Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

A lief interjúja

Vj versenytárs9 a VOLÁN

Január—februári pártnapok megyei előadói

Hőgyész, művelődési ház, január 22, 18 óra, Schrottner Károly megyei párt-vb tag, SZMT vezető titkár, Nagydorog, művelődési ház, január 22, 18 óra, Tolnai Ferenc MB-titkár, Pállá, művelődési ház, január 24, 18 óra, Tatár Lajos MB- m unka társ; Zomba, művelődési ház, január 24, 18 óra,

Pollák Andor MB-munkatárs; Győré, művelődési ház, január 27, 18 óra, Rózsa Imre MB-munkatárs, Tolna, művelődési ház, január 29, 19 óra Somi Benjamin MB-titkár, Bölcske, művelődési ház, január 30, 18 óra, Rév András esti egyetemi igazgató, Szekszárd, mérőműszergyár, február 6, 14.30 óra, Dudás Antal MB-osztályvezető, Dombóvár, Fatelítő Vállalat, február 6, 16 óra, K. Papp József MB első titkár; Tengette művelődési ház, február 11, 19 óra, Harmat József MB- osztályvezető, Dombóvár, Cementipari Vállalat, február 12, 15 óra, Gyurkovics Lajos esti egyetemi tanszékvezető, Szedres, művelődési ház, február 14, 19 óra, György József MB- osztályvezető, Szekszárd, városi tanács, február 14, 15 óra, Harmat József MB-osztályvezető, Dalmand, Állami Gazdaság, február 21, 17 óra, Szabó Géza KISZ MB első titkár.

A szekszqxdi Volán utazási iroda megnyitásakor Tapolczai Kálmán vezérigazgató figyelmeztette az illetékeseket: ezentúl jobban kell kereskedni, versenyezni hogy a szállíttatok és az utazóközönség igényeit a legjobban kielégíthessék. Az új iroda vezetőjével, Kovács Zoltánnal beszélgettünk a Volán feladatairól, céljáról.

— Mindenekelőtt a célról, miért hozták létre az utazási irodát?

— Nem tagadjuk; versenytársai akarunk lenni az utazási irodáknak, együttműködni velük, és az autóközlekedési szakma minden területén a maximálisát nyújtani a lakosságnak.

— Kezdjük a személyforgalommal.

— Minden kül- és belföldi utazási ügyben, különjárat, fürdőjárat, jegyelővétel szervezése, le-, bonyolítása a célunk. Utasainknak félpanziós egész panziós, tehát teljes értékű szolgáltatást nyújtunk; Terveinkben szerepel Harkány, Igái és Balaton fürdő- ivülönjáratainak teljes ellátással való szervezése. Azután Jugoszlávia: Forecs, Dubrovnik. És azt hiszem, ez lesz a sláger: autóbuszos kirándulás az NDK-ban dolgozó fiatalokhoz az itthoni szülők, barátok, ismerősök részére.

— És mi a haszna ebből a közönségnek, már tudniillik, hogy a Volán szervezi, s bonyolítja az utat.

— Elsősorban az hogy olcsóbbak vagyunk, aztán nemzetközi, hazai kapcsolataink, szerződéseink révén valóban újabbat, többet tudunk adni mint más irodák.

— Például.

— A Pannónia Vendéglátó Tröszttel együttműködve luxus ellátást.

— Pesten már van a taxik között verseny. Nálunk csak alig olvasható anró betűs írással tüntetik fel a taxikon: volántaxi, és ebből is kevés van...

— Valóban kevés a taxi. Any- nyi előny lesz, hogy irodánkban is lehet rendelni felállítjuk a városközpontban a taxitelefont,

és tervezzük új kocsik vásárlását is.

— A múlt évben több olvasónk kérdezte: miért nem lehet mikrobuszt utazásra igénybe venni?

— Köszönjük a figyelmeztetést. Gondolunk fejlesztéseink során rá amennyiben idén lesz erre igény. Valóban kedvező ez a mikrobuszos ügy. Például, ha mi szervezzük az utat, a programot akkor három forint tíz fillérbe kerül ^kilométerenként. Tehát egy-két család külföldi utazására kiválóan alkalmas ez a mikrobusz.

— És a holt szezonban e kisbuszokat mindig lehet használni; taxiként... Egyébként tehertaxi is meglehetősen gyakran hiányzik a városból.

— Van amikor a két-három tehertaxi is sok, van amikor tíz is kevés volna. Mindenesetre a fejlesztés e területen is tervünkben szerepel. A nagyobb, tehát 2,5 tonnás tehertaxit a közönség csak a városban tudja gazdaságosan használni. Távolabbi útra nagyon drága,

— És az XX-es kocsik?

— Kaposvárott a Volán-iroda a múlt évben négy XX-es Trabantot üzemeltetett. A kocsik egy fél órát sem álltak. Van benne fantázia. Tervezzük. . hogy megfelelő felmérés, piackutatás után a mi vállalatunk is forgalomba állít XX-es kocsikat. De csak Trabantot, ez olcsó, ez felel meg legjobban a lakosság igényeinek.

— És a TEFU-program?

— Minden teheráru-szállítás- sal kapcsolatos kérdésben elfogadunk rendelést, lebonyolítást.

— Milyen a kapcsolatuk az idegenforgalmi irodákkal?

— A napokban kötöttük meg a szerződést a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatallal, az IBUSZszal is megállapodtunk. Kapcsolatunk a két fél kölcsönös együttműködésén alapszik.

— Az együttműködés tehát olyan, mint két testvérvállalat között...

Ök is, mi is a lakosság, a szállíttatok igényét a legmagasabb fokon akarjuk kielégíteni. S itt szabad az út: ki tud többet, korszerűbbet adni az utazóknak.

— Jó munkát, sikereket kívánunk a versenyhez.

PÁLKOVÁCS JENŐ

Tolna megyében a novovoronyezsi atomerőmű igazgatója

Szombaton január 11-én Tolna megyébe látogatott F. Ovcsi- nyikov, a novovoronyezsi atomerőmű igazgatója, Szabó Benjáminnak, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetőjének kíséretében. A szovjet vendég Somi Benjamin megyei titkár és Ri- góczky István járási első titkár társaságában megtekintette a létesítendő paksi atomerőmű telephelyét, majd Szekszárdira utazott.

A megyeszékhelyen a szovjet vendégjét K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A beszélgetést követően F. Ovcsinyikov városnézésen vett részt, a megye párt- és tanácsi vezetőivel együtt megtekintette a megyeszékhely főbb nevezetességeit.

Dunaföldvári Szociális Otthon vezetője (Dunaföldvár Paksi u. 66. sz)

pályázatot hirdet érettségizett fiatal leány részére, gondozónői állásra.

Ápolónői képzettség megszerzése munka mellett kötelező. Kezdő fizetés 800,— Ft. plusz 280,— Ft gondozási pótlék. Lakást biztosítani nem tudunk. (67)

Felvételre keresünk

érettségizett segédasszisztenseket, gépírni tudó adminisztrátorokat, valamint betegvezetőket.

Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál (Megyei Kórház, Szekszárdi (22)

Felfedeztem Cseresnyést

3. Higyan élnek a cseresnyés! emberek ?

Mindenekelőtt tisztességesen. Lopás itt nagyon ritkán fordul elő. Már említettem az előző riportban, hogy becsülik, sőt, szeretik egymást a cseresnyési emberek, úgy összetartanak, mintha valamennyien egy családba tartoznának.

Mindenkit (kivéve a tettest) meghökkentett és felháborított, hogy a tanítóéktói elloptak három kövér kacsát. Mondták is Aranynénak sokan: pont maguktól!

Azt gondolná a kívülálló, sokat unatkoznak ezen, a Fakstói hét kilométerre lévő, kövésúttal nem rendelkező és nagyon szétszórt településen. A dolog általában nem így áll. Talán még a gyerekek unatkoznak legtöbbet a téli szünidőben. Egyáltalán nem örülnek a téli szünetnek. A két hét alatt egy napon foglalkozást, illetve kötetlen ösz- szejövetelt kellett rendezni számukra, mert már nem bírták otthon. A pedagógus házaspár megbeszélte a gyerekekkel, délelőtt bent lehetnek az iskola egyik termében a kicsik, délután pedig a nagyok, vagyis a felső tagozatosok. Meséli a tanárnő, arra ébrednek hajnali négykor, hogy valaki járkál a folyosón. Az a gyerek volt, aki elvállalta a fűtést. Ilyen korán képes volt fölkelni és elmenni az iskolához, csak azért, hogy időben bemelegedjék a terem.

A hiányzás rendkívül kevés, az egész környéken itt a legkevesebb. De a szülők is elmennek 99 százalékban a szülői értekezletre. Nemcsak télen, amikor esetleg unatkoznának, de őszszel és tavasszal is meglátogatják az iskolát, a gyerekek érdekében. Büszkén mondják Arany Báláék: sokan érettségiztek az ő tanítványaik közül és többen egészen‘szép eredménnyel. Valóban büszkék lehetnek erre, hiszen mint már korábban szó volt

erről, az egész felső tagozat egyetlen osztály, egyetlen tanárral. A tanulási és oktatási lehetőség így nyilvánvalóan nehezebb.

Ha már az iskolásoknál tartunk, feltétlenül meg kell említeni, az életüknek részévé vált, hogy sokszor kimozdulnak a pusztáról, elmennek világot látni. Az utóbbi években kétszer tettek kirándulást Budapesten, kétszer a Balaton mellett és jártak Dunaújvárosban is. A dunaújvárosi tanulmányi kirándulás után csaknem két napig jóformán nem lehetet tanítani a felső tagozatosokat, annyira tele voltak élménnyel, kérdéssel, megbeszélni valóval.

A felnőttek közül az olvasás és a téli színdarabtanulás aránylag sok embert rendszeresen foglalkoztat. A könyvtárnak 68 tagja van. Egy év alatt javarészt kicserélik a könyveket, újakat hoznak a paksi községi könyvtárból. A színielőadás szereplői — fiatalok híján — min;! középkorúak, illetve idősebbek. Az iskolás kor és a kezdeti középkor között legfeljebb néhány lányt, illetve fiút lehet találni Cseresnyésen. Amennyire érthető a szülők ragaszkodása ehhez a helyhez, annyira indokolt a húsz év körüliek rendszeres és állandó elvándorlása. Nos, ilyen körülmények között is .mindig sikeres az előadás. Budapestről hozatnak jelmezeket és az utóbbi években már kizárólag modern színdarabokat tanulnak. Az egykor kedvelt népszínműveket félretették. Tavaly például Tabi László három egyfelvonásosát adták elő. A siker már a próbák alatt hál- latlanul nagy volt, tudniillik any- nyira élvezték a szereplők, hogy egyes esetekben még éjfélkor sem nagyon akarták abbahagyni a próbát.

A lakosság számához képest örvendetesen sok újságot hoz ide

és Gyapára mindennap a postás. Érdemes felsorolni: 52 Nép- szabadságot, 67 Népújságot, 67 Szabad Földet, 50 Ludas Matyit, 47 Rádió és Televízió Újságot, 44 Nők Lapját, 37 Képes Újságot, 9 Ország-Világot, 7 Népsportot, 4 Népszavát és 1 Esti Hírlapot. Utóbbi a gyapai „főpénztárosnak” jár.

Három embertől is megkérdem, hány lakosa van Cseresnyésnek, vagy ha ezt most nem lehet pontosan tudni, hány család él itt? A tanító úgy vélekedik, még a tanács sem tudja pontosan. A nagy területből, a szétszórtságból adódik a bizonytalanság, s nem a vándorlásokból. A cseresnyésiek éppenséggel nem vándorolnak. Egy-két kivételtől eltekintve évtizedek óta itt él minden Ledneczki, Lacza és Mukli.

Kovács András termelőszövetkezeti brigádvezető fejből kilencven családot számolt össze, Németh István postás 87-et. A lakosság számát már bizonytalanabbul lehet meghatározni: 400, vagy 450, illetve a kettő között. Nagyon érdekes lenne egy néprajzkutató, vagy méginkább egy szociológus számára, ha figyelemmel kísérné Cseresnyés életét, változásainak alakulását. Érdekes, hiszen sok minden szói amellett, hogy az egyre nagyobb igényesség végül is vándorlásra készteti a lakosság nagy részét, sőt, a fiatalok máris menekülnek. Másrészt viszont annyira ragaszkodnak a pusztához a cseresnyésiek, hogy nem is tudják elképzelni a költözködést. Építési engedélyt Cseresnyésen nem adnak, tehát a jövő fészkeit nem építhetik helyben. Csupa ellentmondás.

Véleményem szerint Cseresnyés még sokáig meglehetősen jó hely marad.

GEMENCI JÓZSEF