, de ha már módosítani kell, attól menekül minden tervező. Sokan „vádolják” a tervezőket, hogy öncélú alkotásaikban kiélik magukat, nem gondolnak a prak­tikus, a megszokott hagyomá­nyokra. És csodabogarakat épí­tenek. Ezt mondták a szekszárdi lepketetős autóbusz-pályaudvar felkészültekor is. S a tamási párt­székház is sokaknak idegenül hat. Ha az épület közeléből, bé­ka-perspektívából nézzük a vo­nalak bezárta négyzeteket, tég­lalapokat, valóban gondolni lehet rá: az építőművészet már csoda­együtt, szintén így északra tá­jolták a Kinizsi utcában, a rend­őrség mögött is a íüggőfolyosós épületet, éppen a lakályosság miatt. Más kérdés, hogy az épületek­ben lévő lakások hogyan funk­cionálnak. A legnagyobb prob­léma, hogy a tervező nem tudja, kik fognak majd a lakásban lak­ni, tehát milyen létszámú, össze­tételű és milyen foglalkozású csa­lád veszi majd birtokba. Más kel­lene egy több gyermekes értelmi­ségi családnak, ha fiú és lány gyermek is van, megint más fi­zikai munkásnak, akinek nincs családja, más a magányos em­bereknek, és megint más a nyug­díjasoknak. Családra kellene szabni a lakást. Nagy probléma: nálunk csak a dolgozó nő és férfi részére terveznek lakást Tehát az ez alatti és feletti korosztá­A tamási pártszékház. bogaraival „embertelenné” válik, valamiféle kozmikus „lénnyé”, dologgá. Pedig az a helyzet, hogy az új anyagok megjelenése, fel- használása törvényszerű. A hu­szadik század felének embere mo­dern, szereti, elvárja, hogy meg­hökkentő, új dolgok vegyék kö­rül. Lehetett volna ezt a párt- székházat más stílusban építeni, olyanra Is, akár egy falusi kú­riát? Igen. De a belső funkcio­nális elrendezés csak az maradt volna, ami most. És mégiscsak az a helyzet, hogy a néhány ag­gályoskodó félti a község jelle­gének elvesztését. A panelházakat is meglehetősen sok bírálat éri. Részben az el­helyezés, tájolás, másrészt u la­kások beosztása.. elrendezése miatt. A Mészáros Lázár utcai panelházak tájolása csak így old­ható meg, a Kádárka utcaiaké meg csak úgy. Miért? Egyrészt, mert a Kadarka utcában a kelet­nyugati tájolás — a legjobl el­rendezés — lehetséges, másrészt a Mészáros Lázár utcában a be­építési. rendezési terv így ké­szült. Bár a lakások északi • olda­lán vannak a hálószobák, tehát a lakórész — nappali szoba, kony­ha — jól tájolt. Ugyanilyen el­vek alapján készült a Magyar Beruházási Bankot magába fog­laló lakóépület is. Itt a ..gangot” tájolták északra, a konyhákkal lyok részére nem. Ezért aztán a lakótelepek jószerint „hálóte­lepekké” válnak. Itt van például a majdani atom-lakótelepek ügye. Ha tudnák, hogy hány mérnök, a mérnökökkel hány nagymama jön majd a lakásokba lakni, hányán igényelnének pél­dául műtermet másutt, vagy a le­endő bérlők közül hánynál lesz ötnél több gyerek, mindjárt „la­kóra szabott” lakást lehetne ter­vezni, készíteni. így most tulaj­donképpen az a helyzet állhat elő, hogy pazaroljuk a lakásokat. Vagy az életünk örök költözködésből állhat, ha... Ha építenénk meg­felelő garzonokat egyedül élő em­bereknek, a garzonoknál valami­vel komfortosabbakat nyugdíjas házaspároknak. De ilyen lakások igen kis számban készülnek, ezért kell egyeseknek már fölös­legesen nggy lakásokban élni, amint a gyerekek „kirepülnek”. Elképzelhető volna például a csa­ládok igényének kielégítéséhez a mozgatható válaszfalak építése — Nyugaton ez már gyakorlat... De más kézenfekvő megoldás is kí­nálkozik. Aztán itt. van az új, a jó új kérdése. A kétszintes lakások Angliából, Németországból indul­Visszhang ■ Nincs joguk megvonni az áramot a városról tak el: magas igényeket kielégítő megoldás ez. Nálunk ilyen terve­zésére alig van rendelés. Egyedüli a Marx utcai OTP-társasház. És a vita. az érvek, ellenérvek sorakoztatása egymást éri a ter­vezőknél. Mérlegre tesznek sok olyan dolgot, aminek ismereté­ben a lakosság másként nézné munkájukat. Ki gondolná például, hogy nem értettek egyet a terve­zők a szekszárdi Augusz-ház meg­tartásával. De ha már a központ tervének ez a kiindulása, tehát erre van komponálva, meg kel! hagyni, és sok-sok millióval át­építeni, korszerűsíteni. Azért nem haszontalanul, hiszen a zeneisko­la gondjait oldja meg. És itt van a játszóterek ügye. Nem a gyermekkultusz vezérelte azokot, akik tervezték, jóváhagy­ták a szekszárdi bérháznegyede- ket. Itt az autóknak több helyet hagytak, mint a gyerekeknek. Nincs sehol szabad terület. A Pollack utcában például a bér­házcsoportok körül nem lehet játszótereket építeni, és úgy hal­lottuk, hogy már „felmérték” a Kinizsi utca — Séd patak — kö­zötti háromszöget, és az itteni te­nyérnyi játszótéren is garázsokat építenek. Tulajdonképpen világbetegség az autó. Rómában már a város- központból kitiltották a jármű­veket. Normák — bilincsek — írják elő az autók, a játszóterek, a lakások arányát... A tervezés — akár a gyógyí­tás munkája — bizalom kérdése. Az utóbbi években új szelek fúj­nak. Praktikusabb épületek ké­szülnek, modem építészeti anya­gokkal. Környezetünk egyik nap­ról a másikra változik, szebb lesz. A tervezői munka is szabadabb alkotó munkává válik. Egy szak- folyóiratban, a Tolna megyei helyzetet elemezte Máté Pál a következőket írta: Lapunk február 2-i számában a bonyhádi Perczel-kert társas­házaiban lakó harminchat család nyugalma érdekében emeltünk szót, sürgettük a végleges meg­oldást. Megírtuk, hogy a három társasházban élő, mintegy száz­húsz ember 1367. novembere — a beköltözés — óta ideiglenesen kapja a villanyáramot, mivel nap­jainkig nem készült el megfelelő minőségben a végleges villamosí­tás. Az ott lakók újabb nyugtalan­ságának forrása, a Bonyhádi Já­rási Építőipari Ktsz két felszólí­tásban közölte a társasházak lakói­val, hogy elviszik az általuk köl­csönzött ideiglenes kábeleket. Cikkünkre reagált a DÉDASZ Szekszárdi Üzletigazgatósága. Az alábbiakban közöljük állásfogla­lásukat, amelyben utalnak a ta­nulságokra. „Az 1969. február 2-t Népúj­ságban cikk jelent meg „Ideigle­nesen, 1967. óta* címmel. Az ese­mények fejtegetése lényegében a megrendelő és kivitelező viszo­nyát tükrözi, az áramszolgáltatót, mint kívülállót említi meg. En­nek ellenére szükségesnek tart­juk a kérdésnek az áramszolgál­tató szemszögéből való megvilágí­tását. A témával kapcsolatban vállalatunknál is már súlyra mérhető iratok gyűltek össze. A következőkben, tanulság céljából kívánjuk a közvéleményt tájé­koztatni, a teljességre való törek­vés néllTül. A Perczel-kerti lakótelep épí­tését feltehetően nem 1967-ben határozták el. Ennek ellenére a közművesítés, nevezetesen a vil­lamosenergia-ellátás problémája az évben került felszínre olyképpen, hogy annak tervezése és kivitele­zése is tárgyévben történjen meg. A tervezés gyorsított eljárással történt, amely értelemszerűen ma­gával vonta a kivitelezés meg­kezdésének elhúzódását. Kábel­hálózat tervezését és kivitelezését tervszerűen gazdálkodó vállalat egy évoen végrehajtani képtelen. A kábelek, mint gazdálkouás a)á vont anyagok beszerzésének, át­futási ideje ugyanis legalább 8— 12 hónap. Ennek tudatában kö­zöltük a megrendelő községi ta­náccsal, hogy a kivitelezést a DÉDASZ 1967. évben elvállalni nem tudja, annál is inkább, mert földkábeleket fektetni, szerelni té­li idoszakoan nem lehet. A kivitelező vállalat, azon túl­menően, hogy az előírt techno­lógiát nem tartotta be, a kábelek fektetését is a téli hónapokban végezte. Ezen körülményre me­net közben felhívtuk az illetéke­sek figyelmét, ugyanis az ered­ményre — amely a műszaki át­adásnál egyértelműen napvilág­ra került —, mi előre számítot­tunk. Nevezetesen: a kábeleknek a - legkevésbé sem megfelelő szige^ telési viszonyaira. Helytelennek tartjuk a kivite­lező kijelentését az ideiglenes ká­belek leszerelésére. A villamos- energia-ellátás ugyanis közszol­gáltatás, melyet még az áram- szolgáltatónak. sincs joga — rend­kívül nyomós indok nélkül — bárkitől megvonni. Az ideiglenes ellátást a lakók beköltözése miatt kényszermeg­oldásként kellett elfogadnunk, — természetesen felelősségvállalás nélkül —, a végleges hálózat ki­építéséig. v Villamos berendezések, mint például egy hálózat üzembe • helyezése és üzemeltetése ugyanis törvény által rögzített kötelezett­ségekkel jár. Ezt a tájékoztatásunkat csupán annak megvilágítására adtuk, hogy nem mindig az a gyors el­járás, ami gyorsan készül. Ha a munkálatokat 1967. évben 1968. évi kivitelezésre rendelték volpa meg, — akár az áramszolgálta­tónál is —, határozottan állít­hatjuk, hogy a felmerült vala­mennyi probléma már megoldást nyert volna”. „roma megyeben még 1965— 1966-ban is nagy szerepet ját­szott egy bűvös szám, a 3 mii- lió forint. Ennyiből kellett a 3 milliós épületet, de az ötmillió­sat is ,kihozni’. Van olva~ öt­milliós létesítményünk, amelyik 3 millióval indult és végső ki­fejlődésében húsz milliót emész­tett fel. Ez a korszak — hála mindenkinek, aki kimúlását elő­segítette — lezárult, márcsak a szelleme kísért hébe-hóba.” PÄLKOVÄCS JENŐ Országj járó tsz'tanfolyam kezdődik Szekszárdim Négy megye: Baranya, Somogy, a legfejlettebb íberméstechnoló- ioina es Zala termelőszövetkezeti giai módszereit alkalmazó gazda­technikus brígádvezetői részére, a ságaiba, kísérleti intézeteibe és világ mezőgazdaságának még a mezőgazdasági üzemeibe viszik szakirodalomban sem olvasható úanulmónyutakra. Ehhez egy régi immár második növénytermesz- a szegedi kutatóintézet és a tési jellegű továbbképző tanfo- szentesi takarmánykeverő üzembe lyama kezdődött csütörtökön a “ látogatnak, amint megjavulnak Szekszárd-palánki Felsőfokú Me- ütY!sz?ny,ok- Egyben k.^ltu" j m raiis élményhez is juttatják a zogazdasagi Technikumban. hallgatókat, Szegeden és Pécsett például színházi előadást néznek Dr. Sándor András, az intézet igazgatóhelyettese, a tanfolyam je közölte: több későn jelentke- vezetoje nyitotta meg a tovább- zőt már nem vehettek fel, ne- kepzo akadémiát, majd dr. Kol- kik azt javasolták, hogy az ősz- tay Árpád, az MTA Martonvásá- szei kezdődő, hasonló jellegű, kö- n Kutató Intézetének búzane- vetkező tanfolyamon vegyenek mesitó tudósa „Hazai búzater- részt, mesztésünk fajtaproblémái cím­mel tartott előadást. Az ünnepé­lyes megnyitóra tsz-elnököket és főagronómusokat is meghívtak, s a vendégek részt vetlek az elő­adást követő konzultáción is. A két hónapig tartó tanfolyam huszonhat résztvevőjét a Dunán­túlnak és az alföldi megyéknek Bartók és Kodály helye és hatása a modern zenei életben Nem volt könnyű dolga Homo- jük életműve a maga egészében lya. István zeneesztétának, ami- még áttekinthetetlen a történész kor arra vállalkozott, hogy hét- számára, de annyi máris bizo- főn a Babits Szabadegyetem nyos, hogy a két ikercsillag tün- hallgatósága előtt másfél órás döklő szereplése mérföldkő a ma- előadásban beszéljen Bartók és gyár zenei életben, Kodály művészetéről. A kettő- Munkásságuk — amint azt az __________________________________előadó meggyőzően bizonyította — egyenlő az új magyar zene megteremtésével. Az új zene. egyfelől a régi népzenéből, más­felől a nyugat klasszikus formá­ló elveiből kiindulva teremti új­já a magyar melódiát a zenei nyelv mélyreható megújulásával. Az előadó élőzenei és gépi szem­léltetéssel mutatott rá, hogy Bar­tók és Kodály hogyan emelkedett ki a romantikából, hogyan talál­ták meg nyugati mestereiket Eu­rópa régi zenéjének monumentá­lis világában, a népdalkincset a hazában és az országhatáron túl. Munkásságuk eredményeként a magyar muzsika helyet és rangot kapott az „emberiség nagy zené­jében”. Hatásuk? Homolya szerint Wag­neréhez mérhető. — Wagner nagysága annyira elkápráztatott, hogy sokáig csak epigonok voltak. — Kodály viszont egy új nemze­déket, zeneértő ifjúságot nevelt fel, s ez biztató: a magasból na­gyobb távlatok nyílhatnak. Homolya István fiatal zenetu­dós, gondolatai szigorú logikai rendet járnak. Neve még 'nem ismert, de szekszárdi szereplése bizonyítja, hogy jól felkészült, jó előadói készséggel rendelkező, a muzsikát elemezni, a hangszere­ket megszólaltatni tudó ember. Elismeréssel szólunk Kovács József és Thész László közremű-. kodáséról: az általuk előadott dalok és zongoraszámok felcsil- latották a Bartók—Kodály-i mű Szépségeit. Produkciójuk — amel­lett, hogy kiegészített, szemlél­tetett művészi élményt is nyújtott. meg. Amint a tanfolyam vezető­<-s -ó) Népújság 5 198,9, február 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom