Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Közeledik a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója, amikor munkásmozgalmi hagyo­mányaink megbecsülése jegyé­ben Dombóváron kiadványban és nagyszabású kiállításon mutat­ják be a nagyközönségnek az emlékeket. A gyűjtők valamennyien el­foglalt emberek. Hónapok óta végzett, szorgos munkájuk ered­ményeként Dombóváron kiala­kult a fél évszázaddal ezelőtti, forradalmi mozgalom összképe, és a hiteles részletek. Némelyik új adalék több oldalúan is bizo­nyítást nyert. Segítségeik és ők nyolcán,' a dombóvári helytör­téneti bizottság tagjai, nemes szenvedéllyel fáradoztak a tör­ténelemmé vált események ere­deti dokumentumainak felkuta­tásán. Ahogy sokasodott a doku­mentumok halmaza, újabb len­dületet nyertek, esténként nem egyszer éjfélig rendezgették a féltett kincseket. Közhasznú munkájuk eredmé­nyeit már most sem rejtik véka alá, legutóbb a pedagógus-párt­szervezet jubileumot ünneplő taggyűlésén a pártszervezet tag­jai érthető izgalommal fogadták a dombóvári munkásmozgalom új adalékait. A hónapok óta tartó gyűjtés újabb eredményei publikálásá­nak szándékával kerestük fel Simon Károly elvtársat, a hely- történeti bizottság vezetőjét. — Melyek az újdonságok? Vannak-e eltérések a korábbiak­tól? — A történelemmé vált múlt, az 1918—1919-es évek dombóvári eseményeinek hiteles rekonstruá­lása vezérelt bennünket. Emel­lett célul tűztük, hogy összeszed­jük a forradalmi harcosok élet­útjának főbb momentumait is. Korábban Gyenis Antalt tekin­tettük a Tanácsköztársaság dom­bóvári főszereplőjének. Érdemei, szerepe nem homályosult ugyan, — ismereteink bővültek —, de kiderült, hogy Molnár György gimnáziumi tanár, a munkás- tanács elnöke volt az exponál­tabb vezető. Életútja végigkísér­hető, a Tanácsköztársaság ide­jén, mindig a legnehezebb posz­tokon állott. A másik új — szemben az eddigi hiedelmek­kel —, hogy Dombóváron önálló forradalmi törvényszék műkö­dött. Tudomásom szerint orszá­gosan ez volt az egyetlen járási törvényszék, engedélyezéséhez a demarkációs vonal közelsége já­rulhatott hozzá — mondja Si­mon Károly elvtárs. Nézzük, mit tudtak meg a munkástanács elnökéről? Előkerülnek az eredeti és fotó­zott írásos anyagok. A három vaskos dosszié egyikében látha­tó az ötventagú járási munkás- tanács megalakulásának jegyző­könyve. Bizonyított, hogy a di­rektórium és a párt lelkes szer­vezője szinte osztatlan bizalmat élvezett. Az április elején tar­tott választás során az 1680 dom­bóvári szavazó közül 1650 voksol kapott a titkos szavazáskor Mol­nár György gimnáziumi tanár. Itt a sajtóközlemény, hogy a megyei iskolaügy és közművelő­dés élén nem tudta elfoglalni hivatalát, mert a kinevezés a román fronton találta. A dom­bóvári gimnázium irattárábar felkutatott aktákból kiderültél! Molnár György életrajzi adatai 1919-ben harminckét éves. ami­kor megválasztják a munkás- tanács elnökének. De a har­mincharmadik életévét már nen éri meg. Két gyermeke van. el­vált, a gimnáziumban a rajzoló- mértan és a művészeti rajz ren des tar-!--i, Blészer ,Tenőné mos készítet t tar-’lmányá’-ian a kö vetkező áll róla: ,, Molná; Az Agrotröszt 1969-re ezer SZK—4-es gabonakombájnt ren­delt a szovjet külkereskedelem- től. A jól bevált gép iránti igé­nyeket ezzel teljes mértékben ki tudják elégíteni, sőt, a megálla­podás szerint a szállítási határ­idők is kedvezően alakulnak. Az Agrotröszt kérésére ugyanis a szovjet fél vállalta, hogy az 1969- re leszerződött kombájnokat jú­lius 30-ig maradéktalanul leszál­lítja. így az új SZK—4-esek nyá­ron már munkába állhatnak.' A megállapodás alapján az első szállítmányok már a múlt év de­cemberében megérkeztek, s az új év első napjaiban is újabb kom­bájnokat vettek át. A mezőgaz­dasági ellátó tröszt raktáraiba eddig összesen 300 SZK—4-es gabonakombájn érkezett, s töb­bet már el is vittek a megren­delő üzemek. György magas, karcsú alak, 1 Nagy, okos, szürke szemében el- ] tökéltség, sápadt arcán a ke- i mény akarat vonásai. Kevés szavú. 1916-ban, mint rajztanár < került a helybéli gimnáziumhoz. < Forradalmi tevékenységéről meg- i bízható adatok találhatók a fő­gimnázium 1918—1919. évi érte- ; sítőjében”. Korábban a makói i gimnáziumban dolgozott. Idézünk 1 a Makón készült, 1911. december ' 30-i keltezésű minősítéséből: 1 „Szaktárgyaiban képzett, taní­tásmódja kellő gyakorlatra vall. i Buzgó, pontos, lelkiismeretes, 1 magatartása kifogástalan. Jegy- 1 zőkönyvi köszönetben részesült, s könyvtárosi tevékenységének el- J ismeréseként. Apja iskolaszolga, 1 az 1900-as években csak szolgá- ] nak neveztetett”. 1 Fokozdódó izgalommal rákos- 1 gatom a féltett értékeket. 1 Itt a dombóvári munkásta- : nács, ötven nevet tartalmazó 1 eredeti jelöltlistája, mellette a voksolásra jogosító, „szavazat” feliratú karton. (Egy Somogy megyében élő nyugdíjas peda­gógus juttatta el a bizottság­hoz.) Gyenis Antalnak a mun­kástanács pecsétjével ellátott kézírásos felhívása következik, melyet a tanácskormány utasí­tására sem várva, március 24-én adott ki. Megrendültén olvasom, a mártír özvegye, Gyenis Antal- né naplótöredékét, melynek el­ső bejegyzése 1919. augusztus 1-én kelt, és az utolsó 1920. ok­tóber 1-ével zárult. Dermesztő részleteket tartalmaz a forra­dalmár férjet naponta ért brutá­lis kínzásokról, a botozásokról, az atrocitások sorozatáról, a csa­lád megalázottsággal teli, tehe­tetlen kiszolgáltatottságáról. Számon tartott munkásvezér volt Dombóváron Udvardi Vin­ce, fűtőházi munkás, a direk­tórium tagja. Ellene 1919. au­gusztus végén bocsájtották ki ezt az elfogatási narancsot: pe­dig hetekkel korábban, Tamá­siban kivégezték. — Mindenki segített, akihez fordultunk. Sokfelé jártak a bi­zottság tagjai. Fotoszakkörünk éppen tegnap készített a megyei levéltárban negyven-ötven fel­vételt, a korabeli iratok dombó­vári vonatkozású részleteiről. Értékes anyagunk, az Országos Széchényi Könyvtártól kaptuk meg a Dombóvári Proletár 1919-es számainak fotókópiáit. Amire nem is számítottunk, megszereztük Rogó Ferenc dom­bóvári ifjúmunkás, akkori járási ifjúsági szervező tagkönyvének másolatát. (Rogó Feri bácsi emig­rált, megjárta Franciaországot, ma is itt él Dombóváron.) íme az arcképe Hanthi István vörös­őrnek, aki akkor vasúti fűtő volt. Róla annyival egészül ki a kép, hogy rettenetes kínhalállal pusz­tították el. A Tanácsköztársaság leverése után mozdonyhoz kötöt- : ték, mely Kaposvárig vonszolta ■ őt. I — Az egyéb kultúrtörténeti . iratok bizonyítják, hogy az ellen- . forradalmi rendszer születésekor i tett ígéretet kórház építésére. ; Most, ötven év elteltével valósul * ez meg. Megtaláltuk az egykorú . iratokat, a közigazgatásilag el- i különült Ujdombóvár és Dombó- : vár egyesülési törekvéseiről. Mi­• vei a felterjesztés nem tartalmaz­ta a puszták beleegyezését, a bel­. ügyi népbiztosság előírta, a fúzió i csak akkor lehetséges, ha a pusz- - taiak is hozzájárulnak. Augusz- “ tusra tervezték ezt szavazásra j bocsájtani, de a bukás miatt el- . maradt. Csak a felszabadulás ol- r dotta meg Ujdombóvár és Dom­Ezer SZK—4-es Félreértések Elmarasztalható-e a nagydorogi közös gazdaság? Egy- ^ általán nem. Ebben a mezőgazdasági üzemben a te­vékenységi kör bővítését tavaly kezdték. Bedolgozó munkát vállaltak, iskolai bútorokat és felszereléseket gyártanak, s a munka elvégzésére szakembereket alkalmaztak. Most azon­ban hallatszanak olyan hangok, hogy ez kifogásolható mód­szer, hisz a melléküzemági tevékenységnek elsősorban az a célja, hogy enyhítse a termelőszövetkezetekben a foglalkoz­tatottsági gondokat. Nagydorogon viszont azzal, hogy a tsz bedolgozó munkát vállalt, a tagok nem jutottak új munka­alkalomhoz, hisz a gazdaság kívülállók alkalmazásával oldja meg a bedolgozást. Hasonló hangok más gazdaságban is hallatszanak, való­színűleg a zárszámadó közgyűléseket megelőző brigádérte­kezleteken is felvetődnek majd az idetartozó gondok, mert sokan úgy vélik, a tevékenységi kör bővítését kizárólag az indokolja, hogy a gazdáknak még több munkaalkalmat biz­tosítsanak. Ez azonban így, ilyen kategórikusan nem állja meg a helyét. Más szempontok is vezethetik a termelőszövet­kezetet, amikor, mondjuk házikenyérsütésre, fagyártmány- készítésre, fuvarozásra, pecsenyesütésre is berendezkedik. Az igaz, hogy a melléküzemági tevékenység az esetek több­ségében enyhíti a foglalkoztatottsági gondokat, de ez nem törvényszerű. Uj munkaalkalmakat nem csupán és nem ki­zárólag új melléküzemágak biztosítanak, a vetésszerkezet, a termelésszerkezet célszerű módosításával is elérhetjük ezt. lyí egfordítva a dolgot, minden további nélkül elképzel- 1 1 hető, hogy az új kisegítő üzemág rendeltetése min­den, csak éppen nem új munkaalkalom. Nézzük történetesen a tamási Vörös Szikra Tsz dicsérendő vállalkozását, azt, hogy tavaly ősszel az új üzemanyagtöltő állomás mellett meg­nyitották a gazdaság presszós -falatozóját. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben elsősorban nem az a szándék vezette a tsz irányítóit, hogy nagymértékben befolyásolják^ javítsák a tagok foglalkoztatottságát. Arra gondoltak ehelyett, hogy ki­használják azt az adott lehetőséget, amelyet az átmenő­forgalom, az igények növekedése, szinte tálcán kínál a fez­nek. Előfordulhat tehát, hogy a melléküzemág új csatorna a termékek feldolgozására, értékesítésére, anélkül, hogy je­lentősen befolyásolná a. foglalkoztatottságot. A félreértések ma még elég gyakoriak. Érdekes pél­dául, hogy a paksi Ezüstkalász Tsz dohányszárítót szándé­kozik építeni 1969-ben a több munkaalkalom biztosítása re­ményében. Az elképzelés első hallásra igazán tetszetős. Arra gondol az ember, hogy lám-lám, újból utat tör magának egy kiváló ötlet. Kérdés azonban, hogy van-e értelme a foglalkoztatottsági gondok enyhítése céljából a paksi Ezüst­kalász Tsz-ben új dohányszárítót építeni akkor, amikor a Nagydorogi Dohánybeváltó telepe bőségesen el van látva dohányszárítókkal, s emellett a telep munkaerőgondokkal küszködik a szezonban. Érdemes lenne talán ebben az eset­ben a tsz foglalkoztatottsági gondjait olyképpen enyhíteni, hogy a paksiak Nagydorogon vállalnak munkát, s a költsé­ges dohányszárító felépítését mellőzik. C okféle variáció képzelhető el, s végeredményben nem ^ biztos, hogy csak azért érdemes létesíteni egy mellék­üzemágat, mert gondot okoz a tagok részére állandóan, folya­matosan munkát biztosítani, nem valószínű, hogy kizárólag azért kell a tevékenységi kör bővítésével foglalkozni, mert ki­zárólag a tsz érdekei kívánják. — szp — Az 1969-es terv megalapozó számítáisai szerint a kiskereske­delmi forgalom az idén 5—6 százalékkal emelkedik, ennél azonban várhatóan nagyobb mértékben nő a kereslet a tar­tós fogyasztási cikkek iránt. Gépipari közszükségleti cik­kekből jó 10 százalékkal több kerül forgalomba, mint ta­valy. A kohó- és gépipar a lakosság részére mintegy hatmilliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket gyárt az idén, s a termékek nagy többségéből most már ki tudják elégíteni a szükségleteket. A hiánycikkek köre a gépipari fo gyasztási termékek 3—4 százaié kára szűkül. Az üzemek tervei többnyin szoros összhangban vannak a: országos elképzelésekkel. Fisye gépekből nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi igény is növek­szik, a hűtőgépgyár 30 száza­lékkal növeli termelését az idén. Kétszázezer háztartási hűtőszek­rényt gyárt, ebből 150 ezret ha­zai célokra, 30 ezerrel többet, mint tavaly. A gyár lényegesen bővíti a választékot. Az eddigi 50—125—150—175 litereseken kívül, a 100, a 120, a 200, a 210 és a 230 literes hűtőszekrényekből is nagyobb tételeket hoz forga­lomba. A választék további bővítését jelenti, hogy a kereskedelem külföldről is behoz mintegy 50 000 hűtőszekrényt, A Hajdúsági Iparművek kere­ken 400 000 háztartási gépet, mo­sógépet, porszívót, centrifugát, villanybojlert — bocsát ki a? idén. Az elektromos forróvíztá­roló gyártása majdnem megkét szereződik, hazai forgalombj azonban csak a tavalyival azo nos mennyiség, 37 00o' kerül, : többit exportálják. Kedvező fordulat következett be a gázkészülékek gyártá­sában. A Zománcipari Mű­vek salgótarjáni üzeme az idén már 150 ezret készít. Most már nem hiánycikk az olaj kályha sem, amelyet néhány év vei ezelőtt még csak szakszer vezeti utalványra lehetett kapn: A Mechanikai Művek Marcali ban új üzemet létesített, amely nek segítségével a tavalyi 15 ezerrel szemben az idén má 100 000 olajkályhát készít. 1 vállalat különféle kedvezménye két is nyújt vásárlóinak: a olajkályhákat házhoz szállítja, . garanciális időt pedig két évr emelte. / Méltóképpen készülődnek Kiegészült a pedagógus forradalmár életútja — Uj leletek, fotókópiák — Három dosszié telt meg az emlékekkel Mindenki segített — Almaik csak évtizedek múltán válhattak valóra bóvár egyesítését, — mint eleven lexikon kommentálja az iratokat, és párhuzamot von Simon Károly. Az úttörők gyűjtése az eredeti, ötkoronás kékpénz, egy katonai elbocsájtólevél, a világjáró naki honvéd képeslapjai, és egy írás, melyben 1919 decemberében a megyei tanfelügyelő igazoló je­lentést kér Gyöngyösi József dombóvári tanítótól, közölje hol, kinek az unszolására lépett be a szakszervezetbe. Gazdag az anyag, sokasága szinte felsorolhatatlan. Január közepén zárul a gyűjtés, ekkor kezdenek hozzá az anyag rend­szerezéséhez, mely szintén tete­mes időt igényel. Már áttanul­mányozták, kijegyzetelték a té­mával kapcsolatos vaskos olvas­mányokat, — a járási könyvtár meghozatta számukra —. hoev az általános képbe is beilleszthes­sék Dombóvár munkásmozgalmi emlékeit. Értékes, gazdag dokumentum­anyaggal, saiát történelmi múlt­juk megbecsülésével méltóképpen készülődnek Dombóváron az első nép; állam, a Tanácsköztársaság megünneplésére. SOMI BF.NJAM1NNÉ Lesz elegendő hűtőgép, oiajjkáSyha és gáztűzhely Az olajkályha garanciális ideje is két év

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom