Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

Ünnepi pnrtrmp az 50. évfordulón ötven éve, 1919. január 6-án alakult meg a kommunista párt helyi szervezete, 195 fővel, Győré községben. Ebbő] az alkalomból hétfőn ünnepi pártnapot rendez­tek. amelyre a község minden lakosa hivatalos volt. Meg is töltötték zsúfolásig a gyűlés színhelyét az érdeklődők, akik között veteránok, mint Bocz István, Hinorán János és felesé­ge, valamint Kiss János is részt vett. A jelentős évfordulóra emlé­kezés alkalmából ünnepi beszédet Kovács György, a helyi párt­vezetőség tagja mondott. Utána a Merénylet című filmet vetítet­ték le. Az ünnepélyességet emel­te az általános iskolások színvo­nalas műsora: szavalatok hang­zottak el és sikeresen szerepelt áz énekkar is. Vetőmagtisztító szakmunkásképzés Dombóvárait Vetőmagtisztító szakmunkás- képző tanfolyam kezdődött ked­den a Vetőmagtermelő- és El­látó Vállalat dombóvári alköz­pontjában — elsőként az ország­ban. A két és fél hónapig tartó, bent­lakásos tanfolyamon a vállalat­tal szoros partneri kapcsolatban álló vetőmagtermesztő törzsgaz­daságok: Baranya és Tolna me­gyei termelőszövetkezetek 32 — magtáros, vagy leendő raktáros •— tagja vesz részt. A hallgatók a jól jövedelmező vetőmagvak tisztításának, raktározásának és Szállításának alapfogalmain és minőségi követelményein kívül, gyakorlati munkát végezve meg­ismerkednek a magtisztító gépek­kel is a korszerű dombóvári mag­tisztító üzemben. (-s-ó) Az új gazdasági mechanizmus szellemében hívta össze tanács­kozásra a termelés és az ipar kép­viselőit a szekszárdi tsz-szövet- ség Nagydorogra, a dohánybevál­tó üzembe. Az ankéton Tolna megye dohánytermelő gazdasá­gainak vezetői, szakvezetői mel­lett jelen voltak a dohányipar központi és helyi vezetői is. Az őszinte eszmecserén mind­két felet érdeklő fontos kérdé­sek között szóba került többek között az, hogy megyénkben vi­szonylag új formája a dohány- termelésnek a dohány zölden va­ló átadása. A száraz dohányé­hoz hasonlóan jelentős minőségi követelmények vannak, amit a termelők nem vesznek mindig figyelembe és súlyos ezrektől es­nek el. Bármily furcsán hangzik is, legtöbb kárt tette a túlzott buzgalom a talajerő visszapótlá­sában, ugyanis a dohány, elté­rően más kultúrnövényeinktől, a bő nitrogéntrágyázást valamivel jobb mennyiségi termés mellett sokkal rosszabb minőséggel „há­lálja” meg. A dohányipari árak inkább a minőséget honorálják. A külkereskedelemben is csak a minőséggel állhatjuk meg a he­lyünket. A termelők egyik csoportja ré­széről felvetődött, hogy a dohány- termelés jövőjét a volt terme­lők kiöregedése rövid távek szabja meg, más részről éppen ti lenkezőleg, a falusi lakosság fog­lalkoztatottságának egyik legjobb Az árreform újabb lépései Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egy- időben számos fogyasztási cikk ára módosult, megváltozott az árképzés rendszere, s életbe lé­pett a rugalmas ármechanizmus. E változások együttesen azt je­lezték, hogy megkezdtük a fo­gyasztói árreform végrehajtását. A fogyasztói árreformnak hár­mas célja van: a fogyasztói árak közelítése a társadalmilag szük­séges ráfordításokhoz, az érték­hez; a külkereskedelmi és a ter­melői árak összekapcsolása a fo­gyasztói árakkal és végül olyan rugalmas fogyasztói ármechaniz­mus létrehozóm, amelyben az árstabilitás fenntartása mellett valósul meg a kereslethez és kí­nálathoz igazodó ármozgás. Az új fogyasztói árrendszer és ármechanizmus 1968. évi tapasz­talatai megfelelnek az élőzetets várakozásoknak. Mint ismeretes, a január 2-án végrehajtott ár­korrekciók eredményeként a fo­gyasztói árszínvonal egy száza­lékkal csökkent, s a szabad, va­lamint a kevésbé kötött árak mozgásának hatását a fogyasztói ánszint 1—2 százalékos emelke­désében valószínűsítették az ár­tervezési számítások. A szabad árak kiterjesztését és a rugalmas ármeehanzimust sokan vegyes érzelmekkel fogadták, attól tart­va, hogy a fogyasztói árszínvo­nal a tervezettnél nagyobb mér­tékben emelkedik. A valóságban az árszintnövekedés 0,5—0,6 szá­zalékos. Ez a pozitív jellegű „tervlemaradás” a reáljövedel­mek alakulását is kedvezően be­folyásolta. Mivel a népgazdasági terv a nominálbérek, s általában a pénzbevétel alakulását az 1—2 százalékos árszínvonal-emelkedés figyelembevételével tervezte, a módja a dohánymunka. Ez utób­bi állásfoglalás támogatásához a termelők kedvező beruházási le­hetőségeket sürgettek szárítóterek létesítéséhez. Vitatták a termelőik a levoná­sok jogosságát, azt helyenként túlzottnak tartják. A dohányipar képviselői meginvitálták a ter­melőket ezzel kapcsolatos labora­tóriumi vizsgálatokhoz, hogy a mérési tapasztalatokkal gazda­godva együtt küzdhessenek az esetleges átvevői szubjektivitás ellen. Több agrotechnikai, növényvé­delmi, szállítási, átadás-átvételi kérdésben sikerült közös neve­zőre jutni. Á termelési előleg ügye azonban a pénzügyi kötött­ségek miatt egyelőre nyitott kér­dés maradt. A termelésbe bekapcsolódó fia­talok szakmai ismereteinek bőví­tése érdekében felvetődött a szakmunkásképzés szükségessége. Még ott az ankéton megkezdőd­tek a megbeszélések a dohányipar és a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály képviselője között. Az ipar messzemenő se­gítséget ajánlott fel a termelők­nek. Az ankét végén a nagydorogi i zem vezetője bemutatta a je­nleg folyamatban levő dohány- jntálási tevékenységet. SZAKÁL LÁSZLÓ számítottnál alacsonyabb árszint is a reáljövedelmet növelte. A munkások és alkalmazottak reál­jövedelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben kb. 5—6 százalékkal eme Hfedett, míg a parasztságé ennél valamivel na­gyobb mértékben. A fogyasztói árreform hármas célkitűzését 1968-ban csak sze­rény mértékben közelítettük meg. A fogyasztói árak többsé­ge változatlanul eltér az érték­től, egy részük túlságosan ma­gas, másik részük pedig dotá­cióra szorul. Ennek az érzékel­tetésére hadd utaljunk a követ­kezettre: a fogyasztói ár alapté­nyezője a termelői ár, ehhez já­rul a forgalmi adó. Nos, a for­galmi adóból származó állami bevétel összege csaknem annyi, mint amennyit az árkiegészíté­sekre folyósítanak. (Azok a fo­gyasztási cikkek részesülnek ár­kiegészítésben, amelyeknek a kis­kereskedelmi ára a termelési költségeket sem fedezi). A fogyasztói árak „talpra- állítása” a termelői árak­hoz való közelítése — ami rész­ben árcsökkentést, részben ár­emelést jelent —, teljes körben csak 10—15 év alatt oldható meg, hisz egyebek között a termelési struktúra átalakítását is feltéte­lezi. Arra azonban mód van, hogy egy-egy termékcsoportban — részben a forgalmi adó, rész­ben az árkiegészítés módosítá­sával — a fogyasztói árak lépés­ről lépésre közeledjenek a rá­fordításokat tükröző árarányok­hoz. Az 1968. január 2-i árvál­tozások is részben ilyen jelle­gűek voltak, s azzal függtek ösz- sze, hogy a 2500 forgalmi adó­kulcs 1000-re Csökkent. Az 1968. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy termékcsoporton belül még mindig sok az adó­kulcs, s azok összevonásával nemcsak az adminisztráció csök­kenthető, hanem a termékcsopor­ton belül helyesebb árarányok alakíthatók ki. Az új esztendőben a legszéle­sebb körű forgalmiadó- és ár­változás a ruházati cikkeknél lesz. Az adókulcsok számának csökkentése, a szövetek, a kötött és hurkolt textiliák, a rö­vidáruk és a ruházati cikkek fo­gyasztói árát általában plusz— mínusz 15 százalékkal módosítja A forgalmiadókulcsok össze­vonása a ruházati cikkek mellett a gépjárműalkatrészek, a sport­szerek és papíráruk, egyes fes­tékek, fotóvegyszerek, a centri­fugák és a lemezjátszók árát érinti még. A fogyasztói árszínvonalra 1969-ben egyéb árintézke­dések is • hatnak. A forgalmiadó­rendszer egyszerűsítésétől füg­getlenül változnak egyes rögzí­tett és maximált árak. A leg­jelentősebb árváltozás — a posta­szolgáltatások új díjszabása — november 1-ón lépett életbe. A fűrészáruknál a külkereskedelmi, illetve a termelői árak emelke­dését a fogyasztói árak mozgása is követi; a motorbenzineknél árarányosításra, a tüzelőanyagok­nál — hazai brikett, tüzelőolaj és tűzifa —, jelentős árleszállí­tásra kerül sor.. Olcsóbb lesz - éves átlagban kg-onként 1,30— 1,50 forinttal — a vágott csirke ára. 1969-ben módosul az import fogyasztási cikkek ára. A fo­gyasztási cikkek importjának a választék bővítése mellett az a célja, hogy a hazai termelők monopolhelyzetét gyengítse, ver­senyfeltételeket támasszon. 1968- ban a szükségesnél nagyobb mértékben alkalmaztak megkötő­H—BE ggüiW— pujsag 1S69. január 3. seket a fogyasztási cikkek im­portjánál. Ezek megszüntetésével a verseny reálisabb feltételei jönnek létre, s egyidejűleg az importált fogyasztási cikkek árai is módosulnak. Az árváltozások negyedik tényezője: mindazokon a területeken, ahol a kereslet- kínálat egyensúlya lehetővé te­szi, nagyobb teret kapnak a ke­vésbé kötött és a szabad árak. Szabad áras lesz az import fo­gyasztási cikkek többsége, s bő­vül a szabad árak alkalmazása az építőanyagoknál, a gépipari éls vegyes iparcikkeknél. 1968- ban a szabad árak a fogyasztói árualap 23 százalékát érintették, 1969-ben már 30—33 százalékát. Mit jelentenek mindezek az árváltozások a fogyasztó számá­ra? Az új irányítási rendszer­ben a népgazdasági terv fontos része az árterv, amelynek pon­tos számításokkal meg kell ha­tároznia az árváltozások és a szabad árak mozgásának árszín­vonalra gyakorolt hatását, mert n várható árszínvonal ismerete a feltétele a névleges és a reálbér, valamint az életszínvonal terve­zésének. Az árszámítások sze­rint mindazok a változások, ame­lyek a központi intézkedésekhez — forgalmiadókulcsok össze­vonása, egyes rögzített és maxi­mált árak módosítása, az import fogyasztási cikkek árváltozása — kapcsolódnak, nem érintik az árszínvonalat. Az ártervezés azonban azt is figyelembe vette, hogy a szélesebb körben érvé­nyesülő szabad árak mozgása az árszínvonalat felfelé módosítja. Az árterv 1—2 százalékos ár­szintemelkedéssel számol, s az életszínvonallal összefüggő elő­irányzatok is ezt veszik alapul. A z árváltozások a lakossági ^ építkezést is érintik. Az építőipari termelői árak már 1968- ban emelkedtek s most egyes építőanyagok — elsősorban a fenyőfűrészáruk — ára is fel­felé módosul. Mindez a lakás- építkezés árszínvonalát mintegy 4—5 százalékkal növeli. Az ennél nagyobb mértékű árszínvonal­emelkedés elkerülésére az állam 1969- ben magasabb dotációval támogatja a magánosok — vál­lalati kivitelezésben megvalósu­ló — lakásépítkezését. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Sarki búvárok a zajló Dunán Megérkeztek az északi szár­nyas vendégek: a vadkacsák, a különféle fajtájú récék a Duna mentére. A jegesrécék és a sarki búvármadarak a zajló folyam jégtábláin megpihenve utaznak tovább, s közben úszkálnak és halásznak is a vízben. Az északi vándorok színesebbé változtatták a dunaártéri rengeteg télen is népes madárvilágát Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvesz gyors-( és S gatási osztályvezetőjénél. ■•'c1.-zárd, Keselyűsi út. (69) i, í , _______ l unimmimimmitfimmHimmtiin A korona A Szekszárd és Vidéke Te­rületi Tsz Szövetség titkára, Szűcs Lajos találóan fogal­maz, amikor azt mondja: a zárszámadás minden évben januárban kezdődik, és 12 hó­nap elteltével az évzáró köz­gyűléssel ér véget. Más szóval ez annyit jelent hogy a ma­gyar falvak évente ismétlődő jelentős, politikai és gazda­sági eseménye nem önmagáért való öncélú rendezvény. Fé­nyét, vagy fénytelenségét el­sősorban nem a külsőségek adjálg hanem az év három­százhatvanöt napjának ered­ményei, pozitív, avagy nega­tív eseményei. A vezetőség beszámolója, a felügyelő bizottság jelentése, összegezés, és útmutatás a jö­vőre nézve. A vita, ha van, a tagok és a társtulajdonosok hozzájárulása az új és a sike­resebb kezdéshez. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a szövet­kezeti tagok aktivitását, fele­lősségérzetét ma már csacsi- ság lenne kizárólag azon mér­ni, hogy hányán szólalnak fel a zárszámadó közgyűlésen. Nem ez a döntő. A vélemény- nyilvánítás, az esztendő érté­kelése ugyanis egész évben tart. Nincs oka tehát egyetlen elnöknek sem kínosan magya­rázkodni a vendégek előtt, ha a zárszámadó közgyűlésen nem húszán szólalnak fel, ha­nem csupán hárman. Hagyomány ugyanis, hogy az elemzés, a tanulságok ösz- szegezése éppen az évzárást megelőző hetekben, tehát ezekben a napokban éri el a csúcspontját. Brigádértekezle­teken, kis zárszámadásokon elemzik a társtulajdonosok a közös munkát. Többnyire nyíl­tan, szókimondóan teszik ezt. Korona a zárszámadó köz­gyűlés, s követelmény, hogy a vezetőség beszámolója átfogó, őszinte, világos beszéd legyen. Riasztó és elcsüggesztő, hogy szakszerűség ürügyén még ta­valy is több olyan beszámoló hangzott el, amely figyelmen kívül hagyta, hogy nem mér­legképes könyvelőkhöz kell szólnia, hanem a tsz tagjaihoz. A színvonalat helyenként úgy értelmezik, hogy akkor töké­letes egy beszámoló, ha a tag­ság 70 százaléka nem ért be­lőle semmit. Ezen viszont ér­demes és célszerű változtatni. Hogy a szakszerűség és a köz- érthetőség összeegyeztethető, arra a sok jó példa közül megemlíthetjük a bátaszékj tsz vezetőségének a beszámo­lóját. Világos, egyszerű, szak­szerű és őszinte. Bizonyosra vehető, hisz ki­kerülhetetlen, hogy a beszá­molók a most januárban kez­dődő zárszámadó közgyűlése­ken új elemekkel gazdagod­nak. Lehetetlen például szó nélkül hagyni az új tsz-tör- vényt, a földtörvényt, de ta­lán legelső helyen azt, hogy a gazdaság miként vizsgázott a reform első esztendejéből. Első ízben került sor arra, hogy szó essék a növényter­mesztés, az állattenyésztés, a kertészet értékelése mellett a tamási Vörös Szikra Tsz-ben a presszó-falatozó működésé­ről, a pincehelyi tsz-ben a be­dolgozó tevékenységről, a fád- di Lenin Tsz-ben a panel­üzemről. a bátaszéki Búza­kalász Tsz-ben a tartósító­üzem építéséről.. . A zárszámadó közgyűléseket, mint annyi év óta mindig, most is érdeklődéssel várja Tolna megye közvéleménye. .•’•■Iliiiií toidiMiMiuiUdii. itiílií lilill MgzifiazElasái!—!pari találkozó Sikerült közös nevezőre jutni

Next

/
Oldalképek
Tartalom