Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

Utazás a forint körűi A bűnozoi Kísértésbe ejti — Porig égett a fehérneművel együtt — A takarékszövetkezet: biztonság Néhány nappal eaelőtt arról írtak az újságok, hogy Apostag községben Zrínyi utcai lakásán eszméletlenül találták Fodro­zták Györgyné 77 éves nyugdí­jast. Az asszonyt életveszélyes állapotban szállították kórházba. A rendőrségi vizsgálat megálla­pította, hogy az idős asszony el­lem rablótámadást követtek el. Nem sokkal később a rendőrség’ elfogta Trencsényi Ferenc 43 éves büntetett előéletű helyi la­kást, aki beismerte az elkövetett bűncselekményt. Trencsényi szál­láshelyén meg is találták az asz- szonytól ellopott, mintegy 24 ezer forintot. I gyilkos pénzt keres A pénz úgy vonzza a bűnözőt, mint a dög a dögkeselyűt. A rendőrségi krónika gyakran jegy­zi fel, hogy a bűnözők a betörés vagy a rablógyilkosság elköveté­sekor rendszerint már tudják, hogy a sértett otthon a lakásán nagyobb pénzösszeget tart. Ez a felismerés vezette Kiss Pált is, aki a közelmúltban özvegy Papp Jánosné magánosán élő asszony fejét a felismerhetetlenségig szétroncsolta, a gyilkos pénzt ke­resett, a kredenc felforgatott fiókjai legalábbis erre utaltak. A rendőrség valóban bravúros nyo­mozással elfogta a tettest, de özvegy Papp Jánosnál már nem támaszthatta fel. Nagy összegű készpénzt otthon» tartami nem célszerű. Nem csu­pán a bűnözők miatt tanácsos a munkával megszerzett forintokat takarékszövetkezetbe helyezni, célszerű ezt megtenni más, előre nem látott veszélyek miatt is. Előfordult már. hogy a lakás­ban tűz keletkezett, a szomszé­dok, az önkéntes és a hivatásos tűzoltók idejében megfékezték ugyan a lángok pusztítását, de a szekrényben tartott ötvenezer forintot már nem lehetett meg­menteni. Porig égett a fehér­neművel együtt. De szinte min­denki ismer ilyen, vagy ehhez ha­sonló történeteket. Krimibe illő nyomozás kezdődött egy kopot­tas férfiöltöny után, amikor el­adták azt az ószeresnek, és csak jóval később derült ki, hogy a nagypapa a felöltő bélésébe varrt. bele tízezer forintot. Máskor a férgek rágták össze felismerhetet­lenségig a százas bankókat... Valamennyi család számára elérhető Azoknak van igazuk, akik azt tartják, a takarékszövetkezet je­lenti a biztonságot. Tolna me­gyében 21 takarékszövetkezet mű­ködik tizennégy kirendeltséggel, és még ezen kívül nyolc betét­gyűjtő pénztárral. Szinte nincs egyetlen olyan család sem a me­gyében, amely részére elérhetet­len lenne a takarékszövetkezet. Ebben az időpontban indokolt erre újólag felhívni a szövetke­zeti gazdák figyelmét is, hisz most a zárszámadás időszakában több tízmillió forint készpénz kerül kifizetésre. Egy-egy csa­lád nem ritkán húsz—harminc, sőt negyvenezer forintot visz haza. S a községben a zárszám­adás eredménye nem titok. A tisztességtelen szándékú ember is tudomást szerez arról, hogy hol milyen összeg lapulhat a szek­rények mélyén, vagy más biz­tonságosnak vélt helyen. A csá­bítás kísértése erős. Százhatvanütezer lakos A takarékszövetkezetek műkö­dési területén él a megye lakos­ságának mintegy nyolcvan szá­zaléka. 165 000 lakos él a 21 ta­karékszövetkezet működési terü­letén, s közülük 35191 tagja va­lamelyik takarékszövetkezetnek. A részjegyek összege több mint négymillió forint, pontosan 4 018 000 forint. A takarékszövetkezetek és a >.vmelőszövetikezetek együttmű­ködése a zárszámadások utáni !dfizetésen kívül további, új le­hetőséget. teremt a tagok év köz­beni takarékoskodásához. Ennek lényege az, hogy a ter­Az te Igaz azonban, hogy ma már a szövetkezeti tagok nagy többsége minden szempontból előrelátó, s az évzáráskor kapott pénzjáradóságot legfeljebb csak megszámolni viszi haza, utána nyomban a takarékszövetkezet­ben helyezi eL Hogy ez mennyire így van, azt éppen az egy évvel ezelőtti zár­számadások igazolják. Tavaly a zárszámadások időszakában 87 millió forintot helyeztek el a Tolna megyei szövetkezeti gaz­dák a takarékszövetkezetekben. Az összeget kiegészítik Nyilvánvalóan mutatja tehát ez a tény. hogy a gazdák biztonság­ban akarják tudni azt a pénzt, amiért egész évben sokat és ke­ményen dolgoztak. S a bizton­ság forrásának a takarékszövet­kezetet tekintik. Érdekes, hogy ilyenkor gyakran fordul elő, a tsz-től kapott összeg kiegészítése; többször előfordul, hogy ha a szövetkezeti gazdának végelszá­moláskor tizenkilencezer forint a készpénzjárandósága, ezt az összeget ezer forinttal kikerekí- tí, és húszezer forintot helyez el a takarékszövetkezetben. A megye takarékszövetkezetei ismét felkészültek az év legje­lentősebb üzleti forgalmára. El­sősorban a takarékoskodás elő­nyeire hivatkoznak, amikor a betétállomány növelését szorgal­mazzák. A tsz-tagok viszont nyilvánvalóan főleg arra gondol­nak, hogy egy részről pénzük ka­matozik, más részről ott van a leg­jobb helyen a takarékszövetkezet „védőszárnya” alatt. m slőszövetkeiet — a tag megbízá­sából a havi előlegből meghatáro­zott összeget átutal a tag beié'- | számlájára. Ennek lebonyolít' 1 sát a termelőszövetkezetekben takarékossági megbízottak vég . zik. ’. _ íj. Új lebetiség, új szolgáltatás Tehermentesítik a termelőszövetkezetek pénztárait A szövetkezeti tagok pénzintézetei S zámtalan megnyilatkozá­sa van. annak, hogy a'ta­karékszövetkezetek. népszerű ne­vükön, a falusi bankok, vallóban a szövetkezeti tagok helyi, avagy körzeti pénzintézetei. Ilyenkor, zárszámadás időszakában ez oly módon is megnyilvánul, hogy a termelőszövetkezettől megkapott, kifizetési jegyzék alapján a taka­rékszövetkezei. vállalja a tsz-ta­gok pénzjárandóságának kiegyen­lítését. Jó dolog ez, nemcsak azért, mert tehermentesítik a, tez-ek pénztárait, de azért is, mert a takarékszövetkezet dol­gozód nagy gyakorlattal rendel-, kezvén, gyorsan, kevés várako­zással, a tagoknak legjobban meg­felelő időpontban intézik a kifi­zetési ügyleteket A szövetkezeti gazda, ha úgy kívánja készpénzben, vagy eset­leg betétkönyvben viheti haza évi jövedelmét. Érdekes szoká­sok alakultak, ki, többelv között például a dübröközi gazdák több- sége betétkönyvet váll' Zombán viszont — sokan először haza vi­szik a pénzt — csak másnap he­lyezik el a takatéks zövetkeze t- ben. • asonló módon vállalják a falusi, bankok a körzetük, ben ’ lévő;vállalatok, ktsz-ek nyer reségl’ászésedésónek kifizetését továbbá á föld járadék, és a ház­táji gazdaság közösen értékesí­tett, terményeinek, termékeinek kifizetését is. H Biztosítás a falusi bankban A lakosság biztosítási ügyeiben tanácsot adnák a taikaréikszövet- kezetek. sőt az Á B megbízásá­ból biztosítást kötnek, különböző konstrukciókra. Ezzel kapcsolat­ban rövid információt kértünk Szabó Józseftől az ÁB megyei igazgatóhelyettesétől. — A takarékszövetkezetek az elmúlt évben több mint hatezer biztosítási ügyletet bonyolítottak le. Elsősorban a termelőszövetke­zeti tagok háztáji biztosítását emel­ném ki, hiszen ez tetszik legjobban a falusi lakosságnak, ez nyúj t. leg­több kedvezményi, ez teszi való­ban biztonságossá a háztáji gaz* das ágók munkáját. — Hogyan, intézik a takarék- szövetkezetekben kötött biztosí­tások kárrendezését? — A kárt az Á.B. szakértői becsülik fel. A károkat a taka­rékszövetkezeten keresztül fizeti ki a biztosító, igen rövid idő alatt. Az elmúlt évben főleg íl- iatkárok után fizetett jelentős összegeket az Állami Biztosító. Tehát a falusi bankok lebonyo­lítják a biztosítás összes ügyle­tét, megkötik a biztosítást, le­bonyolítják a díj befizetési, majd. a kárt kifizetik, Itt biztonságban van

Next

/
Oldalképek
Tartalom