Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

f I iUlV- S>Z<lU 4(Ll fOlh MEGYE/mm *o NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 25. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. január 31. n csehszlovák szövetségi gyűlés ülése Prága, (MTI). Csütörtökön dél­előtt a prágai vár spanyol ter­mében került sor a csehszlovák szövetségi gyűlés két kamará­jának első együttes ülésére. Ami­kor Marie Mikova, a népi gyű­lés alelnöke megnyitotta a föde­rációs parlament tanácskozását, már az emelvényen ült elnök­ségének 40 tagja, akiket a népi és nemzetek gyűlésének szer­dai alakuló ülésein választottak meg, köztük: Alexander Dub- cek, a CSKP KB első titkára, Evzen Erban, a Nemzeti Front elnöke, Gustav Husak, azSZLKP KB első titkára, Cestmir Cisar, a CSNT, és Ondrej Klokoc, az SZNT elnökei. Jelen vannak Oldrich Cernik vezetésével a szö­vetségi kormány tagjai ils. Csütörtökön a déli órákban a szövetségi gyűlés két kamarájá­nak együttes ülésén Peter Colot- ka professzort n föderációs par­lament elnökévé választották, A föderációs parlament első elnök­helyettese Josef Smrkovsky lett. lés, kimondta, hogy a képviselők, illetve a tanácstagok helyének megüresedésekor az új válasz­tást megyénként, valamint a fő­városban és a megyei jogú váro­sokban általában évente két eset­ben, azokon a napokon kell meg­tartani az érintett választókerü­letekben, amelyeket a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa erre meg­határoz. A rendelkezés egyszerű­sítette az új választások előkészí­tését és megfelel a kialakult gyakorlatnak is. Az Elnöki Tanácsnál elmond­ták az MTI munkatársának, hogy az 1967-ben megtartott általá­nos választások óta most ne­gyedszer kerül sor az időközi vá­lasztások sorozatára. Az országgyűlési választókerü­letekben — folytatódott a tájé­A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csü­törtöki második teljes ülésén az ügyrendi megállapodásnak meg­felelően először a dél-vietnami hatóságok és az Egyesült Ál­lamok képviselője, majd a VDK és a DNFF küldötte emelkedett szólásra. Pham Dang Earn nagykövet a saigoni küldött tagadni igyeke­zett, hogy kormánya megsértet­te a genfi egyezményeket, és azt próbálta bebizonyítani, hogy eze­ket az egyezményeket a VDK kormánya szegte meg. Xuang Thuy miniszter, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője megál­lapította: az Egyesült Államok, mint a vietnami háború, a tör­ténelem legnagyobb és legkegyet­lenebb gyarmati háborújának előidézője azért nem akarja, hogy ezen a négyes konferencián szó essen a háború eredetéről, a múltról, mert el akarja kerülni felelősségének megállapítását a jelenlegi súlyos vietnami hely­A korán kein szövetkezeti gazdák kérése löape István eivtársiioz A Tolna megyei Népújság szívesen vállalt kötelességének tartja közvetíteni a korán kelő szövetkezeti gazdák kérését Töm­pe István elvtárshoz, a Magyar Rádió és Televízió elnökéhez. A megye községeiben mind több a tv, és egyre nagyobb élmény ez a „varázsdoboz” azok számára, akik a pusztákon, a falvakban élnek és a tv segítségével mégis ablak nyílik számukra az egész világra. A korán kelő állami gazdasági dolgozók és termelőszövetke­zeti tagok, főleg a tehenészek, a fogatosok, de a traktorosok kö­rében is szinte állandó azonban az a panasz, hogy a tv-filmeket nem tudják megnézni. A híradóig még valahogy kibírják, bár már erősen küszködnek az álmosság ellen. Mire azonban a film­re kerülne a sor, legtöbbször elalszanak. Hogyan lehetne ezen segíteni? — teszik fel a kérdést Miszlán, Udvariban, Medinán, Kurdon és még nagyon sok községben azok a szövetkezeti gaz­dák, akik akár tél, akár nyár, reggel három órakor, vagy négy órakor kelnek mindennap. Miszlán ezzel kapcsolatban javaslatok is elhangzottak. Ese­tenként, ha nem is mindennap, de legalább egy héten egyszer a Tv-híradó előtt kimondottan a földművesek számára mulassák be a filmet és a Tv-híradó után jelenjen meg a képernyőn a kora esti műsor. Most a zárszámadó közgyűlések szüneteiben, ün­nepi ebédéin ismét sokan kérték a Tolna megyei Népújság mun­katársait, hogy tudassa a megyei lap a szövetkezeti tagok ilyen természetű gondjait Tömpe István elvtárssal, a Magyar Rádió és Televízió elnökével. — Szp — koztató — a képviselő elhalálo­zása volt az időközi választások kitűzésének egyetlen oka. A ta­nácstagi választókerületek — az esetek többségében — lemondás következtében üresedtek meg. Elköltözött, munkahelyet változ­tatott, vagy esetleg súlyosan meg­betegedett és emiatt nem vál­lalta tovább felelősségteljes meg­bízatását az eddigi tanácstag. El­vétve, így Bács megyében mind­össze két, Baranyában csupán egy, Pest megyében pedig ugyan­csak két esetben az is előfordult, hogy visszahívták a megválasztott tanácstagot, mert méltatlanná vált a bizalomra. — A tapasztalatok egyértelmű­en arról tanúskodnak, hogy or­szágszerte kiállta a gyakorlat próbáját az időközi választások lebonyolításának új rendje. Az érdekelt szervek, köztük is első­sorban a népfrontbizotíságok, a korábbinál is nagyobb gondos­sággal, körültekintőbben munkál­kodnak azon, hogy valóban a la­kosság akarata jusson kifejezés­re a szavazáskor. Ezzel egyide­jűleg az is hozzájárult a sokrétű és felelősségteljes feladat sikeres megoldásához, hogy „hivatalban” maradtak az 1967-ben életre hí­vott választási szervek. Az új választójogi törvény értelmében ugyanis most első ízben nemcsak az általános választások idejére, hanem négy évre szól a válasz­tási elnökségek, a választókerü­leti bizottságok megbízatása. — Általában februárban meg­kezdődik már az áprilisban, il­letve májusban esedékes időközi választások előkészítése. A tör­vényes előírásoknak megfelelően mindenütt gondoskodnak arról, hogy a jelenlegi helyzetet tük­rözzék a választójogosultak név­jegyzékei. Márciusban kezdődik és négy héttel a választás napja előtt zárul a jelölő gyűlések sorozata. A hagyományokhoz híven számos helyen üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, vagy állami gaz­daságokban tartják a választók összejöveteleit. Valamennyi vá­lasztópolgár értesítést kap arról, hogy milyen sorszámot kapott a választói névjegyzékben, s me­lyik választókerülethez, szavazó­helyiséghez tartozik — mondot­ták többek között az Elnöki Ta­nácsnál. (MTI) A közvélemény és az elnökök A Termel öszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a múlt héten sajtó- konferencián tájékoztatta a me­gyei és az országos lapok mun­katársait a tsz-elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről. Budapesten a TOT-székház tü­körtermében dr. Simka István titkár az újságíróknak elmond­ta, a közvéleményben hamis kép alakult ki a termelőszövetkezeti elnökök jövedelméről, erkölcsi magatartásáról. Az emberek időnként nagy keresetekről és még nagyobb visszaélésekről be­szélnek. Illetőleg egy-egy Szakos­hoz hasonló ügy kipattanása után, vagy annak hatására általánosí­tanak. Dr. Simka István arról nem beszélt, hogy milyen konk­rét tények igazolják az általáno­sításokra vonatkozó megállapítá­sokat, de feltételezhető, hogy esetenként talán a hírközlő szer­vek közleményei hatására álta­lánosít a közvélemény. A Magyar Távirati Iroda a sajtókonferenciáról jelentést adott, s a lapok többsége is be­számolt dr. Simka István tájé­koztatójáról. Az MSZMP KB kezdeményezésére a megyékben átfogó vizsgálatot végeztek az il­letékes szervek a tsz-elnökök po­litikai, erkölcsi és anyagi hely­zetéről. Ezt összegezvén készült el a TOT jelentése, ennek alap­ján mondta el dr. Simka István titkár, hogy a tsz-elnökök a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztésé­ben, megszilárdításában elévül­hetetlen érdemeket szereztek. Az elnökök nem csupán gazdasági vezetők, egyúttal politikai ténye­zők is. Kellőképpen kifejezésre jut ez abban is, hogy sokan or­szággyűlési képviselőik, tanács­tagok, pártbizottsági tagok, vagy elnökségi tagok a Hazafias Nép­frontban. Az elnökök iskolai végzettségé­ről szólva a TOT titkára elmon­dotta, a 2818 elnök közül 1600- nál többnek van közép-, vagy felsőfokú szakképzettsége, 340- nek egyetemi, főiskolai végzett­sége. Aláhúzta, hogy a tsz-elnö­kök fizetését törvény szabályozza és a közgyűlés határozza meg. A TOT megítélése, pontosabban, irányelve szerint helyes, ha az elnökök havi fizetése eléri a há­romezer forintot és körülbelül hatezer forint maximummal te­tőzik. A munkadíjazás mértékét egyébként számtalan körülmény befolyásolhatja az iskolai vég­zettségtől, a rátermettségtől, az elnök népszerűségétől kezdve egészen a területnagyságig. Dr. Simka István elmondotta, a tsz-elnökök döntő többsége a törvényeket, a szocialista erköl­csi normákat maradéktalanul be­tartja. Csak kis számban fordul elő visszaélés, gazdasági bűncse­lekmény. Az ilyen vezetőket a tagság és a közvélemény elítéli, s az ilyen vezetők természetesen megkapják méltó. büntetésüket. Sajnos, — mondotta dr. Simka István —, hogy gyakran ezekről ítélik meg általában a termelő­szövetkezeti elnököket. Megítélésünk szerint a TOT ál­láspontja ebben a kérdésben túl­zó. Tapasztalataink szerint az emberek nem általánosítanak. Tolna megyében még a nagy port felverő szakcsi ügy után sem alakult ki általánosító vélemény, azért sem, mert a dolgozók tud­ják, hogy a tsz-elnökök döntő többsége fáradhatatlanul mun­kálkodó, közösségért dolgozó, rendes, becsületes ember. Az em­bereknek mély meggyőződésük, hogy a Népszabadságban és a Tolna megyei Népújságban köz­zé tett írások a szakcsi ügyről, nem gyengítették, ellenkezőleg, erősítették a tsz-elnökök politi­kai, erkölcsi pozícióit. Döntött az Elnöki Tanács: Áprilisban kezdődik a tavaszi időközi választások sorozata Az Elnöki Tanács meghatározta az esedékes időközi választások időpontját. A döntés értelmében Szabolcs megyében április 13-án, Borsod, Heves és Tolna megyé­ben, valamint Pécsett április 20- án, Csongrád és Veszprém me­gyében 27-én, Budapesten pedig május 11-én járulnak az urnák­hoz a megüresedett választóke­rületek szavazásra jogosult la­kói. Komárom megye 9-es számú országgyűlési választókerületében is az első félévben dől el, hogy ki lesz az elhunyt Dobi István utódja a törvényhozásban; a vá­lasztás napját azonhan csak ez­után tűzik ki. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról alko­tott új törvény, amelyet 1966 őszén fogadott el az országgyű­Folytatódtak a vietnami—amerikai tárgyalások zetért. Xuan Thuy rövid törté­nelmi visszapillantásában tények­kel bizonyította az Egye­sült Államok felelősségét a háború kirobbantásában, a sai­goni hatóságokról szólva pedig megállapította, hogy azok csak az amerikai dollárok és bajonettek segítségével tudják magukat fel­színen tartani. Ez az oka annak, hogy Dél-Vietnamban az ameri­kai agresszió ellen folyó harc mellett népmozgalom fejlődött ki. amely követeli a Thieu—Ky- Huang rendszer megdöntését és békekormánnyal való felváltá­sát. A VDK képviselője végül fel­tette a kérdést: vajon az ameri­kaiak valóban akarják-e a viet­nami probléma igazságos meg­oldását, vagy pedig csak azért akarnak tárgyalni, hogy becsap­ják a nemzetközi közvéleményt, leplezzék agressziós manőve­reiket és fenntartsák neokolonia- lista terveiket? A VDK kormá­nyának négypontos javaslata el­választhatatlan egészet képvisel, összeköti a probléma politikai és katonai vonatkozásait. Éppen ezért — hangoztatta befejezésül Xuan Thuy miniszter — egyszer­re kell megoldani a politikai és a katonai kérdéseket. Nixon európai körutat iervez Nixon elnök tavasszal európai körutat tervez. Az elnök útiprog­ramjáról egyelőre semmi sem ismeretes, propagandafőnöke, Herbert Klein azonban újság­íróknak kijelentette, hogy Nixon a NATO-országok vezetőivel kí­ván elsősorban tanácskozni. A Fehér Ház egyelőre nem nyilat­kozott arról, hogy az európai utat nem kívánják-e egy szovjet amerikai csúcstalálkozóra felhasz­nálni, Nixon azonban korábbi nyilatkozataiban utalt arra, hogy mindenfajta ilyen találkozás előtt az USA NATO-partnereivel kell megbeszéléseket folytatni. Wa­shingtonban egyébként változat­lanul számolnak azzal a lehető­séggel is, hogy a NATO áprilisi jubileumi tanácsülését, amelyet az amerikai fővárosban tartanak meg, az új elnök esetleg „nyuga­ti csúcstalálkozó” céljaira hasz­nálja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom