Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
Tervezőmérnökök Bilincsekről, épületekről, XI. Minden épület egyedi elbírálást kíván, a típusterv alapján készült is. Az adaptálási munka nem egyszerű, hisz a helyi viszonyokhoz alkalmazni az íróasztal mellett készült művet igen nagy munka. A sima adaptálás egyszerű, de ha már módosítani kell, attól menekül minden tervező. Sokan „vádolják” a tervezőket, hogy öncélú alkotásaikban kiélik magukat, nem gondolnak a praktikus, a megszokott hagyományokra. És csodabogarakat építenek. Ezt mondták a szekszárdi lepketetős autóbusz-pályaudvar felkészültekor is. S a tamási pártszékház is sokaknak idegenül hat. Ha az épület közeléből, béka-perspektívából nézzük a vonalak bezárta négyzeteket, téglalapokat, valóban gondolni lehet rá: az építőművészet már csodaegyütt, szintén így északra tájolták a Kinizsi utcában, a rendőrség mögött is a íüggőfolyosós épületet, éppen a lakályosság miatt. Más kérdés, hogy az épületekben lévő lakások hogyan funkcionálnak. A legnagyobb probléma, hogy a tervező nem tudja, kik fognak majd a lakásban lakni, tehát milyen létszámú, összetételű és milyen foglalkozású család veszi majd birtokba. Más kellene egy több gyermekes értelmiségi családnak, ha fiú és lány gyermek is van, megint más fizikai munkásnak, akinek nincs családja, más a magányos embereknek, és megint más a nyugdíjasoknak. Családra kellene szabni a lakást. Nagy probléma: nálunk csak a dolgozó nő és férfi részére terveznek lakást Tehát az ez alatti és feletti korosztáA tamási pártszékház. bogaraival „embertelenné” válik, valamiféle kozmikus „lénnyé”, dologgá. Pedig az a helyzet, hogy az új anyagok megjelenése, fel- használása törvényszerű. A huszadik század felének embere modern, szereti, elvárja, hogy meghökkentő, új dolgok vegyék körül. Lehetett volna ezt a párt- székházat más stílusban építeni, olyanra Is, akár egy falusi kúriát? Igen. De a belső funkcionális elrendezés csak az maradt volna, ami most. És mégiscsak az a helyzet, hogy a néhány aggályoskodó félti a község jellegének elvesztését. A panelházakat is meglehetősen sok bírálat éri. Részben az elhelyezés, tájolás, másrészt u lakások beosztása.. elrendezése miatt. A Mészáros Lázár utcai panelházak tájolása csak így oldható meg, a Kádárka utcaiaké meg csak úgy. Miért? Egyrészt, mert a Kadarka utcában a keletnyugati tájolás — a legjobl elrendezés — lehetséges, másrészt a Mészáros Lázár utcában a beépítési. rendezési terv így készült. Bár a lakások északi • oldalán vannak a hálószobák, tehát a lakórész — nappali szoba, konyha — jól tájolt. Ugyanilyen elvek alapján készült a Magyar Beruházási Bankot magába foglaló lakóépület is. Itt a ..gangot” tájolták északra, a konyhákkal lyok részére nem. Ezért aztán a lakótelepek jószerint „hálótelepekké” válnak. Itt van például a majdani atom-lakótelepek ügye. Ha tudnák, hogy hány mérnök, a mérnökökkel hány nagymama jön majd a lakásokba lakni, hányán igényelnének például műtermet másutt, vagy a leendő bérlők közül hánynál lesz ötnél több gyerek, mindjárt „lakóra szabott” lakást lehetne tervezni, készíteni. így most tulajdonképpen az a helyzet állhat elő, hogy pazaroljuk a lakásokat. Vagy az életünk örök költözködésből állhat, ha... Ha építenénk megfelelő garzonokat egyedül élő embereknek, a garzonoknál valamivel komfortosabbakat nyugdíjas házaspároknak. De ilyen lakások igen kis számban készülnek, ezért kell egyeseknek már fölöslegesen nggy lakásokban élni, amint a gyerekek „kirepülnek”. Elképzelhető volna például a családok igényének kielégítéséhez a mozgatható válaszfalak építése — Nyugaton ez már gyakorlat... De más kézenfekvő megoldás is kínálkozik. Aztán itt. van az új, a jó új kérdése. A kétszintes lakások Angliából, Németországból indulVisszhang ■ Nincs joguk megvonni az áramot a városról tak el: magas igényeket kielégítő megoldás ez. Nálunk ilyen tervezésére alig van rendelés. Egyedüli a Marx utcai OTP-társasház. És a vita. az érvek, ellenérvek sorakoztatása egymást éri a tervezőknél. Mérlegre tesznek sok olyan dolgot, aminek ismeretében a lakosság másként nézné munkájukat. Ki gondolná például, hogy nem értettek egyet a tervezők a szekszárdi Augusz-ház megtartásával. De ha már a központ tervének ez a kiindulása, tehát erre van komponálva, meg kel! hagyni, és sok-sok millióval átépíteni, korszerűsíteni. Azért nem haszontalanul, hiszen a zeneiskola gondjait oldja meg. És itt van a játszóterek ügye. Nem a gyermekkultusz vezérelte azokot, akik tervezték, jóváhagyták a szekszárdi bérháznegyede- ket. Itt az autóknak több helyet hagytak, mint a gyerekeknek. Nincs sehol szabad terület. A Pollack utcában például a bérházcsoportok körül nem lehet játszótereket építeni, és úgy hallottuk, hogy már „felmérték” a Kinizsi utca — Séd patak — közötti háromszöget, és az itteni tenyérnyi játszótéren is garázsokat építenek. Tulajdonképpen világbetegség az autó. Rómában már a város- központból kitiltották a járműveket. Normák — bilincsek — írják elő az autók, a játszóterek, a lakások arányát... A tervezés — akár a gyógyítás munkája — bizalom kérdése. Az utóbbi években új szelek fújnak. Praktikusabb épületek készülnek, modem építészeti anyagokkal. Környezetünk egyik napról a másikra változik, szebb lesz. A tervezői munka is szabadabb alkotó munkává válik. Egy szak- folyóiratban, a Tolna megyei helyzetet elemezte Máté Pál a következőket írta: Lapunk február 2-i számában a bonyhádi Perczel-kert társasházaiban lakó harminchat család nyugalma érdekében emeltünk szót, sürgettük a végleges megoldást. Megírtuk, hogy a három társasházban élő, mintegy százhúsz ember 1367. novembere — a beköltözés — óta ideiglenesen kapja a villanyáramot, mivel napjainkig nem készült el megfelelő minőségben a végleges villamosítás. Az ott lakók újabb nyugtalanságának forrása, a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz két felszólításban közölte a társasházak lakóival, hogy elviszik az általuk kölcsönzött ideiglenes kábeleket. Cikkünkre reagált a DÉDASZ Szekszárdi Üzletigazgatósága. Az alábbiakban közöljük állásfoglalásukat, amelyben utalnak a tanulságokra. „Az 1969. február 2-t Népújságban cikk jelent meg „Ideiglenesen, 1967. óta* címmel. Az események fejtegetése lényegében a megrendelő és kivitelező viszonyát tükrözi, az áramszolgáltatót, mint kívülállót említi meg. Ennek ellenére szükségesnek tartjuk a kérdésnek az áramszolgáltató szemszögéből való megvilágítását. A témával kapcsolatban vállalatunknál is már súlyra mérhető iratok gyűltek össze. A következőkben, tanulság céljából kívánjuk a közvéleményt tájékoztatni, a teljességre való törekvés néllTül. A Perczel-kerti lakótelep építését feltehetően nem 1967-ben határozták el. Ennek ellenére a közművesítés, nevezetesen a villamosenergia-ellátás problémája az évben került felszínre olyképpen, hogy annak tervezése és kivitelezése is tárgyévben történjen meg. A tervezés gyorsított eljárással történt, amely értelemszerűen magával vonta a kivitelezés megkezdésének elhúzódását. Kábelhálózat tervezését és kivitelezését tervszerűen gazdálkodó vállalat egy évoen végrehajtani képtelen. A kábelek, mint gazdálkouás a)á vont anyagok beszerzésének, átfutási ideje ugyanis legalább 8— 12 hónap. Ennek tudatában közöltük a megrendelő községi tanáccsal, hogy a kivitelezést a DÉDASZ 1967. évben elvállalni nem tudja, annál is inkább, mert földkábeleket fektetni, szerelni téli idoszakoan nem lehet. A kivitelező vállalat, azon túlmenően, hogy az előírt technológiát nem tartotta be, a kábelek fektetését is a téli hónapokban végezte. Ezen körülményre menet közben felhívtuk az illetékesek figyelmét, ugyanis az eredményre — amely a műszaki átadásnál egyértelműen napvilágra került —, mi előre számítottunk. Nevezetesen: a kábeleknek a - legkevésbé sem megfelelő szige^ telési viszonyaira. Helytelennek tartjuk a kivitelező kijelentését az ideiglenes kábelek leszerelésére. A villamos- energia-ellátás ugyanis közszolgáltatás, melyet még az áram- szolgáltatónak. sincs joga — rendkívül nyomós indok nélkül — bárkitől megvonni. Az ideiglenes ellátást a lakók beköltözése miatt kényszermegoldásként kellett elfogadnunk, — természetesen felelősségvállalás nélkül —, a végleges hálózat kiépítéséig. v Villamos berendezések, mint például egy hálózat üzembe • helyezése és üzemeltetése ugyanis törvény által rögzített kötelezettségekkel jár. Ezt a tájékoztatásunkat csupán annak megvilágítására adtuk, hogy nem mindig az a gyors eljárás, ami gyorsan készül. Ha a munkálatokat 1967. évben 1968. évi kivitelezésre rendelték volpa meg, — akár az áramszolgáltatónál is —, határozottan állíthatjuk, hogy a felmerült valamennyi probléma már megoldást nyert volna”. „roma megyeben még 1965— 1966-ban is nagy szerepet játszott egy bűvös szám, a 3 mii- lió forint. Ennyiből kellett a 3 milliós épületet, de az ötmilliósat is ,kihozni’. Van olva~ ötmilliós létesítményünk, amelyik 3 millióval indult és végső kifejlődésében húsz milliót emésztett fel. Ez a korszak — hála mindenkinek, aki kimúlását elősegítette — lezárult, márcsak a szelleme kísért hébe-hóba.” PÄLKOVÄCS JENŐ Országj járó tsz'tanfolyam kezdődik Szekszárdim Négy megye: Baranya, Somogy, a legfejlettebb íberméstechnoló- ioina es Zala termelőszövetkezeti giai módszereit alkalmazó gazdatechnikus brígádvezetői részére, a ságaiba, kísérleti intézeteibe és világ mezőgazdaságának még a mezőgazdasági üzemeibe viszik szakirodalomban sem olvasható úanulmónyutakra. Ehhez egy régi immár második növénytermesz- a szegedi kutatóintézet és a tési jellegű továbbképző tanfo- szentesi takarmánykeverő üzembe lyama kezdődött csütörtökön a “ látogatnak, amint megjavulnak Szekszárd-palánki Felsőfokú Me- ütY!sz?ny,ok- Egyben k.^ltu" j m raiis élményhez is juttatják a zogazdasagi Technikumban. hallgatókat, Szegeden és Pécsett például színházi előadást néznek Dr. Sándor András, az intézet igazgatóhelyettese, a tanfolyam je közölte: több későn jelentke- vezetoje nyitotta meg a tovább- zőt már nem vehettek fel, ne- kepzo akadémiát, majd dr. Kol- kik azt javasolták, hogy az ősz- tay Árpád, az MTA Martonvásá- szei kezdődő, hasonló jellegű, kö- n Kutató Intézetének búzane- vetkező tanfolyamon vegyenek mesitó tudósa „Hazai búzater- részt, mesztésünk fajtaproblémái címmel tartott előadást. Az ünnepélyes megnyitóra tsz-elnököket és főagronómusokat is meghívtak, s a vendégek részt vetlek az előadást követő konzultáción is. A két hónapig tartó tanfolyam huszonhat résztvevőjét a Dunántúlnak és az alföldi megyéknek Bartók és Kodály helye és hatása a modern zenei életben Nem volt könnyű dolga Homo- jük életműve a maga egészében lya. István zeneesztétának, ami- még áttekinthetetlen a történész kor arra vállalkozott, hogy hét- számára, de annyi máris bizo- főn a Babits Szabadegyetem nyos, hogy a két ikercsillag tün- hallgatósága előtt másfél órás döklő szereplése mérföldkő a ma- előadásban beszéljen Bartók és gyár zenei életben, Kodály művészetéről. A kettő- Munkásságuk — amint azt az __________________________________előadó meggyőzően bizonyította — egyenlő az új magyar zene megteremtésével. Az új zene. egyfelől a régi népzenéből, másfelől a nyugat klasszikus formáló elveiből kiindulva teremti újjá a magyar melódiát a zenei nyelv mélyreható megújulásával. Az előadó élőzenei és gépi szemléltetéssel mutatott rá, hogy Bartók és Kodály hogyan emelkedett ki a romantikából, hogyan találták meg nyugati mestereiket Európa régi zenéjének monumentális világában, a népdalkincset a hazában és az országhatáron túl. Munkásságuk eredményeként a magyar muzsika helyet és rangot kapott az „emberiség nagy zenéjében”. Hatásuk? Homolya szerint Wagneréhez mérhető. — Wagner nagysága annyira elkápráztatott, hogy sokáig csak epigonok voltak. — Kodály viszont egy új nemzedéket, zeneértő ifjúságot nevelt fel, s ez biztató: a magasból nagyobb távlatok nyílhatnak. Homolya István fiatal zenetudós, gondolatai szigorú logikai rendet járnak. Neve még 'nem ismert, de szekszárdi szereplése bizonyítja, hogy jól felkészült, jó előadói készséggel rendelkező, a muzsikát elemezni, a hangszereket megszólaltatni tudó ember. Elismeréssel szólunk Kovács József és Thész László közremű-. kodáséról: az általuk előadott dalok és zongoraszámok felcsil- latották a Bartók—Kodály-i mű Szépségeit. Produkciójuk — amellett, hogy kiegészített, szemléltetett művészi élményt is nyújtott. meg. Amint a tanfolyam vezető<-s -ó) Népújság 5 198,9, február 14.
