Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

Megváltoztak az erőviszonyok Forrtad, Sz. Vasas, Fadd. Ten gehe, Alpári SE, Kisdorog, Szedres és Simontornya teljesítménye Az 19Í57. évi bajnokság titán a vá- rcim4nyosnak az NB Iil-ból kiesett SZtak;zárd! Vasasban, vagy a Fadd- ban. valamint az 1967. évi me­gyei bajnokság 2—3. helyezettjében: Paksiban, vagy Tengelicben kereshet- ide volha. Ezzel szemben volt két j.vB III-as csapatunkat nemcsak a bajnokságot nyert Nagymányok előz­te meg, de előttük végzett Forpád is, amely kétségkívül nem érdem­telenül került a bajnokság 2. he­lyére, kar cos, keményt futballt játszó, k játékért ma is lelkesedni tudó fcárda kovácsolódott össze For- nádon, aifiely Pakson 1:0-as győzelemmel kezdte az idényt. A 3. fordulóban a vtahiási helyi rangadón ugyan alul­maradtak, de óvás utón a 2 pont végül Fórnádé lett. Ezt a tamási megtorpanást követte a Tolna elleni házai döntetlen, de aztán Tengelicen is nyertek 3:l-re, a Szekszárdi Va­sastól is elvittek egy pontot. A fotnádiak sikereit Nagymányok té­pázta csak meg a tavaszi forduló­ban, amely, saját pályáján késztette megadásra az állami gazdaság csa­patát. Ezután már csak Faddon ma­radtak alul, de így is a 2. helyen végeztek a tavaszi idény végén. A tavaszihoz hasonlóan sikeres volt az őszi idény is. Ugyan várat- lahul kikaptak Szekszárdon, az Al­páritól, sőt Simontomyán is, de esteken a megtorpanásokon mindig át tudták lendülni. Legszebb őszi eredményük a bajnokcsapat elleni, nagymányoki 2:2 volt, de legyőzték a Szekszárdi Vasast, Fad dot és így szedresá vereségük már nem be­folyásolta 2. helyezésüket. A volt két NB in-as gárda válto­zatosan szerepelt 1968-ban. A Szek­szárdi Vasas rosszul rajtolt tavasz­éval. Az első négy fordulóban ugyan győzött, de aztán az 5. fordulóban 1:0 arányban alulmaradt Tolnán. Ezt a két pontot még megmentette, mert Tolna helytelenül szerepeltette csere­játékosát, de aztán újabb kellemet­len meglepetések következtek. Hazai pályán nem bírtak sem Tengeliccel, sem Fornáfldál, majd " hideg zuhanyként hatott a Kis­dorog elleni szekszárdi 2:3, ame­lyet követett a Nagymányokon elszenvedett 2:0-as vereség is. A Bogyiszlón elszenvedett 2:l-es ve­reség tette aztán fel a koronát a tavaszi sikertelen széreplésre. A vezetőség mindent elkövetett az őszi sikeress szereplés érdekében, de mint kiderült, nem bizonyult célra­vezetőnek a budapesti é® dunaújvá­rosi játékosok szerepeltetése. Ugyan a csatársor gólkép essége megnöve­kedett (a tavaszi 31 gólra ősszel 48 rúgott gól következett), de sorozatos vereségiek érték a gárdát Tamásiban, Tengelicen. hazai pályán Nagymá- nyoktól, Faddon és végül Fornádon is. így sikernek számított az is, hogy a csapat éremhez juthatott 8 vereséggel is. Fadd szintén rosszul rajtolt, hiszen már az első fordulóban, hazai pá­lyán vereséget, szenvedett Nagymá- nyoktól. A 3. fordulóban újabb meg­lepetés érte a csapatot, Bogyiszlón te. Ezután hiába harcolt jól a gárda, az Sz. Vasastól elszenvedett vereség után a tavaszi idény végén kényte­len volt megelégedni a 4, hellyel, mért az utolsó fordulóban még a jól szereplő Kisdorog is vereséggel küldte haza a volt NB m-as együt­test. Nem sikerült jobban az őszi idény sem, hiszen 5 vereséget szenved­tek. Pedig visszaadták Nagymányoknak az első fordulóban tőlük elszenve­dett vereséget Nagymányokon is. Nem volt baj egészen a 21. fordu­lóig, amikor Pakson 4:2-es vereség következett. Pedig még ekkor is 2. helyen voltak a faddiak. A 23. for­dulótól kezdve azonban sorra ma­radtak el a csapat mérkőzései. Az egyhónapos kiesést aztán megsínylet­te a csapat. Győztek az Sz. Vasas ellen 3:l-re, de Tamásiban. Duná- földvárott, Fornádon, majd végül Tengelicen újabb vereségek érték, a gárdát és már nem tudták meg­szerezni a 3. helyet. Az NB III-asok sikertelen szereplésbe ellenére ez a két csapat volt az, amelytől mezőny­játékot tanulni lehetett. Meg va­gyunk róla győződve, hogy az Sz. Vasas xify, de Fadd is lényegesén .ko­molyabb szerepet kap az idei baj­nokságban. 11 Isárom Gáncs testvér A tengfelici labdarúgócsapat erősségei közé számítanak a Gáncs testvérek. Mindhárman a termelőszövetkezetben dolgoznak. Sándor trak­toros, István kőműves, míg József a fűrésztelepen, mint gépkezelő te­vékenykedik. A három testvér lelkes játékával, sportszerű magatartá­sával kivívta az egész megye labdarúgó-szurkolóinak elismerését. A ké­pen balról a 28 éves Sándor, aki mint középhátvéd játszik a csapat­ban. Középein a 26 éves István, aki a csatársor erőssége, míg jobbról a 23 éves József, ö, mint középpályás segítette hozzá csapatát az eredmé­nyes szerepléshez. Sikeres évet zártak Évadzáró sportestet tartott a Ka- kasdi Termelőszövetkezeti Sportkör. Az 1968-as év sikerekben gazdag volt a sportkör életében. Ez a megállapí­tás csendült ki Istenes Imre sport- le őri elnök beszámolójából is, melyet a sportolók és a 120 sportköri tag megelégedéssel hallgatott végig. A bonyhádi járásban kevesen di­csekedhetnek hasonló eredményekkel, mint a kakasdiak. 1968-ban a női röp- 1 abdacsapatunk a megyebajnoikságban második helyen végzett. A Magyar Népköztársasági Kupa megyei döntő­iét és a megyei kiválasztó versenyt veretlenül nyerték. A röplabdázók í' rém gyűl töményét egészíti ki az az < zíistérem, melyet az Országos Ifjú- Ági Kupa megyei versenyének dön­tőjén szereztek.. Labdarúgásban a megyei II. oszttályú bajnokság kel éri csoportjában az ifjúsági csapatuk bajnokságot nyert, a felnőttcsapat pe­dig az 5. helyen végzett. IV sportéltem megválasztották a köa= ség legjobb sportolóját. Ezt a meg­tisztelő címet Kozma Klára, a röp­labdacsapat játékosa kapta. A labda­rúgók közül Fábián Géza került a második helyre, míg a község labda­rúgó ,,üdvöskéje”, Palkó Ferenc a harmadik helyen végzett. Mindhárom sportolót tárgyjutalomban részesítette a sportkör elnöksége. Az elnöki beszámoló után több fel­szólaló bírálta a megyei röplabda­szövetség munkáját mivel az 1968-as bajnokság és a különböző versenyek során elért helyezésük utáni érmeket és okleveleket a sportkörnek mind ez idáig nem küldték meg. Istenes László vezetőségi tag elmondotta, hogy már megkezdődtek a felkészü­lések az idei bajnokságra. Sportöl- :öző építését is tervezik társadalmi munkában. Az építési munkálatok­hoz szükséges anyagi fedezet egy ré­szét, 20 ezer forintot a községi ta­nácstól megkapják, ha az öltöző terv­rajzait jóváhagyják. Nézzük azokat a csapatokat, me­lyek dicséretre méltóan szerepeltek. Elsősorban Tengelicet kell említeni. Bár valamivel halványabb teljesít­ményt nyújtott a csapat, mint 1967- ben, de az a körülmény, hogy több mint kéthónapos kihagyás után, 5 mérkőzéssel kevesebbet játszva az 5. helyet meg tudta szerezni, ez feltét­lenül dicsérendő teljesítmény. Sikerüket a tengeliciek elsősor­ban annak köszönhetik, hogy vé­delmüket sikerült lényegesen meg­erősíteni. Változatlanul nagyon szeretik a lab­darúgást a tjengelici játékosok és nézők is. Ezt tavasszal bebizonyítot­ták az Sz. Vasas elleni mérkőzésen is, amikor az egyik pontot sikerűit hazavinniök. De nem ez volt az egyetlen váratlan eredményük, őket is az élmezőnybe várjuk az idén. Az Alpári SE azért érdemel dicsé­retet, mert gyenge tavaszi kezdés után ősszel magára talált és az 1967. évi 11. helyezés helyett a 7. helyen sikerült kikötniük. Az Al­pári SE-nek különleges adottságai vannak. Hiszen a megye igen sok tehetséges labdarúgóját gyűjthetik össze, évről évre. Bár az is igaz, hogy az eredményességre nincsen jó hatással, hogy évről évre elöl­ről kell kezdeni a csapatépítés munkáját. Azt várjuk, hogy az Alpári csapata a tavasszal az őszi sorozatot foly­tatja es szereplésével hozzájárul majd, hogy a megyei bajnokság él­ni ezőny e m egerösö üj ék. Kisdorog is becsülettel állt helyt 1968-ban. A legjobbaknak is méltó ellenfele tudott lenni, leginkább ott­honában. Dicséretükre legyen,, le­győzték az Sz. Vasast Szekszárdon, győztek Tamásiban, ahol az Sz. Va­sas és Fadd vereséget szenvedett, le­győzték Faddot, Nagymányokkai döntetlent csináltak Kisdorogon és még sorolhatnánk. Egyszóval nem lehetett biztosra menni ellenük és ez már egymagában érdekessé, élveze­tessé tette a velük játszott, mérkő­zéseket. Megállta helyét első évében Szed­res is a megyebajnokságban. Az elő­kelőnek számító 10. helyezését ugyan csak a hajrában harcolta ki, mégis azt mondhatjuk, hogy a szed- resi csapatnak méltán volt és van helye a legjobbak között a tavalyi eredményei alapján. Még Simontornyáról emlékezzünk, meg. Nem azért, mert a tavalyi 6. helyezés után a csapat a 13. helyre esett vissza, hanem azért, \ mert a si- montomyai gárdának, amely a ta­vaszi szezon végén a bajnokság vé­gén tanyázott, volt szive ősszel erő­síteni és néhány váratlan pontszer­zéssel egyszeriben elkerülte a ki­esést, amely nem is lett volna mél­tó egy olyan nagy múltú sportkörhöz, mint a liga-bajnokságot megjárt Si- montornyának. Ha azonban a simon- tornyaiak nem akarják, hogy ilyen keserves évük * legyen 1969-ben is, mint volt 1968-ban. akkor lényegesen alaposabban kell a felkészüléshez hozzáfogni, mert kétségkívül több van a csapatban, mint amenhjdt a tavaszi idény folyamán ez az együt­tes nyújtott. MNK Nem túlságosan nagy a becsülete Tolna megye labdarúgó sportjának az MLSZ előtt. Legalábbis ez derül ki az MLSZ-nek abból a döntéséből hogy Borsod, Fejér, Fest, Somogy és Szolnok megj'éből 4—4, de Vas, Zala és Tolna megyéből csak 1—1 csapat jut feljebb az MNK megyei selejte­zőkből, amelyekben az NB m-as csa­patok is részt vesznek. Az NB I B-s és NB Il-es csapatokkal kiegészített, 128-as létszámú mezőny három selej­tezőt játszik május 28-án, június 4- én és június 11-én. Az így állva ma­radó 16 csapathoz csatlakozik a 16 NB I-es csapat és ennek a 32 csa­patnak a részvételével kezdődik meg az MNK nagydöntője. Asztalitenisz­versenyek S ' mbaton és vasárnap kőt aafttr.1.'- tenisz-versenyre kerül sor. Szombaton 14.30-kor Szekszárdon a megyei TS nagytermében rendezik Szekszárd vá­ros felnőtt, ifjúsági és serdülő férfi és női egyéni asztalitenisz-versenyét.. Január 12-én, vasárnap, 8.30-kor Bony- i Mdon az I. számú általános irk-^á- ' ban tartják a bonyhádi járás felnőtt, ifjúsági és serdülőbajnokságát. Munkaközi szünet díjazásának figyelembevétele az átlagkereset kiszámításakor Az utóbbi időben több esetben is felvetődött, mi a törvényes útja a munkaközi szünet díjazása figyelem- bevételének az átlagkereset kiszámí­tásánál. Az esetleges további félreértések elkerülése és a helyes gyakorlat ki­alakítása céljából, a következőkben közöljük az e témakörben kialakí­tott és a Munkaügyi Minisztériummal is egyeztetett álláspontunkat: „A 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 7. §.-« (3) bekezdésének utolsó mondatában foglalt az a sza­bály, hogy az elszámolás módjára a kollektív szerződésben kell rendel­kezni, vonatkozik a munkaközi szü­netnek az átlagkeresetbe történő be­számításának módszerébe is. Ebből következik, hogy az átlagkereset ki­számítása során alkalmazható mód­szerek sokrétűek, az adott vállalat sajátosságaitól függően. így többek között három egyaránt alapvetően helyes módszer van, amelynek lényege a következő: a) Az átlagkereset számításánál a munkaközi-szünet díjazását és az idő­tartamát is figyelmen kívül lehet hagyni. Ilyen esetben a munkaközi szünet díjazását minden fizetett nap­ra az így adódott összeghez hozzá kell adni. Töredéknap esetén (pl. ta- núzásmál, véradásnál stb.)_ amikor részben átlagkeresetet, részben pedig munkabért fizetnek, a munkaközi szü­net díjazását csak egyszer szabad el­számolni. b) Az átlagkereset-számításnál a munkaközi szünetnek mind összeg­ben. mind időben történő számítás­ba vét'él éré is lehetőség van. Ezzel kapcsolatban meg kell azonban je­gyezni, hogy töredéknapi (órákra tör­ténő) átlagkereset-fizetés esetén ez a módszer nem alkalmazható. c) Helyes az a módszer is, hogy a munkaközi szünet díjazását az át­lagkereset kiszámításakor összegsze­rűen figyelembe veszik, viszpnt az osztószám megállapításánál a ihuhka- közi szünet időtartamát figyelmen kí­vül hagyják.” Körösi István SZMT Közgazxiasági Bizottság vezető Nagyobb terjedelemben jelenik meg a Figyelő 1969. januártól a Figyelő gazdaság- politikai hetilap eddigi 12 oldal ter­jedelme négy oldallal bővül, s a jö­vőben 16 -oldalon jelenik meg. A bővítést — az olvasók kívánsá­gával egyezően — azért határozta el a szerkesztőség, hogy a lap eddigi alapvető jellegének fenntartása mel­lett ki tudja elégíteni azokat a meg­növekedett igényeket, amelyek a közgazdászok, a gazdasági élet külön­féle területein dolgozó gyakorlati szakemberek részéről különösen az információs jellegű anyagok közlésé­nek növelése iránt felmerültek. A nagyobb terjedelemben a Figyelő — az eddigiek megtartása mellett — fok.ozntosan több új rovattal igyek­szik a gazdaságirányítási reform kö­vetkeztében elsősorban a vállalatok­nál megnőtt információigényt kielé­gíteni. így például a „Figyelő jelenti” cí­mű rovatban a lap hétről hétre ös­szefoglaló tájékoztatást ad az időszerű gazdasági eseményekről; a „Gazda­sági joggyakorlat” című rovat kere­tében rendszeresen közöl a vállalati gazdálkodást érintő bírósági, döntő­bizottsági és egyéb határozatokat s a jövőben rendszeresen hoz munka- ügvi á^tW: Továbbra is is­merteti a hét rendeletéit, s a gaz­dasági élet személyi és vállalati hí­reit. Helyet kapnak a lapban a vállalati ármunkával kapcsolatos tájékoztató anyagok továbbá pénzügyi jellegű in­formációk, beleértve a bankkapcsola­tok gyakorlati kérdéseit. A jövőben minden számban egy teljes oldalon foglalkozik a Figyelő nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink időszerű kérdé­seivel s ennek keretében a többi kö­zött folyamatosan közli az érdekesebb export és import üzletkötéseket, va­lamint a KGST keretében folyó nem­zetközi együttműködés híreit és ese­ményeit. Elsősorban nagyszámú vidéki olva­sói kívánságának tesz eleget a szer­kesztőség, a mik őr növeli a mezőgaz­dasági rovat terjedelmét, beleértve ebbe a világ mezőgazdaságára vonat­kozó tájékoztató cikkek, statisztikai adatok közlését. A lap programj ában szerepel még a közgazdasági és gyakorlati gazda­sági irodalommal való rendszeres foglalkozás (könyvek, folyóiratok stb.). amelynek keretében időközönként is­merteti a nemzetközi gazdasági sajtó érdekesebb cikkeit, tudósításait is. A kibővült terjedelemben helyet kap­nak még a vállalati reklámmunkával. valamint a társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatos kérdések, to­vábbá a szakmai oktatással, tovább­képzéssel összefüggő tájékoztatók; a gazdasági témakörben tartott előadá­sok országos programja stb. A közismert „Kereslet-kínálat” mel­léklet időközönként a bővebb terje­delmen felül kap helyet a lapban. A nagyobb terjedelem ellenére a Figyelő előfizetési díja. illetve pél­dányonkénti eladási ára változatlan mátad. A rédió és a televízió műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Az özönvíz balladája. Csernai Z1 oltán esemény játéka. I. 8.50: Orvosi tanácsok. A csípőiieamrói. 8.55: Ifj. Magyart Imre népi zenekara ját­szik. 9.34: Ut a határtalanba. (Ism). 10.10: Szereti Ön Bartókot? Hódolat és közöny a ielkiismérét mérlegén. 11.30: A Szabó-család. (Ism). 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgaz­daság hírei. 13.08: Válaszolunk hall­gatóinknak. 13.21: Balettzene. 14.05: Gazdasági magazin. 14.35: Luisa Tet­razzini és Dmitrij Szmirnov énekel. 15.£5: Világszlnház. Az iskolarádió drámatörténeti sorozata. AisSkhülosz: Leláncolt Prométheusz. Irta és össze­állította: Sándor Iván. 15.55: Boros Jolán nótákat énekel. 16.19: Minden nap vizsga. Beszélgetés. 16.44: Poi- beat. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: George Malcolm csembalóz«k. 17.47: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. 18.02: Húszas stúdió, össze- tartcztitlk. 19.30: Zenés est öt té­telben. Boros Anikó műsora. 20.50: Az elmúlt év legjobb tánczenei fel­vételeiből. I. rész. 21.20: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 22.29: A „szuperszonikus verseny”. Salgó László írása. 22.28: Nótacsokor. 22.50: Stúdium. A felsőfokú oktatás és az Ipar kapcsolatáról. 23.90: Zenekari muzsika. 23.30—0.25: Patience. Rész­letek Sullivan operettjéből. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Juhász Frigyes kórusmű vei- ből. 10.17: Népi zenekarok műsorá­ból. 10.40: Könnyűzene Ránki György műveiből. 11.10: Szerelmetes bará­taim. Részlet Kende Sándor készülő regényéből. 11.30: Moson yi Mihály operáiból. 12.00: Táncnene. 12.15: A Pro Arte és a Léner-vonósnégyes felvételeiből. 13.17: Könnyűzenei hír­adó. 14.00: Kettőtől hatig — az ak­tualitások jegyében. 18.10: Hang- mezgyűjtők húszperce. 18.30: Kiál­tás az éjszakában. Henry Slesar ^’erikái író elbeszélését fordította rádióra alkalmazta: Horváth ■V*. 19.01: Nóták. 19.27: Uj köny- k. (ism). 19.35: Kapcsoljuk a Zene- ‘•■ rl3mia nagytermét. A Magyar Ka- I marazenekar hangversenye. Hátig- i versenymester: Tátrai Vilmos. Köz­ben: kb. 20.30—20.50: Esd Krónika. II. Kb. 21.35: Vásárról váolr.a.’ Bog­dán István írása. Kb. 21.5-: Hatvani diákjai. Részietek Kerné--., — A.nl/rózy daljátékából. 22.09: Bartók Cantátá- ja a képzőművészetben. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Orosz nyeivtaniolyam i.—iöysiinck. 26. lec­ke. 19.10: Magyar zeneszerzők*/ mű­veiből. 19.53: Üégi angol körusmuzsi- ka. 20.C7: John Ogdon és Brcnáa Lucas zongoraestje a Choltenhami Fesztiválon. (Hangiéivá íc.). 2^.03: Herbert von Karajan op r -elvételei­ből. 22.03: A jazz kedvelőinek. 22.20: Vivaldi: Ti/cnkét hegedűverseny. 11. rész. MAGYAR TV 18.00: Hírek. 18.15: C.:a..: gyerekek­nek! 18.35: iiők, könyve.., krii.ka­sok. Garai Gábor be3_;éi a urai ma­gyar líráról. 18.55: Esti mese. 19.95: Nótaszó. Országos Népzenei Talál­kozó. II. 19.30: Radar. Ifjúsági ér­dekvédelmi műsor. 25.Ö0: Tv-híradó. 20.25: A függöny. Magyarul beszélő nyugatnémet film. 21.30: Remek­művek titkai. Jean Fouquet mű­helyében. 21.50: Tv-híradó. — 2. ki­adás. JUGOSZLÁV TV 16.30: Síversenyek. (Közvetítés Grindelwaldból). 17.45: Se nem fekete — se nem fehér. 13.CC: Az .ián ke­resztül. 19.00: Hol van — micsoda. 19.15: Komoly zene. 20.35: Doszto­jevszkij: Krotka. Tv-dráma. 21.35: Martinu: „Komédia a hídon”. Opera. OSZTRÁK TV 10.00: Iskolatelevízió. 11. osztályosok­nak. 10.30: 6. osztályosok műsora. 11.00: Annak idején. (Ism). 16.30: Gyermekműsor 6 éves kortól. 17.40: Nemzetközi ifjúsági magazin. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.20: Jó éjsza­kát, gyerekek! 18.25: Osztrák képek. 18.50: Tv-konyha. 19.30: Tv-híradó. Őf.96: Sportműsor. 20.15: Aktuális körkép operáról, színházról, operett- ről, 22.30: Tv-híradó,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom