Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 4. szám
Elromlott... — Legfeljebb elválunk... Cinikusan, vagy tréfásan sokszor elhangzott már ez a két szó házastársak, vagy jegyesek közt, azzal a ki nem mondott gondolattal, hogy talán mégsem kerül erre sor. Hátha sikerül zökkenő- mentesen együtt élniük. Meddig is? Az anyakönyvvezető nem mondja esketésnél: holtomiglan- holtodiglan. Két ember vállalja a házasságot, amely sokszor nem sikerül. Valamennyi félresiklott közös élet magában hordozza az okot, de vajon a következmények is egyformán érintik-e a két felet? Két elvált asszonnyal, egy volt férjjel beszélgettünk. A nevek természetesen képzeletbeliek, csak a személyek valóságosak. mosni, főzni rá, még akkor is, ha soha, egyetlen egyszer sem mondta a főztömre: ez jó volt. Most mennyivel jobb egyedül? Hová mehetek így szórakozni, falun? Még egy moziba se. Majd Lillafüreden, az üdülésnél beszélgethetek emberekkel, de utána még rosszabb lesz visszazökkenni a magányba. Még jó, hogy tanítványaim vannak. Az egyedüli jó az a pár óra, amit az iskolában töltök, éppen ezért vállaltam el minden plusz munkát, amit mások nem szívesen csinálnak... 2. 1. Jutka vidéken tanítónő. A karácsonyt és a szilvesztert a hegyekben tölti majd, hatnapos beutalót kért a szakszervezettől jó- előre. A magányos ünnepektől félt a legjobban, mégis unokabátyjának kellett meggyőzni őt arról, hogy vállalkozzon a téli üdülésre: egyedüS is érdemes nekivágni. Vékony, madárcsontú. Sokszor kiabál indok nélkül, és könnyen sírva fakad. A rokonság szereti és sajnálja, de ideges természetét még a közvetlen hozzátartozói is nehezen viselik el. Pedig tudják, hogy nem máról holnapra lett ill : a félresikerült házasság sokat változtatott rajta. Otthona most karácsony előtt a csendes, vidéki kisváros, ahol idős szülei élnek. Jutka egyetlen gyerek, és kiskorától hallja szülei perlekedését. Egyedüli kivezető útnak a házasságot látta a családi pokolból. Férjhez ment, az első valamennyire is szimpatikus kérőjéhez. Elkényeztetett, féltve óvott egyetlen fiúhoz. Mosott, vasalt, főzött, és az ifjú férj olyan durva volt hozzá, amennyire megszokta, hogy lehet, a saját anyjához. Talán még valamivel durvább is: az anyját nem merte megütni. Ha Jutka számon kérte az urától egy-egy éjszakai kimaradását, testi nyomokkal viselte a „kíváncsiság” büntetését. Elválni mégsem akart, Szerette a férjét, konvencionális, buta szerelemmel, az emberi méltóság vesztésével is. Az utolsó nagy összeütközés aztán mégis felkavarta ezt a csendes nőt is, elköltözött a közös lakásból. Falura ment, ahol szobát kapott, és vállalnia kellett az elvált asszonynak ismeretlenül is kijáró megkülönböztetést. Most sírva panaszolja: — Jobb volt együtt, még ha vert is, sokkal jobb. Most nincs kiről gondoskodnom, nem hallok mást, csak a saját lélegzetem. Én szeretnék törődni a férjemmel, Verával a vonaton utaztam együtt, és kéretlen is könnyen ki1 tárult élete könyve, pedig zárkózottnak, megközelíthetetlennek látszott. Hat éve vált el. Szép a szájának vonala, mély sötét szemei, amelyet nem határolnak festékvonalak, ovális, tojásdad arca. A homlokát már megtörték a ráncok, és a szájsarokban is kesernyés vonalak húzódnak. — A férjem? Belső díszítéseket, freskókat készített. Divatos festő volt: Franciaországban. Igen, nagyon romantikus a szerelmünk, és a házasságunk története is. Mégis nyolc hónapig bírtam csak vele. Hazajöttem, most a szüleimmel élek, gyönyörű, modem lakásban. Egészségügyi vonalon dolgozom, ha egyszer arra jár, keressen fel, hogy bővebben is beszélgethessünk.... — Miért nem költözik Pestre? — Az ember ott él, ahol laknia kell. Nem mindig mehet a vágyai után szabadon, és engem ideköt a munkám is. Van egy prózai oka is: ha Pestre cserélnénk a szüléink lakását,' ott már nem kapnánk érte kétszobásat. Itt pedig nagyon rosszak az ismerkedési lehetőségek, mint minden kisvárosban. Harminckét éves vagyok, de számolhatok azzal, hogy végleg egyedül maradok. — Nem is akar újból férjhez- menni? — Őszinte vagyok: akarok. Vagy inkább szeretnék, de kihez? Mi nők csak a lehetőségeinkkel gazdálkodhatunk és azok itt meglehetősen szűkek. Pedig lehet, hogy egy másik kisvárosban él valaki, aki éppen olyan egyedül van, mint én, csak soha nem találkozunk össze, mert nem is tudunk egymásról __ e gyszer, és Pistáéknál is csak a házasságban derült ki, hogy a sokáig áhított asszony az ártatlanságán kívül kevés jótulajdonsággal rendelkezik. A gyerek miatt megpróbálták az együtt élést a veszekedések után is, de mindkettőjük makacs, és nem hajlandó megváltozni a másik kedvéért. Most élnek, külön, Pistának pedig kitűnő albérlete, és jó szakmája van. Megkeresi a szükségleteihez elegendő pénzt, talán fölösen is, s mert mutatós férfi, vonzódnak hozzá a nők. Csak sejteti, de magabiztosan, hogy a lányok se hanyagolják el. Büszke rá, hogy ő nem ígér semmit, nem hazudik, hogy házasodni akar. Ennek ellenére nem esik nehezére új és könnyű kapcsolatokat kialakítani, mert a eta_ tisztikai adatok szerint is többen vannak a nők, és sokan reménykednek abban, hogy ilyen úton, de párt szereznek maguknak. Pistának ezért „irigylésre méltó” helyzete van, őt nem zavarja az elvált ember cím, és legkevésbé se zavarja a magány. Irigylik a házasok is, mondja nem egyszer, de titokban hozzáteszi, hogy azért neki is sokszor jut eszébe a családja. 4. Kettő: egy. Talán igazságtalan az arány, de a nők is így viszony- lanak a ' férfiak számához, ezért így helyes megnézni, hogy milyen a sorsa nemenként az elvált házasoknak. Három példa még nem ok az általánosításra, és könnyen lehet hibás a belőlük levont következtetés. A bemutatott kép mégsem bízató: ha elromlik valami, nem mindig viselik egyformán a súlyát a „rontótársak”... B. MOLDOVÁN IBOLYA A (gépjárművezetés rutinmunka? Még a nyáron történt: Szek- szárd központjában az útépítés miatt megtiltották egy szakaszon a gépjárművek parkolását. Rövid fél óra alatt a rendőr járőr nem kevesebb, mint tíz személyt figyelmeztetett, később ugyanennyit helyszínen megbírságolt. A figyelmeztetett és a bírságolt személyek valamennyien szekszárdiak voltak. „Tegnap még szabad volt itt parkolni” — mondták, s védekeztek azzal, hogy „az ember már közlekedni sem tud, mert tele van a város táblákkal”. Ezt a nyári történetet az juttatta eszünkbe, hogy az ünnepek előtt visszatért a régi közlekedési rend a szekszárdi Zalka Máté utcába: tehát a Béla térről nem szabad gépjárművekkel behajtani az utcába, a Kulacs vendéglő felé. Két délelőtt szemlélődtünk e helyen. Az első nap, amikor a közlekedés meglehetősen „friss” volt itt az új rend szerint. szinte eanymás után rohantak a keskeny utcába a járművek — megsértve a KRESZ-t. Másnap már baleset is történt. Egy tehergépkocsi össze- koccant egy lovas kocsival. A tehergépkocsi behajtott a tiltó tábla ellenére. Ezután még egész nap megfigyelhető volt, és még napjainkban is: a szekszárdi gépjárművezetők rutinból vezetnek. A megszokott utcák, az évek óta érvényben levő szabályok, a felállított táblák már valósággal beidegződtek a vezetőkbe. A szekszárdi járművezetők nem a KRESZ táblái szerint közlekednek. Érdemes erről most, a tél folyamán beszélni, amikor van idő a közlekedési ismeretek felfrissítésére is. A téli hónapok során kevesebb jármű közlekedik a -városban, a közutakon, a veszély azonban nem csökken: rosszak a látási viszonyok csúszósak az utak stb. A megyeszékhelyen ezenkívül még nagyarányú útépítés is folyik. Előfordul, hogy egyik napról a másikra a régi, megszokott közlekedési rendet megváltoztató táblát helyeznek ki, úgy terelik a. forgalmat, hogy az útépítő munkát ne akadályozza. Épp a vasárnapi Tolna megyei Népújságban jelent meg egy felhívás: ismét módosítjájk a város központjában a járművek közlekedésének rendjét. A vezetés nem lehet rutinmunka, A KRESZ az országutak, a járművek vezetőinek törvénye. Betartani és e táblák szerint közlekedni kötelesség. Megbüntetik aki vét a törvények ellen. A büntetések nevelő hatásukkal, sőt elrettentő hatásukkal is hozzájárulnak, hogy a rutinos munka a volán mögül mindinkább eltűnjék. Szekszárdon a jövőben mind több változás figyelhető majd meg a város közlekedésében. A nagyarányú út- és egyéb évítkezések miatt gyakran változtatják majd a járművek haladásának irányát. Tehát a jövőben még inkább a KRESZ-táblák szerint kell közlekedni,- Pj 3. „Szakály Testvérek Építőipari Ktsz. azonnali belépéssel felvesz kőműves, asztalos szak- és betanított munkást, villany- szerelőt, építő és szakipari munkára segédmunkást, tanuló és gyakorlott szövőnőké*, valamint tíznél több szakmába jelentkezhetnek fiatalok ipari tanulónak. Jelentkezni lehet: Szekszárd. Rákóczi u. 15. (581 Pista egy éve él külön, egy hónapja vált el törvényesen. Nem is akar többet megnősülni, mondja. Magas, csinos férfi, jó szakmája, jó albérlete van. Főnyeremény egy különbejáratú albérlet, mondja és cinkosan hunyorít hozzá. Különösen nőtársaságban hajtogatja ezt szívesen, hangsúlyozva, hogy milyen kitűnő lehetőséget kínál a kettesben találkozásra. Van egy gyereke, volt felesége neveli. Fizeti érte rendesen a tartásdíjat, és törődik is a kicsivel, mert szereti. Kényelmesen szereti: távolbók Ma is azt tartja, hogy volt felesége a legkülönb nő azok közül, akiket eddig ismert. Erre egyetlen kritériuma van, a feleségét sikerült a legnehezebben elérnie. Házasság volt az ára, Érdekes, a legdrágábban vásárolt ajándékra is ráún az ember Népűjsáo 5 1969, január 1. Éjszakai őrjárat Egy évvel .ezelőtt jelentkeztünk hasonló témájú írással: éjszakai őrjáraton tapasztaltakat írtunk meg, hogy Szekszárd város területén üzemeknél, vállalatoknál miként őrködnek, ne keletkezzen tűz, s ha mégis, tudják-e a teendőket a gyors mentés érdekében, és mit tettek a megelőzésért. Most. hasonló ellenőrzésről adunk tájékoztatást. — Akkor az ellenőrzés során több problémát találtunk — mondja út közben Csöglei István őrnagy, a tűzoltóság megyei parancsnokhelyettese — szeretnénk remélni, hogy megfogadták a tanácsot. — A vizsgálat milyen konkrét területeket érint? — Megnézzük, az áramtalaní- tást elvégezték-e, a kályhák tüzét eloltották-e, nem zárták-e el a közlekedési utakat, kijáratokat, vagy éppen a tűzcsapokhoz vezető utakat? Általában a jó gazda gondosságával hagyták őrzőjére az üzemet. Másrészt az éjjeliőr baj esetén tudja-e mit kell tennie, s megvan-e hozzá a lehetősége. az udvar egy része sötét, mert egy villanyégő hiányzik, a portásfülkében lévő elektromos fűtőtest dugaszolója el van égve. Kedvező körülményeket találunk útunk során a HERBÁRIÁ-nál, a Vasipari Vállalat autórészlegénél, de példás rend van a Bőrdíszműnél is. Ez utóbbit azért is meg kell említeni, mert egy évvel ezelőtt elmarasztalásban volt részük. Okultak a hibákból, azóta rend van. A Textil-Röviköt és Cipő Nagyker. Vállalatnál is csupán annyi hibát észleltünk, hogy Mit tesz, ha tűz keletkezik ? A Gyümölcsszeszipari Vállalat portása úgy tudja, hogy a 00—4- et kell hívni. De hiába tárcsázza a helyes számot — amelyet mi mondunk meg — a 00—5-ösön nem jelentkezik senki. Jó 15 perces nyomozás után — akkor is csak a segítségünkkel — megtaláljuk a hibát: elfelejtették átkapcsolni a készüléket a portára. — Ennyi idő alatt —, de ha baj van, s a mi segítségünk sincs itt, még több — ha valamelyik üst felrobban, leéghet az egész épület. Ez pedig testvérek között is legalább egymillió forint — mondja Csöglei István őrnagy. De találunk más szabálytalanságokat is. A telefonszobában a vaskályha tele parázzsal, s az aj- tószárfától alig van 10 centire. A szőnyeg is a kályhához ér, a cső sines rögzítve. És ugyanilyen körülmények vannak az étkezdében is. — Mindenesetre az üzemvezető helyében nem tudnék nyugodtan aludni — ez az általános vélemény. — Nem tudják a Tűzoltóság helyes számát a vasút forgalmi irodájában, a hibabejelentőt kérnék baj esetén. A Vas-Műszaki Nagyker. Vállalat öreg portása telefonálni sem tud. A tűzveszély feltétlenül szükség is lehet rá csak ne legyen baj esetén akkor is késő. A szerelőműhely előtt „marós csendélet” fogad bennünket. Itt töltik az akkumulátorokat. Műanyag vödrökben kénsav és víz, körös-körül pedig papír és rongyhulladék. Előtte egy erőgép S az éjjeliőr tudja feladatát. Még azt is megmondja,- a földalatti tűzcsap az iroda sarkánál van. Csak nem találjuk — amin ő lepődik meg legjobban. Végül egy felderítő örömével jelenti: megtalálta. Csupán néhány erőgép áll .útban. S ha tűz ütne ki, először a gépeket kellene elvontatni. Véleményünk szerint a zűrzavarban semmire sein lenne idő... Hasonló rendetlenséget, tűzveszélyes gócokat találunk az Öra- és Ékszeripari Vállalatnál is. A papírdobozós áruk között eldobott cigarettavégek árulkodnak, hogy egyesek nem sokat adnak a tűzrendészet! szabályok betartására. Egyik helyen a poroltó kér szüléket sem tudják kezelni. A másik helyen is 12 ember közül kettő. Az, hogy a telefon mór hetek óta néma, már csak „ráadás”. Vagy, ha lángol mái- az üzem, majd csak meglátja valaki?... Utunk véget ért, s ha ismét csak r rossz példák vannak túlsúlyban' : szánd:’ os és nem a valóságos helyzetet tükrözi: ezt ezért teszek. hogy tanulságul adjuk át. s okuljanak belőle (1—e) viszont elképesztő. Húsz másodperc alatt jelentkezik azonban a Tűzoltóság a Vegyianyag Nagy- kertől és az AGROKER-től kapott hívásra. Nos, ez utóbbinál
