Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 5. szám
Ünnepi pnrtrmp az 50. évfordulón ötven éve, 1919. január 6-án alakult meg a kommunista párt helyi szervezete, 195 fővel, Győré községben. Ebbő] az alkalomból hétfőn ünnepi pártnapot rendeztek. amelyre a község minden lakosa hivatalos volt. Meg is töltötték zsúfolásig a gyűlés színhelyét az érdeklődők, akik között veteránok, mint Bocz István, Hinorán János és felesége, valamint Kiss János is részt vett. A jelentős évfordulóra emlékezés alkalmából ünnepi beszédet Kovács György, a helyi pártvezetőség tagja mondott. Utána a Merénylet című filmet vetítették le. Az ünnepélyességet emelte az általános iskolások színvonalas műsora: szavalatok hangzottak el és sikeresen szerepelt áz énekkar is. Vetőmagtisztító szakmunkásképzés Dombóvárait Vetőmagtisztító szakmunkás- képző tanfolyam kezdődött kedden a Vetőmagtermelő- és Ellátó Vállalat dombóvári alközpontjában — elsőként az országban. A két és fél hónapig tartó, bentlakásos tanfolyamon a vállalattal szoros partneri kapcsolatban álló vetőmagtermesztő törzsgazdaságok: Baranya és Tolna megyei termelőszövetkezetek 32 — magtáros, vagy leendő raktáros •— tagja vesz részt. A hallgatók a jól jövedelmező vetőmagvak tisztításának, raktározásának és Szállításának alapfogalmain és minőségi követelményein kívül, gyakorlati munkát végezve megismerkednek a magtisztító gépekkel is a korszerű dombóvári magtisztító üzemben. (-s-ó) Az új gazdasági mechanizmus szellemében hívta össze tanácskozásra a termelés és az ipar képviselőit a szekszárdi tsz-szövet- ség Nagydorogra, a dohánybeváltó üzembe. Az ankéton Tolna megye dohánytermelő gazdaságainak vezetői, szakvezetői mellett jelen voltak a dohányipar központi és helyi vezetői is. Az őszinte eszmecserén mindkét felet érdeklő fontos kérdések között szóba került többek között az, hogy megyénkben viszonylag új formája a dohány- termelésnek a dohány zölden való átadása. A száraz dohányéhoz hasonlóan jelentős minőségi követelmények vannak, amit a termelők nem vesznek mindig figyelembe és súlyos ezrektől esnek el. Bármily furcsán hangzik is, legtöbb kárt tette a túlzott buzgalom a talajerő visszapótlásában, ugyanis a dohány, eltérően más kultúrnövényeinktől, a bő nitrogéntrágyázást valamivel jobb mennyiségi termés mellett sokkal rosszabb minőséggel „hálálja” meg. A dohányipari árak inkább a minőséget honorálják. A külkereskedelemben is csak a minőséggel állhatjuk meg a helyünket. A termelők egyik csoportja részéről felvetődött, hogy a dohány- termelés jövőjét a volt termelők kiöregedése rövid távek szabja meg, más részről éppen ti lenkezőleg, a falusi lakosság foglalkoztatottságának egyik legjobb Az árreform újabb lépései Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egy- időben számos fogyasztási cikk ára módosult, megváltozott az árképzés rendszere, s életbe lépett a rugalmas ármechanizmus. E változások együttesen azt jelezték, hogy megkezdtük a fogyasztói árreform végrehajtását. A fogyasztói árreformnak hármas célja van: a fogyasztói árak közelítése a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz, az értékhez; a külkereskedelmi és a termelői árak összekapcsolása a fogyasztói árakkal és végül olyan rugalmas fogyasztói ármechanizmus létrehozóm, amelyben az árstabilitás fenntartása mellett valósul meg a kereslethez és kínálathoz igazodó ármozgás. Az új fogyasztói árrendszer és ármechanizmus 1968. évi tapasztalatai megfelelnek az élőzetets várakozásoknak. Mint ismeretes, a január 2-án végrehajtott árkorrekciók eredményeként a fogyasztói árszínvonal egy százalékkal csökkent, s a szabad, valamint a kevésbé kötött árak mozgásának hatását a fogyasztói ánszint 1—2 százalékos emelkedésében valószínűsítették az ártervezési számítások. A szabad árak kiterjesztését és a rugalmas ármeehanzimust sokan vegyes érzelmekkel fogadták, attól tartva, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik. A valóságban az árszintnövekedés 0,5—0,6 százalékos. Ez a pozitív jellegű „tervlemaradás” a reáljövedelmek alakulását is kedvezően befolyásolta. Mivel a népgazdasági terv a nominálbérek, s általában a pénzbevétel alakulását az 1—2 százalékos árszínvonal-emelkedés figyelembevételével tervezte, a módja a dohánymunka. Ez utóbbi állásfoglalás támogatásához a termelők kedvező beruházási lehetőségeket sürgettek szárítóterek létesítéséhez. Vitatták a termelőik a levonások jogosságát, azt helyenként túlzottnak tartják. A dohányipar képviselői meginvitálták a termelőket ezzel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokhoz, hogy a mérési tapasztalatokkal gazdagodva együtt küzdhessenek az esetleges átvevői szubjektivitás ellen. Több agrotechnikai, növényvédelmi, szállítási, átadás-átvételi kérdésben sikerült közös nevezőre jutni. Á termelési előleg ügye azonban a pénzügyi kötöttségek miatt egyelőre nyitott kérdés maradt. A termelésbe bekapcsolódó fiatalok szakmai ismereteinek bővítése érdekében felvetődött a szakmunkásképzés szükségessége. Még ott az ankéton megkezdődtek a megbeszélések a dohányipar és a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály képviselője között. Az ipar messzemenő segítséget ajánlott fel a termelőknek. Az ankét végén a nagydorogi i zem vezetője bemutatta a jenleg folyamatban levő dohány- jntálási tevékenységet. SZAKÁL LÁSZLÓ számítottnál alacsonyabb árszint is a reáljövedelmet növelte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben kb. 5—6 százalékkal eme Hfedett, míg a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben. A fogyasztói árreform hármas célkitűzését 1968-ban csak szerény mértékben közelítettük meg. A fogyasztói árak többsége változatlanul eltér az értéktől, egy részük túlságosan magas, másik részük pedig dotációra szorul. Ennek az érzékeltetésére hadd utaljunk a következettre: a fogyasztói ár alaptényezője a termelői ár, ehhez járul a forgalmi adó. Nos, a forgalmi adóból származó állami bevétel összege csaknem annyi, mint amennyit az árkiegészítésekre folyósítanak. (Azok a fogyasztási cikkek részesülnek árkiegészítésben, amelyeknek a kiskereskedelmi ára a termelési költségeket sem fedezi). A fogyasztói árak „talpra- állítása” a termelői árakhoz való közelítése — ami részben árcsökkentést, részben áremelést jelent —, teljes körben csak 10—15 év alatt oldható meg, hisz egyebek között a termelési struktúra átalakítását is feltételezi. Arra azonban mód van, hogy egy-egy termékcsoportban — részben a forgalmi adó, részben az árkiegészítés módosításával — a fogyasztói árak lépésről lépésre közeledjenek a ráfordításokat tükröző árarányokhoz. Az 1968. január 2-i árváltozások is részben ilyen jellegűek voltak, s azzal függtek ösz- sze, hogy a 2500 forgalmi adókulcs 1000-re Csökkent. Az 1968. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy termékcsoporton belül még mindig sok az adókulcs, s azok összevonásával nemcsak az adminisztráció csökkenthető, hanem a termékcsoporton belül helyesebb árarányok alakíthatók ki. Az új esztendőben a legszélesebb körű forgalmiadó- és árváltozás a ruházati cikkeknél lesz. Az adókulcsok számának csökkentése, a szövetek, a kötött és hurkolt textiliák, a rövidáruk és a ruházati cikkek fogyasztói árát általában plusz— mínusz 15 százalékkal módosítja A forgalmiadókulcsok összevonása a ruházati cikkek mellett a gépjárműalkatrészek, a sportszerek és papíráruk, egyes festékek, fotóvegyszerek, a centrifugák és a lemezjátszók árát érinti még. A fogyasztói árszínvonalra 1969-ben egyéb árintézkedések is • hatnak. A forgalmiadórendszer egyszerűsítésétől függetlenül változnak egyes rögzített és maximált árak. A legjelentősebb árváltozás — a postaszolgáltatások új díjszabása — november 1-ón lépett életbe. A fűrészáruknál a külkereskedelmi, illetve a termelői árak emelkedését a fogyasztói árak mozgása is követi; a motorbenzineknél árarányosításra, a tüzelőanyagoknál — hazai brikett, tüzelőolaj és tűzifa —, jelentős árleszállításra kerül sor.. Olcsóbb lesz - éves átlagban kg-onként 1,30— 1,50 forinttal — a vágott csirke ára. 1969-ben módosul az import fogyasztási cikkek ára. A fogyasztási cikkek importjának a választék bővítése mellett az a célja, hogy a hazai termelők monopolhelyzetét gyengítse, versenyfeltételeket támasszon. 1968- ban a szükségesnél nagyobb mértékben alkalmaztak megkötőH—BE ggüiW— pujsag 1S69. január 3. seket a fogyasztási cikkek importjánál. Ezek megszüntetésével a verseny reálisabb feltételei jönnek létre, s egyidejűleg az importált fogyasztási cikkek árai is módosulnak. Az árváltozások negyedik tényezője: mindazokon a területeken, ahol a kereslet- kínálat egyensúlya lehetővé teszi, nagyobb teret kapnak a kevésbé kötött és a szabad árak. Szabad áras lesz az import fogyasztási cikkek többsége, s bővül a szabad árak alkalmazása az építőanyagoknál, a gépipari éls vegyes iparcikkeknél. 1968- ban a szabad árak a fogyasztói árualap 23 százalékát érintették, 1969-ben már 30—33 százalékát. Mit jelentenek mindezek az árváltozások a fogyasztó számára? Az új irányítási rendszerben a népgazdasági terv fontos része az árterv, amelynek pontos számításokkal meg kell határoznia az árváltozások és a szabad árak mozgásának árszínvonalra gyakorolt hatását, mert n várható árszínvonal ismerete a feltétele a névleges és a reálbér, valamint az életszínvonal tervezésének. Az árszámítások szerint mindazok a változások, amelyek a központi intézkedésekhez — forgalmiadókulcsok összevonása, egyes rögzített és maximált árak módosítása, az import fogyasztási cikkek árváltozása — kapcsolódnak, nem érintik az árszínvonalat. Az ártervezés azonban azt is figyelembe vette, hogy a szélesebb körben érvényesülő szabad árak mozgása az árszínvonalat felfelé módosítja. Az árterv 1—2 százalékos árszintemelkedéssel számol, s az életszínvonallal összefüggő előirányzatok is ezt veszik alapul. A z árváltozások a lakossági ^ építkezést is érintik. Az építőipari termelői árak már 1968- ban emelkedtek s most egyes építőanyagok — elsősorban a fenyőfűrészáruk — ára is felfelé módosul. Mindez a lakás- építkezés árszínvonalát mintegy 4—5 százalékkal növeli. Az ennél nagyobb mértékű árszínvonalemelkedés elkerülésére az állam 1969- ben magasabb dotációval támogatja a magánosok — vállalati kivitelezésben megvalósuló — lakásépítkezését. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Sarki búvárok a zajló Dunán Megérkeztek az északi szárnyas vendégek: a vadkacsák, a különféle fajtájú récék a Duna mentére. A jegesrécék és a sarki búvármadarak a zajló folyam jégtábláin megpihenve utaznak tovább, s közben úszkálnak és halásznak is a vízben. Az északi vándorok színesebbé változtatták a dunaártéri rengeteg télen is népes madárvilágát Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvesz gyors-( és S gatási osztályvezetőjénél. ■•'c1.-zárd, Keselyűsi út. (69) i, í , _______ l unimmimimmitfimmHimmtiin A korona A Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség titkára, Szűcs Lajos találóan fogalmaz, amikor azt mondja: a zárszámadás minden évben januárban kezdődik, és 12 hónap elteltével az évzáró közgyűléssel ér véget. Más szóval ez annyit jelent hogy a magyar falvak évente ismétlődő jelentős, politikai és gazdasági eseménye nem önmagáért való öncélú rendezvény. Fényét, vagy fénytelenségét elsősorban nem a külsőségek adjálg hanem az év háromszázhatvanöt napjának eredményei, pozitív, avagy negatív eseményei. A vezetőség beszámolója, a felügyelő bizottság jelentése, összegezés, és útmutatás a jövőre nézve. A vita, ha van, a tagok és a társtulajdonosok hozzájárulása az új és a sikeresebb kezdéshez. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a szövetkezeti tagok aktivitását, felelősségérzetét ma már csacsi- ság lenne kizárólag azon mérni, hogy hányán szólalnak fel a zárszámadó közgyűlésen. Nem ez a döntő. A vélemény- nyilvánítás, az esztendő értékelése ugyanis egész évben tart. Nincs oka tehát egyetlen elnöknek sem kínosan magyarázkodni a vendégek előtt, ha a zárszámadó közgyűlésen nem húszán szólalnak fel, hanem csupán hárman. Hagyomány ugyanis, hogy az elemzés, a tanulságok ösz- szegezése éppen az évzárást megelőző hetekben, tehát ezekben a napokban éri el a csúcspontját. Brigádértekezleteken, kis zárszámadásokon elemzik a társtulajdonosok a közös munkát. Többnyire nyíltan, szókimondóan teszik ezt. Korona a zárszámadó közgyűlés, s követelmény, hogy a vezetőség beszámolója átfogó, őszinte, világos beszéd legyen. Riasztó és elcsüggesztő, hogy szakszerűség ürügyén még tavaly is több olyan beszámoló hangzott el, amely figyelmen kívül hagyta, hogy nem mérlegképes könyvelőkhöz kell szólnia, hanem a tsz tagjaihoz. A színvonalat helyenként úgy értelmezik, hogy akkor tökéletes egy beszámoló, ha a tagság 70 százaléka nem ért belőle semmit. Ezen viszont érdemes és célszerű változtatni. Hogy a szakszerűség és a köz- érthetőség összeegyeztethető, arra a sok jó példa közül megemlíthetjük a bátaszékj tsz vezetőségének a beszámolóját. Világos, egyszerű, szakszerű és őszinte. Bizonyosra vehető, hisz kikerülhetetlen, hogy a beszámolók a most januárban kezdődő zárszámadó közgyűléseken új elemekkel gazdagodnak. Lehetetlen például szó nélkül hagyni az új tsz-tör- vényt, a földtörvényt, de talán legelső helyen azt, hogy a gazdaság miként vizsgázott a reform első esztendejéből. Első ízben került sor arra, hogy szó essék a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet értékelése mellett a tamási Vörös Szikra Tsz-ben a presszó-falatozó működéséről, a pincehelyi tsz-ben a bedolgozó tevékenységről, a fád- di Lenin Tsz-ben a panelüzemről. a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a tartósítóüzem építéséről.. . A zárszámadó közgyűléseket, mint annyi év óta mindig, most is érdeklődéssel várja Tolna megye közvéleménye. .•’•■Iliiiií toidiMiMiuiUdii. itiílií lilill MgzifiazElasái!—!pari találkozó Sikerült közös nevezőre jutni
