Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

A lief interjúja Vj versenytárs9 a VOLÁN Január—februári pártnapok megyei előadói Hőgyész, művelődési ház, január 22, 18 óra, Schrottner Károly megyei párt-vb tag, SZMT vezető titkár, Nagydorog, művelődési ház, január 22, 18 óra, Tolnai Ferenc MB-titkár, Pállá, művelődési ház, január 24, 18 óra, Tatár Lajos MB- m unka társ; Zomba, művelődési ház, január 24, 18 óra, Pollák Andor MB-munkatárs; Győré, művelődési ház, január 27, 18 óra, Rózsa Imre MB-munkatárs, Tolna, művelődési ház, január 29, 19 óra Somi Benjamin MB-titkár, Bölcske, művelődési ház, január 30, 18 óra, Rév András esti egyetemi igazgató, Szekszárd, mérőműszergyár, február 6, 14.30 óra, Dudás Antal MB-osztályvezető, Dombóvár, Fatelítő Vállalat, február 6, 16 óra, K. Papp József MB első titkár; Tengette művelődési ház, február 11, 19 óra, Harmat József MB- osztályvezető, Dombóvár, Cementipari Vállalat, február 12, 15 óra, Gyurkovics Lajos esti egyetemi tanszékvezető, Szed­res, művelődési ház, február 14, 19 óra, György József MB- osztályvezető, Szekszárd, városi tanács, február 14, 15 óra, Harmat József MB-osztályvezető, Dalmand, Állami Gaz­daság, február 21, 17 óra, Szabó Géza KISZ MB első titkár. A szekszqxdi Volán utazási iroda megnyitásakor Tapolczai Kálmán vezérigazgató figyelmeztette az illetékeseket: ezentúl job­ban kell kereskedni, versenyezni hogy a szállíttatok és az uta­zóközönség igényeit a legjobban kielégíthessék. Az új iroda veze­tőjével, Kovács Zoltánnal beszélgettünk a Volán feladatairól, cél­járól. — Mindenekelőtt a célról, miért hozták létre az utazási irodát? — Nem tagadjuk; versenytár­sai akarunk lenni az utazási iro­dáknak, együttműködni velük, és az autóközlekedési szakma min­den területén a maximálisát nyújtani a lakosságnak. — Kezdjük a személyforga­lommal. — Minden kül- és belföldi uta­zási ügyben, különjárat, fürdő­járat, jegyelővétel szervezése, le-, bonyolítása a célunk. Utasa­inknak félpanziós egész panziós, tehát teljes értékű szolgáltatást nyújtunk; Terveinkben szerepel Harkány, Igái és Balaton fürdő- ivülönjáratainak teljes ellátással való szervezése. Azután Jugo­szlávia: Forecs, Dubrovnik. És azt hiszem, ez lesz a sláger: au­tóbuszos kirándulás az NDK-ban dolgozó fiatalokhoz az itthoni szülők, barátok, ismerősök részé­re. — És mi a haszna ebből a közönségnek, már tudniillik, hogy a Volán szervezi, s bo­nyolítja az utat. — Elsősorban az hogy olcsób­bak vagyunk, aztán nemzetközi, hazai kapcsolataink, szerződése­ink révén valóban újabbat, töb­bet tudunk adni mint más iro­dák. — Például. — A Pannónia Vendéglátó Tröszt­tel együttműködve luxus ellátást. — Pesten már van a taxik között verseny. Nálunk csak alig olvasható anró betűs írás­sal tüntetik fel a taxikon: volántaxi, és ebből is kevés van... — Valóban kevés a taxi. Any- nyi előny lesz, hogy irodánkban is lehet rendelni felállítjuk a városközpontban a taxitelefont, és tervezzük új kocsik vásárlását is. — A múlt évben több olva­sónk kérdezte: miért nem le­het mikrobuszt utazásra igény­be venni? — Köszönjük a figyelmeztetést. Gondolunk fejlesztéseink során rá amennyiben idén lesz erre igény. Valóban kedvező ez a mikrobuszos ügy. Például, ha mi szervezzük az utat, a programot akkor három forint tíz fillérbe kerül ^kilométerenként. Tehát egy-két család külföldi utazásá­ra kiválóan alkalmas ez a mik­robusz. — És a holt szezonban e kisbuszokat mindig lehet hasz­nálni; taxiként... Egyébként tehertaxi is meglehetősen gyakran hiányzik a városból. — Van amikor a két-három tehertaxi is sok, van amikor tíz is kevés volna. Mindenesetre a fejlesztés e területen is tervünk­ben szerepel. A nagyobb, tehát 2,5 tonnás tehertaxit a közönség csak a városban tudja gazdasá­gosan használni. Távolabbi útra nagyon drága, — És az XX-es kocsik? — Kaposvárott a Volán-iroda a múlt évben négy XX-es Tra­bantot üzemeltetett. A kocsik egy fél órát sem álltak. Van ben­ne fantázia. Tervezzük. . hogy megfelelő felmérés, piackutatás után a mi vállalatunk is forga­lomba állít XX-es kocsikat. De csak Trabantot, ez olcsó, ez fe­lel meg legjobban a lakosság igényeinek. — És a TEFU-program? — Minden teheráru-szállítás- sal kapcsolatos kérdésben elfo­gadunk rendelést, lebonyolítást. — Milyen a kapcsolatuk az idegenforgalmi irodákkal? — A napokban kötöttük meg a szerződést a Tolna megyei Ide­genforgalmi Hivatallal, az IBUSZ­szal is megállapodtunk. Kapcso­latunk a két fél kölcsönös együtt­működésén alapszik. — Az együttműködés tehát olyan, mint két testvérválla­lat között... Ök is, mi is a lakosság, a szál­líttatok igényét a legmagasabb fokon akarjuk kielégíteni. S itt szabad az út: ki tud többet, kor­szerűbbet adni az utazóknak. — Jó munkát, sikereket kí­vánunk a versenyhez. PÁLKOVÁCS JENŐ Tolna megyében a novovoronyezsi atomerőmű igazgatója Szombaton január 11-én Tol­na megyébe látogatott F. Ovcsi- nyikov, a novovoronyezsi atom­erőmű igazgatója, Szabó Benjá­minnak, a Nehézipari Miniszté­rium főosztályvezetőjének kísé­retében. A szovjet vendég Somi Benjamin megyei titkár és Ri- góczky István járási első titkár társaságában megtekintette a lé­tesítendő paksi atomerőmű te­lephelyét, majd Szekszárdira uta­zott. A megyeszékhelyen a szovjet vendégjét K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára fogadta. A beszélgetést követően F. Ovcsinyikov városnézésen vett részt, a megye párt- és tanácsi vezetőivel együtt megtekintette a megyeszékhely főbb neveze­tességeit. Dunaföldvári Szociális Ott­hon vezetője (Dunaföldvár Paksi u. 66. sz) pályázatot hirdet érettsé­gizett fiatal leány részére, gondozónői állásra. Ápolónői képzettség meg­szerzése munka mellett kö­telező. Kezdő fizetés 800,— Ft. plusz 280,— Ft gondo­zási pótlék. Lakást biztosí­tani nem tudunk. (67) Felvételre keresünk érettségizett segédassziszten­seket, gépírni tudó adminiszt­rátorokat, valamint beteg­vezetőket. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál (Me­gyei Kórház, Szekszárdi (22) Felfedeztem Cseresnyést 3. Higyan élnek a cseresnyés! emberek ? Mindenekelőtt tisztességesen. Lopás itt nagyon ritkán fordul elő. Már említettem az előző ri­portban, hogy becsülik, sőt, sze­retik egymást a cseresnyési em­berek, úgy összetartanak, mint­ha valamennyien egy családba tartoznának. Mindenkit (kivéve a tettest) meghökkentett és felháborított, hogy a tanítóéktói elloptak há­rom kövér kacsát. Mondták is Aranynénak sokan: pont maguk­tól! Azt gondolná a kívülálló, so­kat unatkoznak ezen, a Fakstói hét kilométerre lévő, kövésúttal nem rendelkező és nagyon szét­szórt településen. A dolog álta­lában nem így áll. Talán még a gyerekek unatkoznak legtöb­bet a téli szünidőben. Egyálta­lán nem örülnek a téli szünet­nek. A két hét alatt egy napon foglalkozást, illetve kötetlen ösz- szejövetelt kellett rendezni szá­mukra, mert már nem bírták ott­hon. A pedagógus házaspár meg­beszélte a gyerekekkel, délelőtt bent lehetnek az iskola egyik termében a kicsik, délután pedig a nagyok, vagyis a felső tagoza­tosok. Meséli a tanárnő, arra ébrednek hajnali négykor, hogy valaki járkál a folyosón. Az a gyerek volt, aki elvállalta a fű­tést. Ilyen korán képes volt föl­kelni és elmenni az iskolához, csak azért, hogy időben bemele­gedjék a terem. A hiányzás rendkívül kevés, az egész környéken itt a leg­kevesebb. De a szülők is elmen­nek 99 százalékban a szülői ér­tekezletre. Nemcsak télen, ami­kor esetleg unatkoznának, de ősz­szel és tavasszal is meglátogat­ják az iskolát, a gyerekek érde­kében. Büszkén mondják Arany Báláék: sokan érettségiztek az ő tanítványaik közül és többen egészen‘szép eredménnyel. Való­ban büszkék lehetnek erre, hi­szen mint már korábban szó volt erről, az egész felső tagozat egyetlen osztály, egyetlen tanár­ral. A tanulási és oktatási lehe­tőség így nyilvánvalóan nehe­zebb. Ha már az iskolásoknál tar­tunk, feltétlenül meg kell emlí­teni, az életüknek részévé vált, hogy sokszor kimozdulnak a pusztáról, elmennek világot lát­ni. Az utóbbi években kétszer tettek kirándulást Budapesten, kétszer a Balaton mellett és jár­tak Dunaújvárosban is. A duna­újvárosi tanulmányi kirándulás után csaknem két napig jófor­mán nem lehetet tanítani a fel­ső tagozatosokat, annyira tele voltak élménnyel, kérdéssel, megbeszélni valóval. A felnőttek közül az olvasás és a téli színdarabtanulás aránylag sok embert rendszeresen foglal­koztat. A könyvtárnak 68 tagja van. Egy év alatt javarészt ki­cserélik a könyveket, újakat hoz­nak a paksi községi könyvtárból. A színielőadás szereplői — fia­talok híján — min;! középkorú­ak, illetve idősebbek. Az iskolás kor és a kezdeti középkor kö­zött legfeljebb néhány lányt, il­letve fiút lehet találni Cseresnyé­sen. Amennyire érthető a szülők ragaszkodása ehhez a helyhez, annyira indokolt a húsz év kö­rüliek rendszeres és állandó el­vándorlása. Nos, ilyen körülmé­nyek között is .mindig sikeres az előadás. Budapestről hozatnak jelmezeket és az utóbbi években már kizárólag modern színdara­bokat tanulnak. Az egykor ked­velt népszínműveket félretették. Tavaly például Tabi László há­rom egyfelvonásosát adták elő. A siker már a próbák alatt hál- latlanul nagy volt, tudniillik any- nyira élvezték a szereplők, hogy egyes esetekben még éjfélkor sem nagyon akarták abbahagyni a próbát. A lakosság számához képest örvendetesen sok újságot hoz ide és Gyapára mindennap a pos­tás. Érdemes felsorolni: 52 Nép- szabadságot, 67 Népújságot, 67 Szabad Földet, 50 Ludas Matyit, 47 Rádió és Televízió Újságot, 44 Nők Lapját, 37 Képes Újsá­got, 9 Ország-Világot, 7 Nép­sportot, 4 Népszavát és 1 Esti Hírlapot. Utóbbi a gyapai „fő­pénztárosnak” jár. Három embertől is megkér­dem, hány lakosa van Cseres­nyésnek, vagy ha ezt most nem lehet pontosan tudni, hány csa­lád él itt? A tanító úgy véleke­dik, még a tanács sem tudja pontosan. A nagy területből, a szétszórtságból adódik a bizony­talanság, s nem a vándorlások­ból. A cseresnyésiek éppenséggel nem vándorolnak. Egy-két kivé­teltől eltekintve évtizedek óta itt él minden Ledneczki, Lacza és Mukli. Kovács András termelőszövet­kezeti brigádvezető fejből ki­lencven családot számolt össze, Németh István postás 87-et. A lakosság számát már bizonytala­nabbul lehet meghatározni: 400, vagy 450, illetve a kettő között. Nagyon érdekes lenne egy nép­rajzkutató, vagy méginkább egy szociológus számára, ha figye­lemmel kísérné Cseresnyés éle­tét, változásainak alakulását. Ér­dekes, hiszen sok minden szói amellett, hogy az egyre nagyobb igényesség végül is vándorlásra készteti a lakosság nagy részét, sőt, a fiatalok máris menekül­nek. Másrészt viszont annyira ragaszkodnak a pusztához a cse­resnyésiek, hogy nem is tudják elképzelni a költözködést. Épí­tési engedélyt Cseresnyésen nem adnak, tehát a jövő fészkeit nem építhetik helyben. Csupa ellent­mondás. Véleményem szerint Cseresnyés még sokáig meglehetősen jó hely marad. GEMENCI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom